Tolna Megyei Népújság, 1984. április (34. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-14 / 88. szám

Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 88. szám Ara: i,80 Ft 1984. április 14., szombat HÉTRŐL HÉTRE — hírről hírre (3. old.) MI FÉRFIAK (4. old.) MILYEN IS HAT A KERESKEDELMI MORAL? (7. old.) LESZ-E SZEKSZÁRDNAK GALÉRIÁJA? (11. old.) HARC A TERMÉSZETTEL KAMBODZSÁBAN (8. old.) Befejezte munkáját az országgyűlés tavaszi ülésszaka Pénteken a Parlamentben a közoktatás és a felsőok­tatás fejlesztési programja feletti vitával folytatta mun­káját az országgyűlés tavaszi ülésszaka. A tanácskozá­son részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titkára, és Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke. Apró Antalnak, az országgyűlés elnö­kének megnyitója után Sári ós István (Vas m., 6. vk.), a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szó­lásra. Sarlós István beszéde Kádár János találkozott Bettino Craxival Kádár János az Országházban találkozott Bettino Craxi olasz miniszterelnökkel. (Telefotó) Hazánkban az oktatás és a nevelés nemzeti üggyé vált. Az is kell, hogy legyen, mert ha képzési rendszerünk megfelel a követelmények­nek. akkor adott lesz az a szellemi és erkölcsi alap, amelyre támaszkodva né­pünk és hazánk megállja helyét a világban — mon­dotta bevezetőjében Sarlós István. — A párt és a kor­mány vezető szervei ezért is foglalkoznak rendszeresen a magyar iskolaüggyel. Ezt tették 1972-ben és 1983-ban is, amikor, a szakértők ja­vaslatait elfogadva kezde­ményezték oktatási rendsze­rünk felülvizsgálatát, illetve továbbfeilesztését. Az 1972- ben elfogadott elvek ma is érvényesek, és helytállóak. Iskolarendszerünk alkalmas nevelési feladataink megol­dására. A növekvő követelmények szükségessé teszik a már be- idegzett módszerek és szo­kások kijavítása mellett a kor követelményeinek meg­felelő új elemek folyamatos bevezetését. Ha előre aka­runk lépni, akkor nem hagyhatjuk magára az isko­lát. Működtetésében nem szemlélőként, hanem aktí­van kell részt vennie az egész társadalomnak. Az általános, a középfokú és a felsőfokú oktatás in­tézményeiből kikerülő fiata­lokkal szemben jól megala­pozott követelményeket ál­lít fel a társadalom. Tisztá­ban kell lenniük azzal, hogy az élet számtalan szállal kö­ti őket hazájukhoz és né­pükhöz, ez a kötődés pedig hűségre, odaadásra kötelez mindenkit. Elvárjuk tőlük: értsék, mi a jelentősége an­nak, hogy hazájuk a szocia­lista világrendszerhez tarto­zik, s szerepet vállalt a vi­lág arculatának emberibbé formálásában. És azt ós elvárjuk, hogy ez a felismerés egész életükön át munkálkodásra, vállalt kötelezettségeik magas szín- voniaílú iteljesítésére ösztö­nözze őket — hangoztatta a Minisztertanács elnökhelyet­tese. A magyar oktatásügy feladata — folytatta — ,a munkára, az emberségre, a haza szeretetére nevelés je­gyében olyan jellemvonások kialakítása, amelyek az élet. ben helytállásra, a közélet­ben való .részvételre készítik fel az ifjúságot, s amelyek nemes érzelmekkel töltik el őket. Az életnek tanuló fiatalo­kat már jó korán fel kell ké­szíteni a valóság megismeré­sére. Nem szabad illúziókat kelteni, de az sem .lenne he­lyes, ha csak a rosszat láttat­nánk meg velük. A gimnáziumi oktatás sú­lyát olyan intézkedések be­vezetésévé! növeljük, ame­lyek lehetővé teszik, hogy az érettségi birtokában azonnal, vagy más esetekben rövid idejű átképzés útján önálló munkakör betöltésére is al­kalmasak legyenök a fiata­lok. Fontos lépés a tecbhni- kumi oktatás visszahozatala intézményrendszerünkbe. Je­lentős az a törekvés, amelyik a szakközépiskola és a tech­nikum első két évfolyamá­nak képzését egyesíti, mert így jó színvonalú közisme­reti oktatást kap minden ta­nuló, ugyanakkor a szakmai, elméleti 'képzés a továbbta­nulást alapozza meg. Na­gyobb gondot akarunk fordí­tani a szakmunkástanulók képzésére. A felsőfokú oktatás meg­újulására is szükség van. Főként arra törekszünk, hogy a tanárok és a diákok önálló cselekvési, döntési lehetősége növekedjék. Bővül az intéz­mények belső demokráciája. Szigorítjuk a nyelvtanítással és -tanulással kapcsolatos követelményeket, s bővítjük az intézmények kutatási le­hetőségeit. Az iskolaügyben minden fokon meghatározó szerepe van a pedagógusoknak. Dön­tő a szerepük abban, hogy milyen felkészültségű, világ­nézetű és erkölcsiségű em­berek alkotják ma és a jö­vőben a magyar társadalmat. Az ő feladatuk, hogy utóda­inkat — családdal közösen — gondolkodó, tanult, haza- és munkaszerető emberré neveljék. Ha a társadalom tisztelettel és megbecsüléssel veszi körül a pedagógust, ak­kor megteremti annak a le­hetőségét, hogy igaz szocia­lista ember legyen. Ha folya­matosan élünk az erkölcsi el­ismerés lehetőségeivel, akkor a pedagógusi pálya valóban élethivatássá válik művelői számára. Ha csökkentjük azokat a gondokat, amelyek anyagi nehézségeket okoz­nak ma az óvónőknek, taní­tóknak, tanároknak, profesz- szoroknak — akkor nyugod- tabban, derűsebben végzik majd mindennapos munká­jukat. Sarlós István befejezésül újra megerősítette: a kor­mány — a párt politikájá­nak megfelelően — a ma­gyar oktatási rendszer fejlő­désére, a tananyag korsze­rűsítésére, a pedagógiai módszerek finomítására a jövőben is jelentős eszközö­ket használ fel. Bízunk ab­ban, hogy a társadalom egé­sze által támogatott iskola mindinkább betölti ember­formáló, népművelő funkció- . ját. Bízunk abban, hogy az iskoláinkból olyan tudású fiatalok kerülnek ki, akik képességükkel, a szocializ­mus iránti elkötelezettségük­kel, az új iránti készségükkel jól megállják helyüket az életben és kezdeményezői lesznek a gazdaság, a kultú­ra, a társadalmi együttélés folyamatos megújulásának. — A miniszteri expozéban kifejtett elgondolásokkal egyetértek, s azokat a Köz­ponti Bizottság és a kormány nevében elfogadásra ajánlom — mondotta befejezésül Sar­lós István. Dr. Mórocz Lajos (Fejér m., 6. vk.), altábornagy, se- regtestparancsnok rámuta­tott: hogy a követelmény- rendszer tartson lépést az élet követelményeivel, a szükséges szubjektív és tár­gyi feltételekkel, s nem utol­sósorban a pedagógusok és a tanulók teljesítőképességé­vel. Szólt arról is, hogy a néphadseregben is érzékelni lehet azt a nagy fejlődést, ami a fiatalok politikai és technikai felkészültségében bekövetkezett az utóbbi években. Ugyanakkor ta­pasztalhatók az iskolai ne­velés, oktatás gyengeségei is. Elmondta, hogy a hadse­reg kötelékein belül évente mintegy 900-an folytatnak általános iskolai tanulmá­nyokat és 500-an fejezik be a VIII. osztályt. Esztendőn­ként csaknem ezren kapnak szakmunkás-bizonyítványt, és több, mint 6000 fiatal sa­ját szakmájában szerez to­vábbi gyakorlatot. Kapinya Miklósné felszólalása Kapinya Miklósné (Tolna m., 2. vk.), a Magyar Se­lyemipari Vállalat tolnai fo­nógyárának üzemtechnikusa kiemelte: a döntés felelőssé­gét fokozza, hogy olyan idő- (Folytatás a 2. oldalon) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára pénteken délelőtt az Országházban találkozott Bettino Craxival, az Olasz Köztársaság miniszterelnö­kével, aki hivatalos látoga­táson tartózkodik hazánkban. A nyílt és szívélyes lég­körű találkozón vélemény- cserét folytattak a nemzet­közi helyzet, a kelet—nyuga­ti viszony időszerű kérdé­seiről, valamint a magyar— olasz kapcsolatok alakulásá­ról. A találkozón jelen volt Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, Várkonyi Pé­ter és Giulio Andreotti kül­ügyminiszter, valamint Szita János, hazánk római és Emilio Paolo Bassi, Olasz­ország budapesti nagyköve­te. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke ugyancsak a délelőtti órákban, parlamen­ti dolgozószobájában fogadta Bettino Craxit. A találkozón jelen volt Giulio Andreotti, Esztergályos Ferenc külügy­miniszter-helyettes, valamint Szú a János és Emilio Paolo Bassi. A i.ap folyamin partner- tárgyalásra is sor került. Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatá­si Hivatalának elnöke és An­tonio Ghirelli, az Olasz Köz­társaság Miniszterelnöksége Sajtóirodájának vezetője, kormányszóvivő megbeszé­lést folytatott a tájékoztatás területén meglévő kapcsola­tok jelentőségéről, az együtt­működés fejlesztésének lehe­tőségeiről. A délutáni órákban Bet­tino Craxi a Hilton Szálló­ban találkozott a hazai és kül­földi sajtó képviselőivel. A sajtókonferencián — amelyet Bajnok Zsolt államtitkár nyitott meg — az olasz kor­mányfő rövid nyilatkozatot tett látogatásának tapaszta­latairól. Többek között hang­súlyozta: budapesti megbe­szélései meleg, baráti lég­körben zajlottak le, kifejez­ve azt a közös határozott akaratot, hogy a két ország kapcsolatai tovább fejlődje­nek, szélesedjenek. Olaszor­szág Magyarország nyugati partnereinek sorában jelen­leg a harmadik helyen áll, azonban mindkét részről úgy ítélték meg, hogy további ki­aknázatlan lehetőségek kí­nálkoznak a szorosabb együttműködésre gazdasági, kereskedelmi, valamint kul­turális téren. A nemzetközi helyzetről szólva az olasz kormányfő kiemelte: a magyar vezetők­kel folytatott őszinte hangu­latú megbeszéléseken véle­ményt cseréltek a biztonság és a leszerelés kérdéséről is. Megállapították: függetlenül attól, hogy a két ország egyes nemzetközi kérdésekben kü­lönböző álláspontot képvisel, a kelet—nyugati viszony ki­élezéséhez vezető helyzet enyhítése érdekében keresni kell a kiutat. A magyar és az olasz népnek egyaránt ér­deke a béke megőrzése, s ez mindkét nép legmélyebb vá­gya és törekvése. Bettino Craxi a továbbiak­ban válaszolt az újságírók kérdéseire. Dombóváron böuafík a szakmunkásképzőt A Legfelsőbb Tanács Elnökségének ülése A dombóvári Udvari Vin­ce Szakmunkásképző Inté­zet huszonegy osztályában — tizennyolc szakmára — hat- százhúsz fiatalt készítenek fel. Részben a kollégiumhi­ány, részben pedig az utóbbi években megnövekedett ta­nulószám tette indokolttá az intézmény bővitését. Kevés ugyanis a tanterem, ezért a művelődési központban, a vasutaskörben és a volt ké­ményseprőházban is el kel­lett helyezni az osztályok egy részét. Régi gond oldódik meg Dombóváron, ugyanis meg­kezdődött a Népköztársaság útján helyet foglaló és fel­adataival a zsúfoltság miatt nehéz körülmények között küszködő intézmény bővíté­se. A TÁÉV szakemberei alapozzák már a száztíz személyes kollégiumot, az ehhez csatlakozó éttermet és konyhát, valamint négy új tantermet. A tervek szerint 1985. augusztus 15-re befe­jeződik az 54 millió forintos beruházás, de addigra elké­szül a régi épület átalakí­tása is. Az új szárny elkészítése után — a régi épület termei­nek, valamint a kollégium négy tanulószobájának igénybevételével együtt — már elegendő tanterem áll majd a szakmunkástanulók rendelkezésére. Megkezdték az alapozást, a betonelemek behelyezését a TÁÉV építői Pénteken Moszkvában ülést tartott a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának El­nöksége. Az ülésen Konsz- tantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Leg­felsőbb Tanács Elnökségének elnöke elnökölt. Az ülésen áttekintették azokat a feladatokat, ame­lyek a különböző szintű ta­nácsokra hárulnak az SZKP KB áprilisi ülésén elfoga­dott határozat alapján. Meg­vitatták továbbá a Legfel­sőbb Tanács ez évi és jövő évi munkájával kapcsolatos feladatokat. Az elnökség ha­tározatot fogadott el, amely megállapítja: az SZKP Köz­ponti Bizottságának áprilisi ülésén a tanácsokról elfoga­dott határozatnak kell ala­pul szolgálnia a tanácsok munkájában. Az ülésen beszédet mon­dott Konsztantyin Csernyen­ko.

Next

/
Thumbnails
Contents