Tolna Megyei Népújság, 1984. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-25 / 121. szám

2 Képújság I 1984. május 25. Csernyenko és Kim Ir Szén megkezdte tárgyalásait A szovjet és az észak-koreai csúcstalálkozó tárgyalókül­döttségei. (Telefotó) (Folytatás az 1. oldalról) A nemzetközi kérdésekről folytatott véleménycsere megmutatta: a tárgyaló fe­lék azonos módon ítélik meg az európai, ázsiai, közel-ke­leti és közép-amerikai fe­szültség valós okait. Mind­ketten határozottan elítélték az Egyesült Államok és a NATO uralkodó köreinek ag­resszív politikáját, amely a kialakult' katonai-stratégiai egyensúly megbontására irá­nyul. Rámutattak annak ve­szélyére, hogy Japánban erősödnek a militarista ten­denciák, s kísérleteket tesz­nek a Washington—Tokió— Szöul katonai-politikai tömb kialakítására. A felek kifejezésre juttat­ták szolidaritásukat a gyar­matosítás alól felszabadult, s az önálló fejlődés útjára lépett népekkel, s támogatá­sukról biztosították Ázsia, Afrika és Latin-Amerika fia­tal, független államait az imperializmus, a hegemoniz- mus, az újgyarmatosítás, a fajüldözés és a cionizmus el­leni, politikai és gazdasági függetlenségük megszilárdí­tásáért folytatott harcuk­ban. Rámutattak, hogy a jelen­legi helyzetben még nagyobb jelentősége van a szocialis­ta országok egysége és ösi- szeforrottsága megszilárdítá­sának, minden forradalmi, demokratikus, haladó erő összefogásának és aktivizálá­sának az imperializmus ag­resszív törekvésének meg­akadályozásában, a háborús veszély elhárításában, a bé­ke és a társadalmi haladás védelmében. A felek fontosnak ítélték, hogy a nemzetközi helyzet kérdéseiről rendszeres, széles körű szovjet—koreai konzul­tációkat folytassanak. A csütörtöki találkozó a szovjet és koreai vezetők kö­zött a barátság és az elvtár­si kölcsönös megértés légkö­rében zajlott le. A tárgyalások folytatód­nak. •* ■ Diplomáciai erőfeszítések az Öböl békéjének helyreállítására Az INA iraki hírügynök­ség szerdán azt jelentette, hogy iraki helikopterek meg­támadtak és legénységével együtt megsemmisítettek két iráni katonai rohamcsóna­kot Bászrától keletre, majd sértetlenül visszatértek tá­maszpontjukra. Az iraki hadsereg főparancsnokságá­nak közleménye szerint az iraki erők ellenséges álláso­kat támadtak a Miszán-öve- zetben, harcképtelenné tet­tek három tüzérségi és két géppuskaállást. Az ÍRNA iráni hírügynök­ség viszont arról számolt be, hogy egy polgári lakos éle­tét vesztette, négy további pedig megsebesült az iraki tüzérségnek az Irán déli ré­szén fekvő Abadan város ellen intézett támadása kö­vetkeztében. Abdél Halim Haddam Szí­riái alelnök és Faruk as-Sar küli^gyminiszter szerdán Te­heránban átadta Ali Hame- nei iráni elnöknek Hafez Asszad államfő személyes üzenetét. A Szíriái államfő Üzenetében rámutat: meg kell akadályozni a két or­szág között dúló háború to­vábbterjedését és el kell ér­ni, hogy a hadban álló fe­lek és az Arab (Perzsa)-öböl államainak viszonyában is­mét a béke uralkodjék. Ali Akbar Velajati iráni külügyminiszter szerdán Te­heránban a pakisztáni bel­ügyminiszterrel • folytatott megbeszélései során azt mondta, hogy Irán érdekelt az olajszállítási útvonalak nyitva tartásában. A tehe- ráni vezetés ázt szeretné, ha az öböl térsége általában biz­tonságos lenné — jelentette az ÍRNA iráni hírügynökség. A japán és az iraki kül­ügyminiszter közös sajtóérte­kezletével csütörtökön véget ért az Arab Liga magas ran­gú küldöttségének tokiói lá­togatása. A delegáció — amelynek tagja volt a kuvai­ti külügyminiszter is — az­zal a céllal tartózkodott a szigetország fővárosában, hogy ismertesse az Irán és Irak közötti háborúval kap­csolatos többségi arab állás­pontot, s Japán erőfeszítése­it kérje a harci cselekmé­nyek beszüntetésének elő­mozdítása érdekében. A kül­döttség arra próbálta rá­venni Tokiót, hogy ebből a célból egyebek között az Irániból származó Japán Olajimport csökkentésével gyakoroljon nyomást Tehe­ránra. Japán részről azonban mindvégig kitértek a konk­rét ígéretek elől. Ügyeltek arra