Tolna Megyei Népújság, 1984. április (34. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-14 / 88. szám
1984. április 14. NÉPÚJSÁG 3 Kisvejke és társközségei Településfejlesztés - népességmegtartás Kisvejke a három társközsége közül egyedül Lengyel az, amelynek a száz év előttihez képest nőtt a lakossága. Kisvejkéé, Mucsfáé és Závodé csökkent. Különösen a hatvanas-hetvenes években volt erőteljes a lakosság elvándorlása. Pontosabban a fiatalok mentek el máshová dolgozni és ott, a nagyobb településeken építettek házat maguknak. Ma a három községben közel ötszázzal élnek kevesebben, mint az 1970-es népszámláláskor. Az utóbbi években megállni látszik ez a folyamat — mint azt a termelőszövetkezeti pártvezetőség legutóbbi ülésén megállapították. A vezetőség ugyanis napirendre tűzte a társközségek népességmegtartó feladatainak értékelését és a településfejlesztési tennivalókat. A korábbi erőteljes elvándorlás oka: gyengén működött a termelőszövetkezet, alacsony volt a jövedelem, a fiatalok inkább távolabbra jártak el dolgozni, ahol jobban megtalálták számításukat. De különben is, olyan volt a légkör a falvakban, hogy „nem érdemes itt maradni, úgyis elsorvadnak ezek a kisközségek”. Nem volt e falvaknak rendezési tervük, még csak elképzelések sem arra, hogy családi- ház-építésre telkeket alakítsanak ki. A nagy változás 1978-ban kezdődött. Mindenekelőtt a termelőszövetkezet gazdálkodásában. Azóta egyre többen jönnek vissza dolgozni a faluba. Volt olyan év, hogy tizenkét fiatal szakmunkás — akik másutt dolgoztak addig — jött „haza” és kérte, meg is kapta a termelőszövetkezetben a munkalehetőséget. 1980-ban a szövetkezet létrehozta varrodáját — pontosabban : kötöttáru-konfekcio- náló üzemét —, ahol ma 122 asszony és leány két műszak, ban — a kisgyermekes anyák külön nappalos műszakban — varrja a Kiskunhalasról rendszeresen érkező kiszabott anyagból a pulóvereket, kardigánokat. A téesz buszával még a legtávolabb lakó dolgozó is 15 perc alatt beér az üzembe. A jól gazdálkodó termelő- szövetkezet, a jól fizető munkalehetőségek vonzzák visz- sza azokat, akik máshova járnak dolgozni, illetve „marasztalják” a felnövő fiatalokat. Az hogy az utóbbi években mérséklődött a lakosság számának csökkenése, mindenekelőtt a termelőszövetkezetnek köszönhető. A közös tanács és a termelőszövetkezet törekszik arra, hogy fellendüljön az építési kedv. Ehhez mindenekelőtt házhelyek kellenek. 1981-ben — a termelőszövetkezet területéből — Mucsfán alakítottak ki tizenegy telket itt kiépítették a villanyvezetéket is, tavaly pedig Lengyelben tizenhetet. Itt bonyolult, hármas cserével sikerülhetett csak ez, az állami gazdaság adta át a 2,5 hektárnyi területet a faluban, cserébe kapott a termelőszövetkezettől másutt nagyobbat. Lengyelben már tíz telekre van jelentkező. Mucsfán a tizenegyből még csak egynek a beépítését kezdték meg. Aki a másik két községben, Závo- don vagy Kisvejkén akar építeni, szintén hozzájuthat — a községek belterületén — telekhez. Kisvejkén például jelenleg négyen építenek családi házat, köztük egy, ide nősült állattenyésztési telep, vezető, valamint egy Lengyelbe bejáró, de kisvejkei pedagógusházaspár. 