Tolna Megyei Népújság, 1984. április (34. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-07 / 82. szám

/ TOLNA \ __ 2 tíÉPÜJSÁG 1984. április 7. Losonczi Pál válasza a Szocialista Internacionálénak Becze Gergely 1900-1984 A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsá­ga mély megrendüléssel tudatja, hogy Becze Gergely, a munkásmozgalom régi harcosa, a Szocialista Hazáért Ér­demrend kitüntetettje 1984. április 5-én elhunyt. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke válaszolt ar­ra a felhívásra, amelyet a Szocialista Internacionálé vezetői intéztek az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett orszá­gok államfőihez. A felhívás­ban Willy Brandt, az Inter- nacionálé elnöke, valamint 30 szociáldemokrata pártve­zető — köztük 6 kormányfő — a nukleáris fegyverzet korlátozásával foglalkozó tárgyalások folytatását sür­geti, a fegyverkezési verseny újabb veszélyes fordulójának megállítására hív fel, és hangsúlyozza a stockholmi konferencia jelentőségét. Válaszlevelében az Elnöki Tanács elnöke üdvözölte azt a konstruktív szándékot, amely a felhívás aláíróit lé­(Folytatás az 1. oldalról.) anyaggal való takarékosság fokozásának előmozdítására további intézkedésekre van szükség. A gazdálkodás eredmé­nyességének javításához a vállalatok számára az eddi­gieknél kedvezőbbek a fel­tételek. Ez többek között a kormány azon — a szakszer­vezetek kezdeményezésére is hozott — intézkedéseiből kö­vetkezik, amelyek nyomán nagyobb lehetőség van a bé­reknek a teljesítményekkel összhangban álló differen­ciálására, az anyagi ösztön­zés fokozására, továbbá mód nyílik a melegüzemi, vala­mint a három- és többmű­szakban dolgozók béremelé­sének központi támogatásá­ra. Egyetértés volt abban is, hogy mind a központi bér- politikai intézkedés, mind a rugalmasabb bérszabályozási formák alkalmazása csak akkor éri el a célját, ha a vállalatok ezeket a valós tel­jesítmények anyagi elisme­résére használják fel. A tel­jesítmény nélkül kifizetett bérek amellett, hogy feszült­ségeket okozó aránytalansá­gokhoz vezetnek, veszélyez­tetik az árualapok és a vá­sárlóerő egyensúlyának meg­tartását. A kormány ezért szüksé­gesnek tartja hangsúlyozni, hogy valamennyi ágazatban, szakmában és vállalatnál szigorúan érvényt kell sze­rezni a népgazdasági terv pésük megtételekor vezette. Rámutatott a nemzetközi fe­szültség növekedésének okai­ra, az új amerikai rakéták nyugat-európai telepítésének megkezdésében testet öltött veszélyekre, majd hangsú­lyozta, hogy a Magyar Nép- köztársaság véleménye sze­rint a jelenlegi helyzet nem visszafordíthatatlan. Ha va­lamennyi érintett fél részé­ről megvan a politikai kész­ség, akkor lehetséges pozi­tív változást elérni a nem­zetközi viszonyokban. Ezzel összefüggésben Losonczi Pál kiemelte a Varsói Szerződés tagállamai által tett és ma is érvényes javaslatok fon­tosságát. A továbbiakban az Elnöki Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy a magyar kormány vé­alapján a szakszervezetek­kel egyetértésben meghatá­rozott bérpolitikai elveknek. A szakszervezetek — az 1984. évi tervfeladatokat tár­gyaló bizalmi testületi ülé­sek tapasztalatai alapján — a jelenleginél határozottabb intézkedéseket tartanak szükségesnek az ütemes, fo­lyamatos termelésért, az anyagellátás biztosításáért, a gyárak közötti és gyáron be­lüli kooperációs fegyelem