Tolna Megyei Népújság, 1984. április (34. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-20 / 93. szám

1984. április 20.

IMÉPLJJSÁG3

Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárti

Alkotó, erős kapcsolat

írta: Baranyai Tibor, az MSZMP Központi Bizottságának

osztályvezetője

jelenlegi nehezebb politikai, gazdasági és ideológiai jeladataink eredményes megoldása szükségessé teszi, hogy még jobban elmélyüljön társadalmunkban a tudat: előrehaladásunkban meghatározó szerepet tölt be a párt. Nélkülözhetetlen a párt és a nép alkotó, erős kapcsolata. Az MSZMP Központi Bizottsága erről ezt állapította meg 1983. április 12-i határozatában:

„A Magyar Szocialista Munkáspárt a kongresszusi határozatok szellemében irányítja, szervezi a szocialista építőmunkát; betölti vezető szerepét, egysége és kapcsolata a tömegekkel jó. Fejlődött a partéiét, érvényesülnek a lenini normák. A párt- szervezetek eredményes munkát végeztek a XII. kongresszus határozatainak végrehajtásában.”

A párt a munkásosztály, a dolgozó nép élcsapata, és egyben olyan tömegpárt, amelynek a taglétszáma jelenleg meghaladja a 861 ezer főt. Ma már a felnőtt lakosság 10,9 százaléka tagja a pártnak. Ez a létszám, ez a szervezettség biztosítja a párt politikai befolyását a szocialista építés minden fontos területén. Ez a nagyság, rend azt is lehetővé teszi, hogy a társadalom valamennyi osztályának, rétegének a legjobbjai legyenek képviselve a pártban, és bizonyítja a párt tekintélyének növekedését, tömegbefolyásának erősödését.

A párt jelenlegi szociális összetétele jól tükrözi a társadalom állapotát. Az egyes társadalmi osztályok és rétegek párton belüli aránya alapvetően összhangban van társadalompolitikai súlyukkal. Kiemelésre méltó, hogy eredeti foglalkozás szerint a párttagságnak csaknem háromnegyede, jelenlegi foglakozás szerint pedig több mint a fele munkás és szövetkezeti paraszt, örvendetes az is, hogy állandóan növekszik a párttagság politikai, szakmai és általános műveltsége, nőtt a nők száma és aránya is a párton belül.

A párt építésében a jövőben is elsődleges cél — amit a XII. kongresszus határozatában megjelölt — a minőségi fejlesztés. Nem lehetünk elégedettek a munkások és a fiatalok párton belüli arányának alakulásával. Lényegesen javítanunk kell az ifjúság közötti politikai munkát és a tagfelvételt; még következetesebben kell dolgoznunk a legjobb munkások párttaggá nevelése érdekében is. Erősíteni szükséges a tagfelvételi munkát az értelmiségiek egyes köreiben, a tudósok, a művészek kő. zött, az egyetemek és főiskolák legjobb hallgatóinak soraiban is.

Az ifjúság körében a pártépítés az eddiginél tartalmasabb, összehangoltabb tevékenységet kíván mind a párt, mind a KISZ szervezeteitől. E munkát az ifjúság közötti jobb politizálással, aktivizálásukkal. vagyis a politikai befolyás növelésével kell megalapozni. Ami a párton belült munkások arányát, a párt munkásbázisát illeti, ezt elsősorban a politikailag, szakmailag legképzettebb munkásrétegekből, a szakmunkásokból, a közvetlen termelés- irányítók közül kell folyamatosan biztosítani. Elsősorban olyan politikai munká. val, amely növeli a munkások politikai érdeklődését és fokozza aktivitásukat. Mindenekelőtt a párt-alapszervezetekben kell pezsgőbbé tenni a politikai életet, főként a nyílt politizálással. Így tehetjük vonzóbbá a pártot a munkások legjobbjai előtt, miközben értelmes cselekvési teret, részvételi lehetőséget biztosítunk számukra a helyi és az országos kérdések megvitatásában, eldöntésében, de a megvalósításban is. Az összetétel minőségi fej. lesztése nem öncélú, mert ennek nyomán az egész párt erősödik és még alkalmasabbá válik történelmi hivatásának: vezető szerepének és a nép szolgálatának betol - téséfe.

