Tolna Megyei Népújság, 1984. április (34. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-13 / 87. szám

J AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 81. szám ARA: 1,40 Ft 1984. április 13., péntek Mai számunkból VITÁK HELYETT EGYÜTTMŰKÖDÉS (3. old.) IDÉNY ELEJI JÁTÉK A SZEZONNYITÓN (4. old.) OLVASÓSZOLGÁLAT FELJEGYZÉSEK A KELENGYÉSLÁDÁBÓL (3. old.) Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka Csütörtökön délelőtt 10 órakor megkezdődött az or­szággyűlés tavaszi ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lá­zár György, a Minisztertanács elnöke. Az ülésszakot Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, megemlékezve a téli ülésszak óta elhunyt dr. Guba Sándor képviselőről, a Kaposvári Mezőgaz­dasági Főiskola főigazgatójának munkásságáról. Az el­hunyt képviselő emlékét az országgyűlés jegyzőkönyv­ben örökítette meg, s az ülésszak résztvevői egyperces néma felállással rótták le kegyeletüket. Ezt követően az országgyűlés tudomásul vette a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának jelentését a téli ülés­szak óta végzett munkáról és döntött a jelenlegi ta­nácskozás napirendjéről: 1. Az Alkotmányjogi Tanácsról szóló törvényjavas­lat; 2. Az országgyűlés ügyrendjének kiegészítése az Al­kotmányjogi Tanács működéséről; 3. A népi ellenőrzésről szóló, 1968. évi V. törvény módosításával kapcsolatos törvényjavaslat; 4. A köz- és felsőoktatás távlati fejlesztési prog­ramja; 5. Interpellációk. Az országgyűlés az első két napirendi pontot együt­tesen tárgyalta. Elsőként dr. Markója Imre, igazság­ügy-miniszter emelkedett szólásra. Magyar-olasz kormányfői tárgyalások Dr. Markója — Alig néhány hónap telt el azóta, hogy az országgyű­lés a legutóbbi ülésszakán törvényt hozott az alkot­mány módosításáról. Ez a -törvény egyebek között azt az új rendelkezést is az al­kotmányba iktatta, hogy az országgyűlés a jogszabályok és a jogi iránymutatások al­kotmányosságának ellenőr­zése céljából létrehozza az Alkotmányjogi Tanácsot. En­nek az alkotmányos rendel­kezésnek a végrehajtásaként terjesztem elő — a Minisz­tertanács megbízásából — az Alkotmányjogi Tanácsról szóló törvényjavaslatot, amely részletesen szabályoz­za e nagy jelentőségű alkot­mányvédő, a törvényességet Imre expozéja oltalmazó szerv feladatait, szervezetét és eljárását — mondotta bevezetőben Mar­kója Imre, majd emlékezte­tett rá: az alkotmány elvei és konkrét rendelkezései nyomán és annak végrehaj­tásaként — az elmúlt évti­zedekben kiépült a szocialis­ta magyar jogrendszer. Különösen történelmünk utóbbi negyedszázadában léptünk e tekintetben jelen­tősen előre. Ez mindenek­előtt a Magyar Szocialista Munkáspárt munkájának köszönhető. Pártunk az el­múlt évtizedekben mindig kiemelt figyelmet szentelt az alkotmányosság és a tör­vényesség ügyének, amely­nek állapota és fejlődése nagymértékben múlik azon is, hogy rendelkezünk-e az adott kor törekvéseit reáli­san tükröző, azt magas szín­vonalon szolgáló jogrend­szerrel. Jogrendszerünk továbbfej­lesztése terén az elmúlt két év során is számottevő ered­ményeket értünk el. A tár­sadalmi és a gazdasági fej­lődés által megszabott köve­telmények alapján korszerű­sített jogrendszerünk segí­tette az államélet, a szocia­lista demokrácia fejlesztését; biztosította a törvényes ren­det, az alkotmányosság ér­vényre juttatását. Szilárd kereteket és ösztönzést adott a