1980—83 között 17 ház épült Lengyelben, 8 a többi községben, jelenleg hat ház épül Lengyelben és hét a másik három faluban. (Lengyelt azért kell külön kiemelni, mert — mint arról már szó esett — éppen az ott működő iskola, tangazdaság, erdőgazdaság stb. munkalehetőséget biztosítottak korábban is a lakosságnak, lényegében nem volt elvándorlás.) Itt, a falvakban könnyebben is építenek a fiatalok, mint városban, olcsóbb a telek, emellett összefoghat a rokonság, a baráti kör, a munkatársak, kevesebb készpénzre és OTP-kölcsönre van szükség. És ha a munkalehetőség hosszabb távra is biztosított, itthon marad a fiatal. A falusi portán aztán módja lesz háztáji gazdálkodásra, állattartásra is. Áttekintette a pártvezetőség az alapellátás helyzetét is, lévén ennek is nagy szerepe van a népességmegtartásban. A kereskedelmi alapellátás megfelel az igényeknek, az öt vegyesbolt, két kisvendéglő, két italbolt és négy felvásárlótelep elegendő. Ám a takarmánytáp-ellá. tás rossz, ezen javítani kell. Az ivóvízellátás elégtelen. A legtöbb helyütt ásott kutakból nyert vizet használ a lakosság, van mélyfuratú kút mindegyik községben, ám ezek vízhozama alacsony. Lengyelben kezdeményezték törpevízmű létesítését, az érintett lakosság háromnegyede vállalta a belépést és a társulással járó terheket. Meg is indult a kút fúrása, ám nemrég leálltak vele. Feladat tehát mind a négy községben az egészséges ivóvízzel való ellátást megoldani. Biztosítva van az egészség- ügyi alapellátás, ám a négy község lakói túlságosan terhesnek tartják, hogy Tevéire vagy Bonyhádra kell jármok fogorvoshoz, A közlekedés megfelelő, a buszjáratok lehetővé teszik, hogy a falvak lakói bejárhassanak munkahelyükre, iskolába. A járdák kilenctizedé szilárd burkolatú, ám az utcák legtöbbje földút, szilárd burkolattal való ellátásukra nincs pénz. A népesség megtartása érdekében tehát tettek lépéseket Kisvejkén és társközségeiben. mindenekelőtt munkalehetőségek biztosításával, a termelőszövetkezet eredményes gazdálkodásával, építési telkek kialakításával. Mint azonban az a pártvezetőségi ülésen is nyilvánvalóvá vált, sok még a tennivaló a községfejlesztési munkában. J. J. Magyar vállalatok terveznek és építenek egy libanoni autópályahidat Pályázatot nyert az UVA- TERV a NIKEX-szel közösen — olasz, portugál, NSZK. belli, luxemburgi és belga vállalatokat megelőzve — egy Idlbainonii autópálya híd terve, zésére. A pályázatot a libanoni nagylétesítmények tanácsa ínba ki a Halde város mellett létesítendő, 300 méter hosszú autópályahíd létrehozására. A 16 méter széles acélhídon 2x2 sávos autópálya vezet majd át, a hídhoz mindkét oldalon 100—100 méter hosz- szú feljáró csatlakozik. Az acélszerkezetet a légköri korróziónak ellenálló acélból 'keil tervezni és gyártani. A libanoni partner a NIKEX közvetítésével kap- kapcsolatba lépett egy másik hazai céggel, a KÖZ- GÉP-pel, s megbízást adott az acélszerkezetek gyártására, valamint a szerelési mun. ikáikiban történő helyszíni részvétéire. A megállapodás szerint a telje hídszerkezetet Magyarországon készítik, itt végzik el a próblaszerelést is (teljesen összeállítják a hidat), majd darabokra szedve, becsomagolva indítják útnak Libanonba. A helyszíni szerelési munkákat libanoni cég végzi majd a KÖZGÉP szakembereinek irányításával. Tauaszi öntözés A kedvezményes öntözési lehetőséget kihasználva a Hajdúszoboszlói Állami Gazdaságban 320 hektáros búzaterületen mesterséges esőztetéssel pótolják a hosszú szárazság miatt hiányzó 150—200 mm csapadékot. HÍRRŐL ÁPRILIS 7., SZOMBAT: A lakosság kiemelkedő társadalmi és községszépitő munkájáért megyénkben Bátaszék és Ger- jen megkapta a Hazafias Népfront által alapított nemzeti zászlót. ÁPRILIS 8., VASÁRNAP: Szekszárd adott otthont az egészségügyi szakiskolások országos tanulmányi versenyének, amelyet az Egészségügyi Minisztérium szervezett. ÁPRILIS 10„ KEDD: Tíz százalékkal nőtt Tolna megye szövetkezeti iparának termelése — állapította meg a KISZÖV küldöttgyűlése. ÁPRILIS 11„ SZERDA: Városszépítő kör alakult Bonyhádon, példát mutatva ezzel a megye többi településének. ÁPRILIS 12„ CSÜTÖRTÖK: Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára megyénkbe látogatott. Programja során a megyei pártszékházban nagy érdeklődéssel kísért előadást tartott aktuális külpolitikai kérdésekről. ÁPRILIS 13„ PÉNTEK: A Tolna megyei úttörők a hasznoshulladék-gyűjtő versenyben országos második helyezést értek el. (A dátumok nem az esemény, hanem a megjelenés napját jelzik.) A jövőért A zsürielnök segítőkész, ámde szigorú Manapság ugyancsak sok szó esik az innovációról. (A kifejezést nagyon nem szeretem, de hát ez a bevett szóhasználat.) A megújulásra-megújításra való készség kialakítása * a fejekben kezdődik. Igaz, hogy a gazdasági, társadalmi igények nyomán. Egyáltalán nem közömbös, hogy ez az alkalmasság és készség mikor, milyen korban alakul ki. A legvalószínűbb, hogy akkor, amikor a legfogékonyabb a fiatal, tehát iskolás korában. Nem véletlen, hogy a köz- és felsőoktatás korszerűsítése, fejlesztése az ország- gyűlés mostani ülése elé került. Egyébként világjelenségről van szó, hogy a szocializmus háza táján maradjunk: a Szovjetunió Lefelsőbb Tanácsa is éppen ezekben a napokban tárgyalta ezt a kérdést. A mi megyénk kapcsán miért ejtek erről szót? Két rendezvény miatt is. Szek- szárdon rendezték meg a szakma kiváló tanulója verseny országos döntőjét és ugyancsak a megyeszékhely adott otthont az egészségügyi szakiskolások országos versenyének. Szakemberek a megmondhatói: jól szerepeltek a gyerekek. Ügy tűnik, bennük sikerült lerakni az alapjait a majdani továbblépésnek, a megújulásnak, a többre, jobbra való képességnek. Mert annak — akár személyes, akár országos méretekben nézzük —, aki egyáltalán talpon akar maradni ezekben a nem könnyű időkben, hát még ha fejlődni is akar, alkalmasnak kell lenni a megújulásra, a továbbfejlődésre. Balesetek és egyáltalán... Az olvasók közül sokan azt hiszik, hogy az újságíró mindig örül a szenzációnak. Pedig higgyék el, ez így nem igaz. Különösen akkor nem, amikor sorozatban halálos közlekedési balesetről kell beszámolnia. Még a legedzettebb zsurnaliszta szíve is összeszorul, amikor gyermekhalálról kénytelen beszámolni. Pedig ilyen is volt a héten. A további mondandóhoz nem véletlenül adta az apropót a közlekedési morál hiánya. Illetve a sajátos amoralitás, amely hovatovább jellemzője lesz közútjainknak. Valami riasztó jelenségnek lehetünk tanúi az utóbbi időben. A közlekedési balesetek igen magas hányada olyan ok miatt következik be, amely a gátlástalanságHÍRRE ból, az erőszakosságból, az egymás meg társadalmi együttélés írott és íratlan szabályainak felrúgásából származik. „Hogy mer megelőzni az a nyomorult trabantos?”, „mi az, hogy én nem tudom megelőzni azt a vacak biciklit?”, „adok én elsőbbséget... még mit nem, amikor én vagyok az erősebb?”, „félre az útból, kis- apám, itt én vagyok a Jani”, „te barom, mit dudálsz rám, törődj a magad dolgával”. Ismerős mondatok, ugye? Az előbbiek a gond egy része. A másik része, hogy a durvaság mindinkább polgárjogot nyer szinte mindenütt. Szaporodnak az erőszakos bűncselekmények, de ha bűncselekményre nem is kerül sor, elszaporodott az erőszak. Észérvek helyett gyakran az ököl az argumentum. Vagy maradjunk csak a mindennapi beszédnél. öregek és fiatalok — újabban már a nők is — az egykor volt huszárőrmestereket megszégyenítő „színvonalon” káromkodnak. Nem akarok én márialá- nyos viselkedésre biztatni senkit, de hogy az a bizonyos triviális ajánlás immáron kötőszóvá lett egyre kevésbé édes nyelvünkben — elszomorít. Egészségünkért Az egészségüggyel és azon belül is az egészséges táplálkozással, sokat foglalkoztunk az elmúlt héten. Joggal és indokoltan, hiszen amúgy is zaklatott korunk különböző, nem kívánatos hatásaira még a táplálkozás során is „ráteszünk egy lapáttal”. De most maradjunk az italoknál, azon belül is az üdítőknél, az ételajánlat egy más rovatunk tiszte. Nem akarok mindenáron teljes absztinenciát hirdetni, hiszem, hogy egy-két pohár egészséges, tiszta, szép bor nemhogy káros lenne, de még hasznos is lehet. A sörből se okoz máj zsugorodást egy-két pohár. A forgalomban lévő nem kevés üdítő ital meg kifejezetten egészségkímélő. Amit keveslek, az a természetes és általunk — a mi konzervgyárainkban — is előállítható és előállított gyümölcslevek fogyasztásának mennyisége. Biztosan a divat is hozzájárult, hogy a külföldi licenc alapján gyártott és nem egyszer külföldi alapanyag felhasználásával készített üdítő kapósabb, mint a hazai. Biztosan az árak sem kedveznek a saját termékből készült saját készítménynek. Örömmel olvastam és láttam, hogy a Paksi Konzervgyárban nagy mennyiségben palackozzák a paradicsom-ivólét. Azt mondják, a Balaton vidékére érdemes igazán szállítani, mert a külföldiek ezt jobban kedvelik, mint sok más „márkás” üdítőt. Pedig ők is tudják ám, hogy mi az igazi. És még mennyi termék — menynyi gyümölcs — van, amiből érdemesebb lenne ivóiét készíteni, mint pálinkát főzni. Palackozzák a paradicsom-ivólét Pakson Itt a tavasz. Itt a tavasz? Ha abból indulok ki, hogy most éppen a tizedik fokot ostromolja a hőmérő higanyszála és ugyancsak nyalka szél gombol- tatja be az embereken a kabátot, tamás- kodom. Ha azt látom, hogy a kertek — kicsikben és nagyokban — lázasan folyik a munka, reménykedem. Ha olvasom, hogy megérkeztek kedves madaraink, a gólyák és a fecskék előfutárai, hiszek benne, hogy itt settenkedik a tavasz a kertek alatt. Apropó, madarak. Vigyázzunk rájuk. Amelyeket vegyszerekkel elüldözünk, csalogassuk vissza kertünkbe. Mert az ő jelenlétük is védekezés ám a kártevők ellen. Ha „csak” biológiai és nem kémiai, ér annyit, mint az utóbbi. LETENYEI GYÖRGY
