Tolna Megyei Népújság, 1984. április (34. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-14 / 88. szám

2 “népújság 1984. április 14. Befejezte munkáját az országgyűlés tavaszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) ben kell fejlesztésről, kon­cepciókról határozni, amikor gazdasági életünkben nehéz­ségek vannak, az iskolában pedig a megnövekedett lét­számú tanuló-korosztályok számára kell a jelenleginél lényegesen jobb oktatási kö­rülményeket teremteni. A képviselő a megyei eredmé­nyeket és tapasztalatokat is vázolva szólt az oktatás és a gazdaság közötti kapcsola­tok fontosságáról. Hangsú­lyozta: a speciális képzés, a szakmaváltás feltételeinek megteremtése nemcsak az oktatási intézmények, hanem a termelő egységek, vállala­tok feladata is. Egyetértett a fejlesztési program azon célkitűzésével, hogy növel­ni kell az érettségivel záruló, tehát a magasabb általános és szakmai képzést nyújtó iskolák számát, és mind több fiatalnak kell megadni a le­hetőséget arra, hogy négy­éves képzés eredményeként váljon szakmunkássá. Ugyan­akkor hangoztatta azt is, hogy még hosszú távon szük­ség lesz a szakmunkásképző iskolákra, mert ma ez az egyetlen olyan iskolatípus, amely az általános iskola teljesítőképességének átla­gos, reális szintjén ad to­vábbtanulási lehetőséget szé­les rétegek számára. Tőzsér Gáspár (Nógrád m. 4. vk.), a Nógrádi Szénbá­nyák Vállalat bányabizton­sági megbízottja szóvá tette a bányász szakemberek után­pótlásának nehézségeit is. Mészáros István (Békés m. 11. vk.), a szarvasi Állami Tangazdaság igazgatója Bé­kés megye közoktatási fej­lesztésének sajátos gondjai­ról szólt. Dr. Király István (Buda­pest, 31. vk.), az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem ma­gyar irodalomtörténeti tan­székének egyetemi tanára a tézissorozat realizmusát és pedagógus - központúságát méltatta, mondván: azzal, hogy a program a pedagógus alakját, élet- és munkakörül­ményeit állítja középpontba, távlatot ad az oktatásnak. A magyar oktatásügy nagy vív. mánya demokratizmusa, és azon lényegi koncepciója, amely a teherbíró, szilárd művelődésügyet az alapok fe­lől építi, és egy kulturálisan, emberileg mind egységesebb társadalmat tekint eszményi­nek. A képviselő véleménye szerint mind fontosabbá vár ltk az oktatásban a teljesít­ményelv. melynek jegyében a válogatást is vállalni tudó differenciálásra is szükség van. Gyuricza László (Veszprém m. 2. vk.), a Veszprém me­gyei tanács elnöke felszóla­lásaiban kitért arra, hogy a körzetesített iskólák számára a megnövekedett terheikhez nem biztosították a tárgyi feltételeket. A városi isko­lákban egy tanteremre, egy pedagógusra jutó tanulók aránya ma rosszabb a falusi átlagnál. Ez a városi iskolák fejlesztését indokolja. Viszont más tényezők a falusi (iskolák fejlesztését teszik szükséges­sé. Ebben az összefüggésben megkérdőjelezte a program azon céljának teljesíthetősé­gét, mely szerint a nevelési- oktatási alapellátást vala­mennyi gyermek számára — legalább az iskola kezdő szakaszában — lehetőleg a lakóhelyén kell biztosítani. . Bata János (Pest m., 12. vk.), a gyömrői Ruhaipari KTSZ elnöke szerint a fel­növekvő fiatalok soraiból úgy pótolhatók a hiányzó szakemberek, ha a szakmun­kásképzés feltételei javul­nak. Ezeket az intézményeket is sújtja a pedagógus- és tan­teremhiány, a tanműhelyek, a megfelelő gépek és felsze­relések. a