megteremtéséért. Fontosnak tartják, hogy az állami veze­tés következetesen kérje szá­mon és ellenőrizze a vállala­ti helyi lehetőségek jobb fel- használását a termelési fel­adatok végrehajtása, az ex­portkötelezettségek teljesíté­se érdekében. Építsenek jobban azokra a belső tar­talékokra — munkahelyi de­mokráciára —, amelyek ja­vítják az eredményeket, a munkahelyi légkört, ä mun­kakedvet, a közös felelőssé­get a munkáért. A szakszer­vezetek a maguk eszközei­vel mindehhez továbbra is készek segítséget nyújtani. A gazdasági feladatok végrehajtásában, a szerve­zett, fegyelmezett munká­ban, a hatékonyság növelé­sében, a takarékos gazdál­kodásban fontos szerepe van a hazánk felszabadulásának 40. évfordulójára kezdemé­nyezett munkaversenynek, a kommunista műszakoknak. A kollektíváknak ezeket az önkéntes kezdeményezéseit mind a szakszervezeteknek, mind a gazdasági vezetők­leménye szerint nincs olyan vitás nemzetközi kérdés — beleértve a nukleáris fegy­verzetek problematikáját is —, amelyet ne lehetne tár­gyalással rendezni. Emlékez­tetett a Szovjetunió felhívá­saira és erőfeszítéseire az érdemi tárgyalásokhoz szük­séges feltételek megteremté­sét hátráltató akadályok el­hárítása érdekében. Végezetül Losonczi Pál arról biztosította a Szocia­lista Internacionálé felhívá­sának aláíróit hogy a Magyar Népköztársaság is nagy fon­tosságot tulajdonít a stock­holmi konferenciának, és minden tőle telhetőt meg­tesz azért, hogy ez a tanács­kozás mielőbb konstruktív eredményekre vezessen. (MTI) nek támogatniuk, segíteniük kell, hogy ezzel is kifejezés­re jusson az öntevékenység, az eredményes munka meg­becsülése. A szakszervezetek értéke­lik a kormány azon intézke­déseit, amelyekkel gondjaink ellenére is biztosította és biztosítja az áruellátás fo­lyamatosságát. A szakszer­vezetek az árak alakításá­ban nagyobb körültekintést és megfontoltságot várnak a vállalatoktól. hatékonyabb ellenőrzést igényelnek az ál­lami szervektől. A tanácskozáson a Minisz­tertanács és a SZOT veze­tői áttekintették az állam és a szakszervezetek együttmű­ködésének javításával össze­függő tennivalókat, valamint véleményt cseréltek a szo­ciálpolitika távlati fejleszté­sével kapcsolatos közös fel­adatokról. A Minisztertanács és a SZOT vezetői megállapítot­ták, hogy az ipar, az építő­ipar és az államigazgatás területén a negyvenórás munkahétre való áttérés rendben folytatódik. Szüksé­gesnek tartják felhívni a gazdasági vezetők figyelmét, hogy a szakszervezetek és a dolgozók bevonásával to­vábbra is fordítsanak gon­dot azoknak a munka- és termelésszervezési intézke­déseknek a kidolgozására és gyakorlati alkalmazására, amelyek biztosítják a kieső munkaidőalap pótlását, s ily módon a termelési feladatok maradéktalan teljesítését. PANORÁMA BUDAPEST A magyar—vietnami gaz­dasági kapcsolatok fejleszté­sének lehetőségeiről tárgyalt Budapesten Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, az Qrszágos Tervhivatal elnöke és Vo Van Kiét, a Vietnami Szocialista Köztársaság mi­niszterelnök-helyettese, az Állami Tervbizottság elnöke. * Pénteken hazaérkezett a Magyar Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség Fejti György első titkár vezette delegáció­ja Finnországból. * A Magyar Szolidaritási Bizottság meghívására Na- jef Hawatmeh főtitkár ve­zetésével pénteken hazánkba érkezett a Demokratikus Front Palesztina