Tolna Megyei Népújság, 1984. április (34. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-28 / 99. szám
A^RÉPÜJSÁG 1984. április 28. Valamennyiünk érdekében! Fokozott közúti ellenőrzés - hasznos tapasztalatokkal Megyénk közúti baleseti helyzete A szekszárdi Rákóczi utcában a követési távolság be nem tartása miatt a motorkerékpáros súlyosan megsérült. A sokéves hagyományokhoz híven idén is április közepétől, május derekáig fokozott közúti ellenőrzés van Tolna megye útjain — valamennyiünk érdekében. Nem lehet belenyugodni abba, hogy egyre nő a közúti balesetek száma, a sérültek, a nyomorultak százait „könyvelhetjük” el, s maradunk mindig abban a körben, amelyből nehéz kitörni. Mert valójában mindenki egyet akar, hogy biztonságosabbá váljék a járművek közlekedése az utakon számuk növekedése ellenére, de amikor a cselekvésre kerül a sor, akkor nem vagyunk egységesek. Nem kell bizonyítanom, hogy mindenki közlekedik, s ez veszélyekkel is jár. Nem megbízható gépjármű, felelőtlen vezető, ittasságát feketekávéval homályosító, az erősebb autó elvét valló, s még ki tudja felsorolni a csordaszellemtől egészen a hivatali haragot az országúton kitöltő indítékokig — csak azt állapíthatjuk meg, hogy veszélyesen közlekedünk. Van amikor megúsz- szuk szoruló gyomorral, van mikor kórházi ágyon kötünk ki... A héten fokozott közúti ellenőrzés volt Tolna megyében. A paksi és a bonyhádi tapasztalatokról, azért szólunk részletesebben, mert Szekszárdon, Tamásiban és Dombóvárott a hét végén volt az ellenőrzés — ám a tapasztalatok általánosíthatók. Paks térségében a Bács- Kiskun megyei főkapitányság trafipaxos kocsiját kérték „besegíteni”: egy nap alatt 42 szabálysértőt „fogott el” a fényképezőgép, mert a gépjármű a megengedettnél gyorsabban haladt. A bonyhádi területen, ahol a pécsi trafipaxos autó dolgozott, csaknem hatszáz járművet regisztráltak, de csak tizenkettő hajtott az útszakaszon a megengedettnél gyorsabban. A paksi és a bonyhádi térségben is az volt a cél, hogy a balesetmegelőző, okító figyelmeztető jellegű legyen az ellenőrzés. A szabályszegések száma éppen ezért nem túlságosan nagy. Mert a rendőr járőrök, önkéntes rendőrök, honvédségi járőrök, műszaki szakemberek társaságában az ellenőrzés folyamán arra törekedtek, hogy kiszűrjék a durva szabályszegőket, az „életveszélyesen” közlekedőket. Négy alkalommal kellett az ellenőrzött személyt véralko- hol-vizsgálatra irányítani, és tizenegy feljelentés volt egy nap eredménye Pakson. Paks térségében kilenc alkalommal tartanak ellenőrzést — remélhetően olyan sikerrel, mint más bűncselekményeknél, ugyanis, amíg a közlekedési balesetek száma nő, addig a város és környékének közbiztonsága egyre megnyugtatóbb. Bonyhádon egészen más a közlekedési helyzet, mint bármely városunkban. Ugyanis a gázvezeték építése miatt szinte kiismerhetetlen, egyik napról a másikra változó a közlekedési rend — arról nem is szólva, hogy ellentmondó intézkedések történnek, az utca egyik végén tiltanak, és a másikon is, vagy mindkét utcarészről összeengedik a forgalmat, amelynek következménye ismert. Veszekedés, ki tolasson vissza — a jobbik esetben a trabantosok és motorkerékpárosok pedig a járdán száguldoznak... A paksi és a bonyhádi ellenőrzések során feltűnő volt, hogy külföldi járművek mennyire szabálytalanul közlekednek, Pakson nyolc, Bonyhádon hat külföldit bírságoltak meg. A húsvét utáni héten ugyanis e két térségben megnőtt a külföldiek látogatásának száma. A 6-os úton a jugoszláviai vendég- munkások hajtottak vissza ausztriai munkahelyeikre, míg Bonyhád térségében a régen kitelepítettek és most hazalátogatók sűrítették a forgalmat — azaz tették veszélyesebbé, mert nem veszik figyelembe hazai útjaink átbocsátó-képességét. A fokozott közúti ellenőrzés véget ér. De nem szűnik meg. Másik írásunkból láthatjuk, hogy mely baleseti források vannak jelen mindennapjaink közlekedésében. Aki haza akar érni, az tiszteletben tartja a magyarországi közlekedési rendet, aki okulni akar a balesetek elemzése során, van módja rá. S akit megállítottak ellenőrzés céljából az úton, tudta, hogy érette történik a fokozott ellenőrzés. Mindannyiunk érdekében. Ez év első negyedévében megyénk közútjain nyolcvannyolc személyi sérüléssel járó közlekedési baleset történt, tizenhéttel több, mint az elmúlt év azonos időszakában, az emelkedés tehát jelentős, huszonnégy százalékos. A balesetek közül ki_ lene volt halálos kimenetelű, negyvenhárom súlyos, harminchat könnyű sérüléssel végződött. Ezek során tíz emlber életét vesztette, hatvanegy súlyosan. hatvanhét könnyebben sérült meg, összesen harminchattal többen, mint egy évvel korábban. Az említett számok arra engednék következtetni, hogy megyénkben a közúti fegyelem, közlekedési morál az év első három hónapjában átlagosan tovább lazult. Némi javulás csupán a megyeszékhelyen, valamint Dombóvár környékén volt tapasztalható, ezzel szemben a megyének egyéb helyein rosszabbodás mutatkozott, a legnagyobb mértékű Szek- szárd belterületén, továbbá Pakson és környékén. A baleseteknek csaknem tizenhét százalékát a járművek vezetői alkoholos befolyásoltság alatt idézték elő s ez még akkor sem lehet megnyugtató, ha a múlt évi adatokhoz viszonyítva arányuk mintegy hét százalékkal csökkent, mert az ittas járművezetés szándékos bűn- cselekmény, elkövetésének magyarázatául semmiféle érv él nem fogadható, ellenkezőleg, a mások életét, testi épségét szándékkal kockáztató országúti kalózokkal szemben a törvény teljes szigora indokolt. A baleseteket kiváltó okok közül változatlanul első helyen ál] a relatív gyorshajtás. Noha a múlt évi harminc ilyen eset 'az idén huszonkilencre csökkent, a szerencsétlenségek harminckét és fél százaléka még így is a sebesség helytelen megválasztásából adódott. Sok járművezető főleg a rövid időn belül töhbször változott út- és 'látási viszonyokhoz nem volt képes megfelelően alkalmazkodni s ez a tény a kellő vezetési készség hiányosságát jelzi, függetlenül attól, hogy a vezető mennyi ideje szerezte meg a karambol előtt jogosítványát. Ismételten emélkedett az elsőbbség meg nem adásából keletkezett balesetek szá. ma. Néggyel több fordult elő, mint egy évvel korábban, legtöbb Szekszárd belterületén, ahol a növekedés e vonatkozásiban százszázalékos vélt és sainte valameny- nyli jelzőtáblával védett útkereszteződésnél, vagy gyalogosok sérelmére történt gondatlanság, figyelmetlenség következményeként. Valamennyi baleseti ok közül legnagyobb — százhuszonöt százalékos — emelkedés ezúttal a szabálytalan előzés terén mutatkozott a múlt év első negyedévéhez képest. Az ilyen természetű szerencsétlenségek zöme arra vall, hogy még sok te- betrgépkocéi-vezető sincs tisztában ennek a legveszélyesebb közlekedési manővernek a szabályaival, nem ismeri lehetőségeinek feltételeit, azokat, a helyeket és körülményeket, ahol és amikor az előzést a jogszabály tiltja stb. Mindezeknek következtében olyan jogellenes, hajmeresztőén vakmerő „vállalkozásoknak” lehetünk szemtanúi sokszor az utakon, amelyeket a szabálytalankodó járművezetők csak a szerencséjüknek köszönhetően úsznak meg — ha megúsznak — baleset nélkül. A szabálytalan előzésekből eredő bal. esetek ugrásszerű szaporodásának visszaszorítása késztetett bennünket arra is, hogy lapunk Stop-rovatában ide vonatkozó, néhány fontosabb rendelkezést a közelmúltban ismertessünk. Törekvésünk — sajnálatosan — mind ez ideig nem sok eredménnyel járt. Az év első hónapjaiban szabálytalan előzésből egyébként a legtöbb báleset Szekszárd és Paks környékén fordult ellő. A járművezetők szabályismeretének hiányára, vagy felelőtlenségük nagyságára enged következtetni az a körülmény is. hogy a szabálytalan irányváltoztatásokból, kanyarodásokból belkövétkezett balesetek aránya a tavalyi kettőről az idén — három hónap alatt — hatra növekedett. Fele Szekszárd belterületén fordult élő, a többi Paks. Tamási és Dombóvár környékén. E téren több, más szabálytalankodás mellet leggyakrabban az Irányváltoztatás szándékának jelzése körül észlelhetők hibák. A járművezetők közül jó néhányan irányjelző készülékeiket közvetlenül a kanyarodás megkezdése előtt, vagy (ami még rosszabb) a menetirányuk megváltoztatásával egy időben kezdik csak el működtetni, elkésve adván igy tájékoztatást a közlekedőpartnereiknek, ellentétben az előírással, amelyik szerint „Az irányváltoztatást — a művelet előtt KELLŐ IDŐBEN megkezdett, és annak befejezéséig folyamatosan adott — irányjelzéssel kell jelezni.” (A számos, tévedésből ellentétes irányba adott jelzésekről most nem beszélünk.) • Sok, szám szerint kilenc, a múlt óv első három hónapjához viszonyítva kettővel több baleset okozói voltak a gyalogosok. Legtöbben Szekszárd belterületén. Pakson és környékén szabálytalankodtak, s mint a forgalom legsérülékenyebb résztvevői, váltak esetenként balesetek áldozatává is. A gyalogosok szabályszegései közül legtöbbször a járművek féktávolságán belül, valamiint kilátást gátló akadály mögül történő úttestre lépés vezetett ‘balesethez. Gyakran tapasztalható az is, hogy a gyalogosok még főútvonal járdájáról lelépve sem alkalmazkodnak a reájuk vonatkozó szabályokhoz. Kijelölt gyalogátkelőhelytől, fényjelző készülék jelzéseitől függetlenül, a járműforgalom nagyságával sem törődve, ott és ;alkkor kelnek át az úttesten saját életüket veszélyeztetve. ahol, s amikor nekik tetszik. Az év első negyedévében egyébként a legtöbb balesetet — mint mindig — a személyautók vezetői okozták, szám szerint' negyvenkettőt, öttel többet, mint egy évvel ezelőtt, s így ők idézték elő megyénk közúti baleseteinek negyvennyolc százalékát. Bár a gépjárműpark jelentős hányadát a magán-személygépkocsik adják, a vezetőd* által okozott, évek óta legtöbb baleset ezzel mégsem indokolható, mert szabályos közlekedés esetén az okozott balesetek száma nem lehet egyenes arányban az autón járók birtokában lévő gépkocsik mennyiségével. Mégis, a személygépkocsi-vezetők okozta balesetek száma megyénk csaknem egész területén, most is kirívóan magas. Nemcsak a bázisidőszakhoz, de több év átlagához Viszonyítottan iis szokatlanul sok baleset előidézői voltak az idén a tehergépkocsik vezetői. ők okozták eddig megyénk közúti baleseteinek tizenhat százalékát, szám szerint tizennégyet. Ez a szám 1983-ban csak kilenc, tavalyelőtt pedig mindössze négy volt. Még szomorúbb, hogy teherautó-vezető az idén ittasan, emberéletet követelő szerencsétlenségnek is okozója volt. Pedig ezeknek az embereknek nagy része közületiek dolgozója, következe, tes ellenőrzésük tehát nem. csak a rendőri szerveknek, hanem munkaadójuknak is kötelessége munkába indulásuk előtt és közben is. Az egy nyomon haladó járművek vezetői közül a motorkerékpárosok és a kerékpárosok most némileg kevesebb bajt okoztak, mint az elmúlt év azonos időszakában. Csupán a karambolozott segédmotor-kerékpárosok száma emelkedett négyről hétre. Mellesleg, közöttük volt meglelhető a legtöbb ittas vezető is. Végül a mezőgazdasági üzemek illetékeseinek figyelmét kell felhívnunk arra a kedvezőtlen körülményre, hogy amíg a múlt év első negyedévében vontatóval, traktorral egyetlen baleset sem fordult elő megyénkben, az idén négy ilyen eset történt. E szám jövőbeni növekedésének megakadályozása végett nagyobb figyelem szükséges úgy a mezőgazda- sági gépek műszaki állapota, mint azok vezetőinek magatartása, szabálytisztelete vonatkozásában is. Az elmondottakból következtetve ahhoz, hogy megyénk közútjain kevesebben járjanak szerencsétlenül, a forgalom résztvevőinek mindenekelőtt azt kell szem előtt tartaniuk, hogy a közúti közlekedés biztonsága és zavartalansága fontos társadalmi érdek, amelynek alapfeltétele, hogy a közlekedési szabályokat mindenki megtartsa és számíthasson arra, hogy azokat mások is megtartják. Ezenfelül a közlekedés résztvevői legyenek egymással szemben az eddigieknél jóval türelmesebbek, és előzéke- nyebbek. ................................... — --------- " ■............... .....1 P illér Csaba rendőr zászlós és Gaszler György rendőr főtörzsőrmester Csámpa térségében ellenőrizte a járműveket
