Tolna Megyei Népújság, 1984. április (34. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-13 / 87. szám
, TOLNA \ _ 2 1RÉPÜJSAG 1081. április 13. Megkezdődött a országgyűlés tavaszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) Hiányosságának biztosításában. Utólagos ellenőrzésről van szó. Az Alkotmányjogi Tanács tehát nem kapcsolódik a jogszabály-előkészítő tevékenységbe. Nem foglalkozik majd a bíróságok, továbbá az államigazgatási szervek és egyéb más szervek által elbírált egyedi ügyekkel, s az ilyen ügyekben hozott esetleges törvény- sértő döntésekkel és határozatokkal sem. A jogalkalmazás során felmerülő ilyen jellegű problémák megoldására jól kiépített jogorvoslati rendszerünk van, amelynek keretében minden érdekelt a megfelelő felettes szervhez, illetve fellebbezési fórumhoz fordulhat sérelmével. Az Alkotmányjogi Tanácsnak a javaslat szerint fontos feladata lesz a közreműködés az alkotmány egyes rendelkezéseinek értelmezésében. Az Alkotmányjogi Tanács 11—17 tagból áll, akikre a Hazafias Népfront Országos Tanácsa tesz javaslatot: elnökét, titkárát és tagjainak többségét az országgyűlés a képviselők sorából, a többi tagot pedig más közéleti személyiségek közül választja meg. Az Alkotmányjogi Tanácsban végzett munkájuk tekintetében azonban ez utóbbiaknak — tehát az Alkotmányjogi Tanács nem képviselő tagjainak — jogállása azonos az országgyűlési képviselőkével. Markója Imre befejezésül elmondta: ezek a rendelkezések megfelelő kereteket adnak ahhoz, hogy a megválasztandó Alkotmányjogi Tanács jól elláthassa fontos hivatását és az alkotmányosság mind a jogalkotásban, mind a jogalkalmazás irányításában maradéktalanul érvényre jusson. * A miniszteri expozét követően dr. Antalffy György (Csonigrád m. 9. vk.), a szegedi József Antilla Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára a jogi. igazgatási és igazságügyi bizottság titkára volt a törvényjavaslat hizottsági előadója, s Borbándi János bevezetőben elmondotta: szocialista társadalmi rendszerünkben az állami és a társadalmi ellenőrzés a munkásosztály és az egész dolgozó nép érdekeit szolgálja, céljaink valóra váltását segíti. Fontos szerepe van az ellenőrzésben a dolgozók személyes részvételének, a szocialista demokrácia különféle intézményeinek: a közéleti, az üzemi és a lakóhelyi demokrácia számos fórumának. Az állami munkában az irányítás és az igazgatás valamennyi területének nélkülözhetetlen eszköze, a vezetői tevékenység elválaszthatatlan. szerves része az ellenőrzés. A párt és a kormány mindig megkülönböztetett figyelmet fordított az ellenőrzési rendszer különböző formáinak erősítésére. Jól példázza ezt, hogy a második — a ma is hatályos — népi ellenőrzési törvény megalkotására a gazdaságirányítási reform megindulásával egy időben, 1968-ban került sor. A Minisztertanács elnök- helyettese megállapította: a népi ellenőrzésre vonatkozó hatályos jogszabályok felülvizsgálata során arra az eredményre jutottak, hogy új törvény megalkotására nincs szükség. A hatályos törvényen csupán azokat a módosításokat kell elvégezni, amelyek a népi ellenőrzés feladatainak hatékonyabb és magasabb színvonalon történő ellátásához szükségesek, illetve amelyek az időközben megjelent új jogszabályok folytán időszerűvé váltak. Az alkotmány legutóbbi módosítása révén a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke a Minisztertanács taeia lett; jogállására és felelősségére a miniszterekre vonatkozó rendelkezések az az országgyűlési ügyrend kiegészítésének beterjesztője. Rámutatott: napjainkban — összefüggésben gazdasági életünk alakulásával — felgyorsult a jogszabályalkotás, mind több új és új paragrafus születik, s ennék egyik hatása, hogy a szabályozásban növekszik a tévedés lehetősége, időnként jogi. szakmai bizonytalanság tapasztalható. Kiemelte: szocializmust épí. tő országunkban az alkotmá. nyosság mindig kulcskérdés volt, és az is marad, megtartásának és magtartatásának politikai-állami mechanizmusa folyamatosan működik. Ezután hozzászólások