Felszabadí­tásáért elnevezésű szervezet küldöttsége. BONN Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, aki a hannoveri nemzetközi vásár megtekintésére érke­zett a Német Szövetségi Köz­társaságba, pénteken befe­jezte látogatását és hazauta­zott Bonnból. VARSÓ Zénón Körnender minisz­terelnök-helyettes pénteken a szejm elé terjesztette a kormány hosszú távú lakás- építési és -elosztási politi­kájának tervezetét. A terve­zet kimondja, hogy az épí­tőipar hatékonyságának nö­velése mellett szükség van a lakosság saját erőfeszíté­seire is. LONDON A brit kormány elismerte, hogy olyan vegyszereket szál­lított Iraknak és Iránnak, amelyekből harci gázokat le­het előállítani. London ko­rábban többször is tagadta, hogy vegyi fegyvereket adott volna el a hadviselő feleknek. YAOUNDÉ Lázadás robbant ki pénte­ken hajnalban a nyugat-afri­kai Kamerun fegyveres erőin belül. Az ország határait le­zárták, a főváros repülőteré­nek forgalma szünetel, Ka­merun és a külvilág között megszakadt a telex- és tele­fonösszeköttetés. CAPE CANAVERAL Pénteken, a Florida állam beli Cape Canaveral űrállo­másról föld körüli pályára bocsátották a Challenger űr­repülőgépet, fedélzetén öt asztronautával. Legfontosabb feladata egy a naptevékeny­ség megfigyelésére szolgáló, de meghibásodott mestersé­ges hold „befogása” és meg­javítása lesz. Életének több mint a felét olyan korban élte, amikor nap mint nap küzdeni kel­lett a betevő .falatért, ő azonban ennél sokkal töb­bet tett: már ifjúkorban fel­vette a harcot — csatlakoz­va a munkásmozgalomhoz — a dolgozók felszabadítá­sáért. Indíttatása meglehető­sen ritka: Édesapja állami tanító az erdélyi Csikszépvi- zen, ám a tizennégy gyere­kes család még csak nem is gondolhatott arra, hogy fia- it-leányait továbbtaníttassa, így az 1900-ban született Becze Gergely is elment — 11 éves korában — Brassó­ba szabóinasnak, öt év múl­va szabadult és vált szabó­segéddé. Már ekkor belép a szakszervezetbe, a szociál­demokrata ifjúmunkás-moz­galomba. 1917-ben kerül Magyaror­szágra, Kaposvárott kezd dolgozni. Részt vesz a Ta­nácsköztársaság idején is a mozgalomban, együtt tevé­kenykedik a proletárhata­lom kaposvári vezetőivel. A Tanácsköztársaság megdön­tése után nem kap munkát, Dombóvárott nagyobb sze­rencsével jár, el tud helyez­kedni egy kisiparosnál. Itt — társaival együtt — meg­alakítja a Szabómunkások Szakszervezetének helyi cso­portját, ami rövidesen erős szervezetté alakul, követik a bőripari és a kereskedelmi dolgozók is. Több alkalom­mal szerveznek sztrájkot, aminek következménye fog­ház, majd hosszú éveken át tartó csendőri felügyelet. A fiatal szabósegédnek napon­ta kell jelentkeznie a csend­őrőrsön. 1929-ben köt házasságot, egy évre rá megszületik egyetlen gyermeke, aki az­tán — 1953-ban — gyilkos­ság áldozatává válik. Tagja a Szociáldemokrata Pártnak. Az üldöztetés elle­nére szervez, agitál, elvtár­saival együtt azon dolgozik, hogy sikerüljön a párt kép­viselőjelöltjét bejuttatni a Parlamentbe. Negyvennégy­repüles résztvevői tegnap vizuális megfigyelést végez­tek és fényképfelvételeket készítettek India és a kör­nyező óceán területe fölött. ben, a német megszállás után internálták, de mire kiszabadult, feleségét, fiát — származásuk miatt — gettó­ba viszik. A nyilas hatalom- átvétel után ismét inter­nálótábor, ahonnét decem­ber elején, közvetlenül a