Tolna Megyei Népújság, 1984. április (34. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-28 / 99. szám
1984. április 28. TOLNA 'KÉPÚJSÁG 3 FiatalokI Képességeitek legjavával gyarapitsátok szocialista hazánkat! Szakszervezeti pártaktíva-értekezlet Péter Szigfrid előadását tartja Tegnap délelőtt a megyei pártbizottság oktatási igazgatósága épületének nagytermében szakszervezeti kommunista aktívaértekezletet tartottak, pártbizottsági és üzemi pártvezetőségi titkárok, komimunlista szakszervezeti és állami vezetők, valamint a legjelentősebb üzemek vezetőinek részvételével. A tanácskozás előadója Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság titkára volt. Mint mondta, az aktívaértekezlet célja, hogy segítséget nyújtson a Központi Bizottságnak 3 szakszervezeti munka és annak pártirányítása fejlesz, tésére a múlt év októberében hozott állásfoglalása, az ezzel kapcsolatban a megyei pártbizottság márciusi ülésének határozata feldolgozásához, egységes értelmezésének kialakításához -és eredményes végrehajtásához. — A szakszervezeti politikában nincs szükség alapvető változtatásra, ám a szocialista építőmunka nehezebbé váló fettételei, a megnöveke. détt követelmények fokozott igényeket támasztanak a szakszervezetékiben dolgozó kommunistákkal szemben. Fej. lődésünk mostani szakaszában nyilvánvaló, hogy sok mindent újra kell gondolni a szakszervezetek tevékenységében is. A jelenlegi helyzet által felvetett kérdésekre — az elvi alapok megőrzésével — új módon kell válaszolni. A pártnak jobb feltételeket kell teremtenie a szakszerve. zeti munka számára. A megyei pártbizottság titkára részletesen szólt a szakszervezetek tevékenységének, a pártirányításnak különböző területeiről, hang. súlyozva, hogy a szakszervezet nem egy a többi tömegszervezet között, hanem a hatalmon lévő munkásosztály, a bérből és fizetésből élők legátfogóbb szervezete, ennek megfelelő a szerepe a társadalom fejlődésében. A szak- szervezetek nem lehetnek politikailag függetlenek, de önállóságuk biztosítása szükséges ahhoz, hogy betölthessék szerepüket a szocializmus építésében. A Központi Bizottság eredményesnek ítéli a szakszervezeték eddigi tevékenységét, ám fokozni kell önállóságukat, felelős. ségérzetüket, javítani gazdaságpolitikai munkájukat, hatékonyabbá tenni az érdek- képviseleti, az érdekvédelmi munkát, és fejleszteni az állami, gazdasági szervekkel való együttműködésüket. Szükség van a szakszervezetek kezdeményezőbb fellépésére is. Nem fogadható el, ha csupán a pártszervezet, vagy a gazdasági vezetés döntéseire reagálnak, ha önálló feladatok. önálló funkció nélkül mintegy felzárkóznak. Erősíteni kell a vállalati, intézményi fórumok szerepét egy-egy üzemrész, munkahely munkájának értékelésében, a célkitűzések teljesítését hátráltató kisebb közösségek, illetve a hanyag munkáit végzőkkel szembeni fellépésben. A gazdasággal kapcsolatos szakszervezeti tevékenység nem szűkíthető le a munkaverseny és a brigádmozgalom problémáira. Tekintettel kell lenniök az ország helyzetére, a vállalati élet rrtiindennapjaina. nemcsak a pillanatnyi és helyi, hanem a távlati és népgazdasági érdekekre is. Üi feladatok ielentkeznek a Központi Bizottság múlt héten hozott határozatának megvalósítása terén is. a gazdasági reform továbbfejlesztésében. Nő a vállalati önállóság, a vállalat tevékenységének megítélésével kapcsolatos szakszervezeti álláspontot és a mozgalmi * munka feladatait iórészt csak helyileg lehet kialakítani. Sokkal több érdemi kérdésben szükséges az álláspontok egyeztetése, a közös cselekvés feltételeinek biztosítása. Megnövekedett szerepe van az üzemi mozgalmi élet demokratizmusának. mely szilárd bázist nyújthat és politikai súlyával támaszthatja alá a szak- szervezeti vezetés álláspontját. A megvei pártbizottság pozitívan Ítéli meg a megyében folyó szakszervezeti munkát, ám tapasztalhatók még fogyatékosságok, amelyek ösz- szefüggnek a pártirányítás, a szakszervezetekben dolgozó kommunisták munkájának hiányosságaival. A szakszervezetek pártirányítása a vezető testületeket illeti meg, de fontos, hogy csak a lényeges, politikai jellegű kérdésekben foglaljanak állást, kerüljék a részletekbe való beavatkozást, a túlzott gyámkodást. Ma még csak elvétve fordul elő, hogy a szakszervezetek a párttestületeknek javaslattal élnének egy-egy kérdés megvizsgálására, megtárgyalására. Ezen változtatni szükséges. Igen fontos a tömegszervezetek — köztük a szak- szervezetek — fokozottabb bekapcsolása a döntések előkészítésében. Azok, akik részesévé válnak a döntéseknek, nemcsak szélesebb körű informáltságukkal is segíthetnek, hanem a feladatok kialakítását sajátjuknak érzik és végrehajtásban cse- lekvőbben, nagyobb felelősségérzettel vesznek részt. Tartalmasabbá kell tenni a munkahelyi demokrácia fórumainak működését. A pártszervek-szervezetek rendszeresen, átfogóan értékelik a szakszervezeti munkát, évente több alkalommal is tárgyalják e munka egy- egy részterületét, értékelik a szakszervezetekben működő kommunisták tevékenységét. Azonban nem minden esetben tárják fel a helyi gondokat, ellentmondásokat. Nem lenne helyes általánosítani azt a gyakorlatot, hogy esetenkint egyes átfogó kérdéseket a párt- és a szak- szervezeti testület együttes ülésen tárgyal meg, ez a pártszervezet irányító szerepét és a szakszervezet önállóságát veszélyeztetné. Segítsék, orientálják továbbra is a pártszervezetek témaajánlásaikkal a szakszervezetek testületi tevékenységét, szorgalmazzák az egyes kérdésekkel, rétegekkel való elmélyültebb foglalkozást, fordítsanak nagyobb gondot a szakszervezetekben pártmegbízatással munkát végző párttagok tevékenységére. Javítani szükséges a szak- szervezetekkel kapcsolatos kádermunkát, a tisztségviselők, bizalmiak felkészítését, a szakszervezeti aktivisták közt a párttaggá nevelést. — A Központi Bizottság 1983. október 12-i állásfoglalása és a megyei pártbizottság 1984. március 30-i határozata jó alapot szolgáltat a szakszervezeti munka javítására. A pártszervezeteknek, a kommunistáknak mindezt meg kell tenniök, hogy a határozatok feldolgozását szorosan összekapcsolják a szak- szervezetek előtt álló időszerű feladatok megoldásával. A megyei pártbizottság titkárának előadásához többen hozzászóltak, foglalkoztak a szakszervezeti munka különböző területeivel, a pártirányítás helyzetével, feladataival. Cukorrépa-termesztésünk III. r Es mi van a technikával? Arról már szóltunk, hogy a cukorrépa rendkívül eszközigényes növény, s a betakarítás gépei semmiféle más munkaműveletre nem használhatók. A hazánkban már forgalomban levő francia Herriot gépek közel fele már hétévesnél idősebb, a most behozatalra kerülő Kleine-gyártmányokat még nemigen ismerik, ezeket a drága gépeket nem minden üzem tudja megvenni. A hazai cukorrépatermelő gazdaságok mindinkább az itthon gyártott gépekre szorítkoznak. A mezőgazdasági gépgyártó iparon belül a szekszárdi Mezőgép foglalkozik a cukorrépa gépeinek előállításával. A gépgyártás helyzetéről Zsigovits Istvánnal, a Szekszárdi Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat igazgatójával beszélgettünk. — Vállalatunk immár 18 —20 éve foglalkozik a cukorrépa gépeinek a gyártásával. A kis és közepes területen gazdálkodó üzemek részére készítünk vontatott gépeket, amelyeket a meglévő erőgépek után lehet kapcsolni. Ezek biztonságosak és olcsók: a fejező, kiszántó és felszedő gépcsoport 800—900 ezer forintba kerül. Ennek az az előnye, hogy az egyes munkafázisokat meg lehet szakítani, például az eső előtt lefejezett répát akkor lehet felszedni, amikor már megszikkadt a föld. — A termelési rendszerek 1975 után más növényekhez hasonlóan a cukorrépa-termelést is koncentrálták. Ennek következtében a 600— 800—1000 hektáros tábla sem ment ritkaságszámba. Minthogy a cukortartalom miatt a betakarítást maximum 6 hét alatt be kell fejezni, a vontatott gépek nem győzték a munkát ekkora területen. Következésképpen olyan gépekre lett szükség, amelyek nagy teljesítményűek. — Ekkor fejlesztette ki a szekszárdi Mezőgép az önjáró - cukorrépa-betakarító gépeit. — Minthogy mi cukorrépagépekre szakosodtunk, természetes, hogy a mi feladatunk lett az önjáró gépek gyártása is. Mind ez ideig önjáró gépeket csak a Szovjetunióban készítettek, ez azonban nem nyerte el a magyar szakemberek egyértelmű tetszését. Ezért aztán nyugatról, Franciaországból hoztak be kétmenetes, önjáró betakarítógépeket, amely az első menetben fejez és kiszánt, a második menetben pedig a rakodókocsira teszi a répát. Ezekből a Herriot gépekből meglehetősen sok érkezett be az országba, s munkájával a termelők elégedettek voltak. Itt Szekszárdon kezdtünk az olyan gép kifejlesztéséhez, amely a francia gépet helyettesíti. Ez a munka három évet vett igénybe, s 1981-ben húsz, 1982-ben pedig harminckét önjáró gépet gyártott, és értékesített a szekszárdi Mezőgép. Az általunk előállított gép ugyanazokat a munkaműveleteket végzi, mint a Herriot. — A fejlesztés során volt-e olyan igény, hogy a hazai gép alkalmazkodjon a speciális magyar körülményekhez? — Természetesen. Nagyon fontos szempont volt, hogy ezek a gépek a legszélsőségesebb időjárási körülmények között is megbízhatóan dolgozzanak, például akkor, ha sáros a talaj. Ilyen gép viszont csak hidrosztatikus hajtással képzelhető el, amit — minthogy a hazai ipar nem gyártja — külföldről kell beszereznünk. Az erőforrást a Rába 160 lóerős motor adja. A gépet a Mezőgazdasági Műszaki Fejlesztési Intézet, valamint — amire a mezőgépiparban még nem volt példa — társadalmi bizottságok vizsgálták. Számos paramétere megegyezik a francia gépével, kivéve egyet: a motor fogyasztását, ami 30 százalékkal több. Ez azonban nem rajtunk múlik, hanem a Rába Vagon- és Gépgyáron, ami nem csupán az önjáró, hanem több erőgép motorját is gyártja. — Ha ez így van, akkor a piaccal lehet probléma, illetőleg a megszokással. — A már korábban „megdolgozott” piacot mérhetetlenül nehéz meghódítani. Noha a magyar és a francia gépek ára azonos, az utóbbit már megszokták a gépek kezelői. A mi gépeink valóban nehezebbek, de azonos a teljesítményük. S azért nehezek, mert az időjárásunkhoz való alkalmazkodás alapvető igény volt. — Hány önjáró gépet adtak el az elmúlt évben? — Egyetlen egyet sem, mert nem volt rá igény. Ez részben a megnehezedett gazdasági körülmények következménye, de a közgazdasági helyzet sem inspirálta az üzemeket arra, hogy nagyobb területen termeszszenek répát. — S idén mennyi a megrendelés? — Tíz önjáró gépre jelentették be igényüket a termelők. Ezenkívül olyan, traktorra szerelhető kétmenetes gépre lenne szükség, amely elöl fejez, hátul pedig kiszánt. Ilyen gépet mi már tíz évvel ezelőtt gyártottunk, az elmúlt év őszén pedig ismét bemutattuk a gazdaságoknak. Ebből a géptípusból is tízet rendeltek a gazdaságok. — Mennyi gépre van kapacitásuk? — Évente száz önjáró, és háromszáz két-, illetve hárommenetes gépet lennénk képesek elkészíteni. Jelenleg ezt a kapacitást a szőlőművelő gépek gyártására fordítjuk. — Milyen fejlesztési elképzeléseik vannak? — Cukorrépagépekre továbbra is szükség lesz, ezért új típusú gépek fejlesztésén dolgozunk. Csehszlovák partnereinkkel közösen fejlesztettünk ki egy önjáró gépet, olyat, aminek a paraméterei némileg eltérnek az eddig gyártott gépek fontosabb mutatóitól. Ezt a gépet ez év augusztusában szeretnénk bemutatni a termelési rendszereknek, üzemeknek, és a kereskedőknek. Reméljük, elégedettek lesznek az új géptípussal. D. VARGA MARTA Jól bevált a Mezőgép CK—6 -os cukorrépa-kiszedö és re. ndrerakó gépe