következtek. Dr. Mátay Pál (Fejér m. 3. vk.), nyugalmazott megyei főügyész felszólalásában hangsúlyozta: amennyiben az országgyűlés elfogadja az Alkotmányjogi Tanácsról szóló törvényjavaslatot, nem csupán egy új parlamenti szervet hoz létre, ennél sokkal többet tesz: tovább szilárdítja a törvényességet, hatékony garanciát teremt arra, hogy az alkotmány valóban a törvények törvénye legyen. Dr. Sándor Dezső (Borsod m. 15. vk.), az edelényi városi jogú nagyközségi tanács elnöke arról szólt, hogy a mai magyar valóság, a társadalmi viszonyokban bekövetkezett változások igénylik és szükségessé teszik állami életünk fejlesztését, jogrendünk gazdagítását. Több hozzászólás nem volt. Dr. Markója Imre igazságügy-miniszter válaszában kifejezte egyetértését a képviselők által elmondottakkal és megköszönte azt a segítséget, amelyet az országgyűlés tagjai, bizottságai a törvényjavaslat előkészítéséhez nyújtottak. Az országgyűlés az Alkotmányjogi Tanácsról szóló törvényjavaslatot elfogadta. Ezután Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese tartotta meg expozéját a népi ellenőrzésről szóló törvény módosításával kapcsolatos törvényjavaslatról. irányadók. Ennek megfelelően a javaslat szerint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a Minisztertanács felügyelete alatt áll és irányítja a népi ellenőrzés szervezetét. Szükségessé vált a népi ellenőrzés szervezeti rendszerének módosítása is, a helyi állami irányítás megváltozott szerkezetének megfelelően. A népi ellenőrzési bizottságok megválasztásával ösz- szefüggésben a törvényjavaslat az eddiginél szélesebb körben juttatja érvényre azt az elvet, hogy a hatáskörök gyakorlását azokra a szervezetekre kell bízni, amelyek annak ellátásához a legtöbb ismerettel rendelkeznek. Végezetül kifejezte reményét, hogy a tervezett új rendelkezések hozzájárulnak a népi ellenőrzés eredményes, megbecsült munkájának továbbfejlesztéséhez, s ezáltal gazdasági és társadalmi céljaink megvalósításához. Szokola Károlyné dr. (Somogy m., 8. vk.), a Somogy megyei Tanács továbbképző intézetének igazgatója, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság tagja, a törvényjavaslat bizottsági előadója elmondotta: az országgyűlés terv- és költségvetési, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága együttes ülésen vitatta meg a népi ellenőrzésről szóló törvény módosításáról előterjesztett tör vényj a vaslatot. Javaslatuk, hogy a törvény mondja ki. a nemzeti vagyon megőrzése mellett annak gyaraoítási kötelezettségét is. Ezt pedig az ellenőrzés kérje számon. Az országgyűlés a törvény- javaslatot általánosságban és a már megszavazott módosítással egyhangúlag elfogadta. Ezután Köpeczi Béla művelődési miniszter terjesztette a képviselők elé a közA művelődési tárca vezetője elöljáróban elmondotta: az új társadalom építésének történetében első alkalommal került sor arra, hogy az ország legfőbb népképviseleti szerve, a teljes, és nemcsak a közoktatási rendszer helyzetét és fejlesztési feladatait megvitatja. Ez egyszerre bizonyítja a tárgy jelentőségét és a társadalom érdeklődését. 1972-ben az állami oktatás helyzetéről és feladatairól hoztunk határozatot, amely a tartalmi korszerűsítés irányának kijelölésében ma is érvényes. Rendszerünk demokratikus jellegéből adódóan az oktatásban érvényesült a társadalmi igazságosság azzal, hogy a munkások, a parasztok, s azok gyermekei előtt minden fokon nyitva vannak az oktatási intézmények kapui, noha a teljesebb esélyegyenlőségért még nagyon sokat kell tenni. A korszerűsítés feladatainak meghatározásánál tekintetbe kell vennünk azt is, az oktatás és a nevelés ma mennyire tudja szolgálni, vagy éppen befolyásolni a nagy gazdasági-társadalmi szükségleteket és egyéni aspirációkat. Azt tapasztaljuk, hogy az iskolákból kilépő fiatalok jelentős részének anyanyelvi kultúrája, szóbeli és írásbeli kifejezőkészsége gyenge, kevesen ismernek alaposabban idegen nyelveket, sok tárgyban alacsony a tudásszint és nem kielégítő az önálló