Tolna Megyei Népújság, 1984. április (34. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-30 / 101. szám
a Képújság 1984. április 30. Az élő természet nyomán A holnap építészete Románia Szigeti maszkok, színes katrincák A szigeti múzeumot — így rövidítik a helybeliek Mára- maros-sziget nevezetes kulturális intézményét — évente sok ezer látogató keresi fel. Alapítója és első igazgatója, Nyisztor Ferenc áldozatos munkával hozta ösz- sze egyik legérdekesebb kollekcióját, a 300 darabból álló maszkgyűjteményt. A szigeti maszkok eredete a farsangi népszokásokhoz fűződik. Van köztük agglegényeket megcsúfoló vénasszonymaszk, pártában maradt lányokat gúnyoló, öregembernek öltöztetett bábu és sok egyéb mulatságos figura. Sok csodálója akad az oszlopok termében bemutatott máramarosi faragott kapuknak is, és látogatót, néprajz- kutatót egyaránt megbabonáz a katrinca-kiállítás. A katrinca, házilag szőtt, színes, rojtos kötény, amelyet a nők egyszerre elöl és hátul is felkötnek, igazi szigeti viselet. A régi máramarosi népi szövők képzeletvilága olyan gazdag volt, ' hogy ez az egyszerű ruházati cikk minden faluban más-más színösszetételű, csí- kozású lehetett. Erről ismerték fel, hogy a lányok, asz- szonyok hová valósiak. A katrincákat elsősorban növényekből — égerfakéregből, hagyma- vagy dióhéjból — kivont festékekkel színezték. Az állandó gyűjtemények mellett időszaki kiállítások is helyet kapnak a szigeti múzeumban. Ezek közül az egyik legérdekesebb Béres Mária gyógynövény-bemutatója. A neves szigeti természetrajz-kutató és muzeológus 186 növényt gyűjtött össze ezen a vidéken. Milyen házakban élnek majd a holnap emberei, ötven vagy száz év múlva, milyenek lesznek a jövő építészeti irányai? Ezekre és egyéb kérdésekre keresik a választ a moszkvai Építészetelméleti és Építészettörténeti Központi Tudományos Kutató Intézetében, ahol építészeti bionikái laboratóriumot hoztak létre (az építészeti bionika az élő szervezetek alkalmazkodási mechanizmusát, annak építészeti felhasználása érdekében tanulmányozó tudományág. A szerk.) — A szovjet tudósok kutatásai ezen a területen egyre szélesebben bontakoznak ki — mondja Jurij Lebe- gyev, a laboratórium vezetője. — Az építészetben egyre gyakrabban alkalmazzák az élő természet formáit és konstrukcióit. Jgy például az osztankinói tv- tornyot a növényi szár vagy a fatörzs szerkezeti elve szerint építették fel. A krilat- szkojei kerékpáros verseny- pálya, ha felülről nézzük, óriási lepkéhez hasonlít, amely a földre szállt le megpihenni, Luzsnyikiban a „Barátság sportkomplexum” pedig — tarisznyarákhoz... Ám ezeknek a moszkvai létesítményeknek az építői alkotásaikban nem másolták az élő természetet. Nem annyira a külső hasonlóság vezérelte őket, inkább az élő természetben széleskörűen elterjedt, formailag mechanikus működés elvét használták fel. Az építészeti bionika az építészet társadalmi funkcionális, művészi és műszakigazdasági aspektusainak kérdését oldja meg. „Ház-fa” — így nevezték el modelljüket a laboratórium munkatársai. Ebben a házban az emeletek spirálisan haladnak fölfelé. Itt a jelszó: minden lakásnak jusson napfény. A lakás nikkelborítású fedelének kiszögellő részein pihenősarkokat lehet berendezni, virágágyakat lehet telepíteni, vagy fácskákat nevelni. Különösen érdekesek a diA. Lazarev építész az általa tervezett magasépűlet modellje mellett. Mintául a gabanafélék szárai, és azok szerkezeti részegységeinek konstrukciói szolgáltak. „Természetutánzó szerkezetek" kiállítása Moszkvában. namikus vagy a transzformáit építészeti megoldások. Ezekre az építészek szintén a természet megismerése és tanulmányozása révén jöttek rá. Nagy érdeklődést tanúsítottak például az egyszerű növény, a palástfű iránt, amelynek a levelei kupolaként összeborulnak és kiegyenesednek. Ezt a rendszert újraalkották az építészetben. A sík felületen lehet megszerkeszteni, térbeli kupolafedéllé alakítva azt át, amely kávéházi és cirkuszi helyiségek beborításá- ra alkalmas... A kivitelezés egyszerűsége miatt igen népszerűnek bizonyultak a hengeres formához közeledő, összehajtható fedélszerkezetek. Az ilyen formának egyik prototípusa a tengeri uborka. A tudósok úgy vélik, hogy a városi épületeket nem mindig kell évszázadokra építeni. Némelyek közülük gyorsan elavulnak, korszerűtlenné lesznek. Évek múltával a minden kényelemmel ellátott lakások kényelmetlenné válhatnak, a termelő létesítmények ésszerűtlenné, az iskolaépületek kevésbé korszerűvé. Ezért a jövő városaiban kívánatos a dinamikus építészeti formák alkalmazása. — Képzeljünk el egy ilyen várost — folytatja szavait Jurij Lebegyev. — A múlt jelentős emlékei között szép új épületeket emeltek, amelyek közül sok fennmarad az utódoknak. NDK Iskolai csillagvizsgáló A Karl-Marx Stadt megyei Rodewisch egyebek között is. kólái csillagvizsgálójáról nevezetes. A negyedszázada működő intézményt 1979-ben Siegmund Jáhnről, az NDK első kozmonautájáról nevez, ték el. A csillagvizsgálót, amely egyben űrhajó-megfigyelő- állomás is, most bővítik: a közelmúltban lerakták az új Zeiss-kisplanetárium alapkövét. Ennek kupola-átmérője 8 méter. A rodewisc'hi állomáson eddig közel 100 ezer mérést végeztek. A korszerű eszközökkel felszerelt intézmény igen sok támogatást kap az NDK Tudományos Akadémiájától, azzal a bevallott céllal, hogy minél több fiatal kapjon kedvet a csillagászathoz. A tudományos-szakmai fel. adatokon, az oktatáson túl az obszervatórium munkatársai jelentős szerepet vállalnak a csillagászat és az űrtechnika népszerűsítésében is. Mivel a helyi iskolák 9—10. osztályában külön tan. tárgy a csillagászat, a diákok — az állomás kutatóit segítve — részt vesznek az ismeretterjesztésben. KNDK Paekrihjang A paekrihjang nyár derekán virágzik Észak-Korea tájain. Az illatos menták Labi- atae (Ajakosok) családjába tartozó növény piros virágot és gesztenyetermést hoz. Törzséből számos lefelé hajló ág ered. Ovális levelei 5—10 centiméter hosszúak és 3—8 milliméter szélesek. Virágainak szára viszont igen rövid, mindössze 2—5 milliméter. A növény neve koreai nyel ven annyit jelent: 100 ri — 40 kilométer — távolságra ható illat. Amikor kedves piros virágai nyílni kezdenek, mindent betöltő, kellemes illatáradat lepi el a településeket. A 100 rire illatozó virág azonban nemcsak szép és jó szagú, hanem fölöttébb hasznos is. Aromatikus olaját élelmiszerek, italok ízesítéséhez, szappanok illatositá- sához és illatszerek dúsítása, hoz használják. Lengyelország Atomenergetikai gyártásszakosodás Jugoszlávia „Hogy az idei három és fél milliárd dolláros új külföldi hitel valóban gazdaságszilárdításunk első szakaszának pénzügyi támogatását fogja-e szolgálni, vagy csak úajbb lépés lesz az egyre kilátástalanabb eladósodás felé — ez természetesen nem a Nemzetközi Valuta Alaptól függ. Hogy ténylegesen a válságból való fokozatos kilábalás megkezdéséhez kapunk injekciót, vagy pedig a még mélyebbre történő alámerülés keserű piruláját fogjuk lenyelni — ez mindenekelőtt tőlünk, attól a képességünktől függ, hogy okosan használjuk fel ezeket a hiteleket”. A Borba című napilap vezércikkének felvetése a súlyos helyzetben lévő jugoszláv gazdaság egyik lényegi kérdését érinti, s hogy a drámai sarkítás korántsem halmi zsurnalisztikái fogás, azt alátámasztják felelős vezetők és fórumok hasonló élességgel megfogalmazott értékelései. Az újabb, kényszerű hitel- . felvételről a Nemzetközi Valuta Alappal folytatott hosz- szas tárgyalások eredményeit március végén hagyta jóvá a jugoszláv képviselőház. A vitában megállapították, hogy a kölcsönök csak lélegzetvételhez juttatják az ország gazdaságát. Bár jóvoltukból könnyebben teljesíthetők a külföld iránt vállalt kötelezettségek és megtarthatók a stabilizáció kezdeti eredményei, szó sem lehet valamiféle elégedett megtorpanásról. Az évek óta felhalmozódott problémák csak kitartó, intenzív munkával és olyan változtatásokkal oldhatók meg, amelyek lehetővé teszik, hogy helyreálljanak a megbomlott viszonyok és a gazdaság valóban gazdaságosan működhessen. A hitelezőkkel kötött megállapodásból származó kötelezettségek hivatalos jugoszláv értékelés szerint egybevágnak a gazdaságszilárdítás hosszú távú programjában megfogalmazott feladatokkal, eltérés csupán azok végrehajtási ütemében van. Ezzel kapcsolatosan hangzott el külön-külön a párt- és az államelnökségnek az a figyelmeztetése, hogy késedelem tapasztalható a stabilizációs program első szakaszának megvalósításában. A legsürgősebb tennivalók ezek után kezdtek testet ölteni a szövetségi kormány tervezett intézkedéseiben, amelyekről április végén hoz döntést a jugoszláv képviselőház. A „csomag” tartalma nagy vonalakban ismert: az intézkedések az árpolitikával, a jövedelem-elosztással, ,a kamat- és árfolyampolitikával, a gazdaság tehermentesítésével kapcsolatosak, elsődleges céljuk a termelés, a kivitel élénkítése és az infláció megfékezése. Nem tartalmaz tehát semmiféle eddig nem ismert „varázsszert”, amely egycsapásra megoldaná a problémák többségét. A „felnyitását” megelőző várakozást illetően a kormány egyik alelnöke meg- feddte a sajtót, közvetve pedig a közvéleményt, amiért sokkal többet beszél a befagyasztott árak feloldása után várható helyzetről, mint a termelés növelését szolgáló lépésekről. Tény, hogy ez a szemlélet a fogyasztói „én” előtérbe állításáról tanúskodik a termelői „én” rovására, magyarázata viszont kézenfekvő és a múlt év hatvanszázalékos inflációjának közeli, nyomasztó emlékéből fakad. A Danas című zágrábi hetilap felmérése szerint a jugoszláv polgár az árak és bérek versenyfutásának kimeneteléről már hosszabb ideje szerzett tapasztalatok birtokában szorongva várja a december végén befagyasztott árak „felengedését” és addig is — vásárol. Szinte mindent, ami csak kapható, de főleg azt, aminek beszerzését valamikor későbbre tervezte. A kormány természetesen távolról sem becsüli le azt a veszélyt, amelyet az árak esetleges újbóli féktelen ne- kilódulása jelent, és intézkedéseinek csomagja tartalmaz e nemkívánatos jelenség megfékezését célzó előírásokat is. A fő hangsúlyt azonban a gazdaság pénzügyi konszolidálására, a termelés serkentésére helyezi, nem általában, hanem kiemelten ösztönözve az eredményesebb gazdálkodást és szankcionálva a veszteséget. A gazdaságszilárdítási feladatokról nemrég Belgrád- ban tartott országos tanácskozáson Milka Planinc, a kormány elnöke a külföldi kötelezettségekre, az új kölcsönökre, illetve az ebből fakadó kötelezettségekre utalva sorsdöntőnek nevezte az idei évet. A sürgős cselekvés szükségességét szemléletes képpel nyomatékosította: „Az elmúlt évet valahogy átvészeltük, káros következmények nélkül és bizonyos eredményekkel átbújtunk a tű fokán. Ha azonban az idei év is lazítással, a munka halogatásával fejeződne be, nem lenne mód arra, ami 1983 után történt, nem haladhatnánk előre. Kérdésessé válna az anyagi aránytalanság megszüntetésére irányuló tevékenységünk és még inkább kérdésessé válna rendszerünk működése úgy, ahogy ezt az ország kijelölte”. Lengyelország 30 éve exportál energetikai berendezéseket, például turbinákat, generátorokat, kazánokat, ellenőrző- és mérőkészülékeket. Komplett erőművi felszerelések, valamint erőművi építési-szerelési szolgáltatások kivitelével pedig már 20 éve foglalkoznak lengyel vállalatok. E téren igen gazdag tapasztalatokat gyűjtöttek az olyan cégek, mint az elblagi Zamech turbinaüzem, a wroclawi Dolmel generátorgyár, a racibórzi Rafako kazánüzem és a swietochlo- wicei Zgoda vállalat, az erőművi hajtóművek előállítója. Elsősorban ezeknek az üzemeknek köszönhető, hogy Lengyelország a KGST-n belül különféle atomenergetikai berendezések előállítására szakosodhatott. A megállapodások értelmében a lengyel ipar szállít- 1 ja a Szovjetunióban, az NDK- ban, Magyarországon, Csehszlovákiában és Bulgáriában épülő atomerőművek részére a nyomásszabályozókat, a hőcserélőket, a tartalék dízel-aggregátokat. Az idei évtől "kezdődően pedig az atomerőművek működését ellenőrző, illetve azok zavartalan üzemvitelét biztosító automata ellenőrző rendszereket is továbbít a KGST- államoknak. Ezeket szovjet— lengyel tervek alapján a varsói PÓLÓN Atomenergetikai Berendezések Gyára készíti. Az első. több mint 500 érzékelőfejből álló — a reaktor belsejében elhelyezendő — ellenőrző rendszert már átadták Csehszlovákiának. 1990 végéig 17 darab lengyel gyártmányú automata ellenőrző berendezést szerelnek föl a szocialista országokban működő atomerőművekben. A lengyel szakemberek kiveszik részüket a KGST-or- szágokban létesülő atomerőművek szerelési-építési mun. kálataiban Is. Lengyelek dolgoznak például a paksi és a hmelnyioki atomerőmű építkezésén. Ez utóbbi szovjet erőműtől villamos távvezetéket is építenek a lengyel Rzeszów elosztóállomásig. Az energetikai berendezéseket előállító üzemekben már megkezdődött a Zarno- wiecben épülő első lengyel atomerőmű üzemeltetéséhez szükséges turbóaggregátorok tervezése, illetve gyártása. Ezek egyenkénti teljesítménye 465 megawatt lesz. A tű foka