gazdasági élet terén fel­merült új, megnövekedett feladatok megoldásához. Előmozdította a lakosság széles körét érintő, különbö­ző típusú igények kielégíté­sét. Markója Imre utalt olyan jelentős törvényhozási aktu­sokra, mint amilyenek az al­kotmány módosítása, a vá­lasztási és közigazgatási rendszer politikai és jogsza­bályi reformja, a jogtaná­csosi és az ügyvédi tevékeny­ségről szóló új törvényi szin­tű szabályozások, a központi gazdaságirányításra, az álla­mi vállalatokra és szövetke­zetekre, valamint a termé­szetvédelemre, a társadalom- biztosításra, vagy a lakásgaz­dálkodásra vonatkozó jog­szabályi korszerűsítések vol­tak. Markója Imre szólt a kor­mány jogalkotási tervében szereplő számos fontos el­képzelésről is, majd hangsú­lyozta: nagy figyelmet kell fordítanunk arra, hogy a jog­alkotás alkotmányossága, törvényessége szilárd legyen. Ez alatt elsősorban azt ért­jük, hogy összhangban le­gyenek a különböző szintű jogszabályok az alkotmány­nyal, illetve az alacsonyabb szintű jogszabályok a ma­gasabb szintűekkel, a jogi iránymutatások pedig a jogszabályokkal. Emellett az alkotmányosság és a törvé­nyesség követelményének ér­vényesítése a jogalkotásban azt is jelenti, hogy a társa­dalom életét döntően befo­lyásoló kérdéseket, az állam­polgárok alapvető jogait és kötelességeit törvényi szintű szabályozás rendezze. Tapasztalataink alapján nyugodt lelkiismerettel kije­lenthetjük — mondotta —, hogy a magyar jogalkotást — és a jogalkalmazás irá­nyítását is — általában az alkotmányosság és a törvé­nyesség tiszteletben tartása jellemzi. Eseti gondok azon­ban e tekintetben is nem egyszer észlelhető. Az egyre bonyolultabbá és differenci­áltabbá váló életviszonyok mind szélesebb körű szabá­lyozása ebből a szempontból is sok hibalehetőséget rejt magában. Mindezek miatt vált szükségessé, hogy az al­kotmányosság védelmének jogrendszerünkben már ki­épített állami és jogi bizto­sítékait továbbfejlesszük. Ez tette indokolttá, hogy az or­szággyűlés az alkotmányos­ság érvényre juttatásának elősegítése céljából egy új, önálló szervnek: az Alkot­mányjogi Tanácsnak a létre­hozását rendelje el. Az alkotmány szerint az Alkotmányjogi Tanács a jog­szabályok és a jogi iránymu­tatások alkotmányosságát el­lenőrzi. Ennek megfelelően a javaslat egyrészt — általá­nosságban — úgy határozza meg az Alkotmányjogi Ta­nács feladatát, hogy az köz­reműködik a társadalom al­kotmányos rendjének védel­mében, a jogszabályok és a jogi iránymutatások alkot­(Folytatás a 2. oldalon.) A hivatalos látogatáson ha­zánkban tartózkodó Bettino Craxi olasz miniszterelnök és Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke csütörtökön reggel szűk körű megbeszélést tartott a magyar kormányfő parlamenti dolgozószobájá­ban, Várkonyi Péter külügymi- niszter és olasz partnere, Giulio Andreotti a Külügy­minisztériumban szintén tár­gyalóasztalhoz ült. Megbeszélésükön a kölcsö­nös érdeklődés előterében álló nemzetközi kérdésekről, valamint a két ország kap­csolatainak helyzetéről, azok további bővítésének és fej­lesztésének lehetőségeiről volt szó. Bettino Craxi hivatalos programja során, a délelőtti órákiban megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét a Hősök terén, s ugyancsak koszorút helyezett el az első világháborúban meghalt olasz katonák emlékművén, Bettino Craxi a délelőtti órákban a vácszentlászlói Zöldmező Termelőszövetke­zetbe látogatott. A Pest me­gyei mezőgazdasági nagy­üzem központjában Marjai József miniszterelnök-helyet­tes, Villányi Miklós mező- gazdasági és élelmezésügyi államtitkár és Esztergályos Ferenc külügyminiszter-he- lyetes fogadta, majd Furulyás János tsz-elnök tájékoztatta a szövetkezet tevékenységé­ről. Az olasz vendégek különös érdeklődést tanúsítottak a vadkacsa-tenyésztés iránt. A tsz-ellnak szavaiból kiderüli, hogy a feldolgozott, tisztított szárnyasok egy részét nyu­gati exportként értékesítik; jelentős mennyiséget juttat­nak el ebből Olaszországba csakúgy, mint a vácszent­lászlói lucernából. A vácszentlászlói látogatás Laki József tsz-gazda ház­táji gazdaságának megtekin­tésével fejeződött be. Bettino Craxi — útban Bu­dapest felé — a Gödöllői Agrártudományi Egyetem aulájában megtekintette Amerigo Tot „A mag apoteó- zisa” című alkotását, ame­lyet az idős művész tavaly ajándékozott az oktatási in­tézménynek. Délután a Parlament dele- gációs termében plenáris üléssel folytatódott a ma­gyar-olasz kormányfői ta­lálkozó. A magyar tárgyalócsopor­tot Lázár György vezette. Tagjai: Várkonyi Péter, Baj­nok Zsolt államtitkár, a Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Eszter­gályos Ferenc, Palotás Rezső, a Külügyminisztérium főosz­tályvezetője és Szita János, hazánk római nagykövete. A Bettino Craxi vezette olasz delegációban foglalt helyet Giulio Andreotti, Umberto La Rocca, a külügyminiszter kabinetfőnöke, Antonio Ghi- relli a miniszterelnökség saj­tóirodájának vezetője, kor­mányszóvivő és Emilio Paolo Bassi, Olaszország budapesti nagykövete. Az őszinte légkörű megbe­szélésen áttekintették a két­oldalú gazdasági kapcsolato­kat. Közös álláspontra jutot­tak abban, hogy a fejlesztési irányok meghatározása a so­ron következő szakértői, szakminiszteri találkozók fel­adata lesz. A nemzetközi témákat ille­tően egyetértettek abban, hogy a kelet-nyugati kap­csolatokban párbeszédre van szükség. A nap folyamán Marjai József a parlamentben fo­gadta Giulio Andreottit, aki­vel megbeszélést folytatott. Lázár György és felesége este a Parlament Vadász­termében díszvacsorát adott Bettino Craxi és felesége tisz­teletére. A vacsorán a két kormányfő pohárköszöntőt mondott. Galenusi laboratórium Az egész megyét ellátják A Legfelsőbb Tanács ülése Tyihonov kormányprogramja Moszkvában csütörtököm folytatta munkáját a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak ülésszaka. A két ház együttes ülésén jelen van Konsztamtyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. A délelőtti ülésen a Legfel­sőbb Tanács Nyikolaj Tyiiho- mov miniszterelnök javasla­tára jóváhagyta a szovjet kormány új összetételét. A Szovjetunió Miniszterta­nácsának első elnökhelyette­sei: Gejdar Alijev, Andrej Gromiko és Ivan Arhipov. A szovjet kormánynak tizen­egy miniszterelnök-helyettese van. A Szovjetunió külügymi­nisztere ismét Andrej G'ro- miko. honvédelmi minisztere Dmitrij Usztyinov lett. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának csütörtök dél­előtti ülésén Nyikolaj Tyi­honov miniszterelnök előter­jesztette a Szovjetunió új kormányának programját. Belpolitikai téren a szov­jet kormány egyik legfonto­sabb feladata továbbra is a gazdaság irányítása, dinami­kus fejlődésének biztosítása — mondotta. Külpolitikai kérdésekről szólva a kormányfő hangsú­lyozta, hogy az SZKP KB és a szovjet kormány a szoci­alizmus elveivel összhang­ban továbbra is a béke, a népek biztonsága érdekében munkálkodik. Folytatja ed­digi irányvonalát, amelynek célja a Szovjetunió és szövet­ségesei biztonságának szava­tolása. Üjabb lépéseket tesz a nemzetközi helyzet javítá­sa érdekében. Nyikolaj Tyihonov beszé­dében kitért a Szovjetunió és a szocialista országok sok. oldalú baráti kapcsolataira. Megállapította, hogy szovjet részről ezek továbbfejleszté­sére, a szocialista közösség országai közötti testvéri együttműködés erősítésére törekszenek. Ezután egyhangú szavazás­sal határozatot fogadtak el az általános és a középfokú oktatás reformjáról. Ezzel befejeződött a Leg­felsőbb Tanács ülésszaka. Negyedik éve működik a megyénkben a Gyógyszertá­ri Központ galenusi labora­tóriuma, azóta folyamatosan gazdagodnak lehetőségei. A közeljövőben tablettázógépet kapnak, aminek segítségé­vel egy sor gyári készít­ményt nemcsak eredeti ösz- szetételben, hanem azonos formában is elő tudnak ál­lítani. A laboratórium mun­kájáról dr. Mayer Klára, gyógyszerkészítő laborveze­tővel beszélgettünk. Az utóbbi időben a koráb­binál gyakoribbak a hiány­cikkek a gyógyszertárakban. A laborvezető szerint ez a helyzet mintegy negyven százalékkal növelte megren­deléseiket. Munkájuk több­irányú, egyrészt hétköznapi kifejezéssel élve, „félkész” termékeket készítenek, ame­lyeket a gyógyszertárakban használnak fel orvosságok­hoz. Ezenkívül előállítanak úgynevezett kémszer-oldato- kat is, amelyeket a gyógy­szertárakban, a gyógyszer­vizsgálatoknál alkalmaznak. Készítenek ezenkívül kész orvosságokat is, oldatokat, kapszulákat, porokat és kú­pokat. A laboratórium elő­nye, hogy nagy tételben el lehet készíteni a szükséges anyagokat, és ehhez itt meg­vannak a gépi berendezések is. A készítményeket raktár­ba szállítják, onnan kerül­nek, megrendelés szerint a gyógyszertárakba. Megyénk­ben negyvenöt gyógyszertár van, valamennyit el tudják látni a megrendelt „termé­kekkel”. Ha alapanyaghi­ány az oka egyes orvosságok eltűnésének, úgy a galenusi laboratórium sem segíthet, de még ebben az esetben is megoldás lehet egy hasonló hatású készítmény előállítá­sa. Érdekesség például, hogy egy-egy területen- speciális igények — úgynevezett egye­di előíratok — is jelentkez­hetnek. Galenus mintájára ugyanis a körzeti orvosok saját receptet is felírhatnak. Ha egy-egy körzetben meg­felelő nagyságrendű igény jelentkezik, a gyógyszertár megrendelésére, egy tételben elkészítik az egyedi előírású kúpot, kapszulás orvosságot, vagy kenőcsöt. Galenus ko­rában — i. sz. 130—201-ig élt — még nem vált el egy­mástól az orvoslás és a gyógyszerészet. Claudius Ga- , lenus Pergamenos készített először — tudomásunk sze­rint — több hatóanyagból álló készítményt, előtte egy- egy anyagot használtak gyó­gyításra, ő „találta fel” a több hatóanyagból álló főze­teket, kivonatokat és az úgy­nevezett festvényeket, vala­mint magát a laboratóriumot is, ahol nem egy beteg szá­mára, hanem nagyobb tétel­ben készültek az orvosságok. Ma a galenusi laboratóriu­mok gyógyszerkészítő közép­üzemek. Szép munka, amit Tolna megyében hat ember végez, a gépek segítségével, de elég sok fizikai munká­val is jár. Januárban példá­ul elkészült a laborban — egyebek mellett — 20 ezer darab kúp, 850 kg kenőcs, amelyeknek az alapanyagai 40—50 kg-os üstökben érkez­tek. Palkó Pálné kiszerelő a tubustöltő gépet kezeli

Next

/
Thumbnails
Contents