Tolna Megyei Népújság, 1984. május (34. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-20 / 117. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 117. szám ARA: 1,40 Ft 1984. május 20., vasárnap Mai számunkból A KÜZDELEM FOLYIK TOVÁBB (3. old.) GYÓGYVIZEINK MŰLTJA, JELENE, JÖVŐJE (4. Old.) A NAGYMAMA IS — Nö (5. old.) (3. old.) PAVILON VAGY SÁTOR? Export-fővállalkozások Amióta a gazdasági egyensúly megszilárdítása, s vele együtt a versenyképes kivitel fokozása az első helyre került, sokat emlegetik az export-fővállalkozásokat. Mint csodaszert vélik alkalmazni jó néhány cégnél, amely önmagában garantálja az üzleti sikert. Igaz, egy nagyobb gyár, kórház, úthálózat, vagy éppen metróépítés dollárban mért milliós költségeiből szép haszon maradhat az egész építést összefogó fővállalkozó zsebében, ha... Ha a munka minden fázisában tartja magát a szerződés előírásaihoz, s a legjobbat, a legolcsóbban szállítja. Régóta köztudott, hogy a magyar cégek számára elsősorban az afrikai fejlődő országok kínálhatnak lehetőséget nagyobb szállításra. Dél-Amerikába a rendkívül nagy távolság, s ennek megfelelően borsos fuvarköltségek miatt egyelőre kevés magyar vállalat exportja gazdaságos. Az európai piacokon pedig a japán és az amerikai versenytársak jelentének igen nagy konkurrenciát. Igaz, nem az áru, a szolgáltatás minőségével van sokszor probléma; a nemzetközi konszernek a nagybankokra támaszkodva hozzák tető alá üzleteiket, s rendkívül kedvező pénzügyi feltételeket, hosszú lejáratú céghiteleket kínálnak az első osztályú áru mellé. A magyar cégeknek erre egyelőre nincs lehetőségük, így Európában többnyire meg kell elégedniük a kisebb üzletekkel. A fejlődő országokban némileg más a helyzet, a sivatagi ötven-hatvan fokos melegben végzett szerelést kevesen vállalják, így a magyar cégek is több eséllyel versenyeznek egy-egy beruházásra kiírt — szakszóval mondva — tenderen. Persze a követelmények nem sokkal maradnak alatta az európai átlagnak, a gyors és pontos szállítást, az alvállalkozók munkájának megszervezését és összehangolását mindenhol megkövetelik. S mind többször kérnek a vevők a tárgyalások során 10—15 esztendős hitelt, vagyis az üzlet haszna csak hosszú idő alatt térül meg. Az eddig elmondott nehézségek csak a jól előkészített üzletek természetes velejárói. Az a bizonyos sokat emlegetett kockázat, ami nélkül manapság már nincs haszon. De sajnos a magyar export-fővállakozások tavalyi tapasztalatai egyéb, már csak a magyar partnereken múló tényező fontosságára is felhívták a figyelmet. Két nagy vesztes fővállalkozó vállalatunk, a Chemi- mas és az Émexport sorsa valószínűleg nyomatékosabbá teszi majd a figyelmeztetést, hiszen mindkét cég pénzügyi helyzete megrendült a rossz vállalkozások nyomán. Egy üzlet előkészítésénél rendkívül fontos a helyi földrajzi, természeti, gazdasági és társadalmi sajátosságok pontos és alapos felmérése. Számos arab országban csak helybeli ügynökökön keresztül lehet üzletet kötni, így személyén sokszor megfordult az üzlet sikere. Az sem mindegy, hogy van-e szakképzett munkaerő az adott országban, vagy időt és pénzt kell fordítani a képzésre. Általában a közigazgatás bonyolult hierarchiáját sem árt pontosan tanulmányozni. Különben az engedélyezés hosszú labirintusában véglegesen elcsúszik az átadás határideje. Ám nemcsak külhonban találják szemben magukat nagy akadályokkal a fővállalkozók. Évek óta panaszolják a hazai cégek, hogy sokszor nem kapnak megfelelő ajánlatot szállítóiktól, s néhány filléres alkatrész miatt fullad kudarcba egy kezdetben jónak ígérkező üzlet. A fővállalkozónak tehát az előkészítés szakaszában kell megkeresnie a honi leendő partnereit, hogy megismerjék egymás lehetőségeit, s közösen készüljenek a majdani szállításokra. S mindezt néhány hónap, netán hét leforgása alatt kell tető alá hozni. Talán, ez