Tolna Megyei Népújság, 1984. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-18 / 115. szám

1984. május 18. 2 Képújság Közlemény Lázár György bulgáriai látogatásáról Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszerta- nácsának elnöke Grisa Fili- povnak, a Bolgár Népköztár­saság minisztertanácsa elnö­kének meghívására 1984. május 16—17-én hivatalos, baráti látogatást tett Bulgá­riában. Lázár Györgyöt fogadta Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Bolgár Népköztársaság ál­lamtanácsának elnöke. A baráti légkörű találkozón véleményt cseréltek a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt és a Bolgár Kom­munista Párt, a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság hagyományos barátságának és sokoldalú együttműködésének fejleszté­séről. A miniszterelnökök kölcsö­nösen tájékoztatták egymást a Magyar Szocialista Mun­káspárt XII. kongresszusa és a Bolgár Kommunista Párt XII. kongresszusa határoza­tainak végrehajtásáról, a szo­cialista építőmunka eredmé­nyeiről és tapasztalatairól. Áttekintették a két ország kapcsolatainak helyzetét és bővítésének feladatait. Lázár György és Grisa Pilipov hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság sokoldalú együttműködése a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus elvei alapján a két ország barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződése szellemében sike­resen fejlődik. A kormány­fők méltatták Kádár János és Todor Zsivkov találkozói­nak és megbeszéléseinek je­lentőségét és megelégedéssel szóltak arról, hogy a legfel­sőbb szintű találkozók meg­állapodásai sikeresen telje­sülnek. A felek megállapították, hogy gazdasági együttműkö­désük az 1983 júniusában aláírt, „A Magyar Népköz- társaság és a Bolgár Nép- köztársaság gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működése, a szocialista in­tegráció távlati fejlesztésé­nek fő irányairól” című do­kumentummal összhangban fejlődik. Előrehaladt a gyártásszakosítás, a terme­lési kooperáció és a műsza­ki-tudományos együttműkö­dés. Eredményesnek minősí­tették a Magyar—Bolgár Gazdasági és Műszaki-Tudo­mányos Együttműködési Bi­zottság, a központi tervező szervek, a minisztériumok és a gazdasági szervezetek tevé­kenységét. Hangsúlyozták, hogy a jövőben is fejleszteni kell az árucsere-forgalmat, a kooperációt és gyártásszako­sítást, különösen a gépipar­ban, az elektronikában és a vegyiparban. Rámutattak, hogy fokozni kell az együtt­működést és a közös tevé­kenységet a műszaki-tudo­mányos kapcsolatokban. A felek ismételten kifeje­zésre juttatták készségüket, hogy a jövőben is aktívan hozzájárulnak a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében megvalósuló együttműködés és szocialista gazdasági integráció elmé­lyítéséhez és fejlesztéséhez. A miniszterelnökök nagy­ra értékelték az egymás köl­csönös megismerését, a két nép barátságát erősítő kul­turális, oktatási és tudomá­nyos együttműködés eredmé­nyeit. A miniszterelnökök aggo­dalommal állapították meg, hogy a nemzetközi helyzet bonyolult és feszült. Ennek oka, hogy az Egyesült Álla­mok és a NATO agresszív körei a katonai erőfölény megszerzésére törekszenek. Az új amerikai középható- sávolságú nukleáris rakéták telepítése egyes nyugat-euró­pai államokban a fegyverke­zési verseny újabb szaka­szához vezetett. A kialakult helyzetben • a katonai erő- egyensúly fenntartásához in­dokoltnak és szükséges vá­laszlépésnek tekintik és tá­mogatják a Szovjetuniónak a saját és a Varsói Szerződés többi tagállamai biztonságát szavatoló, a béke megőrzését célzó intézkedéseit. A felek véleménye szerint a mostani bonyolult