Jól fejlődik a párt belső élete, működése egészséges. Ezt a kommunisták többségének lelkes munkája, önként vállalt fegyelme jellemzi a legjobban. Megvalósul a de. mokratikus centralizmus, egyre jobban érvényesül a pártdemokrácia, alkotó viták készítik elő a döntéseket. A pártélet az utóbbi időben megélénkült, fokozódott a párttagok érdeklődése, vitaszelleme, cselekvő aktivitása. Mindebben kifejeződik a kommunisták nagyfokú felelősségérzete, ügyünk féltése és a tettrekészség is. A párttagság többsége nagy politikai érzékenységgel, kritikusan reagál a környezetében tapasztalható negatív jelenségekre, a hanyag munkára, a közönyre, a korrupcióra, a hatalommal való visszaélés minden formájára. A fejlődés mellett azonban azt is látjuk, s nem titkoljuk, hogy a párt. tagság egy kisebb része még nem elég aktív, nem mindig áll ki a politika védelmében és előfordul az önként vállalt kötelezettségek elhanyagolása is. Ebbe nem nyugodhatunk bele; meg kell követelnünk minden kommunistától a párt politikája

melletti kiállást, az aktív politikai és meg. győző munkát. Ebben a munkában még nagyobb szerepet kapnak — és kell. hogy vállaljanak — a pártalapszervezetek. Az az igény velük szemben, hogy váljanak mindenütt területük önálló és felelős politikai irányítójává. A pártcsoportok munkájában figyelemre méltóak azok az eredmények, amelyeket elértek a legkisebb kommunista egységek igazi közösséggé formálásában.

Napjainkban minden pártszervezet kritikusan és önkritikusan vizsgálja, hogyan tehetné a maga területén a párt irányító munkáját még politikusabbá, elvibbé, egyben konkrétabbá és segítőbbé. A párt irányító munkája korszerűsítésének fő útja sehol sem lehet más, mint a XII. kongresszuson megjelölt feladatok teljes megvalósítása, vagyis a megjelölt út folytatása. Ennek érdekében minden pártszervezetnek a saját területén, önállóan kell politikailag elemeznie a társadalmi, gazdasági, ideológiai folyamatokat, a helyi eseményeket. A politikát megvalósító emberek oldaláról nézve kell kialakítani a teendőket, szerveznie a tartalékok feltárását, az összes társadalmi erő mozgósítását. Ez azt is jelenti, hogy minden párt- szervezetben gyorsabban kell válaszolni az élet által felvetett kisebb-nagyobb kérdésekre, gyorsabban kell meghozni a szükséges döntéseket a jobb végrehajtás érdekében.

A jövőben is nélkülözhetetlen, hogy a pártszervezetek rendszeresen foglalkoz. zanak gazdaságpolitikai, gazdasági kérdésekkel. Még nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a gazdaságpolitikai célok megvalósítására és a gazdaság pártellenőrzésé- re. Mai nehézségeink leküzdése, az emberi tényezőkben rejlő lehetőségek jobb kihasználása, minden tartalék feltárása és hasznosítása érdekében mindenképpen szükség van a pártszervezete,k helyi politikai-gazdaságpolitikai útmutatásaira. A pártszervezeteknek elvi orientációt és társadalmi-politikai segítséget kell adnia a gazdasági vezetésnek a konkrét intézkedésekhez és cselekvéshez. A pártszervezetek állásfoglalásai váljanak igazi mozgósító érővé és jelöljék meg, mit és hogyan támogassanak a kommunisták.

Pártunk jól tudja és hittel vallja, hogy a szocialista építésben elért minden eddigi eredményünk alapja: a pártnak és a tömegeknek kölcsönös bizalmon nyugvó szoros együttműködése. Ennek szellemében folytatunk olyan szövetségi politikát, amely összefogja társadalmunk minden dolgozó osztályát és rétegét, amelynek igazi tartalma a béke védelme, a szocializmus építése, népünk boldogulása. Hazánk, ban a nemzeti egység tehát szocialista célok jegyében fejlődik, amelyhez kiváló keretet nyújt a népfrontmozgalom. Ebben al- kotóan együttműködnek társadalmunk különböző szervezetei, a kommunisták és a pártonkívüliek, a különböző világnézetű emberek.

Pártunk igazi harcostársának, nélkülözhetetlen segítőtársának tartja a társadalmi szerveket és mozgalmakat, ösztönzi, támogatja tevékenységüket. Az a tapasztalatunk, hogy a munkásmozgalmat erősíti, szocialista építőmunkánk hatékonyságát növeli, ha minden társadalmi szervezet és mozgalom sajátságosán, önálló arculattal működik és felelősséggel vesz részt a politikai irányvonal kialakításában és megvalósításában. A pártszervezeteknek ezért ösztönözniük kell a társadalmi szerveket, a fokozott öntevékenységre, a bátor kezdeményezésekre, erősítve ezáltal is a más. sál nem pótolható sajátos tevékenységüket. A társadalmi szervekben dolgozó kommunisták mindennapos meggyőző munkája a jövőben még nagyobb megbecsülést érdemel, mert döntő fontosságú a párt és a tömegek még gyümölcsözőbb kapcsolatának építésére. Elsőrendű érdekünk tehát, hogy a tömegszervezetek útján is bevonjuk a pártonkívüli tömegeket a közös gondolkodásba, hogy figyelembe vegyük jobban a dolgozók véleményét, mert ezzel a közös cselekvés alapjait erősítjük.

^ bben a szellemben és felfogásban

E tárgyalta tavaly október 12-én a Központi Bizottság a párt szakszer------ vezeti politikájában előttünk álló

t

ennivalókat. Tervezzük a közeljövőben időszerű ifjúságpolitikai feladataink megvitatását is. Értenünk és tudatosítanunk kell. hogy a tömegtámogatás, a kölcsönös bizalom semmi mással nem pótolható erőforrásunk, egyben nehézségeink leküzdésének, további előrehaladásunknak legfőbb biztosítéka. Ezért most arra van szűk. ség, hogy a központi szervek útmutatásai alapján minden pártszervezet jelölje meg saját tennivalóit a tömegek közötti politikai munkában, a tömegszervezetek párt- irányításában, segítésében.

Atomerőmű-építkezés

Más ütemterv szerint kell haladni

Az egyes és a kettes blokk látképe

Donka László irodájában ülünk. Azon gondolkodom, hogy milyen ember lehet? Főosztályvezető-helyettes és a szobájában három íróasztal van, két székkel, a falak csupaszok. Dísztelen a szoba. Ebben a helyiségben szerintem nem lehet sokáig bent ülni. Talán Donka László nem is azért tartja? Van idő a gondolatok rendezéséhez, mert várni kell rá. Hétfőn délelőtt tíz órakor kezdett el egy értekezletet és féltizenkettőkor érkezik.

Egyszerűen ismekedünk meg. Kölcsönkéri főnöke szobáját: otthonosabb és hárman le is tudnak ott ülni. Az értekezlet utáni hangulat adja mindjárt az első kérdést:

— Ha hétfő, akkor értekezlet. Ha kedd, akkor értekezlet. Ha szerda ..., maguk mindennap tartanak értekezletet?

— Értekezlet az van — mondja Donka László, az Erőmű Beruházási Vállalat üzembe helyezési főosztályának helyettes vezetője. — Nem mindennap, de hetente három alkalommal tartunk megbeszélést.

— Ezek nélkül nem megy?

— Egy-egy fontos feladat, mint most a melegjáratás, sajnos rengeteg problémát is okoz. Napi értekezletek nélkül nehéz lenne azokat tisztázni.

— A közelmúltban beszélgettem egy szocialista brigádvezetővel, aki az ellenkezőjét állította. Az együtt dolgozó emberek munkaszeretetéről beszélt és a gyors ügyintézésről, az olyan ügyintézésről, amibe a felsőbb vezetőket nem szabad bevonni, mert akkor csak több nap után intéződnek a dolgok.

— Minden szintnek megvan a maga döntési lehetősége. A legtöbb problémát kint a munkahelyen kell elintézni, de azoknak az értekezleteknek, amelyeket mi tartunk, mégis rengeteg feladatuk van, bizonyos dolgokat, naponta tisztázni kell. Ezeken az értekezleteken minden vállalat döntésre jogosult képviselője itt van.

— Értekezletellenes vagyok — mondom.

— Én is — válaszolja Donka László. — De amikor szükséges, nem bújhatunk el előle.