szemléltető eszkö­zök szűkössége. Fontos len­ne. hogy a nagyüzemi szak­munkásképzés mellett a ki­sebb szervezetek, a kisiparo­sok jobban érdekeitek le­gyenek a kihaló, illetve hiányszakmákra is kiterjedő képzésben. Dr. Végh György (Zala m., 5. vk.), a keszthelyi Agrár- tudományi Egyetem tanszék- vezető tanára kiemelte, hogy a fejlesztési irányokat he­lyesen foglalja össze a prog­ram, s az egyik legfonto­sabb, és ugyanakkor legne­hezebb feladatnak a „művelt értelmiségi állampolgár” ne­velését nevezte. Pásztóhy András (Somogy m., 4. vk.), a szentgálcskéri Béke Mgtsz elnöke szóvá tette: annak ellenére, hogy a mezőgazdasági termelés bruttó értékének több mint 50 százalékát az állatte­nyésztés állítja elő, az ága­zat számára nem képeznek egyetemi szintű szakembere­ket. A képviselő szerint ez­zel hozható összefüggésbe az, hogy ma még nagy je­lentősége ellenére is ala­csony az állattenyésztésben A miniszter bevezetőjében megköszönte az elhangzott észrevételeket, javaslatokat. Majd így folytatta: a szak­mai és társadalmi viták után különösen jó volt azt tapasz­talni, hogy az országgyűlés­ben a társadalom különböző rétegeinek képviselői szólal­tak meg és fejezték ki egyetértésüket programunk­kal. Köpeczi Béla néhány té­mát emelt ki a vitából. Többen kifejezték aggo­dalmukat: vajon a tartalmi korszerűsítési programnak megvan-e a megfelelő tár­gyi, személyi bázisa. — Mi a fejlesztési terve­inkben azt vettük számítás­ba — mondotta a miniszter —, hogyha a társadalom el­ismeri a közoktatás és a fel­sőoktatás jelentőségét, előre­haladásunk szempontjából, akkor biztosítania kell azo­kat az eszközöket, amelyek szükségesek e célok elérésé­hez. Biztos, hogy a jelenle­ginél nagyobb anyagi eszkö­zökre lesz szükségünk. A második kérdéscsoport: a pedagógusok ügye. Közép­ponti helyüket általánosan elismerték. Tudjuk, ismer­jük helyüket és felelősségü­ket, nemcsak az oktatásban, hanem az egész társadalom­ban. Biztatni kell a pedagó­gusokat azzal is, hogy anya­gilag segítjük helyzetük ja­vítását. A kormány napiren­den tartja a pedagógusok béremelésének és más objek­tív feltételek javításának ügyét. A miniszter szólt a pe­dagógusképző intézmények fejlesztéséről is, majd a har­madik kérdéscsoportra, a tartalmi korszerűsítésre tért ki. Köpeczi Béla az irányítás kérdéseiről elhangzottakra reagálva leszögezte: a nevelő (testületek önállóságát erősí­teni kívánjuk, és ehhez tar­tozik az is. hogy az igazga­tók pályázati rendszerben nyerik el állásukat. Szerepelt a hozzászólások­ban az idegen nyelv okta­Ezután a napirendnek megfelelően megválasztották az Alkotmányjogi Tanács tagjait. Apró Antal bejelen­tette, hogy a Hazafias Nép­front Országos Elnöksége ja­vaslatot terjesztett elő az Al­kotmányjogi Tanács tiszt­ségviselőinek és tagjainak megválasztására, ezt a javas­latot egyébként a képviselők között már korábban szétosz­tották. Az országgyűlés dr. Bognár Rezső akadémikust (Hajdú-Bihar m., 6. vk.), a debreceni Kossuth Lajos Tu­dományegyetem tanszékveze­tő egyetemi tanárát az Al­kotmányjogi Tanács elnöké­nek, dr. Rőder Editet (Bu­dapest, 51. vk.), az Orszá­gos Ügyvédi Tanács elnök- helyettesét az Alkotmányjo­gi Tanács titkárának, Avar dolgozó szakemi.