a legnehezebben megoldható probléma, hiszen a szállításokat már legalább egy évre előre le kell kötni, s még akkor sem biztos, hogy az áru megérkezik. Jó módszer, mondják a szakemberek, ha az exportőr a nyereség egy részét átadja a belföldi partnerének, de egyelőre az ilyesfajta jó értelemben vett osztozkodást csak kevés szerződés rögzíti. Így nem csoda, ha minden cég elsősorban a saját exportját tekinti elsődleges céljának, s csak utána szállít a honi megrendelőknek. A felsoroltakon kívül valószínűleg még számos előre nem látható probléma akadályozhatja a fővállalkozó munkáját. Mégis akadnak olyan cégek, akik sikerrel oldották meg azokat, s évek óta jól jövedelmező export-fővállalkozás növeli hírüket a világban. A NIKEX Külkereskedelmi Vállalat, az OKGT-vel, vagyis az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszttel közösen kezdetben hőforrások után kutatott a görög szigeteken. A honi tapasztalatok nagy segítséget nyújtottak az alföldi és a dunántúli kőolajipari vállalatok szakembereinek, és olyan eredményesen dolgoztak, hogy most már európai megrendelések között válogathatnak. De említhetnénk a HALDEX sztoriját is. A meddőhányóból nyernek vissza szenet és különböző érceket, oly sikerrel, hogy még a takarékosságukról híres nyugatnémet, amerikai vállalatok is megbízzák a magyar szakembereket különböző munkákkal. A sikeres fővállalkozások receptje egyszerű: kellő piaci ismerettel, a hazai háttér megszervezésével és kiváló szakismerettel láttak a munkákhoz. És a hasznuk nem maradt el... LAKATOS MÄRIA Szaljut űrállomás Tegnap délelőtt, a városi pártbizottság székházában tanácskoztak a volt tamási járás ifjúkommunistáinak küldöttei, hogy értékeljék, elemezzék az ifjúság X. kongresszusa óta, az elmúlt három évben végzett mozgalmi munkát és megbeszéljék a következő időszak feladatait, megválasszák a városi KISZ-bizottságot, a pénzügyi ellenőrző bizottságot és az egy hét múlva ösz- szeülő megyei küldöttértekezlet küldötteit. Bodó Katalin, a városi tanács KISZ-szervezetének tit_ kára nyitotta meg a tanácskozást, köszöntötte a küldötteket és vendégeket, köztük Cserép Imrét, a városi pártbizottság első titkárát, Kiss Magdolnát, a KISZ megyei bizottságának első titkárát, Grill Ferencet, a városi tanács elnökét, majd a bizottságok megválasztása után átadta a szót Kondás Bélának, a járási KISZ-bi- zottság titkárának, aki ezután szóbeli kiegészítőt fűzött az írásos beszámolóhoz. — Eredményes munkát végeztek a KlSZ-alapszer- vezetek, bizottságok és a járási bizottság az elmúlt három esztendőben, ez tükröződött az írásos beszámolóból, a titkár kiegészítőjéből és a hozzászólásokból. A jó munka nyomán növekedett a KISZ befolyása a dolgozó- és a tanulóifjúság körében. 1981-hez képest a múlt év végéig 2048-ról 2350-re emelkedett a KISZ-tagok száma, az alapszervezeteké tizennéggyel nőtt. Fokozódott a fiatalok helytállása a terme, lésben, a különféle munka- mozgalmakban, akciókban, erősödött a KISZ érdekvédelmi tevékenysége, emelkedett a politikai munka színvonala, fokozódott a KISZ- szervezetek tevékenysége az ifjúság honvédelmi nevelésében. Az alapszervezetek többsége sokat tesz a fiatalok művelődési igényeinek felkeltéséért, sportolási és szórakozási lehetőségeinek biztosításáért. Az utóbbi években erősödött a párttaggá nevelő tevékenység, ma a KISZ-tagok egyhetede tagja a pártnak. A jövőben is fejleszteni kell a szervezeti életet, erősíteni a mozgalmi jelleget, nagyobb figyelmet fordítani a tagság igényeinek kielégítésére, a nyíltság, a politikai érzékenység és rugalmasság fokozására. Nagyobb teret biztosítani a KlSZ-alapszerve- zetek, a KISZ-tagok öntevékenységének, kezdeményezőkészségének. A pénzügyi ellenőrző bizottság jelentését Nagy Agnes, a testület elnöke terjesztette elő, majd a vitában tizenheten szólaltak fel, köztük Cserép Imre és Kiss Magdolna. Kondás Béla ösz- szefoglalója után a küldött- értekezlet elfogadta a beszámolót, majd a megyei KISZ- bizottság első titkára bejelentette, hogy a járások megszűnése következtében megszűnik a járási KlSZ-bizott- ság is. A megyei KISZ-bi- zottság döntése alapján most tizenhárom tagú városi KISZ-bizottságot, kilenctagú pénzügyi ellenőrző bizottságot és tizenhat megyei küldöttet kell választani. Ezután titkos szavazással megválasztották a városi KISZ-bizottságot, a pénzügyi ellenőrző bizottságot és a küldötteket a megyei küldöttértekezletre. A városi bizottság titkára Kondás Béla lett. Kizim és Szolovjov folytatták a szerelést Ismét az űrhajón kívül, a világűrben dolgozott, az űrállomás napelemeinek felületét nagyobbította meg a Szjaljut—7 legénységének két tagja, Leonyid Kizim parancsnok és Vlagyimir Szolovjov fedélzeti mérnök. A két űrhajós péntek este, moszkvai idő szerint tíz óra előtt néhány perccel lépett ki az űrállomásról. Több mint három órát töltöttek a világűrben, s ezalatt két kiegészítő elemet szereltek fel a Szaljut—7 második napelemére. Az első kiegészítő egység felszerelése után az űrállomás vezérlőpultjánál ülő Atykov fordította el 180 fokkal a napelemet, lehetővé téve két társának, hogy helyváltoztatás nélkül elhelyezhessék a második kiegészítő egységet is. Japán békemenet Tokióból útnak indult az immár hagyományosnak számító 1000 kilométeres hiro- simai békemenet. A több ezer résztvevő az atombomba sújtotta Hirosimáig gyalogolva kíván tiltakozni az atomfegyverkezés ellen. A menet augusztus 4-én ér Hirosimába, ahol azon a napon kezdődik a világkonferencia az atom- és hidrogénfegyvereik betiltásáról. A békemenet résztvevőinek száma addigra a kezdeti ezerről várhatóan több tízezerre nő. ,,Kevesebb Is elég* • • Üzemanyag-takarékossági verseny Dalmandon Az immár hagyományosnak mondható megyei üzemanyag-takarékossági versenyre ezúttal a Dalmandi Mező- gazdasági Kombinát központi műhelyének telepén került sor tegnap délelőtt, a Közlekedéstudományi Egyesület Tolna megyei Közlekedés- felügyeleti Csoportja és a KBT megyei titkárságának szervezésében. Megyénk 16 állami gazdasága, szövetkezete és vállalata képviseletében összesen 56-an indultak ezen a versenyen. Két kategóriában, Lada 1300-as és IFA W 50 L/SP típusú gépkocsikkal folyt a verseny. Mindkét versenyszámban hét kilométert kellett megtenni, minél kevesebb üzemanyag fel- használásával. A tehergépkocsik esetében 12 perces szintidő alatt, félterhelés mellett olyan pályán kellett haladni, amelyik a mindennapok során adódó vezetés- technikai ismeretek alkalmazását követelte meg. Ebben a kategóriában 45 versenyző állt rajthoz. A versenyben induló 11 személygépkocsi vezetője ugyanazt az útvonalat járta be, mint teherautós társaik, de befejezésül slalom-pályán kellett végighaladni, amelynek utolsó ügyességi feladata egy duda megszólaltatása volt a gépkocsi első lökhárítójával. A felhasznált üzemanyag mérését EÜF—80-as típusú, igen nagy pontosságú fogyasztásmérő készülékkel oldották meg. Az üzemanyag-takarékossági verseny végeredménye: Tehergépkocsi kategóriában: 1. Pámer József 11. számú Volán, 2. Molnár Zoltán Bonyhád, Ruházati Szövetkezet, 3. Bonyai Ferenc Bonyhád, Pannónia Mgtsz, 4. Szíjártó József Dalmand, Mezőgazdasági Kombinát. Személygépkocsi kategóriában: 1. Nagy Kálmán Dalmand, Mezőgazdasági Kombinát, 2. Sánta István Dombóvár, Autójavító Kisvállalat. 3. Szakó János Kölesd, Egyetértés Mgtsz. A versenyzők oklevelet és pénzjutalmat kaptak, valamint kiosztották a legjobb eredményt elért gazdaság, szövetkezet és vállalat gépkocsivezetőinek a különdíja- kat is. Kondás Béla szóbeli kiegészítőt fűz a beszámolóhoz KlSZ-köldöltértekezlet Tamásiban A Lada gépkocsi és vezetője az ügyességi feladat végrehajtása közben .Balettcipőt a lábra, tojást a gázpedálra”, — ez volt a teherautósok jelszava
