Tolna Megyei Népújság, 1984. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-19 / 116. szám

Mai számunkból

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

XXXIV. évfolyam, 116. szám

ARA: 1,80 Ft

1984. május 19., szombat

Reális terv

A közvélemény úgy tartja számon — és nem alaptalanul —, hogy a gabonatermesztés a mezőgazdaság, sőt, az egész népgazdaság sikerágazata. Búza- és kukoricatermesztésünk színvonalát a világelsők között jegyzik és csak olyan országok előznek meg minket, mint kukoricában az USA, búzában Anglia vagy Franciaország.

E két növény termelésében a mezőgazdaság kitűnő és évszázados hagyományokra építhet; természeti adottságaink is kedveznek a gabonatermesztésnek. Mégis, a mai magas színvonal az elmúlt két évtized munkájának gyümölcse. Húsz éve jó, ha 17 mázsa búza termett meg egy hektáron, s ennyi az akkori középmezőnybe tartozáshoz sem volt elég. A 26 mázsái kukorica-átlagtermésre sem lehettünk akkoriban sokkal büszkébbek. Azóta — egyre kisebb vetésterületen — megduplázódott a termés, és 1982-ben megközelítettük a 15 millió tonnát.

Fantasztikusan nagy ez a mennyiség. Minden magyar állampolgárra 1,5 tonna gabona jut belőle. Mértékadó nemzetközi értékelés szerint fejlett mezőgazdaságról akkor lehet beszélni, ha az egy főre jutó gabonatermelés meghaladja az egy tonnát. Nos, ezen a szinten már alaposan túl vagyunk. És még sem beszélhetünk arról, hogy a korszerű agrotechnikának köszönhetően tökéletes biztonsággal termelhet a magyar mezőgazdaság gabonát. A tavalyi aszályos év figyelmeztető volt. Megmutatta, hogy a szélsőséges időjárás nagy gondokat, jelentős terméskiesést okozhat.

A jelek szerint az idén veszély fenyegeti a búza és a többi kalászos gabona kimagasló termésátlagát. Bár még sok minden történhet — mezőgazdasági termésügyekben mindenfajta jóslás felelőtlenség —, de az már bizonyos, hogy a tavalyi aszály miatt hiányzó vizet az elégtelen téli és kora tavaszi csapadék nem pótolta, és a vetések állapotbecslése alapján az őszi kalászosok 23 százaléka bizony gyenge, semmi jót nem ígér.

A gabonatermesztésnek óriási a népgazdasági jelentősége. Az utóbbi években a megtermelt hatalmas meny- nyiségnek alig 12—13' százalékát fogyasztjuk el kenyérként, pékáruként, tésztaként közvetlenül. A termés 70—75 százaléka nagyra nőtt állatállományunk takarmányául szolgál és 12—15 százalékát közvetlenül exportáljuk. Az egy évi gabonatermés értéke csaknem 50 milliárd forint, és felhasználásával további 80—90 milliárd forint értékű állatot hizlalunk meg, s ennek fele exportra kerül. Ilyen módon az agrárágazat devizabevételének is több mint a fele — közvetve vagy közvetlenül — a gabonatermesztésből származik.

Ennek megfelelően — mint megalapozó ágazat — évek óta a gabonatermesztés áll a figyelem középpontjában. Az ismert gazdasági nehézségek miatt mostanában szűkös fejlesztési lehetőségeink mégis sújtják a gabonatermesztést. A szakma lényegesen nagyobb arányú fejlesztési igényeket fogalmaz meg, mint amennyit a fizetési nehézségekkel küszködő kormányzat lehetségesnek lát. Ez az ágazat — mint hangoztatják — még így is többet kap a népgazdaság bármely más területénél. A tervidőszak elején meghirdetett intenzív gabonatermesztési program első üteme bár csak 134 ezer hektárra terjed ki, de ekkora területen legalább lehetővé tette a világ élvonalába tartozó agrotechnika alkalmazását. Azóta a program második és harmadik ütemének megindításával félmillió hektáron vált lehetővé ugyanez.

Az öt évre előirányzott 71—72 millió tonna gabona csak akkor termelhető meg, ha idén legalább 15 millió tonna terem, jövőre pedig 15,5 millió tonna. S erre a mennyiségre korántsem pusztán a terv előirányzatainak a teljesítéséhez van szükség, hanem mindenekelőtt azért, hogy a minden eddiginél nagyobb állatállományt megfelelően táplálni lehessen.

Ä mezőgazdaság és élelmezésügy minisztere egy közelmúltban rendezett tanácskozáson kijelentette: az idén a 15 millió tonna gabona — átlagos időjárású évet feltételezve — megtermelhető. A miniszter optimizmusát alátámasztani látszik, hogy a gabonaprogramba bevont üzemeken kívül is rendelkeznek az állami gazdaságok és a téeszek a megfelelő gépparkkal, hozzájutnak a szükséges vetőmaghoz, műtrágyához, növényvédő szerhez.

Igaz, az üzemi szakemberek egy része ennek ellenkezőjét hangoztatja. Arról beszélnek, hogy a géppark nagy része elöregedett, a megvásárolható műtrágyák zöme nem éppen jó minőségű, és számos kedvelt vetőmaghoz csak protekcióval lehet hozzájutni.

Sajnos, a panaszok jó része egyáltalán nem alaptalan. Csakhogy a könyvelésben nulla értékkel szereplő öreg gépek korántsem értéktelenek, és megfelelő karbantartással kitűnő eredménnyel üzemeltethetők. A kapható műtrágyáknál is létezik a nagyvilágban, sőt, a magyar ipar termékei között is jobb minőségű, és a vetőmagválaszték sem olyan bőséges, mint korábban. De — ahogy mondani szokás — szegény ember vízzel főz, legjobb termékeinket a külkereskedelmi mérleg javítása érdekében exportálnunk kell! S végül is — számos üzem példája bizonyítja — a viszonylag szegényesebb eszközökkel is elérhetők jó eredmények. Csak éppen több figyelmet, több munkát igényel így a termelés. Vagyis nagyobb költséget. Ez pedig mint tudjuk, csak nagyobb hozamokkal ellensúlyozható. Amelyek éppen a több figyelem, a több munka eredményeként érhetők el. GÁDOR IVÁN

Magyar-belga parlamenti tárgyalások

A belga parlament küldöttsége — amely a magyar országgyűlés meghívására, Josef Edward Leemansnak, a szenátus elnökének, és Jean Defraigne, a képviselőház elnökének vezetésével tartózkodik hazánkban — pénteken Budapesten megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét. Ezt követően a parlamentben megkezdődtek a magyar— belga tárgyalások a -két ország törvényhozásának képviselői között.

A tárgyalócsoportokat Apró Antal, az országgyűlés elnöke, illetve Josef Edward Leemans és Jean Defraigne vezette.

A megbeszélés után Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke hivatalában fogadta a belga parlament delegációját. A találkozón jelen volt Péter János, az országgyűlés alelnöke is. .

„Kell a jó könyv”

Megyei döntő tíz csapattal

Mozgósító erejű volt megyénkben a Kell a jó könyv pályázat. Meghirdetését követően ugyanis mintegy 27 csapat jelentkezett a versenyre, s közülük tizenkilenc vett részt a kétlépcsős selejtezőkön.

Tegnap délután a megyei döntőre került sor Szekszár- don, a megyei könyvtár szép, új helyiségében. A tíz legjobb trió gyűlt össze három órakor, hogy felmérjék tudásukat, bizonyítsák felkészültségüket, tájékozottságukat. Az érdekes, mély ismereteket feltételező kérdéseket az együttesek igen szép számban megválaszolták. bizonyítva ezzel is, nemhiába jutottak a legjobbak közé. A vetélkedő vezetője Endrei Judit, a televízió bemondója volt. A villámkérdések megválaszolása után szintén a szovjet irodalomból kellett ismert levél- részleteket felismerni, megnevezni, majd feladat- ás tesztlapok kitöltése következett. a több mint egyórás vetélkedésben az utolsó pillanatokra nagyon szoros állás alakult ki a második és a harmadik helyezettek között, s csak hajszállal maradtak alul a tamásiak. Végül a két legjobb együttes, a Közművelődési KISZ-alapszervezet és a paksi könyvtár hármasa szerezte meg a jogot a továbblépésre. A regionális döntőt szeptember 14-én rendezik meg a megyei győztesek részvételével.

ATOMERŐMÜVEK A SZOCIALISTA ORSZÁGOKBAN (2. old.)

NYUGDÍJAS PÁRTTAGOK (3. old.)

A GEBINES KŐMŰVES NEM NÉZI A MUNKAIDŐT

(4. old.)

Állattan

(4. old.)

ÜJ OTTHONOKBAN,

A SZOVJETUNIÓBAN (8. old.)

