Tolna Megyei Népújság, 1984. április (34. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-28 / 99. szám
1984. április 28. NÉPÚJSÁG 5 Regölyi újítások Az ötlettől a megvalósításig A regölyi Kaposvölgye Egyesült Mgtsz gépműhelyének udvarán végigjártuk a pihenő, munkára váró gépek utcányli sorát, és a katonás rendiben meg-megálltunik be. szélgetni Lakos János brigádvezetővel és Pálinkás Lajos gépészmérnökkel. — Hogyan kezdődött, hogy lett újító? — kérdezem Lakos Jánost. — Tizenhét éve kerültem a szövetkézéibe, akkor szerelőként dolgoztam a gépműhely, ben. Három év múlva aratási szezonban már kombájnra is ültem, ha kellett. 1974- ben kaptunk Claas 100-as do- minátorakat, arra ültem fel, négy -éven át „hajtottam”, aztán elvégeztem a technikumot Palánkon, és Mohácson minősítő vizsgát tettem. Ez volt 1982-iben. Most brigád- vezető vagyok. — És az öné? — fordítom a kérdés másik felét Pálinkás Lajos gépészmérnöknek. — Három éve végeztem a Gödöllői Agrártudományi Egyetem gépészmérnöki karán. Annak az -évnek az őszén már itt is dolgoztam, üzemeltető gépészmérnökként. K-is túlzással azt is mondhatom, hogv a Herriau- vial nőttem fel. — Ez a gép már kapcso- laban van az újítással is? — Természetesen — válaszol — a kezdetben még trak- torvontatásos CSMK—12-es fcultivátorral dolgoztak. A gépen hátul ült egy ember, aki próbálta soron tartani, de ahhoz nagyon lassan kellett menni, hogy sikerüljön is. A teljesítménye töredéke volt a mostariinak. — A régi, hagyományos módszerrel nem sokra mentünk — veszi át a szót Lakos János —, még végig sem tudtuk -a területet kultiváto- rozni, nem úgy, mint most, mert ezzel még kétszer is elvégezzük, levéltaposás nélkül. Pálinkás Lajos gépészmérnök — Mi ez az újítás, és ho- gyan jöttek rá a megoldásra? — A Herriau AM—6-os gép kiegészítése CSMK—12-és kultivátorral — mondja Pálinkás Lajos. — Az alapgép bárampant-függesztéséhez kapcsoltuk úgy, hogy az első függészüökarokat állítható keresztmerevítőkkel láttuk el. így biztosítható a megfelélő sortartás. A munkagép emeléséhez az -alapgép hidraulika-rendszerét használtuk fel, úgy, hogy egy konzolt helyeztünk a gépre. A konzol és a hidraulika közötti kapcsolatot lánccal oldottuk meg,-ami a ku-Mvátor megfelelő talaj- kopirozását biztosítja. — A répát kultivátorozni kéll, ez egyértelmű — és itt már a brigádvezető veszi át a Szót —, de a CSMK—12-es gép szinte már él is volt felejtve. Az elnök szólt, hogy nékünk Van ilyen, ő még em_ (fékezett rá. Innen indult, göngyölődött, bogozódott a dolog. Majdnem egy közös tsz-ötlétről van szó. Mi meg- oldöttuk a gépre szerelés problémáját. így a gyakorlati megoldása a mienk. Lakos János brigádvezető — Mi az előnye ennek a gépnek? — A vezető elé került a munkaeszköz, amit a panoráma-fülkéből jól lát, egy ember felszabadult, nem nyeli a port, javult a kor- mányozhatósága. Nincsenek holíutalk, nem csapódik és nem is késik a -ku-ltivátor, nincsen sorkimlanadás. kicsi a vágási veszteség és a hatékonysága egyértelmű. Ha sarkítjuk a kérdést, akkor kiderül, hogy máshol kidobják a -CSMK-t, mi meg valutát takarítunk meg vele, mert a Herriau-gép drágla. Ez a kombinált szerkezet -a nagy vetésterületek mellett is biztosítja a megfelelő, kétszeri növényápolást. — A gépészmérnök szerint métókora ebből a termelőszövetkezet haszna? — Készült egy elemzés, amiben megkezdtük a tételes nyereséget kiszámolni, de ezt éves megfigyelés alapján lehet igazán felmérni, s ez elmaradt. Személyi változás is közrejátszott ebben. Az akkori újítási bizottság kicsit megfeledkezett erről, de újra napirenden van a dolog anyagi elismerése is. A vezetés ezt segíti is. — Milyen anyagi haszna származott az újításból? — kérdezem Lakos Jánostól. — Attól nem kellett fütyülni, amit kaptunk. De örömmel dolgoztunk, nem sértődünk mi olyan könnyen. — Ha valamit tudunk, vagy kigondolunk, azt meg .is csináljuk. Ez a gép megteremtette nekem a jobb murika- végzíés lehetőségét, többet tudtam -termelni, megugrott a fizetésem is ezzel. Ez is eredmény ám! Ami jó volt a téesznek, az