Tolna Megyei Népújság, 1984. április (34. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-11 / 85. szám

1984. április 11. TOLNA \ A ‘rtÉPÜJSÁG Grafikai szemle Pécs után Dombóváron Dombóvár szinte észrevét­lenül vált a kortárs képző­művészet nemcsak helyi je­lentőségű bemutatóhelyévé. Észrevétlenül, mondjuk, de nem megfelelő és távolba mutató koncepciók híján. Ez az egyik magyarázata an­nak, hogy szívből ajánlhat­juk kiállításaikat mindazok­nak is, akik megfordulnak ebben a városban, ahol bíz­vást veszteségnek könyvel­hetünk el régóta már min­den olyan eseményt, amiről a képzőművészek barátai le­maradnak. Amit most mi itt csinálunk, csupán egy villa­nás, fényjel a figyelemfel­keltésre, de talán arra jó lesz, hogy Dombóvár alkalman­kénti látogatói a jövőben ne kerüljék el a művelődési ott­hon kiállítótermét, ötletesség és bátorság dominál ugyanis kezdettől fogva az intézmény kiállítási programjában. Itt már nem félnek attól, hogy a közönség visszhang nélkül hagyja azt, amivel a kor- társművészet birtokolható- ként kínálja meg. Érdem sze­rinti volt ezért is a legutóbbi siker, ami az 1973—83 között, egy évtizedes munkája díja­ként nemzetközivé rangoso­dott Pécsi Grafikai Műhely bemutatkozásához fűződött. Dombóvárra, csupán töredé­ke jutott el annak a gazdag, a kialakult nemzetközi cse­rekapcsolatok révén sokszí­nű anyagnak, amivel ottho­nába Pécsett ünnepelte fenn. állásának 10. évfordulóját a műhely. De szerencsés, értő kézzel történt a válogatás; a tárlat dombóvári látogatói ízelítőt kaphattak a Dél-Du- nántúlon élő és alkotó grafi­kusok munkája mellett a vi­lág grafikai áramlataiból, technikai, műfaji eredmé­nyeiből.-a­Fotó: Dombai Felvidéki András; Meteor (litográfia) Osztrák tv-reform A napokban új műsorszer­kezet lépett életbe az osztrák televízióban, egyidejűleg pe­dig nagy belpolitikai hullá­mokat ver az osztrák rádió és televízió (ORF) vezetésé­nek újjászervezése. Az utób­bi ügy sajátossága: a kor­mányzó szocialisták támo­gatják az ORF kifejezetten jobboldali vezetőjét, míg az ellenzéki polgári tábor tá­madja azt az embert, akit hajdanán máig oly befolyá­sos posztjához segített... Gerd Bacher, konzervatív- jobboldali lapok, kiadók munkatársa, majd vezetője először 1967-ben került az osztrák rádió és televízió élére, amikor a pártokhoz nem tartozó polgári lapok kampányt indítotak az ellen, hogy az országot a háború óta irányító két nagy párt, a szocialisták (SPOE) és a Néppárt (OEVP) dirigáljon az ORF-ben is. A kiírt nép­szavazáson a terv többséget kapott, s az új főintendáns, Bacher személye, politikai alapállása biztosítékul lát. szott szolgálni arra, hogy az ORF tovább csúszik jobbra — ami be is következett. Ugyanakkor azonban az új igazgató rendkívül erőszakos — és hatékony — menedzser­nek bizonyult, aki rohamlép­tekkel korszerűsítette, fej­lesztette az igencsak álmos intézményt. Egyénisége, po­litizálása azonban hosszú tá­von még a mérsékelt SPOE- vezetéssel is szembefordítot­ta, s Gerd Bachernek 1974- ben (Kreisky kancellár sze­mélyes ellenszenvétől is kí­sérve) távoznia kellett. Az ORF élén négy évig ismét a szocialisták jelölte funkcio­nárius állott, ám az 1978-as, újabb főintendáns-választás bizarr eredményt hozott: Helmut Zilk, az SPOE-höz tartozó jelenlegi oktatásügyi miniszter helyett az ORF — szocialista többségű — fel­ügyelő bizottsága titkos sza­vazáson a másik jelentkezőt választotta, aki — esélyt nem látván — inkább tréfá­ból pályázott: Gerd Bac- hert... Bacher, aki a kényszerpi­henő idején a nyugatnémet CDU, Helmut Kohl tanács­adója volt, immár hatodik éve újra az ORF ultramodern bécsi székházából irányítja a kulcsfontosságú szervezetet, amely két tv és három rádió­programjával nemcsak Auszt­riát, hanem a környező or­szágok egy részét is besugá­rozza. „Uralkodásának” má­sodik szakaszában immár ő is kész kompromisszumokra. Így történhetett, hogy a na­pokban a kormányzó SPOE támogatta, az ellenzéki OEVP elutasította reformterveit, amelyek persze, a kormány- többséggel törvényerőre emelkedtek. A lényeg: Bac­her két helyettesének egyilke ezentúl a tájékoztató műso­rokért lesz felelős (az illető SPOE-tag), míg a másik, aki a másik nagy párthoz áll közel, a szórakoztató műso­rokért. A cél az erők összpontosí­tása, mivel Bacher (s a szak­emberek általában) úgy lát­ják: nehezül a helyzet, s vál­tozatlan erőforrásaikkal nö­vekvő konkurrenciával kell szemfbenézniök. A ikábel-tévé már százezer osztrák otthon­ba Viszi el 3 nyugatnémet, egy svájci, s egy (műholdas) brit műsort, az Olaszország­ból Dél-Ausztriába sugárzó reklám-rádióadók ebben a műfajban is megindították a versenyt. A műholdas tv-köz- vetítés rohamos terjedésével az évtized végére várhatóan tucatnyi műsor között válo­gathat az osztrák néző, s aligha lehet már soká feltar­tani az üzleti körök nyomá­sát, amelyek Ausztriában is reklámra épülő rádió-, sőt tv-adókat szeretnének. Ugyanakkor Ausztriában is gyorsan terjed a háztartá­sokban a képmagnó, s a ké­szülékekhez műsorokat köl­csönző boltok hálózata. A Gerd Bacher vezette ORF válasza a többszörös kihívásra — tanulságos mó­don — nem a műsorok gyö­keres megújítása, fiatalítása. Ellenkezőleg: a napokban életbe lépett új műsorrend nem tesz mást, minthogy fo­kozottan alkalmazkodik az osztrák közönség felmért szokásaihoz, igényeihez: még korábban sugározza a régi, jó, sok éve megszokott mű­sorokat. Mint ugyanis kide­rült, 22 óra tájban a poten­ciális osztrák tévénézők 80 százaléka már alszik, negyed tízkor azonban még „csak” 30 százalékuk: így az utóbbi időpontra hozták előre a híradó második kiadását, s általában minden fontosabb politikai vagy szórakoztató műsor már 22 óra előtt el­kezdődik. Egyidejűleg korszerűsítet­ték az aktuális műsorok ke­reteit, az új híradó-stúdió például vagy 50 millió schil- lingből 'kapta a legkorszerűbb technikát. Ám az amerikai stílusú stúdióból változatla­nul első-, sőt másodsorban is az ország belső ügyeiről tájékoztatnak, a vezetés sze­riint ez a legfonltosabb fel­adat, így lehet megtartani nézőket-ballgatókat, hisz a külföldi konkurrenoia min­denről szól, csak Ausztriáról nem. Ami kétségkívül igaz. Akárcsak az, hogy az osztrák tv a „korszerűsítő” reformok következtében feltehetően még vidékiesebb lesz, mint eddig. HELTA1 ANDRÁS Szovjet lapokból SZOVJETUNIÓ 108 perc és egy egész élet címmel Jurij Gagarin 50. születésnapja alkalmából a világ első űrhajósát a vég­telenbe röpítő Vosztok űrha­jó vezető konstruktőre ele­veníti fel a fellövést megelő­ző, izgatott légkört és emlé­kezik a mosolygós, fiatal hadnagyra. Egy taganrogi általános is­kola laboratóriumában — melyet a technikaórák szín­vonalának növelésére létesí­tettek — havonta-kéthavon- ta készül el egy-egy űrhajó. Erről szól az Iskolai űrrepü­lőtér című cikk. A vádlottak padján című riport egy litván szakmun­kástanuló autólopási kísér­letéből kiindulva a fiatalko­ri bűnözéssel kapcsolatos szovjet joggyakorlatot is­merteti. Rendkívüli képességű ifjú ember a hőse A. Batasev él­ményszerű portrésorozata mostani darabjának. A hall­gatag győztes című írás Di- mitrij Bilozercsevet, az or­szágos, olimpiai és világbaj­nok tornászt mutatja be. Tavaly mintegy 8 millió tonna gabonát takarítottak meg az országnak a takar­mányfehérjét termelő bakté­riumok. Egy előrejelzés sze­rint 1986-ra teljes