Tolna Megyei Népújság, 1984. április (34. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-20 / 93. szám

1984. április 20. 2 IRfÉPÜJSÁG Éljen a kommunista és munkáspártok internacionalista szolidaritásai 4 Gromiko látogatásának visszhangja (Folytatás az 1. oldalról.) A nagyobb nyugat-európai lapok közül a párizsi Le Monde és a londoni The Guardian jelentette a láto­gatást, a Le Monde kitért a magyar diplomácia fokozott aktivitására. — Gromiko szerint lehet­séges az enyhülési politika visszatérése — ezzel a cím­mel közöl tudósítást a mad­ridi El Pais a szovjet kül­ügyminiszter hivatalos buda­pesti látogatásáról. A tár­gyalásokról kiadott közös közleményből azt emeli ki, hogy mindkét fél rendkívül veszélyesnek minősíti az új amerikai nukleáris rakéták nyugat-európai telepítésének megkezdését, amely a kato­nai erőfölény megszerzésére irányuló politika megnyilvá­nulása. A lap hangsúlyozza, hogy a szovjet és magyar fél véleménye szerint a szocia­lista országok válaszintézke­désére nem lenne szükség, ha a NATO-államok vissza­térnének a telepítések meg­kezdése előtti állapotokhoz. A lap beszámol arról is, hogy a magyar fővárosban kerül sor a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülésére. A bolgár rádió és a tele­vízió szerdai híradásaiban részletesen beszámolt Kádár János és Andrej Gromiko találkozójáról. A csütörtöki napilapok megkülönböztetett figyelmet szenteltek az MSZMP KB első titkára és a szovjet külügyminiszter közötti tárgyalásoki ak. Valamennyi prágai lap, a rádió és a televízió vezető helyen foglalkozott Andrej Gromiko és Kádár János ta­lálkozójával, a Szovjetunió külügyminiszterének buda­pesti látogatása végén ki­adott közleménnyel. A Lidová Demokracie és a Svobodné Slovo kiemelte, hogy Kádár János és Andrej Gromiko azonos véleményt vall a nemzetközi helyzet kiélező­désének okairól. A lengyel országos napi­lapok Andrej Gromiko és Kádár János találkozójáról beszámolva kiemelték, hogy a nemzetközi helyzettel fog­lalkozó véleménycserében a felek azonos állánpontra he­lyezkedtek, ami a nemzetközi helyzet romlásának okát il­leti. Andrej Gromiko és Ká­dár János nagyra értékelte a magyar—szovjet kapcsola­tok jelenlegi helyzetét, s rá­mutattak, hogy a kapcsola­tok a marxizmus—leniniz- mus és a szocialista inter­nacionalizmus alapelvein nyugszanak — írták a csü­törtöki lengyel lapok. Nakaszone lemondta európai körútját Tokio, Nakaszone Jaszhiro japán miniszterelnök le­mondta júniusra tervezett látogatását az NSZK-ba, Franciaországba, Olaszor­szágba és a Vatikánba. A hírt maga a kormányfő kö­zölte újságírókkal. Nakaszone az eredeti ter­vek szerint a vezető tőkés or­szágok állam, és kormány­főinek június második he­tében Londonban sorra kerü­lő csúcsértekezlete után uta­zott volna az említett orszá­gokba, s már meg is kezdő­dött az utazás előkészítése. Így viszont a miniszterelnök csak a brit fővárosban időzik majd, s onnan visszatér To­kióba. Értesülések szerint a láto­gatások lemondása mögött belpolitikai okok állnak. Az elődeinél ugyanis jóval aktí­vabb külpolitikát folytató kormányfő szembetalálta ma­gát pártja, a konzervatív LDP befolyásos vezetőinek ellenkezésével. Salvadori harcok A salvadori junta hadserege nagyszabású ellentámadás­ba kezdett, hogy visszaszorítsa az előnyomuló hazafias erőket Morazan és San Miguel tartományokban. A junta tisztjei a haditervről tanakodnak. (Telefotó) Vatikáni átszervezések Szokatlan, egyes értékelések szerint ha­tásukban valósággal földrengéssel felérő átszervezéseket hajtott Végre II. János Pál pápa a Vatikán élén. Az április 9-én nyil­vánosságra hozott, 18 személyt érintő ki­nevezések megfigyelők szerint részint azt jelzik, hogy a jövőben számolnak azzal, hogy az egyházfő, utazásai miatt, sokszor távol lesz a Vatikántól, és jelzik azt is, hogy a Szentszék különös figyelmet for­dít a fejlődő országokkal való kapcsola­tokra. Az előbbivel függ össze Agostino Ca- saroli bíboros hatáskörének kiszélesítése. A saját kezűleg írt pápai okmány az ál­lamtitkár-kardinálist most már miniszter- elnöki jogkörrel is felruházza. Rendelete­ket írhat alá a pápa helyett, pénzt, bélye­get bocsáthat ki és általában azokat a vi­lági jogokat gyakorolhatja, amelyek ed­dig a mindenkori egyházfejedelmet illették meg. Például, módjában áll a Vatikán tel­jes pénzügyi alapjának, bankjának át­szervezése is. Az egyszemélyi felelősség mellett az ellenőrző tevékenysége kiterjed a kúria valamennyi felelős beosztású meg­bízottja és az általuk irányított hivatalok tevékenységére is. Casaroli tevékenységét egy csúcsszerv, afféle kabinettanács segíti. Az olasz Agos­tino Casaroli helyettese a spanyol Eduardo Martinez Somalo. A hittani kongregáció élén a német Joseph Ratzinger áll. (Az egykori inkvizíciós szerv, a Szent Hivatal prefektusa nem sokkal húsvét előtt kö­zölte, hogy az egyház nem tűri, az evan­géliumtól idegennek tekinti a felszabadító mozgalmak papi támogatását.) A püspö­kök kongregációját a benini Bernardin Gantinra bízta a pápa. A papság kongre­gációját az ultrakonzervatív Silvio Oddi olasz bíboros irányítja továbbra is. A szer­zetesrendek kongregációjának élére Jean Jerome Hamer belga főpap került. A hitter­jesztés, a missziók irányítását ezentúl az ír Dermot Ryan intézi; a nevelésügyi kongregáció élén az amerikai William Baum áll. Figyelemre méltó, hogy míg alig negyed- százada, XII. Pius halálakor, mindössze két nem olasz tagja volt a vatikáni kor­mánynak, II. János Pál viszont már 7 külföldi és mindössze 3 olasz prefektust választott. A fejlődő országokhoz fűződő különleges vatikáni érdekek szempontjá­ból a megfigyelők a legfontosabbnak a szerzetesrendeket irányító kongregáció élén bekövetkezett változást tartják; Jean Jerome Hamer belga bíboros nyilvánvaló­an azzal a céllal került új helyére, hogy a fejlődő országokban tevékenykedő, a társadalmi és politikai kérdések iránt élénken érdeklődő szerzeteseket terelje vissza az egyház érdekeit megszabó kor­látok közé. Elődje, Eduardo Pironio argentin bíbo­rost sokan azzal vádolták, hogy túlságo­san elnéző a dél-amerikai katonai dikta­túrák ellenfeleit támogató papokkal szem­ben. És végül egy csöndes, de látványos bu­kást is takar a „vatikáni földrengés”: Paul Marcinkus amerikai érsekről van szó. A pápa nem bocsátotta meg neki Olaszország legnagyobb bankcsődjében játszott kétes szerepét, pénzügyi manipu­lációit, melyekért végül is a Vatikán sú­lyos dollárokkal fizetett. A Vallási Ügyek Intézetet (IOR), amelynek Marcinkus for­mailag továbbra is elnöke, átszervezik. És hogy azután mi vár az érsekre, csak az egek tudják. A helytartó közelében azon­ban nem tartják lehetetlennek egy ko­lostor nyugodtabb légkörét a Vatikán za­jos világa helyett. KIRÁLY ERNŐ PANORÁMA BUDAPEST A Szíriái Arab Köztársa­ság nemzeti ünnepe, az or­szág függetlensége kivívásá­nak 38. évfordulója alkalmá­ból Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Hafez Al-Asz- szad köztársasági elnöknek és Abdel Rauf Al-Kasszem miniszterelnöknek. BECS A NATO-országok csütör­tökön általuk újnak minősí­tett javaslatokat terjesztet­tek elő a bécsi haderőcsök­kentési tárgyalásokon. A Varsói Szerződés országai készek ugyan tanulmányoz­ni a nyugati elgondolásokat a május végén folytatódó tárgyalásokon, de máris le­szögezték a tényt: a NATO csak új csomagolásban ter­jesztette elő immár 5 éves javaslatait, amelyeket a szo­cialista országok eleve eluta­sítottak. A bécsi tárgyalások soron következő, 33. forduló­jának megkezdését a húsvéti szünet után, május 24-re tűzték ki. BEJRUT Bizakodó légkörben kezdő­dött még csütörtökön Da- maszkuszban Hafez Asszad szíriai és Amin Dzsemajel libanoni elnök második csúcstalálkozója, amely egy­beesett a libanoni csapat­szétválasztási terv első sza­kaszának végrehajtásával. A bejrúti kikötőtől a hegyvidé­ki Szűk el-Garbig nyúló pol- gárhábarús frontvonal teljes hosszában elfoglalták állo­máshelyüket a libanoni és francia tűzszüneti megfigye­lők. A demarkációs vonalat nyolc szakaszra tagolták, s szakaszonként nyolc-tíz el­lenőrző posztot létesítettek. Önállóan, felelősséggel (Folytatás az 1. oldalról) Ehhez az önállósághoz azonban az eddiginél sokkal­ta nagyobb intézményesebb kollektív felelősségválla­lás szükséges. Ezért a VII. ötéves tervidőszakban a vállalati kollektívák egyre tágabb körének nagyobb szava, szerepe lesz munkahelyük sorsának alakításá­ban, mind eddig. Ennek révén a vállalatok irányítá­sában egyre több szerephez jut a „belülről vezérlés” a külső irányítás helyett. A külső irányítást, a nép- gazdasági terv érvényesítését az egyértelműbb orien­tációt közvetítő szabályozók veszik át. A társadalom időszerű és távlati érdekei két csa­tornán vezérlik majd a termelő-gazdálkodó egysége­ket. Egyrészt a közgazdasági szabályozás segítségével, másrészt — s ez az új elem — a termelő-gazdálkodó egységek meghatározott körében, a munkavállalók in- tézményesítettebb beleszólása révén is. A megalakítandó — elsősorban a közepes üzemek — vállalati tanácsaiban, illetve a kisebb vállalatoknál a vezetőség közvetlen megválasztása útján nem kevés felelősség kerül a dolgozó kollektívák vállaira. Ott, ahol a vállalatvezetés új formáit alkalmazzák — a feldolgozóipar nagy részében — a közösségek most már nemcsak a végrehajtásban, hanem a vállalati tervek, stratégiai döntések összeállításában, kialakí­tásában is részt vállalnak majd. Az érintett vállalati kollektívák a gazdálkodási programok demokratikus összeállításával a tulajdonosi funkciók egy részének közvetlen gyakorlását kezdik meg. A tulajdonosok egyre inkább a jó gazda módjá­ra alakíthatják majd a gondjaikra bízott közvagyon sorsát. A szabályzók — 1985-től fokozatosan — egyér­telműen csak a jó gazdákat honorálják majd, akik a társadalom vagyonát, jövedelmét valóban gyarapítják. Üj feladat, új szerepkör lesz ez több tízezer dolgo­zó ember számára. Átalakul a vezetők és a vezetettek felelősség-megoszlásának aránya is. Mert igaz az, hogy a megválasztott igazgató, meghatározott ideig továbbra is egyszemélyben lesz felelős a vállalat mindennapi munkájáért, de már nemcsak a törvényes felügyelet számára tartozik felelősséggel, hanem a vállalati ta­nács, vagy az iparvállalat „közgyűlés” számára is. Nyilvánvalóbbá lesz a vezetés és a végrehajtás közös érdeke, közös gondja. Ezáltal jelentős erőforrások tárulnak fel az ered­ményesebb munka számára, és növekvő társadalmi­gazdasági szerepével összhangban álló befolyáshoz jut az „emberi tényező”. Az új tér kínálta pályával per­sze mindenütt, mindenkinek nagy tudással, körülte­kintéssel, kötelességérzettel kell élnie. Azzal is szá­molni kell ugyanakkor, hogy egy új, hatásos eszköz birtokbavétele még nem jelenti azt, hogy azonnal tö­kéletesen bánni is tudunk vele. Tehát ne keltsen két­ségeket, ha az eredmények nem jelentkeznek azonnal. Bízhatunk abban, hogy néhány év múlva az eredmé­nyek sokasodása, az ipar teljesítményének növekedé­se igazolni fogja, hogy most is a legmegfelelőbb irányba léptünk a reform továbbfejlesztésének útján. GERENCSÉR FERENC Fogyasztók kiváló boltjai Odaítélte a Fogyasztók Megyei Tanácsa tegnapi ülé­sén a Fogyasztók kiváló bolt­ja címet az arra érdemes kereskedelmi egységeknek. Az ülésen részt vett Garai István, a FŐT titkára. A kiküldött és a Népúj­ságban közzétett szavazóla­pokból visszaérkezett a fo­gyasztók tanácsához 15 548. Ezekből összeállítottak egy sorrendet, amit aztán össze­vetettek a felügyeleti szer­vek és hatóságok véleményé­vel. Az értékelés szempont­jait a szavazólapon feltün­tették. Például ha a szava­zat alapján érdemes lett volna egy üzlet a Kiváló címre, de abban a boltban az idén pénzbüntetést kellett kiszabni a fogyasztók meg­károsítása miatt, természete­sen kiesett a versenyből. A Fogyasztók kiváló boltja ok­levelet és plakettet az alábbi üzletek kapták meg: Szekszárdon a cím viselé­sére jogosult 1984-ben a Népbolt Vállalat Széchenyi utcai 50-es számú boltja, a szekszárdi áfész Bartina áruháza és a Sláka élelmi­szerosztálya. Dombóváron, a Népbolt Vállalat 22. számú üzlete a Népköztársaság útján, és az áfész 5-ös számú boltja a Fő utcán. Bonyhádon az áfész 33-as számú ÁBC-je a Fáy lakó­telepen és a Népbolt ÁBC- je a Szabadság téren érde­melte ki a címet. Pakson az áfész 10-es ABC. je és az Országos Csemegeke­reskedelmi Vállalat boltja lett kiváló, mindkettő a lakó­telep ellátását szolgálja. Az oklevelet és a tanúsító plakettet a Fogyasztók Me­gyei Tanácsának tagjai a jö­vő héten adják át az üzle­tek kollektívájának. Algéria: a jobb élet útján Bendzsedid Sadlit, az orá- ni katonai körzet — ma 54 éves — egykori parancsnokát öt évvel ezelőtt választották először Algéria elnökévé. Ja­nuárban ismét öt évre ka­pott megbízatást Algéria né pétől az államfői teendők el­látására. A francia gyarmatból 1962-ben függetlenné vált Algéria fejlődését sokáig olajvagyonára és az olaj­árak 1973-ban kezdődött emelkedésére alapozta. A le­hetőséget szigorú központo­sítással. erőltetett iparosítás, sál, nadrágszíjmeghúzó bel. gazdasági politikával akarták minél gyorsabban kihasznál­ni. A nehézségek azonban már Huari Bumedien, az elő­ző elnök életében jelentkez. tek: előbb-utóbb számot kel­lett vetni az algériai nép kí­vánságával, hogy másfél év­tizeddel a függetlenség el­nyerése után végre élvezni is szeretné a felhalmozott­gazdaság gyümölcseit. Ezt a feladatot az új elnök, Bend­zsedid Sadli valósította meg. A vezetésével 1979. január­ban meghirdetett új párt­program és az átdolgozott 1980—84-es ötéves terv már „a jobb életért” címet viselte. Ehíhez számos reformra volt szükség. Kemény poli­tikai viták közepette sikerült megkezdeni a tehetetlenné duzzadt állami „vízfejek” le. csapolását. A gazdaságban működő összesen 70 állami monopóliumot eddig mint­egy 400 cégre bontották szét, megteremtve a lakosság szükségleteihez való jobb al­kalmazkodás szervezeti ke­reteit. Állami támogatást adnak a kis- és közepes ma­gánvállalkozásoknak is. Túristák, üzletemberek számolnak be arról, hogy át­alakult az algériai utca ké­pe. tele vannak a .boltok áru. val, és a takarékosabb im­portpolitika ellenére még az élelmiszerellátás is javult. Algéria legnagyobb gondja éppen az élelmiszerellátás, mert a lakosság húsz év alatt kiShíján megkétszereződött, s továbbra is szinte világ­rekord-ütemben gyarapodik. Az 1985—89-es következő öt­éves terv eddig nyilvános­ságra hozott fő programpont, jai éppen ezért a népesség- robbanás megfékezésének és a mezőgazdaság, az élelmi, szertermelés fejlesztésének adnak elsőbbséget. Ez utób­bi éppen olyan terület, ahol Magyarország is sokat segít­het a fejlődő, devizában fi­zető Algériának. MÉSZÁROS GYÖRGY

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents