Tolna Megyei Népújság, 1984. április (34. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-11 / 85. szám

1984. április 11. (1TOLNA \ "NÉPÚJSÁG 5 Belföldi fogyasztók: félmillió palack paradicsom-ivólé Az ivóiét nagyon kedve­lem, évek óta fogyasztója va­gyok. Ha a házi készlet, sa­ját befőzés elfogy, s tehe­tem, a Paksi Konzervgyár paradiosom-ivólevét vásáro­lom meg. Jó ez hűtve, hasz­nálható kissé langyosan, szo­bahőmérsékleten... Kellemes ízét a természetes paradi­csom íz adja, és kevéske só. Tehát a legjobban próbálják a fogyasztókhoz juttatni, fő­leg a Balaton vidékére, mert ott a külföldiek jobban ked­velik, mint a különféle kólá­kat, márkákat. Érthető, hisz ez természetes ital. A héten hozzáfogtak a ta­vaszi második nagy munká­nak a paksi gyárban. Ugyan­is március végén már egy nagyobb mennyiséget palac­koztak, most újabb nagy feladat áll előttük, közel félmillió 2,5 decis üveget kell megtölteniök ivóléveL Nyersanyag van bőven. A palacktöltő gépsort jó előre felkészítették, kijaví­tották a gépeket — szükség is van erre, hiszen amikor a nagy munkát végzik, képesek a gépek, s kiszolgáló asszo­nyok óránként 25—30 ezer palackot is megtölteni. A munkák nagy szerve­zettségére jellemző, hogy egy-egy műszakban csak ak­kor állnak le néhány percre, ha a leggondosabb vizsgálat ellenére is idegen üveg ke­rül a mosógépbe, vagy a töltő alá. Megfelelő mennyiségű üveg, koronazár van raktá­ron, így a töltés folyamatos, az ivólevet folyamatosan szállítják a nagykereskedel­mi vállalatokhoz, de a kiske­reskedelmi üzleteket is ellát­ják, ha rendelést kapnak. A mostani kéthetes töltőszezon után már csak az uborka van hátra, ezeket különféle minőségben, nagyságban töl­tik üvegekbe, s aztán készül­nek a borsószezonra. A bor­sót időben elvetették, ám a szárazság hátráltatta a ke­lést, úgy, hogy a szezon a konzervgyárban egy hetet minden bizonnyal késni fog.-Pj-Ka­Az üvegeket töltés el ott gondosan válogatják A sterilizáló tartályba ezer üveget raknak egyszerre A töltőgép harmincezer üvegei is megtölt egy óra alatt A kocsik a végállomásról tisztán indulnak Marketing­börze Kedden a Metró Klubban megnyílt a hagyományos ta­vaszi marketing-börze. A Közlekedési Marketing Gazdasági Társaság által szervezett börzén több mint 200 vállalat és szövetkezet kínálja fel elfekvő anyagait, félkész- és késztermékeit, több mint egymilliárd forint értékben. A kínálat sokrétű: összesen 48 ezer féle cikket sorakoztatnak fel 17 cikkcso­portban a vaskohászati ter­mékektől az építési és sze­relési anyagokig. Bő a vá­laszték személy- és teher­gépkocsi-alkatrészekből is. A tavaszi marketing-börze új­donsága, hogy a termékeken kívül ezúttal szabad terme­lési kapacitásokat is kínál­nak. Az ország minden ré­széből csaknem száz vállalat, szövetkezet és kisiparos ajánlkozik egyebek között lakatos, asztalos,- villanysze­relő munkára. A kínálatot számítógépbe táplálták, így az érdeklődők szinte pillanatok alatt vá­laszt kaphatnak kérdéseikre; megtudhatják, hol kapható a keresett cikk. A börze ápri­lis 12-ig tart nyitva, naponta 9-től 14 óráig. A gazdasági társaság a későbbiekben mó­dot nyújt arra is, hogy a börze zárása után is tájé­kozódhassanak az érdeklő­dők a kereslet-kínálatról. (MTI) Mirelit-újdonságok A mélyhűtött ételek iránt fokozódó kereslet kielégíté­sére a csepeli mirelitüzem fokozza a termelést. A vá­laszték bővítésére több új - donsággal jelennek rneg. Az igényeknek megfelelően első­sorban az olcsóbb Kategóriá­ba tartozó készítmények elő­állítását növelik, ami nem könnyű feladat, mivel a nyersanyagok többségének az ára emelkedett. Ezt azonban jól megválasztott receptek­kel, a belső tartalékok fel­tárásával, s az együttműkö­désben rejlő lehetőségek ki­használásával igyekeznek el­lensúlyozni. Megkezdték a mirelit bá­ránypörkölt gyártását, s az idén 30 vagonnal állítanak elő. Hamarosan az üzletekbe kerül a 20—25 dkg-os csoma­golású szendvicskrém. A külföldön közkedvelt ravioli gyártása is hamarosan meg­indul, itthon is árusítják majd. (A ravioli nem más, mint tésztába csomagolt, s azzal együtt megfőzött hus- darabkák.) Amikor a személyszállító vonat a végállomásra érke­zik, olyan mint egy szemét- szállító. Pedig emberek — utasok — ültek benne, sok­sok kilométeren át cserélő­dött a közönség. Egyik állo­máson leszállt öt, másutt húsz, s fellépett a kocsiba ti­zenöt, meg harminc újabb. Az előbbiek ott hagytak üres sörösüveget, csikket a pad­lón, újságot, sáros lábnyomo­kat. Bedobták a pad alá az összetört üvegpoharat, ki­égették a műanyag üléshu­zatot, kitörték a villanyégőt. Elszórták a csikket... Kisgye­rek pelenkáját préselték az ülések közé... Mi, emberek utazunk a személykocsiban, az első osz­tályon is, meg a másodikon is. Ezek az utasokat szállító vagonok a végállomásokról mindig tisztán indulnak. Szé­pen kiseprik, felmossák a kocsik padozatát, letörlik az ülések huzatát, kicserélik a fejtámlák fehér borítóját, megtisztítják az ablakokat, kilincseket, a lépcsők fogód­zóit. Lövik Károlyné brigádja tisztítja a MÁV személyeket szállító kocsijait a dombóvá­ri üzemfőnökségen. Tízen vannak a brigádban. — A hosszú távú vonatok, meg a közeli munkásjáratok is koszosán jönnek vissza — mondja a brigádvezető — Nekem az nem tetszik, hogv az emberek a hulladékot mi­ért nem a kocsi gyűjtőjébe dobják. Mert van minden fülkében, boxban és van a kocsi végében is rekesz a hulladéknak. Arról nem is beszélek, hogy mennyi min­dent kidobálnak a kocsiból, — Lövik Károlyné brigádve­zető _______________________ e gy-egy végállomás közelé­ben a befutó vágányok kör­nyéke is szemétlerakó... A mi dolgunk, hogy kitakarítsuk a kocsikat. Több mint harmincéves az első ígéret, amelyet abban a témában kaptak a dombóvá­ri vasutasok, hogy korszerű kocsitisztítót építenek szá­mukra. Az ígéret maradt, a kocsikat most is slaggal, ke­fével, söprűvel tisztítják. A forgókefés, autósokhoz ha­sonló tisztítóberendezés Pé­csett épült fel. Dombóvárott az alsó to­rony közelében két-hárem vágányon foga l)ák a végál­lomásra érkező szerelvénye­ket. Ezek környékét lebeto­nozták, a vízfolyásnak utat adtak az alagcsövezéssel, el­viszik a takarító asszonyok talpa alól, a kocsik környé­kéről a szennyes vizet. És építettek-felállítottak egy bódét is a brigádnak, hogy melegedni, netán átöl­tözni tudjanak. Világítást is felszereltek. De még nincs olyan víz­melegítő kazánegység, amely annyi vizet tudna forrósíta- ni, hogy hideg időben is le­lehessen a kocsikat mosni. Ez is a jövő tennivalói közé tartozik, mint a forgókefés külső mosoda, és a belső ko­csitereket takarító felmosó, söprő, porszívó, speciális kis­gépek. — A legfontosabb munka- eszöközünk a slag, meg a rúdra szerelt kefe és szivacs, no meg egy kicsinyke vegy­szer, azaz mosószer. Amikor betolatnak ide egy szerel­vényt, beosztom a brigádot, te ide mész, te oda, és ellep­jük a szerelvényt. Naponta három-öt kerül ki innen tisz­tán, az időjárástól, a szeme- -teléstől, meg a soron lévő na­gyobb takarítástól függően. A brigád harmada belül, egyik harmada jobbról, má­sik balról fog a kocsikhoz állni, dolgozni. Ha esik az eső, akkor „puhul” a kocsi külsején a kosz, de akkor meg mi járunk rosszul, ha éget a nap, akkor meg azon­nal ráég a mosás a fényezett felületre. Közben pedig arra is vigyáznunk kell, hogy a kocsiban, az alatta dolgozó gyorsjavítást végző embere­ket ne akadályozzuk, ne mossuk meg őket is. Ugyanis, amikor a tisztító vágányokra tolnak egy-egy szerelvényt, a kísérőok­mányban feltüntetett hibákat a karbantartók azonnal meg­kezdik kijavítani, ilyen pél­dául az elromlott zár, a ki­égett biztosíték, égőcsere, ülésragasztás, stb. A sze­mélyszállító vagonok az utóbbi időben színesek, pi­ros, kék és kék-piros, meg más színkombinációsak. El­képzelhető, hogy egy ködös- csöpögős időben, vagy olyan esetben, amikor poros rész után esőbe, esőből ismét po­ros részre fut a vonat, meny­nyire megváltozik a külse- je. A dombóvári végállomás­ról mindig tisztán mennek el a személyszállító vonatok. Piszkosan, koszosán ér­keznek. Lövik Károlyné brigádja gondoskodik arról, hogy leg­alább a végállomásról tiszta kocsikba ülhessünk be. Aztán magunkon, utaso­kon múlik, hogyan érkezünk meg. PÄLKOVÄCS JENŐ Fotó: Bakó A brigád egyharmada jobboldalt, hosszú nyelekre sze­relt kefével, szivaccsal mossa a kocsikat, míg előttük víz­sugárral „puhítják” a koszt Felvételi pályázat felső- és középfokú munkavédelmi szakképesítő tagozatra A Munkavédelmi Tovább­képző Intézet az 1984/85-ös tanévre felvételi pályázatot hirdet levelező rendszerű munkavédelmi szákképesítő képzésre. A szakmérnöki tagozatra okleveles mérnökök, az üzem­mérnöki tagozatni valamely műszaki főiskolán üzermmér_ nölki oklevelet szerzett dol­gozók jelentkezhetnek. A felsőfokú szakképesítő egye­temi tagozatára tudomány- egyetemek bölcsészeti, jogtu­dományi és természettudomá­nyi karán, valamint az orvos- tudományi vagy közgazdasági egyetemen szerzett oklevél szükséges. A felsőfokú szak- képesítő főiskolai tagozatára az államigazgatási-, a tanár­képző, az egészségügyi főis­kola, valamint a főiskolai szintű szakoktatói és műszaki tanári oklevél, továbbá a Kereskedelmi és Vendéglátó, ipari Főiskolán, a Külkeres­kedelmi Főiskolán, a Pénz­ügyi és Számviteli Főiskolán szerzett oklevél szükséges. Tanulmányi idő a szakmér­nöki tagozaton 5 félév, az üzemmérnöki tagozaton és a felsőfokú szakképesítő tago­zatokon 4 félév. A tanulmányok elvégzése után, sikeres államvizsga a szakmérnök jelöltek munka- védelmi szakmérnöki okleve­let, a munkavédelmi üzem­mérnök jelöltek munkavé­delmi üzemmérnöki képesí­tést igazoló bizonyítványt, a felsőfokú szakképesítő tago­zaton felsőfokú munkavédel­mi szakképzettséget tanúsító bizonyítványt kapnak. A hallgatók a felsőfokú ta­gozatokon a munkavédelmi szakképzettséggel együtt kö­zépfokú tűzvédelmi képesí­tést is szereznek. A középfokú munkavédelmi szakképesítő tagozatra jelent, kezhetnek azok a továbbta­nuló dolgozók, akik szakkö­zépiskolai vagy gimnáziumi érettségi bizonyítvánnyal, és legalább kétéves munkavé­delmi vagy azzal összefüggő szakmai gyakorlattal rendel, keznek. A tanulmányi idő 2 év. A középfokú műszaki szak- képesítéssel rendelkező dol­gozóknak csak a második év elvégzése szükséges. A tanul­mányi kötelezettségeknek eleget tett hallgatók az Ál­lami Vizsgáztató Bizottság előtt vizsgát tesznek, és kö­zépfokú munkavédelmi szak- képesítő oklevelet kapnak. A hallgatókat a 6/1981. (XII. 29.) ÁBMH számú rendelkezés alapján kedvezmények illetik meg; a szakmérnöki, üzem­mérnöki és felsőfokú szakké­pesítő tagozatokon a 12. § szerint, a középfokú szakiké­pesítő tagozaton a 20. § és a 21. § szerint. A felsőfokú szakképesítést adó tagozatokra a jelentkezés az A.Tü. 821. r. sz. nyomtat­ványon történik. (Beszerezhe­tők a Munkavédelmi Tovább­képző Intézetben és a Nyom. tatványellátó boltokban.) A jelentkezési nyomtatványt a szükséges mellékletekkel és két darab saját névre címzett borítékkal együtt az Intézet címére kell küldeni. A felső­fokú tagozatokon a tandíj félévenként 3500 forint. A középfokú szakképesítő tagozatra a jelentkezési lap és a tájékoztató beszerezhető az Intézetben, az ágazati- iparági szakszervezetek, és a szakszervezetek megyei taná­csai munkavédelmi osztályán, továbbá a kihelyezett tago­zatokon. A középfokú tago­zaton a tandíj tanévenként 7000 forint. A tagozatokra a jelentke­zési lapokat postán kell el­küldeni a Munkavédelmi To­vábbképző Intézet címére 1984. május 15-ig. Budapesten kívül kihelye­zett szakmérnöki és üzem­mérnöki tagozat működik a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, kihelyezett kö­zépfokú tagozatok indulnak továbbá, szükség szerint Miskolcon, Debrecenben, Szegeden, Pécsen, Kaposvá­ron. Szombathelyen és Győr­ben. Az oktatás valamennyi ta­gozaton 1984. szeptemberben kezdődik. Az Intézet címe; Budapest, V., Guiszev u. 12. 1368. PL: 200. Munkavédelmi Továbbképző Intézet Igazgatósága, Szakszervezetek Megyei Tanácsa Munkavédelmi Felügyelősége.

Next

/
Thumbnails
Contents