Tolna Megyei Népújság, 1984. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-19 / 116. szám

1984. május 19. ( T0LNA ■) _ 'népújság 9 Vietnam Anyák iskolái A Vietnami Nőszövetség kezdeményezésére sorra nyíl­nak az Anyák iskolái a Viet­nami Szocialista Köztársaság­ban. A kezdeményezés sike­rét és tömegjellegét igazolja a tanosztályok gyarapodó szá­ma. Egyetlen tartományban, a fővárostól keletre elterülő Hai Hungban 1842 osztály működik több mint 120 ezer kismama és gyakorló anya részvételével. Nagy gonddal választják ki és készítik fel munkájukra a speciális kurzusok előadóit is. Eddig 16 ezer előadót képez­tek ki, s a tananyagot félöle­lő kiadványok ezreit bocsá­tották az édesanyák rendel- kezesére. A gyermekneveléssel és a családdal kapcsolatos tudni­valók, ismeretek oktatását sokhelyütt egészségügyi vizs­gálatokkal is összekötik. A gyermekek szűrővizsgálata nemcsak hasznos, hanem bő előadási és vitaanyagot is szolgáltat a gyermekgondo­záshoz. S ami a legfontosabb: anyák tízezrei ápolják szak­szerűbben és higiénikusabtan gyermekeiket a korszerű is­meretek birtokában. Lengyelorszá g Olcsóbb a dízel Tavaly szeptemberben a starachowicei tehergépkocsi­gyár üzeméből kigördült az utolsó benzinmotoros teher­autó. Októbertől kezdve a gyár kizárólag dízelmoto­ros, teljes egészében lengyel fejlesztésű járműveket állít elő. A dízelmotorok gyártását megelőzte a motorgyártó üzemrész teljes modernizá­lása, amelyet a gyár saját erőből hajtott végre. Ez a munka mindössze tíz hóna­pig tartott. A korábban Magyarországról importált alumíniumblokkokról áttér­tek a saját gyártású öntött­vas-motorblokkokra. Jelen­leg évi 17 ezer darab dízel­motort állít elő a staracho­wicei gyár, s ez évente kö­rülbelül 30 millió liter ben­zin megtakarítását teszi le­hetővé. A korábban gyártott „Star” teherautók átlago­san 37 liter benzint fogyasz­tottak 100 kilométeren, az új „Star—200”-as dízelteher­autó fogyasztása — ugyan­akkora távon — csak 21 li­ter gázolaj. A starachowicei üzem a legközelebbi években 30 ezer darabra emeli a dízel­motorok évi termelését. Ez nemcsak az új gépkocsikba való beépítésüket teszi lehe­tővé, hanem azt is, hogy az országban futó mintegy 50 ezer régi Star teherautó motorjait is lecseréljék. A lengyelországi dízelesí- tési program természetesen sokkal szélesebb körű, s nemcsak a starachowicei üzemre terjed ki. Lengyelor­szágban „dízelesítési ala­pot” hoztak létre, s ebből finanszírozzák a lublini (Zuk szállítókocsik), a nysai (Nysa mikrobuszok) és az andrychów-i (gépjármű-mo­torok) üzemek fejlesztését. A dízelesítési program 9—10 milliárd zlotys befektetést igényel, az egész népgazda­ságban azonban 13—14 mil­liárd zlotys megtakarítást eredményez. Kétszázötven véradó Egy kisfiú életéért Az irkutszki rádió helyi be­mondójának hangja ez alka­lommal a szokottnál izgatot- tabb volt. Egy kisfiú életének megmentéséhez azonnali vér­adókat kért. re nem lehet megmondani, mennyi vérre van szükség. Volt már olyan eset, hogy csak 500 véradó tudta meg­menteni az egyik beteg éle­tét. A városi kórház orvosai és nővérei kerek egy hónapig küzdöttek a kisfiú életéért és győztek. Aljosa Raszputyin már otthon van. Állandó or­vosi felügyelet alatt áll, min­dig készen arra, hogy segít­ségére siessenek. Az irkutszki területen több ezer véradó van. Egész válla­latok, brigádok adnak vért. Az emberi vér megfizethetet. lenül értékes és nélkülözhe­tetlen bizonyos- betegségek gyógyításánál. Kutatások az indiai óceánban Szovjet tudósok olyan kör­zetet fedeztek fel az Indiai­óceánban, ahol a tengerfe­nék hókisugárzása magasabb az átlagosnál. Ez a terület a 90. délkör mentén található, a víz alatt húzódó kelet-in­diai hegygerinc mentén. A feltárást az UNESCO nem­zetközi programja kereté­ben végezték. A munkát dr. Pavel Szicsov geológus, a ku­tatócsoport vezetője így kommentálta: „A nagyobb hőkiválasztás a matematikus folyamatokkal magyarázha­tó. Ezek tanulmányozása le­hetővé teszi számunkra, hogy pontosítsuk az Indiai-óceán létrejöttének és kialakulásá­nak történetét.” Reggel 8 órakor gyülekezni kezdtek a helyi véradó állo­máson az emberek, akik tu­domást szereztek a dologról. Egyetemi hallgatók, katonák, munkások voltak közöttük. Eljött egy egész rendőrsza­kasz is. A véradók többségük­ben fiatalok voltak, de akad­tak idősebbek is. Klavgyija Ridih hős anya is közöttük volt. — Hogyne jöttem volna el? Nyolc gyermekem van — mondta. — Korábban még soha nem adtam vért. Egy­szerűen nem hallottam, hogy valakinek konkréten szüksé­ge lett volna rá. Most, amikor a rádió bemondta a hírt, azonnal ide siettem. A hosszú sorban többszö­rös véradók és olyanok is áll­tak, akik most voltak itt elő­Műtősnővérek a frissen vett vért tárolják, hogy segítse­nek megmenteni Aljosa Raszputyin életét _________________________________________________ s zőr. Négy lány a barátnőjét vigasztalta, akitől nem vehet­tek vért, mivel még nem ér­te el a nagykorúságot. Tánya Udovicenko a szövetkezeti technikum diákja. Reggel a diákotthonban az egész szoba a dolgozatíráshoz készülődött, ám amikor bekapcsolták a rádiót és megtudták miről van szó, valamennyien ide siettek. Ljubov Amaszova a vér- adóállomás vezető orvosnője, elmondotta, hogy egy kisfiún kell segíteni, akinek kihúzták a fogát és nem tudták a vér­zést elállítani, mivel hiány­zik véréből az úgynevezett nyolcadik faktor, ami a vér alvadását okozza, vagyis a kisfiú vérzékenységben — hemofiliában — szenved. Elő­Jugoszlávia r Uj cigaretta A prilepi Tutun kombinát (Macedónia) nemrég továb­bította első export-szállít­mányát új, Blend- típusú ci­garettáiból. Az új termék­fajta alacsony nikotintartal­mú, hazai dohányfajtákból, saját technológia alapján készült. Az első vevők az NSZK-ból jelentkeztek — ide 8 tonnányit küldtek e ci­garetta fajtából —, de elju­tott már a cigaretta más ér­deklődőkhöz is, így Iránba, Irakba és a Német Demok­ratikus Köztársaságba. A megmentett, lábadozó kisfiú Okszana Mahno orvos (baloldalt) és két ápolónővér társaságában Ahol egyszer az Jördög szántott A Spreewaldi turistaparadicsom I .......... ■■■■■ .........“I A látogatók gondolákon barangolhatják be a környéket Történt egyszer réges-ré- gen, hogy az ördög két ök­röt fogott egy hatalmas eke elé, mondván, fölszántja a Spree folyó medrét. Ám a szerencsétlen páriák hasztala­nul igyekeztek egyenes ba­rázdát szántani irdatlan ter­hükkel. Kínlódásuk láttán az ördög úgy felbőszült, hogy hozzájuk vágta a sapkáját. Ettől azonban csak még in­kább megzavarodtak a jószá­gok, s ide-oda rángatták az ekét. így aztán a folyó med­re nemcsak hogy girbe-gör- be maradt, hanem háromszáz ágra, kis érre szakadt, amely még ma is keresztül-kasul szeli a vidéket... Eddig a monda arról, mi­ként jött létre Európa egyik legbájosabb, legkülönlegesebb tájegysége: a Spreewald — a Spree-erdő. A valóságban a Spreewald egy húsz ezer év­vel ezelőtti természeti folya­mat eredménye. A vidéket borító jégpáncél akkoriban indult olvadásnak. A déli ré­szén tágas folyamvölgy kelet­kezett, amelyet tovább mélyí­tett a délről odaömlő folyó. Itt jött létre az a 75 kilomé­ter hosszú és 15 kilométer széles alföld, amelyben a Spree folyó sok-sok ágra sza­kadt. E természeti szépségekben igen gazdag vidéken nagy szegénységben élt a főleg földműveléssel és halászattal foglalkozó nép. A családok apraja-nagyja reggeltől-estig dolgozott a tenyérnyi, túlnyo­mórészt mocsaras földeken. A halászat is csak szerény eredménnyel járt. Az árvíz vagy az aszály nem egyszer azt a keveset is elvitte, ami megtermett. A krónika sze­rint 1855 és 1931 között nem kevesebb, mint 27 árvíz súj­totta a vidéket. Az árvízveszély elhárításá­ra készült tervek kivitelezése a szocialista német állam fe­ladata lett. A vízfolyás sza­bályozására és az árvízveszély megszüntetésére 1958 és 1973 között három völgyzáró, mintegy harminc zsilip és több mint száz gát épült. Az NDK kormánya 400 millió márkát (több mint 2 milliárd forintot) fordított a nagysza­bású munkálatokra. Az utóbbi évtizedekben más téren is nagyot változott itt a világ. Ha a mondabeli ördög újra megjelenne ezen a tájon, bizonyára elsápadna az irigységtől. Kombájnokat, arató, ültető gépeket, trakto­rokat láthatna az egykor fel- szánthatatlan földeken. A meliorációval elérték, hogy a mocsaras mezőségből állatte­nyésztésre kiválóan alkalmas, buja legelő lett. A Spreewald nevét viselő radensdorffi ál­lami gazdaság a növendék­marha tenyésztésére szakoso­dott. Az itt nevelt borjúk 43 kilót nyomnak, amikor a gaz­daságba kerülnek, s négy- százötven kilósak, mire 28 hónapos korukban vemhes üszőként megvásárolják őket a tejtermelő üzemek. Spreewald krónikájában fontos helyet foglal el az im­már százesztendős múltra visszatekintő turizmus. Azóta lehet itt csónakot és csóna­kost bérelni. A spreewaldi gondolások — ahogy a német költő, Theodor Fontane az it­teni idegenvezetőket szere­tettel nevezte — ily módon igyekeztek némi jövedelem­kiegészítéshez jutni. Gazda­gon díszített csónakjaikat azonban csak a hétvégeken vették elő, hétköznapokon igénytelen kivitelű ladikokon szállították a zöldséget és az állatokat. A spreewaldi révé­szek ma is másodállásban to­logatják rúdjaikkal a kirán­dulókkal telt pompás csónak­jaikat, bejárva a környék ki­zárólag számukra áttekinthe­tő, bonyolult vízhálózatát. A Berlintől autóval jó óra alatt elérhető, a fővárostól délre fekvő Spreewaldban májustól szeptember végéig tart az idegenforgalmi fő­idény. Évente egymilliónál is több turistát vonz e páratlan varázsú vidék, a sok-sok kü­lönleges természeti szépség. a. «.. i* m-s iHanHaK- :' -»■ «.. jwn T*muumr< . *■ Gazdagon terem a zöldség

Next

/
Thumbnails
Contents