A diskurzust folytathatnánk az értekezletekről. Egy tény: az ÉRBE üzembe- helyezői a kettes blokkon már olyan szerepet kaptak, amely megilleti őket. Az első reaktor üzembe helyezésénél háttérbe szorultak. Most vitatni, hogy ez szükséges volt-e, vagy szükségtelen, nem érdemes. Donka László fájlalja. Márcsak azért is, mert mióta megszerezte mérnöki diplomáját, a vállalatnál dolgozik, és mindvégig üzembehelyező volt. A Duna menti Hőerőműben kezdett, rögtön a mélyvízbe dobták, néhány héten belül már olyan irányító feladatot kapott, ami egy kezdő embernek megméretés. Ezután Visonta következett, az alapoktól az ünnepélyes átadásig, majd ismét Százhalombatta, az itteni munka után Leninvá- ros és végül Paks.

— Hűséges típus? — ez nem is kérdés talán, hanem megállapítás.

— Véleményem szerint a suszter maradjon a kaptafánál. Az üzembehelyezéshez értek, kár lenne másba fogni.

— Hűséges, de mégis vándorló ember.

— Igen. A kiinduló pont most már Budapest, ott él a családom.

— Honnét indult?

— Battonyáról, paraszt- családból, 1941-ben születtem.

Az szinte természetes, aki ennyi építkezésen — mind kiemelt nagyberuházás — dolgozott, az másképpen kötődik az országhoz. Nem kevés büszkeség töltheti el: ott lehetett az utóbbi harminc évben villamosenergia-ipa- runk minden állomásán. A büszkeség mellett azért szólni kell a fáradtságról, arról, amit az ember ad magából. Donka László természetesen a családról beszél. A feleségről, aki nélkül nem dolgozhatott volna kedvére, mert ez a munka, amit évtizedek óta csinálhat, neki kedvtelés is. Az évek alatt tanult is. Atomerőművi szakmérnöki diplomát szerzett, nyelvvizsgát németből és angolból. Ö tanult, ő vizsgázott, de a család nélkül ez nem ment volna. Igazságtalan is a sors, mert ilyenkor csak egy emberről szoktunk szólni, vagy a kitüntetéseknél, az elismeréseknél csak egy ember van

jelen, pedig az elismerés a családot is megilleti.

Kis kitérő után térjünk vissza a kettes blokk üzembe helyezési munkáihoz. Március 20.-a óta a melegjáratást végzik, ami a beruházás egyik mérföldköve. A melegjáratás már az a pont, amikor vizsgáznak a gépi berendezések és szinte azonos körülmények között dolgozik a „gép”, mintha már lenne benne üzemanyag.

— A kettes blokk üzembehelyezését három vállalat együttesen végzi. A VER- TESZ, a PAV és az ERBE. Az ERBÉ-t udvariasságból mondom harmadiknak.

Egészséges munkamegosztás van kialakulóban.

— Kialakulóban?

— Nem felhőtlen ez az együttműködés, de eredményes. A kettes blokknál tudtuk idáig tartani a határidőket. Decemberben a cirkulációs mosatást öt nappal előbb kezdtük, a melegjáratást is határidőre kezdtük el.

— És a továbbiakban?

— Remélem, hogy tudjuk tartani a mostani ütemet.

— A napokban leáll az egyes blokk és megkezdik az üzemanyag átrakását.

— Ez tervszerű, előre megtervezett folyamat. Az egyéves üzemelés után szükséges a kiégett kazetták kicserélése és a kazetták átrendezése.

— Ez a kettes blokk további munkáit is befolyásolhatja?

— Természetesen. Mivel elsődleges az egyes blokk, az üzemelő blokk. Az egyes blokkon hatvannapos munka van. Az okoz gondot, hogy mindkét blokkon a PAV szakembereinek van feladatuk. így a kettes üzembe helyezésénél más ütemterv szerint kell haladni. A meleg járatás után nem a kettes revíziót végezzük el, hanem tömörségvizsgálatokat és más munkákat.

— Azt mondják, hogy Donka László főosztályvezető-helyettes a kompromisz- szumok embere. Ugyanakkor igen határozott és kemény vezető. A kettő összeegyeztethető?

— Szerintem igen. Nincs tökéletes igazság, csak kampromisszum van. Keményen és határozottan kell vitatkozni és dolgozni, de mindig meg kell egyezni. Elvárom, hogy partnereim is engedjenek, mert én is meghátrálok, ha 'a munka úgy kívánja.

— ön azok közé tartozik, akik harcoltak azért, hogy az üzembehelyezés maradjon az ERBE hatáskörében. Most itt van a lehetőség.

— Élünk is vele.

Donka László

HAZAFI JÓZSEF Fotó: Gottvald Károly