Tolna Megyei Népújság, 1984. április (34. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-01 / 78. szám

1984. április 1. í TOLNA \ A NÉPÚJSÁG ON KERÜLI Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Szabadon rendelkezhet A kérdésből következik, hogy a levélíró miért nem kívánja nevét és lakcímét nyilvánosságra hozni. A kérdés és a válasz másokat is érdekelhet, ezért közöl­jük. Egy dombóvári olvasónk leveléből idézünk: „Ez év elején visszaadott OTP-öröklakást vásároltunk .licit’ alapján (ki többet fi­zet, az vásárolhatja meg). Jelenlegi anyagi helyzetünk, valamint családi gondjaink miatt, úgy gondoltuk, hogy csak 1985 tavaszán költö­zünk be. Addigra lesz pén­zünk bútorra, mindenre. Ügy gondoltuk, addig üre­sen marad, vagy kiadjuk albérletbe. Ismerőseink sze­rint, ha üresen marad, tehát nem lakjuk, akkor a tanács lakókat jelölhet ki, ha pe­dig albérletbe adiuk, akkor tetemes összegű adót kell fi­zetnünk! A kérdésünk: iga­zak-e ezek az állítások?” Tumri Józsefná, a dom­bóvári Városi Tanács V. B. pénzügyi terv- és munka­ügyi osztályának adócso­port-vezetője cáfolja e „hí­rek” igazságát. — A jelenlegi hatályos lakásügyi jogszabályok alap­ján a lakásügyi hatóság csak állami, illetve állami kezelésben lévő ingatlanok bérbe adásával foglalkozik. A magántulajdonú lakásin­gatlannal a tulajdonos sza­badon rendelkezik. A 45/1983. (XI. 20.) MT számú rendelet 2. § (1) bekezdés m) pontja alapján mentes az általános jövedelemadó alól az albérletből, az ágybérlet­ből. a komfort nélküli lakás bérbe adásából származó jö­vedelem. A fentiek alánján tehát a kérdezőnek adókö­telezettsége nincs. Csak egy valaki... Február 5-i számunkban már foglalkoztunk a vár­dombi szemétszállítással. A bátaszéki községi tanács ve­zetői a kérdésre vélemé­nyünk szerint kielégítő vá­laszt adtak: megindokolták, miért vezették be a szemát­szállítást, mit lehet a sze­méttárolóba dobni és miért kell négy forintot fizetni mindenkinek helyiségen­ként. A válasz megjelenése után ismét levelet kaptunk. A névtelen levélíró — vajon miért nem merte aláírni a nevét? — elégtelennek tar­totta a választ. Megkértük a bátaszéki tanácsot: vizs­gálják meg az ügyet. Bog­nár Jenő tanácselnök meg­ismételte válaszát és levele végén megjegyezte: „A Vár­domb községben 1984. feb­ruár 23-án megtartott falu­gyűlésen a várdombi intéz­ményes szemátszállítással kapcsolatosan probléma nem merült fel. Ez az ügy csak néhány embert érinthet.” A falugyűlésen ezek sze­rint a levélíró nem szólalt fel, pedig, ha sérelmei van­nak. ott kellett volna elmon­dania. Ott azonnal választ kapott volna! Nem kell kisdobos igazolvány Lendvai József né, bony- hádvarasdi pedagógus több szülő nevében kérdezte: „Jár-e féláru utazási ked­vezmény iskolai idő alatt is, kisdobos igazolvány felmu­tatásával, autóbuszon és vo­naton? Két hete a rádióban erről érdeklődtek — a fele­let akkor ez volt — igen. A szekszárdi Volán-irodában viszont azt a tájékoztatást kaptuk, hogy ez a kedvez­mény csak a nyári szünetek­re vonatkozik. Szeretném tudni, mi az igazság ebben az ügyben. A rádió mondta tévesen, vagy a Volán-irodá­ban kaptam téves tájékozta­tást?” A kérdésre Pech Józseftől, a Volán 11. sz. Vállalat igaz­gatójától kértünk választ, ö a következőkről tájékoztatta szerkesztőségünket: — Az általános iskolák kisdobosai — négy—tízéves gyermekek — a menetrend szerinti helyközi, távolsági autóbuszjáratokon 50 száza­lékos kedvezményben része­sülnek. A kedvezmény alkal­mazása nincs a kisdobos iga­zolványhoz kötve. Feltehető, hogy a Volán irodában nem került szóba a gyermek élet­kora és ebből adódott a fél­reértés. Kedvezmény - bosszúsággal Néha a kedvezmény is okozhat bosszúságot. Egy nyugdíjas olvasónk például elment a Skála Szekszárd Áruházba, hogy az 1984. március 13—20. között rende­zett kedvezményes akció ke­retében öltönyt vásároljon magának. Bosszúsan távo­zott, mert kedvezményes öl­töny volt, de nem olyan, ami­lyen rávaló lett volna. Be­csapottnak érezte magát. Mikóczi György, az áruház igazgatója válaszolt. — A vásárt a Népújság március 13-i számában is meghirdettük, konkrét ár­ajánlattal. A hirdetésben el­követtük azt a sajnálatos hi­bát, hogy nem jeleztük „Amíg a készlet tart” kité­telt. A mulasztásért felelős munkatársamat figyelmezte­tésben részesítettem. A konk­rét árajánlatból azonban ki­tűnt, hogy nem a teljes fér­fiöltöny-választékunkat von­tuk be ebbe az akcióba. — Szállítópartnerünktől ár- kedvezménnyel beszerzett 200 öltönyt hoztunk így for­galomba. Ezt áralkuval sze­reztük be. Az árnyereséget nem kívántuk megtartani, az árpolitika gyakorlati alkal­mazásának keretében, áren­gedmény formájában ezt to­vább adtuk a vásárlóinknak. Az akció ideje alatt a ked­vezménybe bevont öltönyök méret szerinti fogyasztói ára eltérő volt. A gyakorlatban előfordul, hogy a legkereset­tebb méretek egy-két nap alatt elfogynak. Nem vitat­juk, hogy ez fordult elő az említett esetben is. — Szeretném hangsúlyoz­ni: nem célunk a vásárlók becsapása és félrevezetése. — Most, április 3-tól 10-ig ismét újabb kereskedelmi akciót szervezünk, ötszáz, nem teljes körű férfiöltönyt vonunk be az akcióba. Az indítás napján majdnem tel­jes méretválasztékkal ren­delkezünk majd, de azt most sem tudjuk garantálni, hogy minden méretből az akció teljes ideje alatt lesz. Ezt a kereskedelmi akciónkat . is áralkuval beszerzett árualap­ból szervezzük és természe­tesen a Tolna megyei Népúj­ságban meghirdetjük. Táppénzbe vételi lehetőség Teljes névvel és címmel érkezett a levél. Írója kér­te, nevét ne közöljük. Tisz­teletben tartjuk kérését, ezért csak a leveléből idé­zünk: „Gyesen lévő anyuka vagyok. Nemrég komoly be­tegségen estem át. Két hetet töltöttem kórházban. Addig a gyerekre) a férjem vigyá­zott. Kérte a gyermekorvost: vegye öt táppénzbe. Az or­vos azt mondta: csak akkor vehetik őt táppénzbe, ha a gyerek beteg. A körzeti or­vos pedig azt mondta: ő egyáltalán nem írhatja ki a férjemet. A kislányom hat­hónapos. Mit lehet tenni?” A kérdésre Nagy Zoltán, a Társadalombiztosítási Igaz­gatóság igazgatója válaszolt. — A jelenleg hatályos tár­sadalombiztosítási rendelke­zések csak a hat éven aluli beteg gyermek ápolása ese­tére biztosítanak táppénzbe vételi lehetőséget évenként meghatározott időre az anya, vagy apa számára. Nincs tehát lehetőség a szü­lő táppénzes állományba vé­telére, ha a gyermeket nem betegség miatt kell gondoz­ni. Helyes választ adott te­hát a körzeti orvos, amikor azt közölte, hogy az egyéb­ként kiskorú gondozásra szoruló, -de nem beteg gyer­mekkel a táppénzbe vétel nem lehetséges. Ilyen- ese­tekben nincs más megoldás, mint a szabadság, vagy a fizetés nélküli szabadság, a nagymama, vagy más hoz­zátartozó segítségének az igénybevétele. — A gyes is megszakítha­tó ha 30 napnál hosszabb ideig keresőképtelen az anya. Ebben az esetben táp­pénzre jogosult lesz, de csak abban az esetben, ha a gyes folyósításának ideje alatt a munkaviszonya továbbra is fenn áll. Ml VÁLASZOLUNK ............ Bár megyénk lakos­ságának túlnyomó részét közvetlenül aligha érinti, tájé- J koz tatásul mégis----------- utalunk arra, hogy a Minisztertanács 14/1984. (III. 10.) szám alatt rendeletet hozott a Balaton üdülőkörzet egyes településein a lakás­építés korlátozásáról. A ren­delet szerint az ott megjelölt településeik területén lakás építésére, bővítésére és mű­szaki megosztására építési engedélyt csak az kaphat, aki igazolja, hogy az állandó lakóhelye legalább öt éve fo­lyamatosan az említett, vala­melyik településen van, vagy legalább öt éve ott áll mun­ka-, szolgálati-, vagy szövet­kezeti-, illetőleg munkaiközös­ségi tagsági viszonyban. Csak közérdekből adhat felmentést e rendelkezés alól az illeté­kes megyei tanácselnök. A rendelet kihirdetése nap­ján — 1984. évi március 10-én — hatályba lépett. A belkereskedelmi minisz­ter és az ipari miniszter 2/1984. (III. 10.) Blk. M—Ip. M számú együttes rendelete a használati-kezelési útmutató­ról és a minőség tanúsításá­ról szól, hatálya a fogyasz­tási cikkeket termelő, im­portáló és forgalmazó jogi személyekre és magánszemé­lyekre terjed ki. A rendelet előírja, hogy a vásárlókat írásban és közért­hetően tájékoztatni kell a termékek használatának, ke­zelésének módjáról és minő­ségi jellemzőiről, a vásárlási tájékoztatót az egyes termé­kekhez mellékelni kell, il­letve annak egyedi csomago­lásán kell elhelyezni. Ki­mondja a rendelet, hogy nem hozható forgalomba az a ter­mék, amelyet az előírt, illet­ve szükséges vásárlási tájé­koztatóval nem láttak el, részletesen szabályozza azt is, hogy a használati-kezelési útmutatónak mit kell tartal­maznia, nevezetesen tartal­maznia kell a termék rendel­tetésszerű használatához, mű­ködtetéséhez, kezeléséhez el­tarthatóságához, felhasználá­sához szükséges feltételeket és ismereteket. Ha a termék nem elsőosztályú, minőségi osztályát, illetőleg az osztály­ba sorolás okát is közölni kell. A belkereskedelmi minisz­ter az érdekelt miniszterek­kel együttes közleményben teszi közzé azoknak a termé­keknek a jegyzékét, amelyek­hez vásárlási tájékoztató adása kötelező. A rendelet kihirdetése napján — 1984. március 10-én — hatályba lépett és rendelkezéseit a termelővel, illetve az impor­tálóval a hatályba lépését kö­vetően kötött szerződés alap. ján szállított termékekre kell alkalmazni. A pedagógus állások szá­mának meghatározásáról és a pedagógusok alkalmazásáról szóló korábbi jogszabályt mó­dosítja a művelődési minisz­ter 8/1984. (III. 10.) MM szá­mú rendelete. A módosítás szerint az ott megjelölt pá­lyázó legfeljebb öt álláshely­re nyújthat be pályázatot, ha ugyanarra az állásra többen nyújtanak be pályázatot, er­ről az érintett hallgatókat a pedagógusképző intézmény tájékoztatja annak érdeké­ben, hogy pályázatukat — ha szükségesnek tartják — még a határidő lejárta előtt visz- szavonhassák, illetőleg újabb pályázatot nyújthassanak be. Előírja a módosító jogszabály azt js, hogyha a munkáltató nem az ajánlással rendelke­ző pályázóval köt munka- szerződést. ennek indokáról a felsőoktatási intézményt és a pályázót írásban tájékoztat­ja. Az említett mindhárom jog­szabály a Magyar Közlöny idei, 10. számában olvasható. A Művelődési Közlöny f. évi 4. számában útmutató jelent meg az állami gondo­zott gyermekek nevelőotthoni elhelyezésének megyék közöt­ti összehangolásáról. Az út­mutató szerint a gyermekvé­delmi körzeteket — az érin- tett megyei tanácsok társulá­sával — a valóságos lehetősé­gek és igények figyelembevé­telével célszerű megszer­vezni. a körzeti feladatok összehangolására a társult megyék képviselőiből egy- egy munkacsoportot indokolt létrehozni, a munkacsoport pedig a kitűzött célokat ak­kor valósítja meg eredménye­sen, ha tevékenységében részt vesznek mindazon szer­vek képviselői, amelyek a kiskorúak nevelőotthoni el­helyezésével, ellátásával közvetlenül foglalkoznak. Az útmutató részletes eligazítást ad a ^munkacsoportok széles körű tevékenységének egészé­re vonatkozóan. DR. DEÁK KONRAD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke Százhetvenöt éve született Hz élő Gogol Százhetvenöt éve, április elsején született Nyikolaj Gogol Velikije Szorocsinci- ben, a poltavai kormányzó­ságban, kozák kisnemesi családból. Ukrán környeze­tében népmesék, népdalok indították el útján, s lett az orosz próza és dráma nagy hatású mestere. Diákos, kishivatalnokos külseje — a kor divatja szerint fülig ereszkedő haj, a kis bajusz — a senkiével össze nem téveszthető játé­kos-derűs tekintetű arc — és a gyakran elhangzó Dosz­tojevszkijtől származó mon­dás, hogy „Mindnyájan Go­gol köpönyegéből bújtunk ki”, alkalmas rá, hogy fel­idézze alakját a hazájától nyugatabbra eső tájakon is. Akakijevics Akaki, A kö­pönyeg „hőse” talán a leg­ismertebb gogoli figura, szo­rongásaival, egy egész élet értékeként megszerzett kö­penyével, köpönyegével, amelyet ellopnak tőle. A go­goli kisember tragédiája ez­zel be is teljesedik. Jelképnek érezzük ezt a köpenyt. A köpeny a min­den, amit felmutathat önma­ga és a világ számára a na­pi kötelesség-teljesítés mó­kuskerekébe kényszerült ember, akit megaláznak, aki kénytelen ezt eltűrni, mert nincs más választása, mert ellenérzései csak a gondo­latban, a napjait lefoglaló őrlődő, irreális próbálkozá­sokban nyilvánulhatnak meg. Első írásaiban védi az alig kapitalizálódó Oroszor­szág XIX. századi vidéki idilljét. A köpönyeg szánni- való „hősével” eljut a vá­rosban, a hivatali szolgálat­ban gyötrődő kisember za­varodottságának belső ábrá­zolásáig. Mintha valami gro­teszk kifejlet jellemezné egymást követő hősei so­rát. A városban a gogoli hő­sök vesztesek. A városi szél­hámos-figurák viszont az orosz vidék tájait, esemé­nyeit, társadalmát feltérké­pezve, immár az ősi, „har­mónia” vámszedőivé változ­va, a teljes ábrázolás tabló­ján váltanak valóra egy fokról' fokra megvilágosodó programot. A hősöknek ez a változása a kívánatos ko­rabeli társadalmi fejlődés lehetetlenségének kritikai közlésével egyenértékű. Ma­gának Gogolnak — a mesé- lés, az elmondás kényszeré­től hajtott tehetségnek — a legtisztább, s nagyon szomo­rú válasza. Ez groteszk, vitriolos, mű­vészi válasz is. Ha a külső — forradalmi — cselekvés ábrázolása járhatatlan, a lé­lektani, a belső ábrázolás iránya nyílik meg. Szatirikus, kirobbanó ka­cagásra ingerlő, sok ízzel, telitalálatokkal jellemzett figurák születnek, mint a közismert Revizor (1836) utazgató csinovnyikja, aki felismerve a csalások, ha­zugságok szövevényében élő vidéki cári hivatalnok buta­ságát és félelmét, szinte a dolgok természetes meneté­nél fogva aknázza ki az eb­ből számára adódó haszon teljes tárházát. Vagy a Holt lelkek, ugyancsak utazgató szélhámosa, Csicsikov, aki meghalt jobbágyok névsorát vásárolja össze, mert igy jobbágyokat birtokoló ne­mesnek hazudhatja magát, egy remélt bankkölcsön ér­dekében. Az az időszak, amit Go­gol ábrázol, még nem a forradalmasodó, a cári des- potizmus és megkövesedett intézményei ellen mozgal­makkal fellépő Oroszország, hanem a legostobább feudá- lis-csinovnyiki szolgalelkű- ség világa. Gogolban élt az igény, hogy a rossz oldal után a szépet, a fellelhető jót is programszerűen mu­tassa be, de híres cseleke­dete, a Holt lelkek második része kéziratainak elégetése annak keserű beismerése, hogy látta: sajnos, csak az első rész igaz. A maró kritika: Doszto­jevszkij, Csehov, majd századunkban Bulgakov, Ilf és Petrov, Majakovszkij, sőt napjaink sok tehetségének művei érzékeny kapcsolat­ban vannak a gogoli szemlé­lettel. Gogol megkerülhetet­len. A lélek nagy ismerője, zseniális művész, akinek ön­égető igazmondás-kényszere tiszteletet és bámulatot pa­rancsol. Ez a plebejus kihívás, tisztesség és forradalmiság — az élő Gogol. KONCZEK JÓZSEF Gogol portréja

Next

/
Thumbnails
Contents