ismeretszerzés igénye és készsége, a szakképzés nem nyújt elég széles ismeretalapot ahhoz, hogy a munkába lépő fiatalok megfelelően tudjanak alkalmazkodni a változó feladatokhoz. Helytelen volna mindezért egyedül az iskolát felelőssé tenni — jelentette ki a miniszter. Ugyancsak felelős a család, a falnőttközösség és felelősek azok a tömegkommunikációs és közművelődési intézmények, amelyek maguk is részt vesznek a fiatalok művelésében, közösségi életük alakításában. Az iskolai munka gyengeségeit magyarázzák azok az elégtelen anyagi feltételek is, amelyek között az oktatás folyik. Az állandósuló tanteremhiány, a zsúfoltság, a felszerelés elmaradottsága gátolja a minőségi fejlesztést. Akadályozzák a feladatok megfelelő teljesítését a kedvezőtlen személyi feltételek is. A közoktatás és a felsőoktatás további korszerűsítését tehát részben az új társadalmi feladatok, részben az iskolarendszeren belüli ellentmondások és gyengeségek teszik szükségessé. Irányait a politikai fórumok 1981-ben és 1982-ben határozták meg, és ezen útmutatások alapján indult meg a fejlesztési programok kidolgozása, amelyeket széles körű szakmai-társadalmi vitára bocsátottunk, és amelyeknek téziseit az országgyűlés megismerhette. A tudományos-technikai haladás és a gazdasági-társadalmi fejlődés nálunk is megköveteli, hogy az oktatás tartalmát továbbfejlesz- szük, illetve módosítsuk. Ennek értelmében arra törekszünk, hogy az általános műveltség szerepét az egész oktatási rendszeren belül egyetemlegesen növeljük; széles alapú, több foglalkozási ágban is használható szakmai ismereteket, úgynevezett szakmai alapképzést is használó szakmai ismereteket. úgynevezett szakmai alapképzést adjunk. Célunk, hogy a nivelláló jellegű oktató-nevelő munka helyett az egyéni adottságok és képességek differenciált fejlesztésére. a különböző jellegű tehetségek felkarolására, gondozására, kiemelésére törekedjünk. Feladatunknak tekintjük, hogy a specializáés felsőoktatás távlati fejlesztési programjával kapcsolatos elgondolásokat. ciót jobban kössük a termelő-gazdálkodó szervezetek munkájához és a gyorsan változó konkrét munkaiköri követelményekhez — hangoztatta Köpeczi Béla. A fejlesztésben az elsőbbségeit az általános iskolának Ikeil biztosítanunk, nemcsak azért, mert ez adja a mindenki számára kötelező és elérhető alapműveltséget, hanem azért is, mert munkájának javítása nélkül a közép- és felsőfokú oktatás fejlesztése sem lehetséges. A középfokon magát a szerkezetet belátható ideig nem szükséges átalakítani, tehát meg kell tartani a gimnázium, a szakközépiskola, a szakmunkásképző intézetek rendszerét. de egyes iskolatípusokon belül lényeges változtatásokat kell Végrehajtanunk. A gimnáziumot képessé kell tennünk mind a felsőoktatásra való felkészítésre, mind pedig arra, hogy a tovább nem tanuló fiatalok számára megfelelő lehetőséget adjon a munkába való bekapcsolódásra. A szakközépiskolát al'kíal- masisá kell termi a széles alarm szakmai képzésre, de a továbbtanulást ösztönző felkészítő tevékenységre is. Eh. hez alapvető társadalmi érdekeik fűződnek, hiszen a fizikai dolgozók gyermekéinek többsége a szakközépiskolában tanul. A társadalmi mobilitás érdekében is biztosítani kell, hogy ez az iskolatípus a továbbtanulást az eddiginél hatékonyabban segítse. Ezt szolgálja a szakközépiskola első két osztályában a köziismereti tárgyak oktatásának bővítése is. A középfokú oktatásnak szerepet kell vállalnia a gazdaság technikus-szükségletének kielégítésében is. Ennek megfelelően — a Minisztertanács határozata alapján — a következő években a szakközépiskola keretei között megvalósul a nappali, az esti és a levelező technikusképzés. A szakmunkásképző iskola az első két évben a közismereti oktatást és a szakmai alapképzést végezze, a befejező szakaszban a gyakorlati képzés kerüljön a vállalatok hatáskörébe. Javasoljuk, hogy a nagyvállalatok — ott. ahol erre a feltételek megértek — maguk is létesítsenek szakmunkásképző iskolát. A tapasztalat aZt mutatja, hogy magában az állami oktatási rendszerben nem valósítható meg a konkrét munkakörökre való képzés. Az iskola akkor járulhat hozzá válóban korszerű módon a gazdaság fejlesztéséhez, ha a fiatalokat képessé teszi arra, hogy megfelelő általános műveltség és széles körű szakmai képzettség birtokában az új feltételekhez alkalmazkodjanak szakmaváltás, átképzés vagy továbbképzés formájában is. A gyakorlati képzést eredményesebben lehet végezni az üzemekben. A művelődési tárca vezetője kiemelte: a fejlesztési proeram megvalósításának kulcskérdése. hogy lesz-e elegendő számú és megfelelően felkészült pedagógus. A pedagóguskiválasztás és ellátás szempontjából alapvető az élet- és munkakörülmények megjavítása, a nagyobb anyagi és erkölcsi elismerés. A pedasógus pályát ki kell emelnünk a legkevésbé javadalmazott értelmiségi foglalkozások kategóriájából. Ez a ’egfontosabb feltétele annak, hogv megszüntethető l°<*ven a kénesítés nélküliek foglalkoztatása. s hogv az évtized végén q rnognövekedett létszámú korosztályok iskoláz- tatásának gondjait meg tudjuk oldani. a kormánv figvelemmei kíséri a no-lqffógusnk élet- és rminkaií-öríUménvninek alakulását. és a társadalom teherbíróképességét mérle'"-'1- ve napirenden tartja a közoktatásban dolgozó pedagógusok anyagi helyzetének javítását. Gondoskodni kívánunk arról is, hogy a pedagógusok rendszeres továbbképzésben részesülhessenek — iliyen továbbképzés jelen, leg nincs —, s ezt megfelelő ösztönzőikkel támogassuk — mondotta a miniszter. A demográfiai hullám továbbra is indokolja az általános iskolai tanteremépítés folytatását, ugyanakkor szükségessé teszi, hogy a középfokon is felkészüljünk a mostaninál mintegy 150 ezerrel több tanuló fogadására. A nagyobb létszámú korosztályok 1988-tól érik el a középfokú intézményeket. Ez a középiskolai hálózat jelentős bővítését, mintegy 3500 tanterem építését követeli meg. Célunk az iskolák önállóságának erősítése, belső tartalmi-pedagógiai munkájuk fejlesztése, az iskolai közösségek kibontakoztatása — hangoztatta Köpeczi Béla. A felsőoktatásban fő feladatunknak tartjuk az oktatás tartalmi struktúrájának átalakítását és színvonalának emelését. Célunk: olyan szakemberek képzése, akik mint értelmiségiek el tudják látni irányítói, a kultúrát alkotó és közvetítő, közvéleményalakító funkcióikat. Szükséges tehát a felsőoktatáson belül is több lehetőséget teremteni a társadalom- és a természettudományi ismeretek oktatására, elsajátítására, az általános és szakmai tárgyak keretében egyaránt. A hallgatóknak a közművelődési és közösségi tevékenységekben való aktív részvétele nemcsak a személyiséget formálja, de lehetővé teszi az értelmiség kultúraközvetítő közéleti szerepének gyakorlását is. A felsőoktatásban is előtérbe kívánjuk állítani a szakmai alapozóképzést, amely szélesebb tájékozódást tesz lehetővé, több szakmában felhasználható tudást ad, és amelyre szőkébb szakosodás is épülhet. Az ismeretek felújítása és az újak elsajátítása az át- és továbbképzés szempontjából meg kívánjuk szervezni az egyetemi tanulmányok után az úgynevezett posztgraduális tanulmányi rendszert. Sokoldalú felsőfokú képzést szorgalmazunk, amely nemcsak ismereteket ad, hanem világnézetet, magatartást és életmódot formál, embert alakít, mégpedig a leghaladóbb eszme- rendszer alapján, a szocialista szellemiség jegyében. A magas színvonalú felsőoktatás nem lehet meg magas színvonalú kutatás nélkül. Ennek érdekében javítanunk kell a felsőoktatási kutatások anyagi bázisát, technikai és szervezeti feltételeit. Ügy vélem — mondotta befejezésül Köpeczi Béla —, hogy a közoktatás és a felsőoktatás fejlesztésének előterjesztett programja olyan reális — vagy ha úgy tetszik realista — folyamatos, a kor kívánalmainak megfelelő változtatásokat tesz lehetővé, amelyek a következő másfél évtizedben szolgálni .tudják a tartalmi, szervezeti, irányítási korszerűsítést és megfelelő gazdasági feltételek biztosítása esetén elő tudják készíteni a későbbi, még nagyobb arányú minőségi fejlődést. Medvetzky Antalné (Baranya m., 4. vk.), a Pollack Mihály Műszaki Főiskola docense, a kulturális bizottság tagja, a testület véleményét is tolmácsolva arról szólt: a közoktatás és a felsőoktatás fejlesztésekor olyan tartalmi korszerűsítésre van szükség, amelynek eredményeként oktatási rendszerünk rugalmasan tud alkalmazkodni a változó társadalmi igényekhez. Váczi Istvánná (Komárom m., 3. vk.), a BHG tatabányai gyáregységének kábel- készítő csoportvezetője megyei példát is sorolva vetette fel. hogy a szakközépiskolák tematikája nem követi a gyorsan fejlődő technikákat és a folyamatosan megújuló technológiákat. Dr. Petri Gábor (Csongrád m. 6. vk.), a Szegedi OrvosBorbándi János expozéja Köpeczi Béla beszéde tudományi Egyetem rektora szocialista társadalmunk jövőjét meghatározó tényezőnek nevezte a köz. és felsőoktatás ügyét. Fábryné Dohai Ilona (Heves m. 3. vk.h a Heves megyei Tanács Építőipari Vállalatának üzemi párttitkára szerint a közvélemény jó, és követendő gyakorlatnak ítéli, hogy az ilyen nagy horderejű döntések széles körű társadalmi vita után szülessenek meg. Biszku Béla (Szabolcs- Szaitmár m. 2. vk.), az MSZMP KB nyugalmazott titkára, a SZOT Számvizsgáló Bizottságának elnöke üdvözölte az oktatásfejlesztési tézisekben megfogalmazott azon törekvést, hogy a nagyüzemek még inkább érdemben részt vegyenek saját szakmunkás-gárdájuk képzésében, az utánpótlás megteremtésében. Dr. Csendes Béláné (Budapest. 60. vk.), a XX. kerületi Ady Endre úti Általános Iskola igazgatója a többi között a fővárosi közoktatás tálán legsúlyosab gondjáról, a nagyfokú pedagógushiány, ról szólt. Borsos János (Baranya m.. 9. vk.), az MSZMP mohácsi Városi Bizottságának első titkára sajátos Baranya megyei gondként vetette fel a nemzetiségi nyelvoktatás helyzetét. Dr. Varga János (Győr m.. 9. vk.), a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem mosonmagyaróvári mezőgazdaság- tudományi kara növénytermesztési és takanmánygazdál- kodási intézetének vezetője óvatosabb megfogalmazást javasolt az alsófokú nevelési, oktatási intézmények fejlesztésével kapcsolatban, hiszen az előterjesztés szerint szükséges építési, beruházási ösz- szeg valószínűleg meghaladja majd népgazdaságunk teherbíró képességét. Karakas László (Hajdú m., 12. vk.), az MSZMP KB pártgazdasági és ügykezelési osztályának vezetője az oktatásfejlesztési terirről szólva kifejtette, hogy a felsőoktatási és más intézmények együttműködésének javításában rendkívül sok tartalék van. Szurgyi Istvánná (Szolnok m., 3. vk.), a rákóczifalvi általános iskola igazgatója emlékeztetett arra, hogy a magas létszámú iskolai korosztályok fogadására fel kell készülni. Dr. Tóth János (Budapest, 35. vk.), a MTESZ főtitkára felszólalásában elmondotta: a pályaválasztáskor az életre szóló hivatás keresése helyett mindinkább tapasztalható az a szemlélet, hogy olyan munkát kell választani, ahol a legtöbbet lehet keresni. Dr. Zsolnai Mária (Fejér m., 9. vk.), a dunaújvárosi kórház adjunktusa a szellemi fogyatékos, illetve mozgássérült gyermekek gyógypedagógiai, logopédiai, mozgás- rehabilitációs és pszichope. dagógiiai foglalkoztatásáról szólva rámutatott: a jelenleginél sokkal több nevelőotthonra lenne szükség. Tarjányi Béláné (Pest m., 17. vk.), a dunaharaszti 1. sz. Általános Iskola nyugalmazott tanára szerint Pest megyében az általános iskolák 25 százaléka rendelkezik a nevelő-oktató munka korszerű feltételeivel, és mintegy fele részleges vagy teljes felújításra szorul. Bódis Gábor (Borsod m., 10. Vk.), a Borsodd Vegyi Kombinát technológusa adatokkal bizonyította, hogy a vállalatok. intézmények vezetői között csökkent a diplomások aránya, s ugyancsak kevés a felsőfokú közgazdasági végzettségű szakember. Javasolta, hogy a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen vezessék be a közgazdászképzést. Ezzel az országgyűlés tavaszi időszakának első napja — amelyen Apró Antal, Cservenka Ferencné és Péter János felváltva elnökölt — véget ért. Az országgyűlés pénteken délelőtt folytatja munkáját.