fel­szabadító seregek érkezése előtt, megszökik. Ahogy hazaért Dombóvár­ra, az üres kifosztott lakás­ba, elvtársaival együtt a szovjet városparancsnokság­ra megy, ott tudja meg a legsürgősebb teendőket. Részt vesz a Nemzeti Bizott­ság megszervezésében, ala­pító tagja a szociáldemokra­ta pártszervezetnek, segít a kommunista pártszervezet megalakításában is, de kom­munista elvtársainak bizta­tására ő az SZDP-ben vállal tisztséget, „tartja a frontot”. Mi sem természetesebb, mint hogy 1948 tavaszán, amikor a két munkáspárt egyesülése napirendre kerül, az SZDP szervezet részéről ő a legkövetkezetesebb har­cosa az egyesülésnek. Ugyan­így természetes, hogy a kis­ipari szövetkezeti mozga­lom indulásakor ott „bábás­kodik” a dombóvári szabó szövetkezet megalapításánál. Vezetőségi tagja, majd párt­titkára is a szövetkezetnek, 1954-től 56-ig az MDP, 56- tól 1960-ig az MSZMP alap­szervezeté. De nyugalomba vonulása után is újabb há­rom évre — 1963-tól 66-ig megválasztják párttitkárnak. Tanító családból szárma­zott, tanító lett ő is, csak éppen nem a mindennapi értelmezésben. Tanította, ne­velte szaktársait, az utóbbi időkben főként a fiatalokat. Szakmaszeretetre, szocialista rendünk megbecsülésére, építésére. Nyugdíjasként is aktív volt, később már — amikor egészsége romlott —- csak a szövetkezet és a vá­ros ünnepi rendezvényeire látogatott el, ahol mindig megbecsülés övezte. Emlékét kegyelettel meg­őrizzük. Az orvosi kísérleteket is folytatták. A vizsgálatokhoz indiai tudósok által készített hordozható EKG-berendezést is felhasználtak. A Minisztertanács és a SZOT vezetőinek tanácskozása Kísérletek a Szaljuton A szovjet—indiai közös űr­Nemzeti zászló Bátaszéknek és Gerjennek A SZOT elnökségének ülése a vállalati gmk-k tevékenysége zott számolja el, ellenőrzi a A Hazafias Népfront Or­szágos Titkársága legutóbbi ülésén összegezte a múlt évi társadalmi munka eredmé­nyeit, s megállapította: ala­kosság mind szélesebb tö­megei kapcsolódnak be a mozgalomba, vállalnak fel­adatokat szűkebb környeze­tük szépítése, csin osítása ér­dekében. A településfejlesz­tés szervezésében és irányí­tásában meghatározó szere­pet töltöttek be a helyi ta­nácsok, népfront bizottságok, a társadalmi és tömegszer­vezetek. Az országos titkárság, a beérkezett összegzések alap­ján döntött a nemzeti zász­lókról és oklevelekről, ame­lyeket — ünnepélyes keretek között — a következő na- pokban-hetekben adnak át. Nemzeti zászlót kapott me­gyeszékhelyek: Kecskemét és Salgótarján; városok: Baja, Csongrád, Hajdúböszörmény, Nagykanizsa, Szentgotthárd, Sárvár; nagyközségek: Bala­tonkenese, Bátaszék, Biator- bágy, Jászapáti, Mázaszász- vár, Tompa. A községek kö­zül Galambok, Gerjen, Jász- boldogháza, Jászszentlászló, Mezőzombor és Ófalu érde­melte ki ezt az elismerést. A budapesti kerületek mun­káját két kategóriában érté­kelték: a belterületieknél a II., a kütlerületieknél a XXI. kerület érte el a legjobb eredményeket. Elismerő oklevelet kapott Szolnok és Veszprém me­gyeszékhely; Ajka, Balassa­gyarmat, Csorna, Gödöllő, Szigetvár, Törökszentmiklós város; Encs, Kőrösszegapáti, Lábatlan, Szany, Romhány, Velence nagyközség; Buják, Csókakő, Ecsekfalva, Far­mos, Hosszúpereszteg, Rába- csanak község; Budapesten pedig a IX. és a X. kerület. Hasznos A vállalati gazdasági mun­kaközösségek működésének tapasztalatait, társadalmi- gazdasági hatásait és a szak- szervezetek ehhez kapcsolódó feladatait vitatta meg pénte­ki ülésén a SZOT elnöksége. A szakszervezetek megíté­lése szerint a vállalati gmk-k tevékenysége hasz­nos, mert segít feloldani a kapacitás- és munkaerőhi­ány okozta gondokat. Tevé­kenységük legfőbb tanulsága, hogy a dolgozók jelentős többletteljesítményre képe­sek, ha világosak a feladata­ik, ezek teljesítéséhez megte­remtik a feltételeket és anyagilag- is erőteljesen ösz­tönzik őket a jobb munkára, így a gmk-k ráirányították a figyelmet a vállalati munka gyengeségeire, lazaságaira, szervezetlenségeire, s a dol­gozók széles rétegeiben fel­erősítették azt az igényt, hogy a főmunkaidőben vég­zett munkához is mindenütt jobb feltételeket teremtsenek. A szakszervezetek támogat­nak minden olyan kezdemé­nyezést, amely segíti az ország gazdasági erejének növelését, ezért elismerik a vállalati gazdasági - munka- közösségek szükségességét. Ugyanakkor fontosnak tart­ják, hogy a feladatok világos meghatározásával, a feltéte­lek megteremtésével és fo­kozott ösztönzéssel a főmun­kaidőben dolgozók számára is tegyék lehetővé, hogy na­gyobb teljesítményt, s ezzel arányosan magasabb jövedel­met érjenek el, váljék érzé­kelhetőbbé a dolgozók széles tömegei számára a törvényes munkaidőben végzett munka becsülete. Az elnökség utalt arra, hogy a vállalkozói érdekek képviselete nem tartozik a szakszervezetek hatáskörébe, ezért azokkal szemben semle­geseknek kell maradniuk. Más a helyzet azonban a vál­lalati gazdasági munkakö­zösségekkel. amelyek a válla­lat eszközeivel, anyagával dolgoznak, a rezsiköltségeket a vállalat saját költségei kö­munkat, vagyis tevékenysé­gük szorosan kapcsolódik a vállalat működéséhez, a kol­lektíva egészének tevékenysé géhez. Ezért az elnökség szükségesnek tartja, hogy a szakszervezetek a vállalati vezetéssel együttműködve kí­sérjék figyelemmel a gmk-k megalakulását, működését. A vállalati szakszervezeti vezető testületek rendszere­sen, az ágazati-iparági szak- szervezetek időszakonként számoltassák be a gazdasági vezetést a gmk-k működésé­ről. A szakszervezeteknek fo­kozott figyelmet kell fordí­taniuk arra, hogy a gazdasá­gi munkaközösségek tevé­kenysége során is teljes egé­szében érvényesüljenek a munkabiztonsági, az egész­ségvédelmi szabályok, a mun­kakörülmények javítását szolgáló vívmányok. Átmeneti megoldással már rendeziték a vállalati gmk-k munkavédelmi szabályait, a szakszervezetek véleménye szerint időszerűvé vált végle­ges jogszabály kiadása. Nem mindig áll a gmk-k rendel­kezésére a védőfelszerelés, gyakran hiányzik a hozzáértő munkavédelmi szakember is. A továbbiakban az elnök­ség rámutat: meg kell aka­dályozni, hogy a gmk-k te­vékenységét a túlórára vo­natkozó szabályok kijátszásá­ra próbálják felhasználni, s a felvilágosítás eszközeivel is hozzá kell járulni ahhoz, hogy a munkaidőn kívül vég­zett munka ne menjen a dolgozók egészségének, pihe­nésének, művelődésének ro­vására. Az elnökség a továbbiak- ben megvitatta a hosszú távú népesedéspolitikai koncepció kidolgozásának menetéről szóló jelentést; áttekintette az idei népgazdasági terv in­dításának tapasztalatait; el­fogadta az 1984. évi SZOT- díjakra vonatkozó előterjesz­tést; megvitatta a szakszer­vezetek és a SZOT 1983. évi gazdálkodásáról szóló jelen­tést. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents