Tolna Megyei Népújság, 1984. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-19 / 116. szám

SrtÉPÜJSÁG 1984. május 19. NDK Új otthonokban a Szovjetunióban Megnövekedőn építési ütem Kapcsolatok Helsinki szellemében Az NDK — a békeszerető államokhoz hasonlóan — a helsinki záródokumentum szellemében alakítja külkap- csolatait a békés egymás mellett élés politikájának el­vei alapján. 1975 és 1984 között az NDK 227 államközi egyezményt kötött. Vannak köztük konzu­li és jogsegély-egyezmények, ipari és tudományos-techni­kai együttműködésre vonat­kozó megállapodások, közle­kedési, egészségügyi, szociális célú, továbbá oktatási, kul­turális jellegű és rádiós, te­levíziós műsorcserére irányu­ló szerződések. Az úgynevezett „második kosár” 21 kapitalista ország­gal megkötött 141 egyez­ményt tartalmaz. Ezek a megállapodások nemcsak a kelet-nyugati árucserére, ha­nem ezek új formáira is vo­natkoznak. Ilyen például az ipari együttműködés, a tech­nikai kooperáció és a közös beruházási tevékenység. A hetvenes években az NDK és a fejlett kapitalista országok árucsere-forgalma nagyjából a két és félszeresé­re növekedett. De egyes or­szágokkal, így Nagy-Britan- niával, Ausztriával, Belgium­mal, Svájccal és Norvégiával több mint a háromszorosára, Franciaországgal pedig az öt­szörösére emelkedett. Az NDK-beli üzemek és intézmé­nyek svéd, osztrák, finn, olasz, NSZK-beli, francia, holland kis- és középüzemek dolgoz­nak együtt. Például az együtt­működő osztrák cégeknek mintegy a 40 százaléka kis­ós középüzem. Növekedett a tudományos-technikai együtt­működés volumene, szélese­dett a kereskedelmi és gazda­sági információs hálózat is. 1975-től kezdve 45 úgyneve­zett technikai napot rendez­tek az NDK-ban, illetve a partnerállamokban. Ma az NDK-ban 81 nyugati cég köztük bankházak — képvi­selete működik, s a közel­múltban nyitotta meg kapuit a berlini Nemzetközi Keres­kedelmi Központ. Jól hasznosítja az NDK a kulturális csere lehetőségeit is. A helsinki, belgrádi és madridi találkozó záródoku­mentumait 2 millió példány­ban közölték az NDK napi­lapjai. Ezek anyaga szerve­sen beépült az iskolák, főis­kolák tanterveibe. Az NDK fogadókészségét bizonyítja, hogy kétszer any- nyi könyv, újság, folyóirat, játékfilm és tévé-program ju­tott el ide a nyugati országok­ból, mint fordítva. Érdemes megjegyezni, hogy például a játékfilmek cseréjének az aránya az Egyesült Államok vonatkozásában 30:1, Francia- országéban 10:1 és Olaszor­szágéban 7:1 az NDK javára. Az országban állandó nenv zetközi sajtóközpontot állítot­tak fel, amely a legkülönfé­lébb rendezvényekre várja a . 157 akkreditált külföldi tu­dósítót. Közülük 58 nyugati országot képvisel. Mindemel­lett évente mintegy 4 ezer ' külföldi tudósító fordul meg az NDK-ban. A jövő év végével zárul a 11. szovjet ötéves tervidőszak. Ez idő alatt az előirányzott összes pénzügyi források feL használásával az egész terv­időszakra vetítve 10 millió la­kás és családi ház épül 530- 540 millió negyzetméter hasz­nos alapterülettel. Ezek a szá­mok a legjobb mutatók közé tartoznak az ország történe­tében. Csak egy alkalommal, az 1971—1975 közötti tervidő­szakban épült több lakás: 544,8 millió négyzetméteren. A nagyszabású lakásépítke­zés kiemelt feladat. Az új la­kásállománynak körülbelül a kétharmadát az állam saját költségén építteti, majd in­gyen és meghatározatlan idő­re bérbe adja a lakosságnak, az építési költségek bármiféle térítése, avagy előleg vagy lakáshasználatba vételi díj be­fizetése nélkül. A lakás bére (ami 1928 óta nem változott) a kommunális szolgáltatások­kal együtt nem haladja meg egy átlagjövedelmű család havi keresetének 3—4 száza­lékát. Az új házak és lakások mintegy egynegyedét a kol­hozok építik és saját anyagi eszközeiből maga a lakosság, beleértve a szövetkezeti la­kásépítést is. Azért vállal a lakosság ilyen kiadásokat, mert a családi házak és szö­vetkezeti lakások építése le­hetővé teszi az állami lakáso­kénál magasabb komfortfo­kozat kialakítását. Ezenkívül az építtető maga választhatja meg jövendő otthonának he­lyét, ami nem mindig sikerüli, amikor állami lakást kap. Ezeket az építkezési formá­kat az álam ösztönzi. Az épít­tető rendszerint állami köl­csönt vesz fel, amely a tény­leges építési költség 70-80 százaléka. Az építkezési köl­csön lejárata 25 esztendő, rendkívül előnyös feltételek­kel, évi 0,5 százalék kamat­tal. Az építkezéshez szüksé­ges telekkel kapcsolatban nincsenek kiadások. A Szov­A nemzeti sajátosságokat is figyelembe veszik a taskenti lakóházépítkezéseken jetunióban a föld nem lehet adás, vagy vétel tárgya, a szövetkezeteknek és magán- építtetőknek ingyen jelölnek ki telket. Az ötvenes évektől kezdve rendkívüli ütemben épülnek a lakások, évente 2-2,5 millió. A nagyszabású lakásépítke­zés ütemét indokolja az óri­ási kár, amit a II. világhábo­rú okozott a lakásállomány­ban. Mintegy 25 millió szov­jet ember maradt fedél nél­kül, hiszen sok ezer kisebb te­lepülés és több, mint 1700 város elpusztult. A második ok, a városok viharos növe­kedése és az olyan új terüle­tek iparosítása, ahol koráb­ban ember alig lakott. A sta­tisztikai adatok szerint csak az elmúlt 25 év alatt a váro­si lakosság mintegy 100 mil­Űj város épül Szibériában lióról 175 millióra szaporo­dott., A harmadik ok pedig az, hogy a lakosság igénye egyre nagyobb a megfelelő kom­fortfokozatú, vagyis a minő ségileg jobb lakásokra, a komplett kommunális szol­gáltatásokra, a jobb beosztás­ra. A lakóházak és lakások jobb tervezésére, nagyobb ké­nyelmére manapság minde­nütt nagy gondot fordítanak. Az épülő új lakások egyre tá­gasabbak. Így például a hat­vanas évek első felében a la­kások alapterülete átlag 42,5 négyzetméter volt, ma ez az átlagos alapterület több mint 53 négyzetméter. Egészében véve a lakásállo­mány növekedése jelentősen felülmúlja a lakosság növe­kedését. Ennek eredménye ként már csaknem három év. tizede évenként 10-11 millió ember jut új, vagy a réginél jobb lakáshoz. És bár még van lakásprobléma — többek között sok fiatalnak gondja ez, akik kénytelenek mun­kásszállókon, vagy a szüleik­nél lakni — összességében lényegesen javult a lakás- helyzet ALEKSZEJ DUMOV Bulgária Egészségügyi találmányok Várnai szakemberek kidol­goztak egy olyan módszert, amely alkalmas a bőrpigmen- táció elváltozásainak gyógyí­tására, sőt a tetoválást is nyomtalanul eltünteti a bőr- felületről. Akik fiatalon vir­tusból vagy kedvtelésből hó­doltak e meglehetősen barbár szokásnak, azok közül sokan az idő múlásával szabadulni szeretnének ifjúkori meggon­dolatlanságuk bizonyítékától. Ám a tetoválás „kiradírozá- sa” mindmáig megoldhatat­lannak látszott, soha nem le­hetett végleg letisztítani a bőrről. A bolgár szakemberek által kidolgozott lézersugaras eljárás eredményes és fájda­lommentes. Ma 3560 gyógynövényfajt és 776 alfajt tartanak számon a botanikusok. Ezek közé jel­legzetes bolgár fajok is tar­toznak, mint például a Geum bulgaricum, a Latrea rhodo- pea vagy a Galium stoianovii. Bulgária növényvilágából jelenleg 772 fajt hasznosíta­nak a gyógyításban, 642-őt az élelmiszeriparban, 557-et pe­dig mézelő növényként érté­kesítenek. Az utóbbi években megnőtt az érdeklődés a ter­mészetes alapanyagú gyógy­szerek iránt, $ egyre több gyógynövényt alkalmaznak a krónikus betegségek gyógyí­tásában is. Fitoterápiával kú­rálják a krónikus bronchi- tist, az asztmát, az egyes gyo­mor- és bélrendszeri beteg­ségeket, a jóindulatú dagana­tokat, s a