is, hogy Tokió semle­ges maradjon a szembenálló felek között. Azt hangoztat­ták, hogy Jápán mindkét irányban fokozni kívánja diplomáciai erőfeszítéseit, mert mind Iránnal, mind Irakkal baráti kapcsolatokat tart fenn. A sajtókonferencián Abe Sintaro japán külügyminisz­ter mind Iránt, mind Irakot a lehető legnagyobb önmeg­tartóztatásra szólította fel. Teheránhoz és Bagdadhoz egyaránt felhívást intézett, hogy tartózkodjanak a kül­földi olajszállító hajók elle­ni támadásoktól. Tárik Aziz iraki külügyminiszter az új­ságírók előtt azt hangoztat­ta, hogy Bagdad a háború mielőbbi befejezésére törek­szik. Atomerőművek a szocialista országokban 9. űz atomenergia felhasználásának új irányai a KGST-ben Végére értünk sorozatunk­nak, sorra vettük azokat a szocialista országokat, ame­lyeknek az atomenergetika gyakorlati felhasználásában és annak fejlesztésében reá­lis tervei vannak, bemutat­tuk a jelent és a közeljövőt. Sorozatunk végén most ar­ról adunk hírt, hogy az atomenergia erőművi fel- használásának milyen új irányai jelentkeznek a KGST-ben. A villamosenergia-terme- lés mellett új fejlődési irány bontakozik ki napjainkban a KGST tagországainak atomenergiai együttműködé­sében: hőtermelő atomerő­művek közös kifejlesztése, tervezése kezdődött meg az utóbbi években. A tagországokban elvég­zett elemzések a különféle fűtőanyagok és energiafor­rások felhasználásának vár­ható arányairól világosan kimutatták, hogy hosszú tá­von elengedhetetlen az atomenergia bevonása a la­kások távfűtésébe, illetve az ipar hő- és gőzellátásának biztosításába. A KGST végrehajtó bi­zottságának tavalyi, 106. ülé­sén döntés született a tagor­szágok sokoldalú együttmű­ködésének megszervezéséről az atomenergián alapuló hő­termelésben. Ennek értel­mében 1985-ig ki kell dol­gozni azt a tervet, amely alapján megkezdődik a tag­országok tudományos-mű­szaki és tervezési együttmű­ködése az új típusú atom­erőművek építésében. Kétféle erőműtípus kifej­lesztésének tervei fekszenek a tervezőasztalokon: az úgynevezett hőelektromos atomerőműveké — ezek ipa­ri rendeltetésű gőzt termel­nek majd, valamint a táv­fűtési atomerőműveké — ezek a lakások és egyéb kommunális intézmények fűtését és melegvíz-ellátását biztosítják majd az 1986-tól kétezerig terjedő időszakban. A hőenergia felhasználói­nak skálája széles: lakások, kommunális intézmények távfűtése, az építőipar, cel­lulóz- és papíripar, műtrá­gyagyártó ipar gőzzel való ellátása biztosítható az ilyen különleges erőművekkel, de felhasználható az általuk termelt hő a kőolajkutak hozamának növelésére is. Rövidebb távon megoldható­nak tűnik az is, hogy a ha­gyományos atomerőműveket bizonyos fejlesztéssel rész­ben hőellátásra használják. A műszaki-gazdasági ku­tatások bebizonyították, hogy az atomerőművi hőter­melés hosszú távon verseny- képes a hagyományos, szer­ves tüzelőanyagokkal mű­ködő erőművekkel szemben. A nagyobb tőkeráfordításo­kat jócskán ellensúlyozzák az alacsonyabb termelési költségek. Egyetlen. ezer megawatt teljesítményű atom-hőerőmű egy 3—400 ezer lakosú városrész fűté­si és melegvíz-igényeit ké­pes biztosítani. A hagyomá­nyos hőellátással összeha­sonlítva így 700 ezer tonna egyezményes tüzelőegyenér- ték takarítható meg évente. Az atom-hőerőműveknek ugyancsak nagy előnye, hogy kímélik a természeti környe­zetet, ami világszerte egyre fontosabb követelménnyé váuk. Mint napjainkban csak­nem minden jelentős mű­szaki-tudományos vívmány gyakorlati megvalósításában, az atom-hőerőművek létre­hozásában is szinte előfel­tétel a nemzetközi összefo­gás. A tervszerű KGST- egvüttműködés ezt segíti elő. ^ Egy kontinens keresi önmagát Csütörtök esti kommentárunk. Május 25-e: AFRIKA NAPJA.­így, nagybetűvel, hiszen nem csupán születésnapról, egy fontos szervezet létrejöttnek évfordulójáról van szó, hanem szimbolikusan egy kontinens történelmének legfontosabb mérföldkövéről. Huszonegy évvel ezelőtt, 1963-ban ezen a napon alakult meg az Afrikai Egység­szervezet, amelynek ma már a rövidítése, az AESZ is közismert, naponta használt terminológiája a világpo­litikának. Nem jelent ez mást, mint azt, hogy Afrika az elmúlt két évtizedben egyre nagyobb szerepet köve­telt, és kapott a nemzetközi életben. Ha arra gondolunk, hogy három évtizede még csak néhány független ország és több tucat gyarmat volt ezen a kontinensen, akkor ma óriási fejlődésről beszélhetünk. Gyarmat nincs töb­bé a fekete földrészen, amely az emberiség történelmé­ben a gyászos emlékű kolonializmus szülőföldjének szomorú szerepét játszotta. Van viszont félszáznál több független állam, amelynek lakói a maguk kezébe vet­ték országuk irányítását. Történelmi változás ez mindössze két—három évtized alatt, s e korszakot nyitó változás jelképe lett a konti­nens államainak szövetsége. Az egység szavát nem vé­letlenül választotta a szervezet nevébe, hiszen a közös múlt elleni küzdelem eszmei közössége logikusan kínál­ta. szinte követelte, hogy az új, független létben va­lódi, gyakorlati közösséget, hatékony együttműködést., baráti viszonyt teremtsenek a rabszolgák leszármazot­tai. Az egységet megteremteni azonban nagyobb fel­adatnak bizonyult, mint azt Afrika akkori fiatal álla­mainak vezetői azt gondolták. A mélységesen elmara­dott kontinensen a rossz gazdasági és létviszonyok, a mesterségesen előidézett nemzetiségi viszálykodások, a politikai törekvések összecsapása nyomán állandósult ellentétek bizony sebezhetővé tették az óhajtott egy­séget, olyannyira, hogy gyakran magát, a szervezetet is csak nehezen sikerült megmenteni. Az AESZ létének azonban még csak alig több, mint két évtizede szaladt el, az afrikai kontinens életében ez csak lélegzetvételnyi idő. Ezért értékelendők oly magasra a máris elért eredmények. Ez a kontinens ma is súlyos harcban keresi önmagát, sok-sok évszázad sötétsége után — a fényesebb jövendőt. AVAR KAROLY Miniszteri elismerő oklevelet kapott a Pannónia Tsz PANORÁMA BUDAPEST Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára és Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke távirat­ban fejezte ki jókívánsága­it Heng Samrinnak, a Kam­bodzsai Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága fő­titkárának, a Kambodzsai Népköztársaság Államtaná­csa elnökének 50. születés­napja alkalmából. * Csütörtökön Helsinkibe utazott az MSZMP küldött­sége, amely a Finn Kommu­nista Párt meghívására részt vesz a párt XX. kongresz- szusárr. A küldöttség vezető­je Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a KB titká­ra, tagja Kótai Géza, a KB külügyi osztályának helyet­tes vezetője. * A béke- és barátsági hó­nap alkalmából az egyházak és a felekezetek fővárosi képviselői békegyűlést tar­tottak csütörtökön Budapes­ten. A római katolikus, a görögkatolikus, a reformá­tus, az evangélikus, az orto­dox, az izraelita, az unitári­us egyház és a Magyarorszá­gi Szabad Egyházak Taná­csába tömörült felekezetek lelkészei a gyűlésen hangsú­lyozták: elsőrangú felada­tuknak tekintik a béke vé­delmének szolgálatát. Fel­hívták a figyelmet a külön­böző világnézetű állampol­gárok közös cselekvésének fontosságára, s támogatá­sukról biztosították orszá­gunk kormányának békepo­litikáját. * Illés Béla, a tíz esztendeje elhunyt Kossuth-díjas író síremlékét csütörtökön avat­ták fel Budapesten, a Mező Imre úti temetőben. A Kiss István szobrászművész által készített síremléket megko­szorúzták a Művelődési Mi­nisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar El­lenállók, Antifasiszták Szö­vetsége, a Magyar Írók Szö­vetsége, a Magyar Népköz- társaság Művészeti Alapja, a Lapkiadó Vállalat, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság, valamint a Petőfi Irodalmi Múzeum képviselői. SZÓFIA Felhívás elfogadásával szerdán befejeződött Szófiá­ban a szocialista országok nőszervezeti és nőmozgalmi vezetőinek kétnapos egyez­tető tanácskozása. A ta­nácskozáson részt vett Du- schek Lajosné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke. Tegnap délután tartotta meg ünnepi küldöttgyűlését a bonyhádi Pannónia Ter­melőszövetkezet a művelő­dési ház színháztermében. Az ünnepi alkalom napirendi pontja az 1983. évi gazdálko­dási verseny eredményeként elnyert „Miniszteri elismerő oklevél” átadása volt. Az ünnepségen részt vett Tamás Istvánná, a Tolna megyei Tanács elnökhelyettese, Da­radics Ferenc országgyűlési képviselő, Krizsán István, a városi pártbizottság titkára és Perczel Mihály, a KSZE igazgatóhelyettese. Solymosi József, a szövetkezet elnöke elmondta, hogy az 1975-ben, majd 1976-ban elnyert „Ki­váló Szövetkezet” cím után, most miniszteri szintű elis­merésben részesültek, és kü­lön öröm, hogy a közelmúlt­ban Budapesten Magyar Gá­bor miniszterhelyettestől át­vehették azt az oklevelet is, mely az országos tejterme­lési verseny második helye­zését jelentette. A beszámoló után Tamás Istvánná átadta a kitüntetést tanúsító okmányt. SZMT-ülés Szekszárdon Helyi érdekek képviselete a területpolitikai munkában Tegnap délelőtt Szekszár- don ülést tartott a Szakszer­vezetek Tolna megyei Taná­csa, mélyen részt vett Do­monkos László, az MSZMP Központi Bizottságának mun­katársa és Roland Ferenc, a SZOT osztályvezetője. Az SZMT-ülés napirendje a közelmúlt legfontosabb, szakszervezetekről szóló ál­lásfoglalása alapján készült „Az MSZMP KB 1983. ok­tóber 12-i állásfoglalásából és az MSZMP Tolna megyei Bizottsága 1984. március 30-i határozatából adódó felada­tok feldolgozása és végrehaj­tása” címmel. Az írásos anyaghoz és a feladattervhez Horváth Géza, az SZMT tit­kára fűzött szóbeli kiegészí­tőt. A szóbeli kiegészítésből és a hozzászólásokból is kitűnt, hogy a szakszervezeti mun­ka mai feladati között a leg­fontosabb helyen szerepel: a cselekvési egység széles körű megteremtésére alapoz­va a szakszervezeti szervek és az alapszervezetek válja­nak képessé a konkrét helyi feladatok meghatározására, és azok minél hamarabb épüljenek be a szakszerve­zeti munka gyakorlatába. Nagy hangsúlyt kell fek­tetni a területpolitikai és te­rületfejlesztési munkára. Az eddigi gyakorlatot erősítve biztosítani kell a területi ér­dekképviselet hatékonyabb ellátását. Fontos feladatnak tekinti az SZMT, hogy a megye lakosságát érintő leg­lényegesebb kérdésekben testületi döntés alapján le­gyen önálló álláspont, növe­kedjen a szakszervezet kez­deményező készsége. Sok szó esett az alapszervezetekről is. A feladatterv megálla­pítja, hogy jobban kell igé­nyelni az alapszervezetek, a szakmaközi bizottságok mun­káját. Meg kell teremteni annak feltételét, hogy a szakmaközi bizottságok a je­lenleginél érdemibben tud­ják biztosítani a helyi ér­dekek képviseletét, a tapasz­talataikat jobban kell hasz­nosítani a területi és az üze­mi munkában. Tovább kell erősíteni és folyamatossá kell tenni a tanácsokkal az együttműködést, mozgósítani a dolgozókat a településfej­lesztési célkitűzések megva­lósítására és az igények ki­elégítéséhez szükséges felté­telek megteremtésében. Az SZMT szorgalmazza, hogy a dolgozók szociális juttatásá­val, élet- és munkakörülmé­nyeik alakításával kapcsola­tos munkahelyi törekvéseket jobban hangolják össze a településfejlesztési célokkal. Az elfogadott dokumentum leszögezi: a szakszervezet tisztségviselői szorgalmazzák, hogy a gazdasági vezetők ésszerű decentralizálással hozzák összhangba a közép­vezetők és az azonos szintű szakszervezeti szervek, tiszt­ségviselők hatáskörét. Az előbbi mondat Tolna megyé­ben rendkívül sokat jelent­het. A megye ipara a vi­déki ipartelepítés folytán úgy alakult, hogy itt legin­kább gyárak, gyáregységek vannak és kevesebb önálló vállalat. A szakszervezeti tisztségviselők és a szakszer­vezeti bizottságok így nehe­zen tudják egyeztetni a vál­lalati központ és a helyi ér­dekeket. Ezt pedig úgy le­het megoldani, hogy a szak- szervezetek alapszervezetei is kezdeményezzék a munka­helyi demokráciának a helyi viszonyokhoz való igazodá­sát. A Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa ülése Hor­váth Józsefnek, az SZMT ve­zető titkárának előadásával ért véget, amely bel- és kül­politikával foglalkozott, va­lamint tájékoztatást adott a SZOT legutóbbi üléséről.

Next

/
Thumbnails
Contents