-erek társa­dalmi elismertsége. Java­solta, hogy a kaposvári ál­lattenyésztési főiskolát emel­jék egyetemi szintre. Sztrapák Ferenc (Bács- Kiskun m., 6. vk.), újságíró, a Petőfi Népe főszerkesztő­je hangsúlyozta, hogy mind több szakmában elengedhe­tetlenné válik az automati­zálás tanítása, s válik nél­külözhetetlenné a nyelvi, kommunikációs kifejezőké­pesség növelése. Sokan és sokáig tanulnak oroszul, an­golul, németül, franciául — az eredmény mégsem kielé­gítő. Az idegennyelvű okta­tást az eddiginél sokkal in‘ kább minőségi kérdésként kell felfogni. A köz- és felsőoktatási fejlesztési programmal fog­lalkozó előterjesztés vitájá­ban elhangzottakra Köpeczi Béla művelődési miniszter válaszolt. tásának kérdése is. Az e tárgyban született határozat megvalósítása meglehetősen nagy nehézségeikbe ütközik — állapította meg a minisz­ter. Ezek a gondok össze­függnek a pedagógusellátás­sal, és azzal, hogy az idegen- nyeívi oktatás időszaka meg­lehetősen rövid, ráadásul gyenge, vagy nem megfelelő módszereket alkalmazunk e téren. Ami pedig a túlterhelést jeleníti, Köpeczi Béla elmon- ddtta: — Már ebben az esz­tendőben változtatunk az óraterveken, hogy fokozato­san, 1987-ig, új tanterveket és tankönyveket dolgozunk ki. Az oktatásban minőség, mennyiség összefüggéséről szólva kifejtette: a szocialis­ta oktatás nem mondhat le arról, hogy a nagy tömegek műveltségi szintjét emelje, hogy a kultúrát mindenkihez igyekezzék eljuttatni. Ugyan­akkor fontos, hogy a tehet­ségét gondozzuk, a kiváló­ságra figyelemmel legyünk, hogy teremtsük meg a lehe­tőséget a kitűnőségek számá­ra -az előbibrehaladáshoz. E tekintetben különösen fontos támogatni a kollégiumi moz­galmat, amely lehetővé teszi a kiválasztást is. A felsőoktatásról szólva el­mondotta: szükségesnek lát­szik annak megvizsgálása, hogy bizonyos szakmákban emeljük-e a beiskolázási lét­számot, különös figyelemmel természetesen a munkaerő­szükségletre. Befejezésül Köpeczi Béla arról szólt, hogy oktatási törvény készül és a jövő év első felében a törvényjavas­lat az országgyűlés elé kerül. Így tehát mód lesz még ar­ra, hogy bizonyos most fel­vetett kérdéseket újból megvitasson az országgyűlés — ha szükségesnek tartja. Határozathozatal követke­zett: az országgyűlés a köz­oktatás és a felsőoktatás fej­lesztési programját egyhan­gúlag elfogadta. Istvánt (Budapest, 67. vk.), a Katona József Színház színművészét, dr. Csendes Bélánét (Budapest, 60. vk.), a XX. kerületi Ady Endre úti Általános Iskola igazgató­ját, dr. Eleki Jánost (Békés m. 7. vk.), a TOT főtitkárát, Fock Jenőt (Győr-Sopron m., 5. vk.), a MTESZ elnökét, Herczeg Károlyt (Borsod- Abaúj-Zemplén m., 11. vk.), a Vas-, Fém- és Villamos­energiaipari Dolgozók Szak- szervezetének főtitkárát, Hu­szár Istvánt (Borsod-Abaúj- Zemplén m., 19. vk.), az MSZMP KB Társadalomtu­dományi Intézetének főigaz­gatóját, Medvetzky Antalnét (Baranya m. 4. vk.), a Pol­lack Mihály Műszaki Főis­kola docensét, Szépvölgyi Zoltánt (Budapest, 57. vk.), Budapest Főváros Tanácsá­nak elnökét, dr. Gellért Györgyöt, a Legfelsőbb Bíró­ság nyugalmazott elnökhe­lyettesét, dr. Kilényi Gézát, az Államigazgatási Szervezé­si Intézet igazgatóhelyettesét, dr. Kovács István akadémi­kust, az MTA Állam- és Jog- tudományi Intézetének igaz­gatóját, dr. Nagy Lászlót, a Magyar Jogász Szövetség fő­titkárát, dr. Takács Imrét, az ELTE egyetemi tanárát az Alkotmányjogi Tánács tag­jaivá egyhangúlag megvá­lasztotta. Interpellációk Dr. Tóth Dankó István (Borsod m., 16. vk.) encsi körzeti orvos a közlekedési miniszterhez interpellált