Tolna Megyei Népújság, 1984. április (34. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-27 / 98. szám

1984. április 27. ( TOLNA N _ 2 rtÉPÜJSAG Erősödjék a szocializmust építő népek egysége! Közös közlemény Sadli Bendzsedid látogatásáról Kádár János Angyalföldön 0, * (Folytatás az 1. oldalról.) Ismerkedés a gyár termékeivel. (Telefotó) Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz- poniti Bizottsága első titkárá­nak és Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa elnökének meg­hívására Sadli Bendzsedid, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság elnöke, a Nemzeti Felszabadítást Front (FLN) Pártjának főtitkára 1984. április 24. és 26. között hivatalos baráti látogatást tett a Magyar Népköztársa­ságban. Kádár János és Losonczi Pál megbeszéléseket folyta­tott Sadli Bendzsedid elnök­kel. A szívélyes és baráti légkörű tárgyalásokon átte­kintették a kétoldalú kap­csolatokat és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. Megelégedéssel állapították meg, hogy a ikét ország és a két nép közötti baráti együtt­működés jól fejlődik, és ma­gas szintet ért el. Egyet­értettek abban, hogy a keres­kedelmi forgalom folyamatos fejlesztése érdekében előse­gítik a kapcsolatok sokolda­lúbbá és kiegyensúlyozottab­bá tételét. Ezzel összefüggés­ben hangsúlyozták a kor­mányközi vegyes bizottság szerepét a lendületesebb fej_ lődés, az együttműködést elő­segítő feltételek megteremté­sében, szoros összhangban a két ország lehetőségeivel. Aláhúzták a tudomány, a tájékoztatás, a kultúra terü­letén folyó együttműködés bővítésének jelentőségét, amely elősegíti a két ország tapasztalatainak, lehetőségei. nek alaposabb megismerését és a két nép barátságának erősítését. Kiemelték az MSZMP és az FLN-párt közötti kapcsola­tok elmélyítésének fontossá­gát és szerepét a két ország együttműködésében. Ugyan­csak hangsúlyozták a két or­szág parlamentjei közötti kontaktusok erősítését. Aggodalmukat fejezték ki a nemzetközi feszültség nö­vekedése miatt. Hangsúlyoz­ták meggyőződésüket, hogy a nemzetközi feszültség csök­kentése a nemzetközi kap­csolatok igazságos és méltá­nyos alapon történő átalakí­tásával érhető el. Egyetértet­tek abban, hogy a nemzetközi légkör javulásának fontos feltétele a népek önrendelke­zésének. jogegyenlőségének, nemzeti szuverenitásának, a határok sérthetetlenségének tiszteletben tartása, a bel- ügyekibe való be nem avat­kozás, a fenyegetésről, az erőszoik alkalmazásáról való lemondás, s annak biztosítá­(Folytatás az 1. oldalról.) gítségért. Később, a negyve­nes években az államkapita­lista fejlődés nem tudta fel­számolni a nyomort és az elégedetlenséget. Még sok évi szenvedés következett, amíg az 1978-as április 28.-i forradalom véget vetett a gazdasági és politikai csőd­nek és elsöpörte az uralko­dó rezsimet. Ismeretes azon­ban, hogy a lelkesítő célo­kért küzdő fiatal és tapasz­talatlan párt- és államve­zetés súlyos hibákat követett el, ennek a következménye lett, hogy felbátorodtak a belső és külső ellenforradal­mi erők. Ebben a helyzet­ben tett eleget az 1978-as barátsági és együttműködé­si szerződésnek a Szovjet­unió, amikor az afgán kór­sa, hogy ia népek szabadon választhassák meg saját po­litikai. gazdasági és társa­dalmi rendszerüket. Nagy fontosságot tulajdonítottak a politikai párbeszéd elősegí­tésének, amelyek konkrét megoldások és egyeztetett in­tézkedések kidolgozásával hozzájárulnak a nemzetközi feszültség csökkentéséhez. Rámutattak, hogy sürgős, hatékony intézkedéseket kell foganatosítani az általános és teljes leszerelés megvaló­sításának érdekében. Kife­jezték reményüket, hogy az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedé­sekkel és leszereléssel fog­lalkozó stockholmi konfe­rencia hozzájárul a párbe­széd új raf el vételéhez, egy újabb tárgyalási folyamat megkezdéséhez. Támogatják a Földközi­tenger térségének a béke, a biztonság és az együttműkö­dés zónájává történő átalakí­tására irányuló erőfeszítése­ket, különös tekintettel az európai és a földközi-tenge­ri térség biztonságának ösz- szefüggéseire. A nemzetközi gazdasági kérdéseket áttekintve aggo­dalmuknak adtak hangot a világgazdasági helyzet jelen­tős romlása miatt, amely kü­lönösen a fejlődő országokat sújtja. Támogatásukról biz­tosították azokat az erőfeszí­téseket, amelyek az új gaz­dasági világrend megterem­tésére hivatott globális tár­gyalások összehívására irá­nyulnak a közös érdekek, az egyenlőség és az igazságos­ság elve alapján. A felek megerősítették szo­lidaritásukat a gyarmati uralom, a fajüldözés ellen küzdő erőkkel, így a namí- biai nép harcával, amelyet törvényes képviselője, a SWAPO irányításával foly­tat. Szükségesnek tartották az ENSZ Biztonsági Tanácsa 435. sz. határozatának teljes és azonnali megvalósítását. Támogatásukról biztosították a dél-afrikai nemzeti felsza­badítás! mozgalmat. Hang­súlyozták, hogy a nyugat- szaharai kérdést az Afrikai Egység Szervezete XIX. csúcsértekezletén hozott ha­tározat — amelyet az ENSZ közgyűlése is támogatott — alapján kell megoldani. Aggodalmukat fejezték ki a közel-keleti válság súlyos­bodása miatt. Hangsúlyoz­ták, hogy az igazságos és tartós közel-keleti béke csak a válság átfogó rendezésével valósítható meg. A megol­dásnak biztosítania kell a palesztin nép nemzeti jogai­mány többszöri kérésére csapatokat irányított az or­szágba. A fiatal afgán népi de­mokratikus állam, az elmúlt hat év alatt jelentős ered­ményeket ért el a gazdaság és társadalmi élet fejlődésé­ben. Népeink összefogásának, kölcsönös szolidaritásának kifejeződése az 1982-ben megkötött magyar—afgán barátsági és együttműködési szerződés. Országaink kor­mánya és népe — hangsú­lyozta a HNF Országos Ta­nácsának titkára — elítéli a fegyverkezési verseny foko­zását, a nemzetközi feszült­ség fokozására irányuló im­perialista törekvéseket és a nukleáris rakéták nyugat­európai telepítését. nak érvényesítését, beleértve független, önálló állama megalakításának jogát is. Hagnsúlyozták, hogy a Pa­lesztinái Felszabadítási Szer­vezetnek, a palesztinai arab nép egyedüli törvényes kép­viselőjének részt kell vennie minden olyan tárgyaláson, amely a közel-keleti válság igazságos és tartós rendezé­sét szolgálja. Síkraszálltak Libanon szu­verenitása, függetlensége, területi integritása és egysé­ge, az arab népek közössé­géhez tartozása mellett. Kö­vetelték az izraeli megszálló csapatok teljes és feltétel nélküli kivonását Libanon­ból és valamennyi megszállt arab területről. A felek aggodalmukat fe­jezték ki az Irak és Irán közötti fegyveres konfliktus elmélyülése miatt, és egyet­értettek abban, hogy a szembenálló feleknek is alap­vető érdeke a háború hala­déktalan befejezése, a tár­gyalásos, politikai rendezés elősegítése. A közép-amerikai válság­ról szólva hangsúlyozták, hogy olyan politikai megol­dást kell keresni, amely a jószomszédi kapcsolatok, az államok belügyeibe való be nem avatkozás elvén alapul, tiszteletben tartja a népek önrendelkezési jogát, bele­értve, hogy szabadon vá- laszthasság meg saját poli­tikai, gazdasági és társa­dalmi rendszerüket. Kifejezték meggyőződésü­ket, hogy a Sadli Bendzse­did köztársasági elnöknek, az FLN Pártja főtitkárának magyarországi látogatása új távlatokat nyit a magyar— algériai együttműködésben, és újabb lendületet ad a két ország közötti együttműkö­dés elmélyítésének, baráti kapcsolataik erősítésének. Sadli Bendzsedid elnök hi­vatalos baráti látogatásra hívta meg Algériába Kádár Jánost, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkárát, és Losonczi Pált, az Elnöki Ta­nács elnökét, akik a meghí­vást köszönettel elfogadták. Sadli Bendzsedid, az Al­gériai Demokratikus és Né­pi Köztársaság elnöke, a Nemzeti Felszabadítási Front Pártjának főtitkára kifejezte köszönetét a két ország és a két nép közötti barátságot és kölcsönös tiszteletet tükröző szívélyes fogadtatásért, amelyben az algériai vendé­geket a baráti Magyarorszá­gon részesítették. (MTI) A nagygyűlésen szót kért Afganisztán nagykövete is, aki meleg hangon mondott köszönetét a magyar párt, kormány és nép testvéri se­gítségéért. Beszélt az ország fejlődéséről, és arról, hogy a két nép mind többet tud meg egymásról az interna­cionalizmus, a barátság je­gyében. A nagygyűlés második ré­szében a Zeneiskola növen­dékei adtak hangversenyt, majd a hazánkban tanuló afganisztáni diákok egy cso­portja mutatott be néhá­nyat — fergeteges sikerrel — az afgán nép daláiból és táncaiból. A nagygyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget. vezetőinek társaságában adott áttekintést a munkála­tokról. Csak címszavakban: Kétszer három sávra széle­sített Árpád-híd, a metró újabb két kilométeres, a pesti hídfőnél végződő sza­kasza, Óbudát és Angyalföl­det összekötő, a Róbert Ká­roly körúton közlekedő 1-es gyorsvillamos, új felüljárók a Duna két partján, s több aluljáró-rendszer — ezekkel és sok más kapcsolódó léte­sítménnyel lesz gazdagabb idén novemberre, az átadás tervezett időpontjára Buda­pest. Nemcsak a beruházás mé­retei, hanem az itt alkal­mazott korszerű műszaki megoldások is rendkívül fe­gyelmezett, összehangolt munkát kívánnak a kivite­lezésben résztvevő 45 válla­lat 1200 dolgozójától. Sehol nincs elmaradás, napra tart­ják a határidőket — jelen­tette Dalmy Tibor; erre ösz­tönzi a szakembereket a bri­gádok közötti munkaver­seny, s a kollektívákat érde­mük szerint jutalmazó, s ha kell az elvonással is élő pré­miumrendszer. „Tartjuk és tartani is fogjuk az ütemet” — erősítette meg a Központi Bizottság első titkárának Bo­ros András, a KÉV—Metró Vállalat — a Népköztársa­ság kiváló brigádja címmel kitüntetett — kollektívájá­nak vezetője is. Ehhez kí­vánt jó erőt, egészséget Ká­dár János, kézfogással, szí­ves szóval búcsúzva az épí­tőktől. A látogatás következő ál­lomása a Váci út nagy ha­gyományú üzemei közül az egyik, az Akkumulátor- és Szárazelemgyár volt. A vál­lalat három éve lett önálló, s azóta — miként Herczeg Ferenc igazgató és Vladár Miklós, a pártszervezet tit­kára elmondta — nagy lép­tekkel halad előre. Az üzemcsarnokokban mutatták be a vendégnek termékeiket, köztük a savas akkumuláto­rokat, amelyeknek árát a termelékenység jelentős nö­velésével az elmúlt években több ízben is csökkenteni tudták. Legnagyobbrészt nemrégiben kifejlesztett gyártmányok kerülnek le a szerelősorokról, olyanok, amelyekhez a korábbinál egyötödével kevesebb ólmot használnak. Ezzel, s más módszerekkel tavaly 42 mil­lió forint értékű, részben importból származó anyagot takarítottak meg. Az eredmények forrását jól szemléltették a követke­ző üzemrészben látottak: itt gvártják ugyanis azokat a célgépeket, amelyeket a vál­lalat mérnökeinek, munká­sainak találmányai nyomán terveztek. A szárazelem­üzemben, ahol évi 16 millió darabos termelésükkel ma már maradéktalanul képe­sek kielégíteni az itthoni igényeket, zömében lánvok, asszonyok fogadták Kádár Jánost. Gresa Laiosné. a 7Wnvi tiona szocialista bri­gád vezetőie kérte meg a Köznonti Bizottság első tit­kárát. how a brigádnaplóba írt beiegvzéssel is tegye em­lékezetessé a látogatást, main «szeretettel invitálták a vendéget: vegyen részt a munkásünnenet köszöntő röpgvűl ősükön. — Bizakodón, jó hangulat­ban készülünk máius else­jére — mondotta felszólalá­sában Schlovicskó Gézáné, az üzemrész szakszervezeti főbizalmija. — Ehhez az is hozzájárul, hogy tegnap ve­hette át kollektívánk a Ki­váló Vállalat kitüntetést. Büszkék vagyunk erre a címre, hiszen megdolgoztunk érte; önállóságunk három éve alatt a termelés 40, jö­vedelmünk 30 százalékkal emelkedett. Tudjuk, hogy ez az önállóság nagyobb fele­lősséget is jelent; nemcsak a vezetők, hanem a gyári közösséget képviselő dolgo­zók, szakszervezeti aktívák számára is, akik érdemben részt vesznek az irányító tes­tületek munkájában, a dön­tésekben. Ezután Kádár János kö­szöntötte a munkásgyűlés résztvevőit. Megköszönte a meghívást és a szíves fogadtatást. El­mondta, örül, hogy ismét el­látogathatott az Akkumulá­tor- és Szárazelemgyárba, amely most elnyerte a Ki­váló Vállalat címet. Látoga­tására — tette hozzá — a párt Központi Bizottságának nagy fontosságú ülése után került sor, amelyen a legje­lentősebb mai kérdésekkel, a nemzetközi helyzettel és a gazdasági építőmunkával fog­lalkoztak. A nemzetközi kérdésekről szólva emlékeztetett arra, hogy az elmúlt napok­ban hazánk vendége volt a Szovjetunió nagyra becsült képviselője, Gromiko elvtárs és fővárosunkban tanácskoz­tak a szocialista országok külügyminiszterei. Ma reg­gel is folytatódtak a tárgya­lások az Algériai Népi De­mokratikus Köztársaság el­nökével, Rámutatott, ezek az események kapcsolat­ban vannak azokkal a kér­désekkel, amelyek ma az embereket leginkább foglal­koztatják, vagyis, hogy a vi­lágon béke legyen, s népünk is békében élhessen, építhes­se a szocializmust. Pártunk, kormányunk is ezen mun­kálkodik, mert a béke létünk alapvető feltétele. Most a nemzetközi helyzet feszült, s ez kiváltképpen megköveteli a szocialista or­szágoktól, hogy gondoskod­janak népeik biztonságáról — mondotta Kádár János. — Nem engedjük, s nem enged­hetjük meg, hogy az impe­rialisták erőfölénybe kerül­jenek, mert akkor diktálni akárnának. Mi nem keres­sük az összeütközéseket, a mi politikánk az, hogy minden kérdést valamennyi érdekelt fél biztonságának megfelelő megállapodásokkal rendezzünk. Bár a múlt év végén Nyugat-Európában megkezdték a közép-hatótá­volságú amerikai rakéták te­lepítését, ezt az álláspontun­kat fenntartjuk. De látszat- tárgyalásokra sem a Szovjet­unió, sem a Varsói Szerző­dés többi országa nem haj­landó. Mi valódi tárgyaláso­kat, tisztességes megoldást akarunk. Ez a mi külpoliti­kánk lényege, ezért tanács­kozunk egymás között, ezért tárgyalunk a fejlődő orszá­gok és a fejlett tőkés orszá­gok képviselőivel. Meggyőződésünk, hogy az erőegyensúly és annak a fegyverzetek alacsonyabb szintjén való létrehozá­sa nemcsak a Szovjetunió­nak és a Varsói Szerződés többi országának, hanem minden országnak, minden népnek egyformán érdeke. Mi ezért a tisztességes állás­pontért dolgozunk, s bíznunk kell abban, hogy munkánk eredményes lesz. Bíznunk kell, mert a normális em­beri ész parancsa az, hogy meg kell egyeznünk. Kádár János ezek után gazdasági kérdésekről szólt, hangsúlyozta, hogy a 16 éve eredményesen működő gaz­daságirányítási rendszer be­tölti feladatát, de a növek­vő követelményeknek meg­felelően tovább kell fej­lesztenünk. Rámutatott, hogy a gazdaságirányí­tási rendszer csak eszköz a hatékonyabb munkára, na­gyobb eredményeket az ed­diginél termelékenyebb, gaz­daságosabb munkával, az áruk minőségének javításá­val, fokozottabb anyag- és energiatakarékossággal ér­hetünk el. Csak a munka teremtheti meg a feltételeit annak, hogy hazánkban az emberek, a családok kielé­gíthessék alapvető szükség­leteiket, nyugodtan, tisztes­ségessen élhessenek. Az a cél, hogy aki jól dolgozik, az többet keressen, de aki nem végzi el tisztességgel a dol­gát, az anyagilag se járjon jól. így ösztönzhet becsüle­tes, tisztességes munkára a meggyőződés és az érdek. A Központi Bizottság első titkára a szociálpolitikáról szólva hangsúlyozta a társa­dalmi igazságosság érvénye­sítésének fontosságát. Ki­emelte, hogy csak az része­süljön a társadalom támoga­tásában, aki ténylegesen rá­szorul, de aki nem érdemes rá, az ne élhessen vissza rendszerünk humanizmusá­val. Kádár János felhívta a fi­gyelmet, hogy a gazdaságirá­nyítási rendszer továbbfej­lesztésének egyik fontos cél­ja: növelni a dolgozó kol­lektívák részvételét a dönté­sek meghozatalában, s ezen keresztül a felelősségüket is a helyi feladatok megoldásá­ban. A mai kedvezőtlen kül­gazdasági körülmények kö­zött különösen fontos — hangoztatta Kádár János —, hogy jobban hasznosítsuk a rendelkezésünkre álló gépe­ket, jobban takarékoskod­junk anyaggal és energiával, mert csak így tudunk még dinamikusabban fejlődni, így lehet emelni az életszínvo­nalat, és még inkább érvé­nyesíteni a társadalmi igaz­ságot. Ez a mi politikánk, s ennek megvalósításához kérjük az önök megértését és támogatását is — fejezte be felszólalását Kádár János, majd gratulált a gyár dol­gozóinak a jó eredmények­hez, és kellemes május el­sejei ünnepséget, jó egészsé­get, további sok sikert kí­vánt a jelenlévőknek, mun­katársaiknak. Kádár János angyalföldi látogatása a gyár dolgozóival folytatott kötetlen beszélge­téssel fejeződött be. (MTI) Magyar-afgán barátsági nagygyűlés Dombóváron

Next

/
Thumbnails
Contents