mértékben fedezni tudják a mezőgazda­ság fehérjeadalék-szükségle- tét azokból a mikroorganiz­musokból, amelyek gyártásá­ról a Szovjetunió Miniszter- tanácsa Mikrobiológiai Ipa­ri Főigazgatóságának vezető­je beszél. Az általános meszesedés gyógyítását ígéri az a készít­mény és eljárás, amelyről A nagy hatású T-aktivin című cikkből szerezhetünk tudo­mást. Balázs Béla születésének századik évfordulója alkal­mából A Zsigmond utcától Alma-Atáig címmel a jelen­tős költő, író és filmesztéta életművének szovjet vonat­kozású részleteit is ismerteti Ábel Péter filmtörténész. LÁNYOK,ASSZONYOK A Lányok, Asszonyok áp­rilisi számában folytatja An­na Gagarina visszaemlékezé­seinek közlését. Ennek külö­nös aktualitást ad az, hogy április 12 az űrhajózás nap­ja és Jurij Gagarin születé­sének 50. évfordulója. Ezért több cikk is foglalkozik ez­zel a témával. F. Mahov, a pszichológiai tudományok kandidátusa ku­tatásai alapján igyekszik be­avatni az olvasót a boldog házasság titkaiba. Az oroszul tanulók bizonyára szívesen próbálják ki tudásukat Suk- sin eredetiben közölt rövid elbeszélésén. Éjszakai hívás címmel egy falusi orvosnő életének epizódjait villantja föl A. Antonov írása. Érdekes cikkben és sok képpel mutatja be a lap a taruszai hímzést. A csipke­szerűen áttört kézimunkával már a ruhamodelleken is ta­lálkozhatunk. Ogyessza felszabadulásá­nak 40. évfordulójára emlé­kezik L. Lerner Ogyesszaiak vagyunk című cikke, amely a város lakóinak hősi helytál­lásáról szól a fasiszta meg­szállás idején. A moszkvai balettintézet­ről — melynek magyar nö­vendékei is vannak — képes riportot közöl a Lányok, Asz- szonyok áprilisi száma. szputnyik A Szovjetunió a világ bé­kéjéért című, terjedelmes írás szerzője többek között rámutat: tények bizonyítják, hogy az USA figyelmen kí­vül hagyja a szovjet béke­kezdeményezéseket, agresz- szív körei uralkodó helyzet­be szeretnének kerülni a koz­moszban. Ez pedig azt je­lenti, hogy új veszélyként je­lenik meg az emberiség fe­je fölött egy kozmikus há­ború kirobbantásának a le­hetősége. Az amerikai békemozga­lom aktivistái meghívtak né­hány szovjet békeharcost, te­gyenek látogatást az Egyesült Államokban. Közöttük volt Szergej Gyuzsev, a moszk­vai Lihacsov autógyár mun­kása, aki tárgyilagos és jó­indulatú írásában számol be élményeiről. A cikk címe: Jól éreztem magam az USA- ban, de nem szeretnék ott él­ni. „Világméreteket ölt a kom­munista expanzió...” — har­sogja az Amerika Hangja rádióállomás Szovjetunió fe­lé sugárzott műsoraiban. A szerkesztők többek között arra hivatkoznak, hogy NDK-beli, bolgár, etióp, dél­jemeni, palesztin katonai al­egységek tevőleges részesei az afganisztáni események­nek, s hogy ezer harci heli­koptert tengeri úton szállí­tottak Vietnamból Nicara­guába... A lélektani hadviselés út­ján című írás megállapítja, hogy a lélektani hadviselés eszközeit, a tudatosan eltor­zított információkat már a nácik is katonai cselekmé­nyeik alátámasztására hasz­nálták. Ezt teszik most az imperialisták legagresszívebb köreihez tartozó vezetők is. Szinte hihetetlen, mégis így van: az ember egyik leg­ádázabb ellensége... a szú­nyog. A szúnyogok minden bizonnyal vérengzőbbek, mint a farkasok. Sok gondot okoznak az embernek, ami­kor új, korábban ismeretlen területeket akar birtokba venni Északon, Szibériában vagy a szovjet Tával-Kele­ten. Statisztikai adatok iga­zolják, hogy a szúnyogok mi­att akár harminc százalék­kal is csökkenhet a munka- intenzitás a nagy építkezé­seken. Van-e fegyverünk a szúnyogok ellen? — teszi fel a címben a kérdést a szerző, Jurij Lipatnyikov. „A XIX. század derekán szenzációs felfedezés szüle­tett. Bebizonyosodott, hogy