nékem is kamatozott. — Hol használják ezt az eljárást? — Az újítók 1982-es könyvében. az Országos Információs Központ kiadványában szerepelt. Mindenki hasznosíthatta, aki látott benne fan. tártát. — Van még a tarsolyukban újdonság? — Talán néhány példa: ekevaisat bontott lapru-gókbó! kovácsolunk. Keményfémme! fölrakjuk, önélező szerszámot készítünk. Előállítása jóval olcsóbb, mintha újat vennénk. Az IH—10—770-es nehéztárcsa járókerékét IFA- pótkocsik lefutott kerekeivel váltottuk föl. Nincs annyi defékt, leállás, munkakiesés. A könnyűtárcsákat pálcás hengerrel szereltük föl, igy egy menetben készíti‘el a magágyat — sorolja Pálinkás Lajos. — Hallom, utazni készülnek? — Az IKR ifjúsági szakmai versenyén megnyertük a terülheti versenyt, és országos szinten másodikak lettünk. Nyolcnapos jugoszláviai jutalom-utat nyertünk. — Kik? — Hiba Tibor főagronó- mus. Farkas Zoltán gépsze. relő. Lakos János brigádvezető. és jómagam, mint a csapatban -a gépész-szalkember SZABÓ SÁNDOR Megyénk tűzvédelmének helyzete A Tamási Állami Gazdaságban tartott tanácskozáson értékelte a Tolna megyei Tűzoltóparancsnokság megyénk tűzvédelmi helyzetét és az 1983-ban végzett munkát, amelyen részt vett Forgách Géza tű. alezredes, a BM TOP tűzoltási- és szolgálati osztályvezetője, valamint dr. Lencsés Gyula, a Tolna megyei Tanács V. B. igazgatási osztályának vezetője. Az értekezletet Csőglei István tűzoltó alezredes, megyei parancsnokhelyettes nyitotta meg. majd dr. Márton Pál tűzoltó alezredes terjesztette elő a beszámolót. A megyei parancsnok bevezetőjében szólt arról, hogy az ország, ezen belül megyénk tűzvédelmi helyzete is a népgazdaság teherbíró képességének a függvénye. A beruházások, a felújítások csökkenő száma a tűzvédelemben is megmutatkozott. A takarékosságra és a gazdaságosságra való törekvés esetenként együtt járt azzal, hogy az egyébként szükségesnek tartott feltételek nem, vagy csak korlátozott mértékben álltak rendelkezésre. Ezért külön hangsúlyt kap a fokozott megelőzési munka és az emberi tényező előtérbe helyezése. Nem törvényszerű, hogy a termelés növekedése tűzka- tasztrófákkal járjon együtt. Nagyobb fegyelemmel, magasabb szintű általános és tűzvédelmi felkészültséggel, s ha szükséges, megfelelő határozottsággal és szigorral a tüzek megelőzhetők. A tűzvédelmi helyzetet népgazdasági áganként értékelve az alábbiakat állapította meg: a korábbi évek színvonalához képest az ipar tűzvédelme visszaesést mutat. Az okok közül elsődleges a szervezeti változásokból eredő útkeresések miatti bizonytalanság. Ismét javulás tapasztalható a mezőgazdaság területén. Tovább javult a munkafegyelem és a munkahelyi rend. A szövetkezeti ipar gondjai a szűkös elhelyezési körülményekből adódnak. Kedvező, hogy a lehetőségekhez mérten a felügyeleti szerv igyekszik minden tőle telhetőt megtenni a hiányosságok megszüntetésére. A szolgáltatási igények növekedésével megnőtt a kisiparosok száma is. Ezek közül jó néhánvan tűzveszélyes munkát végeznek. Az ismeretanvasok megszerzésére, a megfelelő munkakörül- ménvek kialakítására a tűzoltóság megfelelő partnerre talált a KIOSZ megyei vezetésénél. A kereskedelmi tevékenységen belül kedvezőbbek a tapasztalatok az eladóterek tűzbiztonsága terén. Azonban továbbra is igen kedvezőtlenül hat a tűzbiztonságra a raktározási helyek zsúfoltsága, szétszórtsága. A lakóépületeknél a legtöbb gondot a magántulajdonú épületek jelentik. A megye statisztikája szerint az összes tűzesetek 50 százaléka a lakóépületekben keletkezik. Az itteni tüzek legnagyobb részét az emberi felelőtlenség, a barkácsolás, valamint az elektromos áram okozza. A beszámoló is megállapította: otthonaink védelmében hatékonyabb együttműködés szükséges a tűzoltóság, a tanácsi szervek, az oktatási intézmények és munkahelyek között. Az elmúlt évben a megyében 241 kárt okozó tűz volt. A keletkezési okok közül első helyen az elektromos áram szerepel. E téren a legtöbb problémát az éghető épület- szerkezetekre szerelt világítótestek, a vezetékrendszerek elhasználódása, a szabálytalanul szerelt berendezések, valamint a kontárkodás jelenti. Számszerűségét tekintve alig kevesebb a gyermekjátékból és a dohányzásból eredő tűzesetek száma. Az előbbi 34, az utóbbi 33 esetben okozott tüzet. Figyelmeztető, hogy az éves összes tűzkár 60 százaléka a mezőgazdasági területen keletkezett. Ez egyrészt adódik az egyre „drágább” technológiai folyamatokból, másrészt a nagy értékű gépek üzembe állításából. Az elmúlt évben tűzeset következtében meghalt 2 férfi és 2 nő, az előző évi 7, illetve 2-vel szemben. Megsérült 7 személy, elpusztult 246 sertés, 220 juh és 20 egyéb állat. A tűzvédelmi hatóságok összesen 840 esetben tartottak ellenőrzést. Emelkedett az ellenőrzések hatékonyságának színvonala és szak- szerűsége is. Megnőtt az építési és használatbavételi eljárásokkal kapcsolatos ügyintézések száma is. A tűzoltóegységek 619 esetben vonultak ki, ebből 474 esetben tűzhöz. A többi egyéb káresethez, közlekedési baleset, épületomlás, vízszivatás stb.) történt. A beavatkozások tapasztalatait értékelve megállapítható, hogy a káresetek felszámolásához szükséges technikai felszerelések számszerűsége és színvonala megfelelő. A gazdálkodási pénzkeret szükségessége kényszerítette rá a tűzoltóságot, hogy házi kivitelezéssel egy műszaki mentőszert alakítson ki. Működésével kapcsolatos tapasztalatok igen kedvezőek. A készültségi állomány taktikai felkészültsége és a tűzoltást közvetlenül irányítók szakmai tudása összességében tovább fejlődött. Továbbra is jelentős a tűzvédelmi feladatok ellátásában tevékenykedő önkéntes segítők munkája. A megyében jelenleg 871 önkéntes és vállalati tűzoltó tevékenykedik. Igénybevételük legnagyobb akadálya, hogy nincs mindenhol megoldva a riaszthatóságuk. Ez főleg az éjszakai órákban jelent gondot. A beszámolóban végezetül megállapította a megyei parancsnok, hogy megyénk tűzvédelmi helyzete továbbra is az elvárható biztonság szintjén áll. Ennek szilárdítására és tovább javítása érdekében kérte dr. Márton Pál a megjelentek további segítségét. A Szekszárdi Húsipari Vállalat felvételt hirdet az alábbi szakmával rendelkezők részére: húsipari szakmunkás, mosómester, karbantartó villanyszerelő, fűtésszerelő, laboráns (egészségügyi szakközépiskolai végzettség szükséges) 2 gyakorlattal rendelkező autószerelő szakmunkás, kétműszakban női betanított munkásokat, jó kereseti lehetőséggel. Női és férfi munkavállalók részére háromműszakos beosztásban: húsipari betanított munkás, öltöző-őr, mérlegelő, húsipari anyagmozgató munkakörbe. Jelentkezés és felvilágosítás a Szekszárdi Húsipari Vállalat munkaügyi osztályán, Szekszárd, Keselyűsi u. 24. (612) a paksi Állami gazdaság földes-pusztai szakosított tehenészeti telepére keres egy tejházvezeUt Szakképzett, vagy a munkához és képzéshez kedvet érző dolgozót keresünk. Családosoknak lakást biztosítunk. Jó kereseti lehetőség. Bérezés teljesítmény alapján. Jelentkezés a telepvezetőnél. Cím: Pusztahencse, Földes-puszta. (845) A ROZMARING A DÉL-DUNÁNTÜLI MGTSZ ÉS A DUNAFÖLDVÁRI MÉH VÁLLALAT ÁFÉSZ ANYÄK NAPJÄRA szekszárdi telepe FELVESZ: megnyitja érettségivel rendelkező új virágboltját — ADMINISZTRÁTORT, Dunaföldvár, ArukiadóAruAtvevö Mészáros utca 1. munkakörbe női munkaerőt, Nagy áruválasztékkal TELEPŐRT, várjuk GÉPKOCSIVEZETŐT, FÉRFI kedves vásárlóinkat. SEGÉDMUNKÁSOKAT. Nyitás: Jelentkezni lehet a szekszárdi telepen, 1984. május 4-én, Bogyiszlói u. 6. Telefon: 12-213. 10 órakor. (842) (838) | A Tolna megyei Állami Épitőipari Vállalat, Szekszárd azonnali felvételre keres minőségi hegesztő szakmunkásokat, D kategóriával rendelkező autóbusz-vezetőt (Szekszárd—Komló járatra). Jelentkezni lehet: TÁÉV munkaügyi osztályán, Szekszárd, Tartsay V. u. 10. (188) A Szekszárdi MEZŐGÉP Vállalat FELVÉTELRE KERES SZAKIRÁNYÚ VÉGZETTSÉGGEL ÉS GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ SZEMÉLYT — TECHNOLÓGUSA — SZERSZÁM- SZERKESZTŐI — NORMA- TECHNOLÖGUSI ÉS — GÉPlRÓNÖI MUNKAKÖRÖKBE. Jelentkezés a vállalat személyzeti és oktatási osztályán, Szekszárd, Keselyűsi u. 20. (215)