magas vérnyomás­ban szenvedőknél is sikereket értek el, a gyógynövények ki­vonataival, főzeteivel. Tíz éve használják sikerrel az epilep­szia kezelésére az Epitham nevű, növényi alapanyagból álló készítményt. Az Egészségügyi Miniszté­rium fitoterápiás rendelőket hozott létre a megyeközpon­tokban és a nagyvárosokban, Szófiában például hármat is. Ezekben a rendelőkben a fi­toterápiás kezelés mellett ku­tatómunka is folyik. A szófiai Orvostudományi Egyetem gyógyszerészeti karán mun­kacsoport alakult a népi gyó­gyászat és a gyógynövények tanulmányozására, kutatására és felhasználhatóságuk vizs­gálatára. A cseh zene halhatatlan mestere Bedrich Smetana „Én, Bedrich Smetana, szü­lettem 1824. március 2-án, kedden, 10 órakor, apám ne­ve Frantisek Smetana, sör­főző, anyám neve Barbora Smetanová, született Lynko- vá. Amidőn elértem a 4. élet­évemet, apám zeneütemezés­re kezdett tanítani, ötéves koromban kezdtem iskolába járni, amellettt azonban he­gedülni és zongorázni is ta­nultam...” Ezekkel a szavakkal kezd­te naplóját tizenhat éves di­ák korában Smetana, amely­ben azután feltárta további életútját. Midőn 1848-ban a forrada­lom megrázta egész Európát s átterjedt a cseh területek­re is, Smetana a barikádo­kon is a haladásért, a társa­dalmi igazságért harcolt, forradalmi indulókat kom­ponált és megírta „A sza badság dala” című művét, Bedrich Smetana (fénykép 1863-ból) mint a tömegek énekét. A forradalmat azonban lever­ték, a Habsburg-monarchia visszavágott. Smetana is külföldre kényszerült. Ezek­ben az években a svédorszá­gi Göteborgban tevékenyke­dik, mint zongoraművész és karmester. 1860 után, a po­litikai nyomás enyhülete nyomán, visszatér Prágába. Bekapcsolódik a város zenei életébe, s szervezőjévé, ve­zéregyéniségévé válik. 1866- ban beteljesül leghőbb vá­gya, az Ideiglenes Színház karmesterévé nevezik ki. Hat évvel később pedig a cseh opera művészeti igaz­gatója lesz. Eddigi számos zongoraművéhez, első kama­raműveihez és első szimfo­nikus költeményeihez Prá­gában hamarosan újabb munkák sorakoznak fel: zon­gora- és kórusművek... Smetana ezt követően el­sősorban operái komponálá­sával foglalkozik. 1866-ban január 6-án mutatják be A brandenburgiak Csehország­ban című operáját, s még ugyanazon évben, május 30- án kerül színre a legnemze­Gabriela Benocková érde­mes művész Libuse szere­pében tibb — s leghíresebb — cseh opera, Az eladott menyasz- szony, amely a szó legigazibb értelmében a cseh nép operá­jává válik. De bekerült a világ legjobb komikus operái közé és minden operaszínpad — így a budapesti operaház — állandó repertoárdarabja lett. A következő évben fe­jezi be Dalibor című operá­ját. A szerzőt e mű megal­kotásában az ellenállás, a szabadságvágy, a szerelem mindent elsodró erejének eszméje inspirálta. A cseh mitológiából született Libuse című művével nyitották meg több mint száz évvel ezelőtt a prágai Nemzeti Színházat, s 1983-ban is a történelmi épület újjáépítése után a ré­gi pompájába visszaállított színházat. Az 1874 októberétől halá­láig 1884. május 12-ig remek­művek sorát készíti el. Ezek közé tartozik a zongorára írt, hat költeményből álló Almok című ciklus, és a szintén zongorára kompo­nált Cseh táncok. A legna­gyobb hatású mű, (a hat szimfonikus költeményből álló Hazám), a szülőföld mo­numentális dicshimnusza. Olyan egyedülálló zenemű ez, amilyenre az egész világ szimfonikus alkotásai között alig van példa. Az 1946 óta megrendezett Prágai Tavasz nemzetközi zenei fesztivál minden évben ezzel a művel nyitja meg hangversenyeit. Bedrich Smetana alkotá­saival új fejezet kezdődött a cseh zene történetében. Meg­született a cseh nemzeti zene. DR. ZDENEK STREJC

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents