Tolna Megyei Népújság, 1984. április (34. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-30 / 101. szám
' 1984. április 30. TOLNA tíÉPÜJSÁG 9 A cseh zene éve - harmadszor A világ vetésterületének háromnegyede II napfény virága Leonyid Voszkobojnyik növ énynemcsítő, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, és Tatyjána Hatyit főlabo- ránsnő a fitotron-üvegház k omplexumban az új származéksorok közötti hibridet, a „Szkif”-et vizsgálja. 1954 és 1974 után az idén harmadszor kerül sor a cseh zene éve rendezvényeire. Az ünnepségek programja magában foglalja a hangversenyek, opera- és balettelőadások rendezését, a tv- és rádióközvetítéseket, a zenei versenyeket, a hanglemez-, könyv-, valamint kottakiadványokat csakúgy, mint zenei témájú filmeket és kiállításokat, találkozásokat, emléktáblák leleplezését. Ily módon a cseh zene éve áttekintést nyújt Csehszlovákia jelenlegi zenei kultúrájáról és a legtuóbbi, tíz év előtti zenei év óta elért fejlődésről. Az idei programnak külön jelentőséget ad néhány kiemelkedő évforduló: 160 éve született és 100 éve halt meg a halhatatlan cseh zeneszerző, Bedrich Smetana. 80 éve halt meg a másik óriás, Anton Dvorák, akinek „Űj világ” szimfóniáját 90 éve mutatták be Karlovy Varyban. Az idén ünnepük a többi között a brnoi Állandó Cseh Színház alapításának 100., a Karlovy Vary Szimfonikus Zenekar 150. és a Prágai Szimfonikus Zenekar megalakulásának 50. évfordulóját. Az évfordulókhoz kapcsolódnak a hagyományos zenei fesztiválok. A 39. Prágai tavasz május 12-től június 6-ig tart. A megnyitó hangverseny programján Smetana: Hazám című szimfonikus költeménye szerepel. A gazdag műsorban a legjobb hazai zenekarok mellett olyan kiváló együttesek lépnek fel, mint a Moszkvai Filharmonikus Zenekar, a Varsói Filharmonikusok, a Drezdai Állami Zenekar, a BBC London Szimfonikus Zenekara és a Tokiói Filharmonikusok. A legkiválóbb belföldi szólisták és kamara- zenekarok mellett neves külföldi előadóművészek is szerepelnek a pódiumokon. Az ünnepi műsor keretében bemutatják Smetana valamennyi operáját. Az operaműsor kiemelkedő vendégszereplői az itt első ízben fellépő Leningrádi Kirov opera társulata. A zenei év keretében őszszel kerül sor, szeptember 27. és október 7. között a 19. brnoi nemzetközi zenefesztivál, szeptember 28-tól október 12-ig pedig a 20. pozsonyi zenei ünnepek megrendezésére. A brnoi és pozsonyi műsorban a Pécsi Balett társulatának vendég- fellépése is szerepel. Brnó- ban a nagyszabású hangverseny és operaprogramon túlmenően nemzetközi zenetörténeti kollokviumot is rendeznek. „Dvorák, Janacek és koruk”, valamint „A nemzeti zenekultúra napjainkban” címmel. A magyar zenekedvelők is érdeklődéssel várják a földrajzilag hozzánk legközelebb eső pozsonyi rendezvényeket. A megnyitó műsorban Smetana : Eladott menyasszony című operája szerepel a Szlovák Nemzeti Színház operaegyüttese előadásában. Kiemelkedő esemény lesz a lipcsei Gewandhaus Zenekara, a Bécsi Filharmonikusok, a Leningrádi Filharmónia, a Strassburgi Filharmonikusok, továbbá kiváló bélés külföldi kamaraegyüttesek és 'szólisták fellépése. Az ünnepi műsorok jelentős részét a szlovák televízió és rádió is közvetíti. Gáti István A Szovjetunióban a kedvezőtlen éghajlat miatt nem nőnek olajfák. A drága olívaolajat azonban a napraforgó pótolni tudja. A napraforgó, amely Európában a XVI. századtól honos. Kezdetben csak a kis előkerte- ket díszítette Ukrajnában, majd az Észak-Kaukázus- ban, a Volga-vidéken és Ku- bányban. Elsőként Danyíil Bokarev orosz paraszt hatá- tározta el, hogy olajat nyer a napraforgóból. Több mint 130 évvel ezelőtt építette meg az első olajütőt. Ma a világ napraforgó-vetésterületének háromnegyed része a Szovjetunióra jut. E növény fejlődéséhez jelentős mértékben járult hozzá Va- szilij Pusztivojt (1886—1972) aki több mint 50 évig foglalkozott a napfénykedvelő növény termesztésével, a napraforgómag olajtartalmának növelésével. Olyan fajtákat nemesített ki, amelynek több mint 50 százalékos volt az olajtartalma. A nemesítő fáradságos munkája révén a napraforgóban minőségileg megváltozott a zsírsavak összetétele. Krasznodárban, az Olajos Növények Össz-Szövetségi Tudományos Kutatóintézetében, amely Pusztovojt nevét viseli, folytatják a nemesítést. Ma a szovjet napraforgófajtákat a világ számos országában termesztik. Mint génbankot is széles körben felhasználják. A krasznodári intézet tudósai új, nagyobb terméshozamot biztosító hibridfajták létrehozásán dolgoznak. Télen a munka az intézet fitotron-üvegház komplexumában folyik. Itt a hőmérsékletet, a levegő páratartalmát, a fénymennyiséget a tudósok utasításai szerint szabályozzák. Az üvegházakban évente több termést is betakarítanak. Ez az új, nagyobb terméshozamú fajták kitenyésztési idejének jelentős csökkentését teszi lehetővé. Jelenleg az új, nagy terméshozamú származéksorok közötti hibrid, a „Szkif” (Szkíta) fajtaminősítése folyik. A Szovjetunió 1990-ig szóló élelmiszerprogramjában a következőket olvashatjuk: „A napraforgó vetőmag átlagos évi termelését a tizenegyedik ötéves tervidőszakban 6,7 millió tonnára, a tizenkettedik ötéves tervidőszakban pedig 7,2—7,5 millió tonnára kell növelni”. Vietnam A klasszikus opera kultusza Vietnam kultúrájában az opera mindig jelentős szerepet töltött be. A daljátéknak az évszázadok folyamán sajátos hagyományai alakultak ki, s ezeket mind a mai napig híven őrzik. Az ősi játékstílust és dalkultúrát nagy gonddal adják át fiatalabb társaiknak az idős művészek. Ugyanakkor kutatók járják az országot és gyűjtik a klasszikus operakultusz emlékeit. Az utóbbi 30 év kutatásai nyomán ma már sok százezer méter filmszalag és számtalan magnófelvétel örökíti meg az elmúlt korok • dalszínház-művészetét. A kulturális minisztérium színházművészeti osztályának kezdeményezésére és támogatásával jelentős elméleti kiadvány készül a klasz- szikus színjátszás és a hagyományos stílusú opera történetéről. Szibéria-Nyugat-Európa földgázvezeték Es circamliHc a gaz A Szibéria—Nyugat-Európa földgázvezeték immár folyamatosan üzemel. A távoli szibériai lelőhelyektől a vezeték több mint ötezer kilométeres hosszúságban húzódik a felhasználókig. Ebből 4,5 ezer kilométeres szakasz a Szovjetunió területén épült. A földgáz ilyen nagy távolságra való szállítása persze nem egyszerű feladat. A föld mélyéből a gáz ugyan nagy nyomással tör fel a felszínre, ez azonban nem elegendő az ötezer kilométeres távolság megtételére. Ha a csővezetékrendszer útvonalán nem működnének nyomásfokozó kompresszor- állomások, akkor a gáz „beszorulna” a csövekbe. Ilyen kompresszorállomásokra 100 —120 kilométerenként van szükség. A vezeték szovjet szakaszán negyven kompresszorállomást helyeztek üzembe. Ezek közül többet is a kietlen tundrán, az áthatolhatatlan tajgában kellett felépíteni. Komszomolszkij település a tyumeni körzet északi részén fekszik. Az itteni kompresszorállomás az elmúlt év utolsó napjaiban kezdte meg működését. A hatalmas épület vasbetonból és alumíniumból készült. Az állomás hosszú és magas géptermében egymás mellett nyolc turbogenerátor áll. Kevés emberrel lehet itt találkozni, szinte mindenütt az automatika végzi a feladatokat. Az egész állomáson egy műszakban összesen nyolcán teljesítenek szolgálatot, ők is túlnyomórészt a különféle kezelőpultok mellett. A Szibéria—Nyugat-Európa gázvezeték Komszomolszkij kompresszorállomásán a tervek szerint három, egyenként 25 ezer kilowattos nyugatnémet turboaggregátot kívántak felszerelni. A jól ismert körülmények miatt azonban a leningrádi és ha- barovszki gépgyártó üzemek gyártottak le sorön kívül nyolc, egyenként tízezer kilowattos aggregátot. így az állomás tervezett teljesítménye is megnövekedett. A kompresszorállomások üzemeltetése során jelentős hőmennyiség szabadul fel. Ezt a hőt az üzemek és irodaépületek fűtésére hasznosítják. De tervezik egy hővezeték megépítését egészen Komszomolszkij településig is. A kompresszorállomás közelében nagyméretű melegházakat építettek. A mínusz 40—50 fokos szibériai hidegben is megterem az uborka, a paradicsom, a hagyma, de jelentős a virágtermesztésük is. Csőhegesztés — 30 fok hidegben Könyv ezüstlapokból Világhírű ötvösművésznő Dagesztánban Manaba Magomedova, a Grúz SZSZK érdemes művésze, Dagesztán népművésze, a Szovjetunió Képzőművészeti Szövetségének tagja egy remekművével Manaba Magomedova híres dagesztáni ötvösművész. Munkája elismeréseként megkapta a Grúz SZSZK érdemes művésze címet, remekműveit pedig ott láthatjuk a Szovjetunió sok múzeumában, sőt, külföldiekben is. Ez az aranykezű dagesztáni asszony a csipkéhez hasonló finom elefántcsont faragásokkal díszít női ékszereket, tálakat, vázákat, korsókat, tőröket, népi hangszereket, képeket, könyvek, albumok borítólapját. Az Észak-Kaukázusban, egy Kubacsi nevű aulban — hegyi faluban — született. Ez a falu mindig híres volt csodáskezű aranyműveseiről. Manaba már kis korában tanulhatta a szakmát, hiszen az édesapja híres ékszerkészítő volt. ötéves korában már kezébe foghatta a vésőt és tanulgatni kezdte az ötvösmunka alapelemeit. A hegyi lakók keze erős fo- gású, de nemcsak fizikai erő kellett ehhez a munkához, hanem lelki erő is, hiszen a falubeliek nem nézték jó szemmel, hogy Manaba, a lánygyerek apja mesterségét folytatja. Az évszázados szokások ugyanis tiltják, hogy a nő férfiaknak való munkával foglalkozzon, ö is megtanult ugyan szőni, varrni, mint a többi kislány, mégis dolgozott apja műhelyében is. Idővel eljutott Moszkvába, ahol a Sztroganov Iparművészeti Főiskolán tanult. Páratlan tehetségének híre ekkor már messze eljutott. Az ékszerkészítő iparművészek nemzetközi szimpóziumán a Szovjetunió aranyművessé- géről tartott előadást. „Az évezred asszonyának” nevezték és díszoklevéllel tüntették ki. ö volt az első asz- szony a dagesztáni hegyi lakók közül, aki tagja lett a Szovjetunió Képzőművészti Szövetségének. A Leningrádi blokád című műve híressé tette az egész országban. Olyan könyv ez, amelynek ezüstből készült lapjai életre keltik Tányja Szavicseva, a leningrádi blokád idején éhenhalt kislány naplójának egyes részleteit. A dagesztáni ötvösművészet technikáját a grúz freskófestészet hagyományaival együtt alkalmazta azon a híres sorozaton is, amelyet a kultúra és a művészet kimagasló személyiségeiről készített.