az özönvíz leírásának bibliai változata csupán egy még ősibb legenda újra elbeszélé­se.” Ezekkel a szavakkal ve­zeti be Volt-e és lesz-e özön­víz? című írását Alekszandr Kondratov. A Kultúrrovat ajánlata: Jelena Mjasznyikova A sok­arcú Inna Csurikova című cikke. A szerző művészport­réjában bemutatja a Ma­gyarországon is népszerű szovjet filmszínésznőt. • SZOVJET IRODALOM 175 éve született Nyikolaj Gogol. Az évforduló tiszte­letére a Szovjet Irodalom teljes áprilisi számát a ki­magasló orosz klasszikus munkásságának szenteli. A revizor című színművet, amely a magyar színházak repertoárján is állandóan szerepel, már több ízben le­fordították magyarra. A fo­lyóirat áprilisi száma a leg­frissebbet, Szilágyi Ákos ki­fejező, árnyalatokban gazdag műfordítását közli. Gogol művészetfelfogását, írói prog­ramját, az irodalmi életben elfoglalt helyét kívánja be­mutatni a levelezéséből kö­zölt összeállítás. Ezt a képet egészíti ki az a válogatás, amelyben Gogol, mint kritikus nyilatkozik Puskinról, a kisorosz dalok­ról, a színházról, s amelyben a lírai hangvételű Szerzői önvallomás is olvasható. A kortársak szemével című ro­vatban Puskin, Belinszkij, Herzen, Turgenyev, Nyekra- szov, Csednisevszkij és Szer­gej Akszakov írása olvasha­tó Gogolról. Mit jelent ma az irodalmi és színházi életben Gogol? — Erre a kérdésre próbál választ adni a folyóirat több rovata is. Mai szovjet írók — Ajtmatov, Katajev, Keso- kov, Rozov és Zaligin — val­lomása mellett A magyar irodalom világában rovat je­les XIX. századi írók, kriti­kusok Gogolról szóló cikkei­ből tesz közzé egy csokorra valót. A szerkesztőség kör­kérdésére mai magyar írók vallanak Gogolhoz kapcsoló­dó olvasmányélményeikről. Dalos Gábor interjúi az utóbbi évek budapesti Gogol- bemutatóit idézik. A kuta­tás szempontjai rovat az iro­dalomtudomány legújabb kutatási eredményeit teszi közzé Gogolról Mihail Hrap- csenko és Szergej Bocsarov, Pjotr Palamarcsuk és Pjotr Palijevszkij tollából. 1984. április 9-22. Közművelődési napok Bonyhád környékén Mucsfa, Kisvejke, Závod és Lengyel lakói érdekeltek abban a programban, amit a bonyhádi Vörösmarty Mi­hály művelődési otthon ez évben először rendez köz­művelődési napok címén. A tartalmas és kellemes idő­töltésre szánt eseménysor célja nem más, mint meg­mutatni a művelődés lehe­tőségeit. Illetve: kedvet csi­nálni a folytatáshoz. Hétfőn, a közművelődési napok nyitó napján Lengyel és Kisvejke lakói közül a legfiatalabbaknak szánt programok zajlottak. Így ki­állítás a lengyeli mezőgaz­dasági szakiskolában, Képek a honfoglalásról címmel — László Gyula professzor raj­zaiból, míg Kisvejkén az egészséges életmódot propa­gáló bemutató volt. Itt, teg­nap kisgyermekes anyáknak tartottak gyermekápolási és nevelési tanácsadást. Závo- don ugyancsak tegnap — április 10-én — mutatta be verses-zenés műsorát Liliom palota címmel a Holló együttes. A további programban szerepel húsvéti ajándékké­szítéshez segítséget kínáló játszóház, tavaszi túrák, bábelőadás a pécsi Bóbita vendégszereplésével, továb­bá térzene valahány említett községben. Lesz ezenkívül nótaest neves előadók köz­reműködésével, bemutatkoz­nak a lengyeli, nagymányoki és váraljai népi együttesek, megrendezik Mucsfán a kis­kerttulajdonosok estjét. Kis­vejkén Fábián Ágostonná mesemondó lesz az óvodá­sok vendége. Lengyelben adnak találkozót egymásnak a bonyhádi, mucsfai és len­gyeli szövőszakkörök. A közművelődési napokat Zá- vodon a Szegedi Nemzeti Színház művészeinek szóra­koztató műsora zárja. Kustár Zsuzsa: Égig érő fa (rézkarc) Schubert Péter :Betű II., 1916 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents