Tolna Megyei Népújság, 1984. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-22 / 118. szám

19S4. május 22. népújság BNV-nagydíjas termékek A BHG Híradástechnikai Vállalat Lotrimos mikropro­cesszoros vezérlésű üzem­felügyeleti és karbantartó rendszerével a hagyományos telefonközpontok és távközlő hálózatok karbantartását le­het magas műszaki színvona­lon megoldani. Elterjesztésé­vel várhatóan az elkövetke­zendő négy évben az auto­mata telefonközpontok 60 százalékának szolgáltatási színvonala javulni fog. A be­rendezés, a telefonközpontok és a telefonállomások hibáit gyorsan kiszűri, és a hiba gyors elhárításának lehető­ségét megteremtve, lényege­sen növelhető a. telefonköz­pontok teljesítőképessége. A számítások szerint a rendszer beruházási költségei 2—3 éven belül megtérülnek. A BHG terméke kelendő ;ohet mind a szocialista, mind a tőkés országokban, mivel a karbantartást segítő hasonló rendszereket külföldön csu­pán 4—3 cég gyártja. A Budalakk Enof'ex VM, és Epoflex VD tínusú bevo­natai beton- és fémfelületre egyaránt alkalmazhatók. Fal­bevonatként is számításba jönnek, mégpedig olyan he­lyeken, ahol .a falfelületet rendszeresen tisztítani kell, vagy a helyiségben erős pára­lecsapódással kell számolni. Korábban a hasonló célra szánt akrilát és epoxi alapú mélyedés- és simító tapaszok­ból, illetve epoxi-poliamid alapozó és átvonó bevonatok­ból importra szorult az or­szág. A Csepel Művek Fémműve gyártmányfejlesztőinek Di- naloss elnevezésű elektro­technikai acélszalagja jelen­tős energiamegtakarítást tesz lehetővé a korábbi típusok­hoz képest. A csepeliek már korábban megkezdték az új acélszalag üzemszerű gyártá­sát. A termelés 35 százalékát jelenleg a magyar ipar hasz­nálja fel. Ugyanakkor külföl­dön is keresik a Dinaloss sza­lagot, például jugoszláv vál­lalatok az idén másfél millió dollár értékben rendeltek belőle. A Dunántúli Kőolajipari Gépgyár nagy hatásfokú új lengéscsillapító családot fej­lesztett ki, amelyek a kutató és a feltáró fúróberendezések nélkülözhetetlen szerkezetei. Külön előnyük, hogy a fúrók által gerjesztett rezgések ká­ros hatásait kiküszöbölik, így a berendezések mechanikai sebessége és élettartama 20 százalékkal növelhető. A Shock—0 lengéscsillapítók gyártása megkezdődött, és rövid idő alatt a gyár fontos exportcikkévé válhatnak. Az Elektronikus Mérőké­szülékek Gyára EMG—19 690 logikai állapotanalizátora nélkülözhetetlen eszköze a korszerű mikroprocesszoros készülékek fejlesztésének és gyártásának, ellenőrzésének, illetve szervizelésének. Mo­dulelemekből áll, ami a fel­szerelést és a javítást is köny- nyíti. A Ganz Villamossági Mű­vek V—46 típusú tolatómoz­donya a rendező- és személy- pályaudvarokon eddig alkal­mazott dízelmozdonyok he­lyettesítésére készül. Az ola­jat villamos energiával vált­hatják fel alkalmazásával, és csökkenthetik a tolatási költ­ségeket is. A zaj- és a lég- szennyezés szintén mérséklő­dik. A 800 kilowattos moz­dony, amely óránként 80 ki- lóméteressebességgel közle­kedhet, alkalmas a villamo­sított pályákon kisebb teher- vonatck továbbítására is Az Orosházi Kazángyártó és Építő Ipari Szövetkezet Alukorit K—5 oxidkerámia textilszálvezetője rendkívül kopásálló, tartós, s ezért elő­nyösebben alkalmazható a korábbi fém és porcelán fo­nalvezetőknél. Élettartama 10—25-szöröse elődeinek. Elő­nye, hogy hazai alapanyagból készül, s ez az árában is megmutatkozik. A Magyar Alumíniumipari Tröszt ID—Romantik alumí­niumradiátora műszakilag és külső megjelenésében is fe­lülmúlja a hazánkban eddig gyártott és használt radiá­tortípusokat. Felszerelésük­nél, alkalmazásuknál előny, hogy a radiátorok ötféle ma­gasságban, illetve 2—32 elem­ből készülnek. A fűtőtest biz­tosítja az egyenletes hőmér­sékletet. Külső felülete min­dig langyos, ezért olyan he­lyen is alkalmazhatják, ahol a forró felület veszélyt je­lent, például óvodákban, is­kolákban. A sajtolt alumí­niumelemekből készített ra­diátorok ellenállnak a koró- ziónak. A Magyar Hajó- és Daru­gyár új, nagy teljesítményű önjáró tengeri úszódaruja al­kalmas nehéz rakományok ki- és berakására, a hajógyári szerelőmunkák elvégzésére, s használhatják kikötők és gá­tak építésénél is. 'A forgógé­mes daruval sokféle művele­tet végezhetnek el, így mar­kolómunkákat is. A Pestvidéki Gépgyár PGZ—25/45 T. huzalzomán­cozó gépe az első olyan be­rendezés, amely alkalmas a huzalok egyidejűleg kétféle szigetelővel való zománcozá­sára. Ez azzal az előnnyel is jár, hogy például a színes tévék úgynevezett eltérítő tekercseinek csévélésekor a vezeték elektromos tulajdon­ságait meghatározó alapréteg nem károsodik. A termék várhatóan nemcsak itthon, hanem külföldön is gyorsan kelendő lehet. A Számítástechnikai Koor­dinációs Intézet Proper—16/A professzionális személyi szá­mítógépe az eddig gyártottak közül a legnagyobb teljesít­ményű, 16 bites. Gyártásához az alkotóelemek egyharmadát szerzik be importból, első­sorban a szocialista országok­ból. Az asztalon elhelyezhető és könnyen kezelhető gép formatervezett. Más számító­gépek programjaival is hasz­nálható. Elsősorban itthon kí­vánják értékesíteni, s ezzel mérsékelni a személyi számí­tógépek hiányát. (MTI) Takarékosabb energiafelhasználás Sikeras fajieszSések ÁFB-támogatássa/ A népgazdaság energiafelhasználásának racionalizálására hozott kormányprogram keretében az Állami Fejlesztési Bank 1981. óta eddig 1126 beruházáshoz adott meg ál­lami kölcsönt, illetve juttatást. A három év alatt elfogadott pályázatok alapján az üzemek, a gazdaságok és az intézmények 11,6 milliárd forint értékű beruházáshoz láttak hozzá. A fejlesztések megvalósításá­val évente 570 ezer tonna olajnak megfe­lelő energiát takaríthatnak meg. Varsányi Imre. az Állami Fejlesztési Bank igazgatóhelyettese Pichler Ferencnek, az MTI munkatársának elmondotta: ez ideig elsősorban a kisebb és gyorsabban meg­valósítható fejlesztések fejeződtek be. A bank által támogatott beruházásokból 1983. végéig 467 készült el, s ezek már az idén 120 ezer tonna olajnak megfelelő energia megtakarítását, és 200 ezer tonna olaj más energiahordozóval történő helyettesítését teszik lehetővé. Az elmúlt három évben elfogadott pályázatok 22 százalékát ipari és építőipari vállalatok, 38 százalékát me­zőgazdasági szövetkezetek és állami gazda­ságok küldték be. Az iparban elsősorban olyan fejlesztéseket dolgoztak ki, amelyek az olaj helyettesítését, valamint a techno­lógia korszerűsítésével az energiafelhasz­nálás csökkentését teszik lehetővé. Ezek­nek nagyobb részét már megvalósították, vagy 1984-ben fejezik be. Számos jelentő­sebb ipari beruházás — mint például az Ózdi Kohászati Üzemeknél a fajlagos ko’kszfelhasználást csökkentő új technoló­gia bevezetésére, a Hajdúsági Iparművek­nél a hőszigetelő., energiatakarékos zomán­cozott forróvíztárolók, a Salgótarjáni Vas­öntöde és Tűzhelygyárban pedig a szén- tüzelésű kályhák gyártásának megkezdé­sére — a következő években fejeződik be. A fejlesztések többsége a tervezett költ­ségelőirányzaton belül és határidőre be­fejeződött. Ám tapasztalható lemaradás is, főleg a nagyobb beruházásoknál. Az esetek többségében anyagellátási zavarok, a kül­földi gépek hosszadalmas beszerzése és az előkészítés hiányosságai hátráltatják a munkát. Az Állami Fejlesztési Bank rend­szeresen felülvizsgálja az általa támogatott. beruházásokat. 1981 és 1983 között a ké­sedelmes befejezés, a tervezettnél rosszabb gazdálkodás miatt 40 esetben bontottak fel szerződést; 104 millió forint értékű támo­gatást vontak vissza. 34 fejlesztésnél 100 millió forinttal csökkentették a támogatási hozzájárulást. Hasonló vizsgálat alapján az idén az első negyedévben 8 beruházás­nál 58.8 millió forint támogatást vont visz- sza a bank. Az ipari és a mezőgazdasági fejlesztések mellett mind több az egészségügyi, szoci­ális és kulturális energiaracionalizálási be­ruházást valósítottak meg. 1983-ban a pá­lyázatoknak több mint a fele erről a terü­letről érkezett. Mivel az ilyen jellegű fej­lesztéseket az ÁFB vissza nem fizetendő állami juttatással támogatja, számos in­tézmény él a kedvező lehetőséggel. A leg­több helyen a fűtést korszerűsítik. Az olajkályhát más, korszerűbb tüzelési mód­dal váltják fel, ami nemcsak energiameg­takarítást eredményez, hanem lehetővé teszi az egészségügyi, szociális létesítmé­nyeknél az életkörülmények javítását is. Az elmúlt évben csökkent az ÁFB-hez benyújtott pályázatok száma. Míg 1981-ben a bank 5,2 milliárd forint költségű beru­házás támogatását hagyta jóvá, addig 1983-ban az elfogadott pályázatok alapján 2 milliárd forint értékű beruházást tervez­tek. A visszaesés elsősorban azzal magya­rázható, hogy az iparvállalatoknál csök­kentek a fejlesztési források, a mezőgaz­daságban pedig az időjárás miatt kerültek nehezebb helyzetbe a gazdaságok. így ke­vesebben tudják biztosítani a pályázatok elnyeréséhez szükséges saját anyagi hozzá­járulást. A vállalkozási kedv csökkenésé­hez az is hozzájárult, hogy az elmúlt évek­ben szigorították a pályázati feltételeket. Ebben a helyzetben az Állami Fejlesztési Bank arra törekszik, hogy újabb lendüle­tet adjon az energiamegtakarító elképzelé­sek kidolgozásának és megvalósításának. Az olaj- és kokszfelhasználás csökkentése mellett támogatják azokat a fejlesztéseket is, amelyek a gáz és az elektromos energia takarékosabb felhasználását segítik elő. Emellett az elkövetkezőkben az energia­racionalizálási beruházások gazdasági szá­mításainál az esetleges anyagmegtakarítást, hulladékhasznosítást is figyelembe kíván­ják venni. Hogyan telik egy napjuk? „Könnyű nekik” — halla­ni sokszor, s leginkább ak­kor, ha olyan ember anyagi gyarapodásáról van szó, aki földműveléssel, állattartással foglalkozik, s a termékek eladásakor egy összegben jut nagyobb pénzhez. Mondják ezt főleg azok, akik munka­idejük leteltével . szíveseb­ben támogatják ' az erkély korlátját, mint fogják kézbe' a villát, a kapát. Miből, ho­gyan, milyen áron jut előbb­re egy szorgalmas paraszt- család? Ezt próbáltuk meg föltérképezni Szakcson. Ifjú Karácsony Ferenc gépszerelő Budapesten lett géplakatos, majd Vépen tet­te le a mezőgazdasági gép­szerelő-mestervizsgát. A szü_ lei Szakcson élnek, a téesz- ben dolgoznak. — Hogyan kezdték az éle­tüket? — Amikor összeházasod­tunk, együtt laktunk a szü­leimmel. Így volt ez egészen 1974-ig, amikor is vettünk egy régi házat, ahova a szü­leim költöztek, és mi itt ma­radtunk. Tornácős, régi stí­lusú parasztház volt, s úgy döntöttünk, hogy újat épí­tünk a helyén. Tizenöt éven át gyűjtöttük a házra valót, megfogtuk a munkát ott, ahol lehet. Én például éve­ken át kombájnoltam, hogy minél több legyen a kereset. Tavalyelőtt aztán megürese­dett az alsó szomszéd ház, megvettük és lebontottuk. — Mikor kezdtek építkez­ni? — A múlt év márciusában, és november 20-án már a magunkéban voltunk. Ez rö­vid időnek tűnik, de anya­gilag fölkészültünk az épít­kezésre, kivettem egy hónap fizetés nélküli szabadságot'. S ami még nem kis dolog: nem tudtam olyan kéréssel for­dulni a téeszhez, amiben ne segítettek volna. — Mindig volt állat az ud­varukban? — Átlagosan nyolc bika, de előfordult, hogy 14 bikát is hizlaltunk, évi 20 sertést adtunk el, anyakocát tar­tunk, és apró jószágból is yan bőven. Jelenleg 7 bika, 24 hízó, 100 csirke és 20 kacsa kér enni. — Ennyi állatnak renge­teg takarmány kell. — Havonta 25 mázsa sze­mes kukoricát etetünk fel, és hetente egy zsák koncentrá- tutn fogy. — Hogyan telik egyetlen napja? — ötkor kelek, megete­tem darával a bikákat, az­után itatok, vödörrel viszem a jószágnak a vizet. Közben trágyázom, fölhozom az al­mot, majd lemegyek a kert­be, lekaszálom az aznapi lu- cemaadagot, és fölhozom a jószág mellé. Amikor végez­tem, följövök a házba, meg­mosakszom gyorsan, mert hétre már benn kell lennem a munkahelyemen, a mű­helyben. Mostanában a ra­kodógépeket javítjuk, mindig azt a gépet, aminek nincs szezonja. Délben hazajövök, megebédelek, adok zöld ló­herét a sertéseknek, s egyre sietek vissza. A munkaidőm A régi ház, s mellette az új Ifjú Karácsonyi Ferenc főleg szakkönyveket olvas este 5-ig tart, akkor igyek­szem haza. Nem azzal 'a busszal, amit *a téesz ad a dolgozók szállítására, hanem a kis Simson motorommal, mert így gyorsabban érek haza. — Hogyan telik az este? — Fél hatkor már züm­mög a daráló, trágyázok, al­malak, itatok, csakúgy mint reggel. Miután ezzel végez­tem, kimegyek a szőlőbe, ab­ból is van 300 négyszögöl. Gyomlálok, kapálok, azt te­szem, amit kell. Ha nincs munka a szőlőben, van a szántóföldön, csemegekukori­cát meg napraforgót terme­lünk a két holdon. Van ami­kor rétet kaszálok a Szilvás­ban, — akinek nincs nagyjó­szága, szívesen átadja, szíve, sen veszik, ha rendben tar­tom a területet. — Meddig dolgoznak? — Világostól világosig. A héten volt olyan nap, hogy még este kilenckor is kinn voltunk a szőlőben. Amikor megjövünk, lemosakszom, vacsorázom, s ha jó a tévé­műsor, vagy éppen akkor kezdődik, megnézem. Este 10 óra körül alszom, meg ak­kor, amikor esik az eső, — Vett-e már be életében altatót? Soha egyetlen szemet sem. A háziasszonyra tartozik a sertések ellátása — Milyen könyveket ol­vas? — ‘ Szakkönyveket, most éppen azt, amiben a nagy teljesítményű erőgépek kar­bantartásáról van szó. Saj­nos, annyi időm nincs, hogy történeteket olvassak mások életéről. Az újság viszont nem maradhat el, előfordult, hogy éjfélig szénát hordtam, de újság nélkül nem tudtam elaludni. — Gyakran elfárad? — ’ Előfordul, de olyan sze­rencsés a szervezetem, hogy félórás pihenés után teljesen regenerálódom. A férj után nézzük a fe­leséget, akinek á kezenyoma mindenütt érezhető, jó ízlé­sét a ház berendezésének összhangja mutatja. Karácso­nyi • Ferencné 34 éves, gép­könyvelő, és a palánki me­zőgazdasági technikumban végzett. — Együtt kelünk, együtt fekszünk a férjemmel. Reg­gel az az első, hogy főzök egy jó erős kávét. Ezután megyek a sertésekhez, elké­szítem a moslékot darával és koncentrátummal, etetek, és közben kitrágyázok. Ezután a csirkék, kacsák, következ­nek, darát és tápot adok ne­kik. A gyerekeket fél hét­kor keltem, hogy készülőd­jenek az iskolába. Renáta nyolcadikos már, és fölvették a dombóvári gimnáziumba, Adrienn pedig másodikos. Elkészítem a reggelit, majd nekilátok • takarítani, mert este a lakásra nem jut idő. Nyolc órára megyek a téesz- be, rohanok, mert akkor in_ dűlök, mikor elköszön a rá­dióban a műsorszerkésztő. Tizenkettőre jövök haza, ebédelek, kiszedem az auto­mata mosógépből a ruhát, teregetek, ellátom a kacsát, a csirkéket. Este 5 után ete­tem a sertést, az aprójószá- göt, közben fő az étel. Bár gyakran előfordul, hogy a férjem nagymamája, aki itt lakik velünk, napközben megfőz. Utána vagy a szőlő­be, vagy a földre, vagy a kertbe megyek, mert én a máktól a káposztáig min­dent az égvilágon megterme­lek. Este 8 körül végzek a munkámmal. — Nagyon' elfárad? — Nem szégyellem beval­lani, nagyon. De reggelre ki­alszom magam. — Mi a kedvenc időtölté. se? — A kézimunkázás és az olvasás. De nincs rá elég időm. — Mi volt mostanában a legnagyobb öröme? — Az, hogy egészségesek, rendesek a lányaim, s beköltöztünk az új házba. * Ugyan meddig lehet bírni ezt a rengeteg munkát? A kérdésre a Karácsonyi há­zaspár így felel: „Nem aka­runk már olyan nagyon so­kat dolgozni, jó lenne most élni is egy kicsit. Meglát­juk, mi lesz. Mert felnőnek a gyerekeink, s aztán ők kö­vetkeznek.” D. VARGA MÁRTA Fotó: Kapfinger András /

Next

/
Thumbnails
Contents