helyzet­ben is lehetséges az áttérés a konfrontációról az enyhü­lés és az együttműködés po­litikájára. Arra van szük­ség, hogy érdemi és komoly tárgyalások útján valameny- nyi érdekelt fél biztonságát kölcsönösen szavatoló meg­állapodásokat érjenek el. Ez­zel összefüggésben a felek megerősítik, hogy eltökélten tevékenykednek a szocialis­ta közösség egységének erő­sítésén, a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testü­letének 1983 januári prágai politikai nyilatkozatában és a párt- és állami vezetők 1983 júniusi moszkvai talál­kozója közös nyilatkozatában elfogadott javaslatok valóra váltásán. Hangsúlyozták a Varsói Szerződés tagállamainak a NATO tagállamaihoz 1984. május 7-én intézett felhívása jelentőségét. A felhívásban a tagállamok sokoldalú kon­zultációi mielőbbi megkez­dését javasolják a katonai erő alkalmazásáról való köl­csönös lemondásról és a bé­kés kapcsolatok fenntartásá­ról szóló szerződés megköté­sével kapcsolatban. Rámu­tattak, hogy a szerződés megkötése jelentősen erősí­tené az államok közötti bi­zalmat. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság a jövőben is hozzájárul az európai bizalom- és bizton­ságerősítő intézkedésekkel és leszereléssel foglalkozó stockholmi konferencia si­keres munkájához. A kato­nai szembenállás szintjét csökkentő és a kölcsönös bi­zalom megteremtését előse­gítő megállapodások eléré­séhez minden résztvevő erő­feszítésére szükség van. A felek megerősítették, hogy támogatják az atom­fegyvermentes övezetek lét­rehozását a Balkánon, Euró­pa északi részén és a kon­tinens más térségeiben. Meggyőződésüket fejezték ki, hogy a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsa és a Bolgár Népköztársaság Mi­nisztertanácsa elnökeinek tárgyalásai, amelyek szívé­lyes légkörben, a teljes egyetértés és nézetazonosság szellemében folytak, hozzá­járulnak a testvéri kapcso­latok, a két ország együtt­működésének fejlesztéséhez, a szocialista közösség egysé­gének erősítéséhez. Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke magyaror­szági látogatásra hívta meg Grisa Filipovot, a Bolgár Népköztársaság miniszterta­nácsának elnökét, aki a meg­hívást köszönettel elfogadta. PANORAMA BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Veszelin Gyurano- vicsot, a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársaság elnökségének elnökévé tör­tént megválasztása alkalmá­ból. ! » A Mecseki Szénbányák Kossuth Bányaüzemében 1984. február 2-án történt sújtólégrobbanás körülmé­nyeit vizsgáló bizottság meg­állapította, hogy az öt halál­esetet és négy súlyos balese­tet okozó sújtólégrobbanás a biztonsági előírások meg­sértése miatt következett be. A feltárt mulasztások miatt egy személy ellen bűncselek­mény alapos gyanúja miatt feljelentést tett, 11 személy ellen pedig szabálysértési eljárást indított. HÄGA Május 14. és 17. között lá­togatást tett Hollandiában az MSZMP Központi Bizott­ságának küldöttsége Havasi Ferencnek, a Politikai Bi­zottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezeté­sével. Havasi Ferencet fo­gadta Ruud Lubbers minisz­terelnök és Gijs Van Aar- denne miniszterelnök-helyet­tes, gazdasági miniszter. A küldöttség csütörtökön to­vábbutazott Belgiumba. WASHINGTON Az amerikai képviselőház megszavazta azt a törvény- módosítást, amely jövő áp­rilistól 15 MX-rakéta meg­építésére biztosít elegendő pénzt Ronald Reagan elnök számára, abban az esetben, ha a Szovjetunió addig nem tér vissza a fegyverzetkorlá­tozási tárgyalásokra. Reagan eredetileg 40 — egyenként tíz nukleáris robbanótöltetet hordozó — hadászati rakéta építését indítványozta. ESSEN Helmut Schmidt, volt kancellárnak, a párt elnök- helyettesének megnyitójával csütörtök délután Essenben megkezdődött a Német Szo­ciáldemokrata Párt ez évi, ötnapos kongresszusa. Atomerőművek a szocialista országokban 3. Csehszlovákia: öt komplett reaktor Csehszlovákiában a népgaz­daság többletenergia-szükség­letét a jövőben kizárólag az atomerőművek fogják fedez­ni, sőt, részben még a kiöre­gedő hőerőművek feladatait is átveszik. Ennek megfelelő nagyszabású atomerőmű­építési program megvalósítá­sán dolgoznak. A jelenleg két, egyenként 440 megawat­tos reaktorblokkal működő apátszentmihályi (Jaslovske Bohunice) atomerőmű mel­lett további négy építése már megkezdődött. Az apátszent- mihályit is továbbfejlesztik: az újabb két 440 megawattos blokk közül az egyiknek már­ciusban kezdték az üzemi próbáit, és májusban kap­csolják rá a távvezeték-háló­zatra. A másik blokk a ter­vek szerint a jövő márciustól ad áramot. És addig — ha a többször meghosszabbított, de jelenleg elérhetőnek -tar­tott határidőt sikerül betar­tani — üzembe helyezik Brno közelében, Dukovanyban is az ott épülő erőmű első, 440 megawattos blokkját. Ez a szintén négy blokkosra ter­vezett erőmű, ha a beruházás folyamatos lesz, 1987-ben kezd teljes kapacitással ára­mot adni. Az atomerőművek részesedése a tervek szerint már egy év múlva 15 száza­lékra növekszik Csehszlová­kia energiatermelésében. Az arány jelenleg 5,5 százalék. A csehszlovák atomerőmű­vek építésekor állandó gond, hogy „csúsznak” a határidők­kel. A most továbbfejlesztett apátszentmihályi erőműnek tavaly már félmillió mega­watt óra áramot kellett vol­na adnia a népgazdaságnak, a Dukovanyban folyó építke­zés majdnem egy évet késik már az eredeti ütemtervhez képest. A Léva melletti Moc- hovcén épülő harmadik cseh­szlovák atomerőmű építésé­ben még nincs nagyobb le­maradás. A negyedik atom­erőmű, a dél-csehországi Ceske Budejovice környékén, Temelinben épül. Ott még csak' az infrastrukturális munkáknál tartanak. Cseh­szlovákiában először oda fog­nak 1000 megawattos blokko­kat beszerelni, összesen né­gyet, de lehetőség lesz arra, hogy később még két reak­torblokkal bővítsék az erő­művet. Ha a temelini centrá- lé is elkészül — azaz legko­rábban tíz év múlva —, ak­kor az atomerőművek része­sedése Csehszlovákia ener­giatermeléséből eléri a 37 százalékot. Az atorrierőművi berendezé­sek gyártásáról szóló KGST- szakosodási megállapodások szerint Csehszlovákia a re­aktorgyártás gazdája. A 125 éves plzeni Skoda Művekben 1980 óta gyártják már a WER—440-es reaktorokat a Szovjetuniótól átvett műszaki leírás alapján, de saját gyár­tástechnológiai dokumentáció szerint. Az ott készült és ké­szülő reaktorokkal szerelik fel a most üzembe helyezen­dő és a jövőben építendő csehszlovák atomerőműveket. Eddig öt komplett reaktort gyártottak, ezek közül egy Pakson már áramot ad, és — mint a gyárban elmondták — még az idén szállítják a másik három reaktort is a magyar megrendelőnek. A rendkívüli igénybevételnek kitett anyagok egy részét kezdetben Nyugatról szerez­ték be a reaktorgyártáshoz, de ma már valamennyi al­katrész csehszlovák eredetű. Egy-egy reaktor gyártása két és fél évet vesz igénybe. Ennek negyven százalékát a minőségellenőrzésre fordít­ják. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az atomerőművek épí­tésében, és különösen a reak­torok gyártásában az a leg­fontosabb, hogy teljes biz­tonsággal ki kell zárni a leg­csekélyebb baleseti lehetősé­get is. Az erre fordított időn nem lehet takarékoskodni. Az atomerőművek énítésónek felgyorsulása azt is indokolt­tá tette, hogy márciusban külön törvényt hoztak az atomerőművi berendezések biztonságának állami ellen­őrzéséről. A feladat ellátásá­val a Csehszlovák Atomener­gia Bizottságot bízták meg, s a testület elnöke személyes felelősséget visel. A Skoda Gyár szerelőcsar­nokában jelenleg öt reaktor összeszerelésén dolgoznak. A tervek szerint 1990-ig 21, egyenként 440 megawattos reaktorblokkot készítenek el. A jelenleg már sorozatban gyártott 440 megawattos re­aktorok mellett a plzeni gyár idén megkezdte a felkészü­lést az 1000 megawattos re­aktoregységek gyártására is. Az atomerőművek építése hatalmas anyagi áldozatot követel, s a költségek egyre csak nőnek. Az apátszentmi- hályon üzemelő erőmű első két blokkjának építése 5 milliárd koronába került, a most elkészülő, az előzőekkel azonos kapacitású, újabb két reaktoregység költsége már a kétszerese ennek. Egység­nyi villamos áram előállítása ugyanakkor továbbra is ol­csóbb az atomerőműben, mint a hagyományos hőerőművek­ben. Csehszlovákiában rá­adásul azzal is számolni kell, hogy az ország még mindig jelentős, de csak mind drá­gábban kitermelhető szén­készletei a vizsgálatok sze­rint hatvan—hetven év múl­va kimerülnek. Ezt a kiesést a tudomány mai állása, a rendelkezésre álló ismeretek szerint ténylegesen csak az atomenergiával lehet majd pótolni. SZŰCS D. GÁBOR (Prága) Közlemény a szocialista országok kulturális minisztereinek XII. konferenciájáról (Folytatás az 1, oldalról) Megállapították, hogy a szocialista országok kulturá­lis együttműködése eredmé­nyesen fejlődik és jól szol­gálja a népek közötti barát­ság további erősödését. A jövőben is különös figyelmet fordítanak egymás kulturá­lis értékeinek kölcsönös megismertetésére, kiemelke­dő történelmi és kulturális évfordulóik megünneplésére, a kulturális, művészeti in­tézmények és alkotói kollek­tívák közvetlen kapcsolatai­nak kiszélesítésére, az együtt­működés színvonalának emelésével. Megerősítették, hogy a mai bonyolult nemzetközi viszo­nyok közepette is, amikor a reakciós, imperialista erők a feszültség fokozására töre­kednek, szükséges és lehet­séges az eltérő társadalmi berendezkedésű országok kulturális kapcsolatainak fejlesztése a békés egymás mellett élés alapelveinek, a kölcsönös érdekeknek a tisz­teletben tartásával. Rámu­tattak egyúttal arra, hogy az UNESCO mexikói kultúrpo­litikai világkonferenciáján elfogadott ajánlások szelle­mében következetesen ér­vényesíteni kell a kultúrák egyenjogúságának elvét és fel kell lépni az ellen, hogy az országok belügyeibe akár kulturális mezben, akár a tömegkommunikáció útján beavatkozzanak. A kulturális miniszterek kifejezték reményüket, hogy az 1985-ben Budapesten megrendezésre kerülő euró­pai kulturális fórum konst­ruktív hozzájárulást jelent az enyhülés ügyéhez, a köl­csönös bizalom elmélyítésé­hez, az európai kontinens, egyúttal a világ békéjének és biztonságának megszilár­dításához. A konferencia résztvevői rámutattak a nemzetközi kulturális együttműködés kialakult intézményrendsze­rének megnövekedett jelen­tőségére; elismeréssel szól­tak az UNESCO tevékenysé­géről, amelyet fennállása óta végez a világkultúra terjesz­tésében, a gyarmati-, fél­gyarmati sorból felszabadult fiatal nemzeti államok kul­turális támogatásában. A miniszterek fontosnak és szükségesnek tartják, hogy az UNESCO folytassa és szé­lesítse tevékenységét az alap­okmány és a közgyűléseken elfogadott határozatok alap­ján. Kifejezték eltökéltségü­ket, hogy hozzájárulnak az UNESCO 1985. őszén Szófiá­A lakásellátottság helyze­téről, a lakásállomány meg­óvása érdekében tett intéz­kedésekről, az 1983. évben végzett társadalmi munka értékeléséről és az idei év feladatairól is számot adott Kovács János tanácselnök, a szekszárdi Városi Tanács tegnap délutáni ülésén. A beszámolókat követően bejelentések szerepeltek a napirenden. Egyebek között javaslat hangzott el Szek­ban sorra kerülő XXIII. közgyűlésének eredményes munkájához. O A miniszterek megál­lapították, hogy a szo­cializmus építésében nő a kultúra és a művészetek va­lóságfeltáró és eszmei neve­lő szerepe. Ezzel összefüg­gésben ismertették országaik fiatal művész-értelmiségé­nek helyzetét, véleményt cseréltek nevelésének, a szo­cialista építés folyamatába, a társadalmi és kulturális életbe való beilleszkedésé­nek tapasztalatairól. A kulturális miniszterek egyetértettek abban, hogy nagyobb figyelmet kell for­dítani arra: a fiatal művé­szek kölcsönösen megismer­jék az országaikban folyta­tott szocialista építőmunkát; hogy erősödjenek baráti, művészi kapcsolataik. Szük­ségesnek tartják, hogy a fia­tal művészeket nagyobb arányban vonják be az or­szágaik közötti kulturális együttműködésbe. Ösztönöz­ni kell a kapcsolatok olyan formáit, mint a két- és több­oldalú találkozók tanul­mányutak, fesztiválok, mű­vészeti versenyek; bővíteni érdemes a kiállításokon és más rendezvényeken való részvételük lehetőségeit. © A konferencia nagy fi­gyelmet fordított a fa­sizmus feletti győzelem kö­zelgő 40. évfordulójának méltó megünneplésére. Állást foglalt amellett, hogy az év­fordulós rendezvények is fe­jezzék ki a fasizmus meg­semmisítésének világtörté­nelmi jelentőségét és azt a különleges szerepet, amelyet a szovjet nép töltött be az emberiség megmentésében, a hitleri fasizmus és a ja­pán militarizmus legyőzésé­ben. Tanúsítsák a szocialista országok mély elkötelezett­ségét a világbéke megőrzése, a nukleáris világháború ve­szélyének elhárítása, a le­szerelés és az enyhülés ügye iránt. A tanácskozás résztvevői megvitatták több rendezvény szervezését, amelyek alkal­masak arra, hogy bemutas­sák a szocialista országok­nak a háború óta eltelt négy évtized alatt elért eredmé­nyeit, kulturális fejlődését. A szocialista országok kul­turális minisztereinek kon­ferenciája a barátság és a kölcsönös megértés légköré­ben végezte munkáját. A soron következő konferen­ciát 1986-ban rendezik a Lengyel Népköztársaságban. (MTI) szárd város földgázhálózatá­nak építéséről, különös te­kintettel a lakossági hozzá­járulás mértékének megálla­pítására. A gázenergia megjelenése és a földgázzal kapcsolatos beruházások a szekszárdiak körében egyre növekvő ér­deklődést váltanak ki, ezért a tanács szükségesnek véli, hogy a közeljövőben részle­tes információt szolgáltasson a lakosság részére. Magyar-NDK találkozó Gyünkön Régi hagyomány, hogy időnként vendégeket fogad megyénk, baráti, szocialista országokból. Erre került sor tegnap is, amikor Herbert Bahr nagykövetségi tanácsos, gazdaságpolitikai osztályve­zető látogatott el Szekszárd- ra. A vendéget a Hazafias Népfront megyei székházá­ban Czank József; a Béke, Barátság és Szolidaritási Bi­zottság megyei elnöke fogad­ta és tájékoztatta a megye társadalmi, gazdasági és kul­turális életéről. Rövidebb kora délutáni program után a nagykövetségi tanácsos Gyönkre, a megyénkbeli né­met nemzetiséget reprezen­táló egyik községünkbe lá­togatott, ahol előbb a párt- bizottságon találkozott a he­lyi vezetőkkel, majd a táj­ház és az általános iskola nemzetiségi műsorának meg­tekintése után az új műve­lődési házban került sor ba­ráti találkozóra, nagygyűlés­re. A megjelent közönség előtt Herbert Bahr adott tá­jékoztatót az NDK népgaz­daságának az utóbbi 35 év­ben elért eredményeiről, fej­lődéséről. Tanácsülés Szekszárdon

Next

/
Thumbnails
Contents