A SPREEWALDI TURISTAPARADICSOM (9. old.)

GYÓGYNÖVÉNYEINK

HASZNA

(5. old.)

EGY KISFIÚ ÉLETÉÉRT (9. old.) TÉVÉDRÁMA (10. old.) KÜLFÖLDI HUNGARICUMOK A SZÉCHÉNYI

könyvtárban (11. old.)

BIRKANYÍRÁS (5. old.)

MÚLTÚNKBÓL (6. old.)

KÖLTŐ PAPUCSBAN (7. old.)

A GÉPJARMÜOKTATÓ (7. Old.)

A CSEH ZENE HALHATATLAN MESTERE

(8. old.)

KAPCSOLATOK ; HELSINKI SZELLEMÉBEN

(8. old.)

Lehoczky Mihály, a MÉM és a TOT elnöksége nevében meleg szavak kíséretében átadta a „Kiváló Szövetkezet” kitüntetést a tagságnak. Mátyás István, a szekszárdi városi pártbizottság első titkára a megyei vezetés nevében gratulált az elért eredményhez és a kitüntetéshez.

Végül „Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért” egy, „Kiváló Munkáért” három dolgozó vehetett át kitüntetést, 14-en pedig „Kiváló Termelőszövetkezeti Dolgozó” kitüntetést kaptak.

Kitüntetett gazdaságok

Naki évtizedek elismerése

A munkának volt köszönhető az, hogy Császár József, a megyei tanács elnöke és a megyei párt-vb tagja átadhatta a „Kiváló Szövetkezet” kitüntetést, a naki közös gazdaság elnöke személyében, a tsz valamennyi szorgos tagjának. Nem először, mert ez — amit nem valamiféle jegyzőkönyvből, hanem az ünnepségre tartó tagoktól idézünk — negyedszer fordul elő. A két másik magas elismerésről, a naki termelőszövetkezet okleveleiről akár ne is beszéljünk...

1962 óta a termelés bruttó értéke is emelkedett 79

százalékkal, de ami ennél talán sokkal fontosabb, az Czink Béla elnök, a közös gazdaság immár több mint 11 éve választott vezetője, beszámolójából idézhető;

„A termelést emberi oldalról közelítettük meg.”

Az elnöki beszámoló természetesen nem a bókok halmazata volt, hanem kitért a hibákra — például a halTegnap délután a bátaszé- ki Búzakalász Mezőgazdasátenyésztési ágazat hiányosságaira — is. A késő esti órákban műsoros esttel zárult ünnepséget még többek megjutalmazása is emlékezetesebbé tette. Így négyen kaptak miniszteri kitüntetést, ketten a TOT-kitünte- tést és tízen a „Kiváló Sző vetkezeti Tag” elismerést. Amit a naki évtizedek együttesen is megérdemelnek.

gl Termelőszövetkezet dolgozói és vezetői is ünneplőElőször kiváló a bátaszéki Búzakalász

be öltözve gyülekeztek a nagyközségi tanács dísztermében. A küldöttgyűlésen részt vett Lehoczky Mihály, a TOT főtitkárhelyettese, Tamás Istvánné, a Tolna megyei Tanács elnökhelyettese és Szabó Géza, a megyei pártbizottság osztály- vezetője.

Izsák Gyula, a szövetkezet elnöke, ünnepi beszédében elmondta, hogy a vezetés szakmai hozzáértése és a tagság odaadó munkája meghozta ezt az évek óta várt nagy eredményt. Nagy öröm ez számukra, hiszen a jók közül a legjobbak közé ve- rekedték föl magukat. Biztos alapokat teremtettek az elkövetkezendő évek gazdálkodásához. Az elmúlt hat év alatt a nyereségük 17 millióról 53 millió forintra emelkedett és jelentősen nőtt a termelés hatékonysága is. A növénytermesztésben a napraforgó kivételével rekorderedményeket értek el. Amit a közgyűlés öt évvel ezelőtt jóváhagyott, egy kivételével meg is valósították és programon' felül 10 millió forint értékben a gázt is bevezették.

LÉZER

AZ ORVOSLÁSBAN (12. old.)

A„HASZONTALAN” GESZTENYE (12. old.)

EGYÜTT ÉS EGYMÁSRA VIGYÁZVA (13. old.)

NÉGYES FOGATOK PAKSON (14. old.)

Lehoczky Mihály köszönti a küldöttgyűlés résztvevőit