az Encsen áthaladó nemzetközi gyorsvonat megállításának ügyében. Válaszában a köz­lekedési miniszter közölte, június 3-tól az új vasúti menetrend életbe lépésétől az encsi lakosok kérésének eleget tudnak tenni. Az in­terpelláló képviselő és az országgyűlés a közlekedési miniszter válaszát tudomá­sul vette. Ketten ellensza­vazattal éltek, s három kép­viselő tartózkodott a szava­zástól. Mag Pál (Csongrád m., 11. vk.), a szentesi Baromfifel­dolgozó Vállalat igazgatója az igazságügy-miniszterhez interpellált a lakásügyek­ben rendkivül nehezen vég­rehajtható jogerős bírói íté­letek tárgyában. Válaszában dr. Markója Imre ieazságügy-miniszter megállapította, hogy a kén- viselő interpellációja valós problémát vet fel. Igaz ugyanis, hogy a bírósági íté­letek végrehajtásában — kü­lönösen a családjogi perek­ben — gondok jelentkeznek. Ezek elsősorban a válások kimondásával nemeavszer együtt járó lakásüayi dönté­sek végrehajtására vonat­koznak. főlea amikor a ta­nácsoknak kell lakást biz­tosítani ahhoz, hogy a vég­rehajtás megtörténhessen. A lakáshiány miatt ugyanis érthető, ha a tanácsok előre sorollak a sokgyermekes, ne­héz körülménvek között élő fcüládok elhelyezési aond- iainak megoldását A minisz­ter ennek ellenére kifejezte meggyőződését, hogy még számé* olvan módszer van, amellvel a bíróságok és a bírósági vágrohaitók. vala­mint a lekásíigvi hatóságok iaví+Vigtiák a lakásügyi vég­rehajtást s ígéretet tett in- térb-ertásoVre is. A miniszteri választ az in­terpelláló képviselő elfogad­ta. az országgyűlés 19 ellen- szavazattal. 26 tartózkodás­sal tudomásul vette. Kovács Istvánná (Pest m., 1. vtk.), a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár kerepestancsai gyáregységének munkásellá­tási felelőse Tóth Iillés állam­titkárhoz, a Miagyar Posta elnökéhez interpellált: vá­lasztókerületében, a 20 ezer lakosú Kerepes tárcsán mikor számíthatnak a telefonháló­zat bővítésére, korszerűsíté­sére? Az államtitkár válaszában elmondta, hogy a szegedi jó tapasztalatok nyomán — el­vileg a kerepesitarcsiai tele­fonhálózat bővítésé is lehet­séges a lakosság és a közülie­tek összefogásával. A Magvar Posta elnöke ígéretet tett. hogv a közetiövőben meg­vizsgálják a fejlesztés lehető­ségeit Az interpelláló képviselő a választ elfogadta, az ország- gvűlés 5 ellenszavazattal 3 tartózkodással — tudomásul vette. Ezzel az országgyűlés ta­vaszi időszaka — amelynek második napján Apró Antal és Péter János felváltva el­nökölt — befejezte munkáját. Köpeczi Béla válasza Az Alkotmányjogi Tanács tagjai Május 1-i jelszavak A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának 1984. május elsejei jelszavai: 1. Világ proletárjai, egyesüljetek! 2. Éljen május elseje! 3. Éljen a marxizmus—leninizmus! 4. Éljen a Szovjetunió, a béke és a haladás szilárd támasza! 5. Éljen a magyar és a szovjet nép megbonthatat­lan barátsága! 6. Erősödjék a szocializmust építő népek egysége! Békét, biztonságot a világnak! 8. Éljen a szocializmus és a béke! 9. Atomfegyvermentes Európát! Atomfegyvermen­tes világot! 10. Éljen a kommunista és munkáspártok interna­cionalista szolidaritása! 11. Támogatjuk a szabadságukért és függetlenségü­kért küzdő népek igazságos harcát! 12. Előre a XII. kongresszus határozatainak végre­hajtásáért! 13. Éljen pártunk és népünk megbonthatatlan egy­sége! 14. Nemzeti összefogással szocialista céljainkért! 15. Előre az 1984. évi népgazdasági terv sikeres meg­valósításáért! 16. Jobb munkával, hatékonyabb gazdálkodással védjük meg vívmányainkat! 17. Köszöntjük a munkában élen járókat és a fel- szabadulási munkaverseny résztvevőit! 18. Fiatalok! Képességeitek legjavával gyarapitsátok szocialista hazánkat! 19. Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt! 20. Éljen és erősödjék szeretett hazánk, a Magyar Népköztársaság! A Varsói Szerződés tagállamai Egyesített Fegyveres Erői Katonai Tanácsának ülése Ez év második felében a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság fővárosában, Prá­gában tartja soron következő ülését a Varsói Szerződés tagállamai Egyesített Fegy­veres Erőinek Katonai Ta­nácsa. PAN#RÁMA BUDAPEST Aczál György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a KB titkára a Finn Kommunista Párt és a Finn Szoaiáldemokrata Párt közös meghívására április 9—13. közöitít látogatást tett Finn­országban. Aczél György és (kísérete pénteken este haza­érkezett Budapestre. * Az MSZMP Központi Bi­zottsága meghívására április 9—13. között hazánkban tar­tózkodott a Lengyel Egyesült Munkáspárt küldöttsége, élén Jerzy Majkávöl, a LEMP KB információs osztályéinak ve­zetőjével. Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a KB titkára fo­gadta a lengyel vendégeket. PRÄGA A magyar—csehszlovák ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezmény aláírásának bar- miincötödlik évfordulója al­kalmából Prágában fogadást adott Kovács Béla, hazánk nagykövete. MOSZKVA Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke nyúj­totta át pénteken Moszkvá­ban Vlagyimir Ljahov és AleksZandr Alekszandrov űr­hajósoknak azokat a magas állami kitüntetéseket, ame­lyeket a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának Elnöksége a múlt évben a Szaljut—7 űrállomáson végzett 150 na­pos munkájuk elismerése­ként ítélitek oda nekik. MANAGUA Nicaragua északi és déli területein elkeseredett har­cok folynak az eddigi leg­nagyobb ellenforradalmi tá­madás visszaverésére. A több mint nyolcezer ellenforradál- már behatoló vesztesége ed­dig mintegy 310 fő. BELGRAD A két ország közötti gaz­dásági együttműködés min­den formájának előmozdítása volt a fő témája a csütör­tök délután tartott jugoszláv —román államfői megbeszé­léseknek. A román párt és állam vezetője pénteken foly­tatta megbeszéléseit Spiljak- kal, illetve Markovics-csal. Ceausescu délután befejezte jugoszláviai látogatását. GENF Az űrfegyverkezési hajsza megfékezése érdekében Vik­tor Iszraeljan nagykövet, a Szovjetunió képviselője, a genfi leszerelési értekezlet csütörtöki ülésén hivatalos dokumentumként előterjesz­tette annak a nyilatkozatnak a szövegét, amit Konsztantyin Csernyenko adott a közel­múltban a Pravdának. Louis Fields, az Egyesült Államok képviselője az ülésen azt ál­lította, hogy az űrfegyverek terén a Szovjetunió előnyben van, s ily módon a szovjet tárgyalási javaslatot az „egy­oldalú előny megőrzése” ér­dekében tett lépésnek minő­sítette. KAIRÓ Négy palesztin fegyveres csütörtökön este hatalmába kerítette a Tel Aviv és Aske- lon kikötőváros között közle­kedő autóbuszjárat egyik ko­csiját, rajta körülbelül negy­ven utassal. Nyugati hír­ügynökségek jelentése szerint ezután a tűzharcban a négy arab gerillát lelőtték, hat utas és két katona megsebe­sült.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents