Tolna Megyei Népújság, 1984. április (34. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-19 / 92. szám

Mai számunkból XXXIV. évfolyam, 92. szám. ARA: 1,40 Ft 1984. április 19., csütörtök. A FALUN ÉLŐ ÖREGEK HELYZETE (3. old.) BÄTAILÉPÉSEK <5. old.) SIMONTORNYÁN NYERT A SZEDRES (6. old.) DÖNTÖ DOMBORIBAN (4. old.) Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1984. április 17-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­ga 1984. április 17-én Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti párt- bizottság titkárai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Szakszervezetek Országos Tanácsának tit­kárai, a Minisztertanács tagjai, az országos főhatóságok vezetői, az előkészítő munkában közreműködő tudomá­nyos és gyakorlati szakemberek, valamint a központi sajtó képviselői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Szűrös Mátyás elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kér­désekről adott tájékoztatót; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjeszté­sében a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésé­nek feladataira vonatkozó javaslatot. I. A központi Bizottság átte­kintette a nemzetközi hely­zet alakulását, a párt- és ál­lami szerveknek a legutóbbi ülése óta végzett külpoliti­kai tevékenységét. O A központi Bizottság megállapította, hogy a nemzetközi helyzetben to­vábbra is érvényesülnek a korábbi kedvezőtlen folya- Tnatok. Az imperializmus — mindenekelőtt az Amerikai Egyesült Államok — szélső­séges körei a fegyverkezési verseny új. veszélyes szaka­szát akarják rákényszeríteni a szocialista országokra, az eeész emberiségre. Folytató­dik az hmerikai közép-ható­távolságú nukleáris fegyve­rek nyugat-európai telepíté­se. A világ békéiét és biz­tonságát is veszélyeztetik a helvi fegweres konfliktusok és válságok. A Központi Bizottság ki­fejezte azt a meggyőződését, hogy a nemzetközi feszültség csökkentése, a kölcsönös bi­zalom helyreállítása vala­mennyi ország és nép közös érdeke. A szocialista orszá­gok ebben a helyzetben még állhatatosabban folytatják békepolitikájukat. A Magyar Népköztársaság aktív külpo­litikai tevékenységet folytat, a nemzetközi feszültség eny­hítése érdekében fenntartja és fejleszti kapcsolatait a más társadalmi rendszerű országok felelős tényezőivel. A magyar társadalmi szer­vek szolidárisak és a kap­csolatok bővítésére töreksze­nek minden olyan mozga­lommal, szervezettel, amely síkraszáll a béke megőrzé­séért. A szocialista országok kö­vetkezetes béketörekvéseit tükrözi az a ma is érvényes fontos javaslatuk, hogy a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai kölcsönösen mondjanak le az erőszak al­kalmazásáról egymással szemben, és állapodjanak meg a kapcsolatok békés fej­lesztésében. A nemzetközi fe­szültség csökkentését szol­gálják az újabb közös kezde­ményezések is, amelyek Eu­rópának a vegyi fegyve­rektől való mentesítésére, va­lamint a katonai kiadások kölcsönös befagyasztásra és csökkentésére vonatkoznak. A szocialista országok azt várják, hogy kezdeményezé­seikre a NATO államok mi­előbb pozitív választ adjanak. Hazánk támogatja a Szov­jetuniónak az atomfegyver- kísérletek általános eltiltásá­ra. a világűr militarizálásá. nak megakadályozására vo­natkozó javaslatait és más fegyverzetkorlátozási törek­véseit. Nagyra értékeli kész­ségét a békés együttműködés­re, az egyenjogú és érdemi tárgyalásokra minden állam, mai, amely hajlandó gyakor. lati lépésekkel elősegíteni a nemzetközi feszültség csök­kentését, a bizalom légköré­nek kialakítását. A Központi Bizottság üd­vözli a kelet-nyugati párbe­széd fenntartására irányuló törekvéseket, beleértve a bi­zalom- és biztonságerősítő in­tézkedésekkel foglakozó stockholmi konferenciát, va­lamint a közép-európai had. erők és fegyverzetek csök­kentéséről folytatott bécsi tárgyalásokat. Szükségesnek tartja, hogy ezeken a fóru­mokon megállapodás szüles­sék a bizalomerősítő intézke. désékről, a katonai szemben­állás csökkentéséről. A Ma­gyar Népköztársaság a maga részéről kész megtenni min­dent azért, hogy a katonai erőegyensúly a fegyverzetek minél alacsonyabb szintjén valósuljon meg, a kedve­zőtlen folyamatok megállít­hatók és visszafordíthatok legyenek. 4- & A Központi Bizottság 1: fi hangsúlyozta: pártunk a'jövőben is következetesen azon munkálkodik, hogy tö­retlenül fejlődjék az élet minden területét átfogó magyar-szovjet együttmű­ködés és erősödjék a szocia­lista országok összeforrott- sága, népeinek barátsága. A Magyar Szocialista Mun­káspárt üdvözli a Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bizottságának 1984. február 13-i és a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának ■1984. április 11-i döntéseit és állásfoglalásait. Mély meggyőződése, hogy a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága — élén Konsztantyin Csernyenko elvtárssal, az SZKP KB fő­titkárával, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­sége elnökével — követke­zetesen, céltudatosan foly­tatja a XXVI. kongresszu­son és az azt követő központi bizottsági plénumokon meg­határozott irányvonalat. Kí­vánjuk, hogy a szovjet nép további kiemelkedő sikereket érjen el a fejlett szocialista társadalom tökéletesítésében, a lenini békepolitika meg­valósításában. Hazánk és a szocialista országok kétoldalú együtt­működésének bővítését jól szolgálták párt- és állami vezetőink legutóbbi látoga­tásai és megbeszélései. Kádár János elvtársnak a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaságban tett hi­vatalos, baráti látogatása to­vább erősítette országaink széles körű kapcsolatait, jó­szomszédi viszonyát. A nyílt, elvtársi légkörű megbeszélé­sek újabb lendületet adtak pártjaink, népeink együtt­működésének folyamatos bő­vítéséhez. Ez alkalommal is megmutatkozott, hogy kap­csolataink fejlődése elvi ala­pokon, a kölcsönös tisztele­ten, a különbségek és a sa­játosságok elismerésén és figyelembevételén nyugszik. Lubomír Strougalnak, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság miniszterelnökének hazánkban tett látogatása erősítette országaink együtt­működését, hozzájárult kap­csolataink sokoldalú tovább­fejlesztéséhez, a kölcsönös bizalom és az internaciona­lizmus szellemében elmélyí­tette a két szomszédos, szo­cializmust építő ország né­peinek barátságát. Willi Stophnak, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa elnökének magyarországi tárgyalásai előmozdították az együttmű­ködésünkben rejlő lehetősé­gek további kiaknázását. Né­peink barátsága, a két or­szág közötti kapcsolatok fej­lesztése egyúttal erősíti a szocialista közösség össze- forrottságát, és jól szolgál­ja közös nemzetközi törek­véseinket. Pártküldöttségünk hivata­los baráti látogatása Kubá­ban tovább mélyítette párt­jaink, országaink kapcsola­tait. erősítette szolidaritá­sunkat a kubai néppel. O A Magyar Népköztár­saság a feszültebbé vált nemzetközi helyzetben is változatlanul arra törek­szik, hogy az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alap­ján tovább építse kapcsola­tait az eltérő társadalmi rendszerű országokkal. A nyugat-európai vezető politi­kusokkal folytatott megbe­szélések igazolták, hogy a véleménycsere elősegítheti egymás jobb megértését, hozzájárulhat a nemzetközi feszültség csökkentéséhez. Margaret Thatchernek, Nagy-Britannia és Észak-ír- ország Egyesült Királysága miniszterelnökének budapes­ti látogatása a magyar—brit államközi kapcsolatok fej­lődésének jelentős eseménye volt. Bettino Craxinak, az Olasz Köztársaság miniszterelnö­kének hivatalos magyaror­szági látogatása előmozdítot­ta a magyar—olasz kapcso­latok további gyümölcsöző fejlődését. A tárgyalásokon kifejezés­re jutott, hogy a feszültebb nemzetközi helyzetben is le­hetséges az érdemi párbe­széd a különböző társadalmi berendezkedésű országok képviselői között. O A Központi Bizottság nagyra értékelte Ja­vier Pérez de Cuellarnak, az Egyesült Nemzetek Szerve­zete főtitkárának hazánkban tett látogatását, amely elő­segítette a világszervezettel és szakosított intézményeivel fennálló kapcsolataink fej­lesztését. O A Központi Bizottság kifejezte, hogy a Ma­gyar Népköztársaság válto­zatlanul a közel-keleti vál­ság igazságos, tartós rende­zéséért száll síkra. A Libanon belügyeibe való sorozatos imperialista katonai beavat­kozás kudarca azt mutatja, hogy a térség problémáit po­litikai eszközökkel, vala­mennyi érintett fél számára elfogadható módon lehet megoldani. Közvéleményünk figyelem­mel kíséri az Afrika déli ré­szén zajló eseményeket. Ha­zánk támogatja a Mozambi­ki Népi Köztársaság, vala­mint az Angolai Népi Köz­társaság kormányának a nép\ hatalom megszilárdulására irányuló erőfeszítéseit. Meg­erősíti szolidaritását a faj­üldöző politika ellen, a füg­getlenségért és a társadalom haladásért küzdő afrikai nemzeti felszabadító mozgal­makkal. A magyar nép határozottan elítéli a Nicaraguái Köztársa­ság ellen egyre nagyobb mé­reteket öltő agressziós cse­lekményeket. amelyeket a reakciós rendszerek, az ellen, forradalmi erők az Egyesült Államok közreműködésével hajtanak végre. Támogatja a Nicaraguái Köztársaság igaz­ságos harcát és a térség bé­kéjében érdekelt minden erőnek a közép-amerikai válsághelyzet tárgyalásos megoldására irányuló erőfe­szítéseit, kezdeményezéseit. © A Központi Bizottság nagyra értékelte azokat a találkozókat és megbeszélé­seket, amelyeket pártunk az internacionalista szolidaritás és az elvtársi együttműködés szellemében a tőkés és a fej­lődő viláe országaiban te­vékenykedő kommunista pár­tokkal folytatott. A közös törekvések megva­lósítását és a kétoldalú kap­csolatok fejlesztését szolgálta a Görög Kommunista Párt, a Libanoni Kommunista Párt küldöttségének magyarorszá­gi látogatása, pártunk képvi­selőinek részvétele az Osztrák Kommunista Párt. a Luxem­burgi Kommunista Párt, a Német Kommunista Párt, a Norvég Kommunista Párt. a Portugál Kommunista Párt, a Spanyol Kommunista Párt kongresszusán, valamint de­legációnk megbeszélései a Finn Kommunista Párt. a Mexikói Egyesült Szocialista Párt és a Holland Kommu­nista Párt vezetőivel. Kapcsolataink további el­mélyítését szolgálta pártkül­döttségeink látogatása Nica­raguában, valamint Bissau- Guinea és a Zöldfoki Szige­tek Afrikai Függetlenségi Pártja, az Etióp Dolgozók Pártja Szervező Bizottsága delegációjának hazánkban tett látogatása. A nemzetközi béke, biz­tonság, a népek közötti jobb megértés ügyének előmozdí­tásához járultak hozzá pár­tunk küldöttségeinek tárgya­lásai a Finn Szociáldemok­rata Párt, a finn Centrum­párt, a francia Szocialista Párt, a Jemeni Szocialista Párt, a mexikói Intézményes Forradalmi Párt képviselői­vel, valamint a Német Szo­ciáldemokrata Párt, a Spa­nyol Szocialista Munkáspárt delegációjával hazánkban folytatott megbeszélések. II. A Központi Bizottság át­tekintette gazdaságirányítási rendszerünk működését, és meghatározta továbbfejlesz­tésének feladatait. O A Központi Bizottság megállapította: az 1968 óta érvényes gazdaságirá­nyítási rendszer a gyakorlat­ban működőképesnek, ered­ményesnek bizonyult. Előse­gítette a népgazdaság gya­rapodását, az ország előreha­ladását, népünk életszínvo­nalának, életkörülményeinek, javítását, a szocialista társa­dalom építését. Fejlődtek a szocialista termelési és tu­lajdonviszonyok, tervszerűb­bé vált a gazdasági előre­haladás. Nőtt a vállalatok önálósága, hatásosabban ér­vényesült az anyagi érdekelt­ség, a munka szerinti elosz­tás szocialista elve. Fokozó­dott a vállalatok, a dolgo­zók érdekeltsége a szerve­zett, jó minőségű munkában. É A Központi Bizottság megállapította: a szó­lta építőmunkában nö­vekvő társadalmi, gazdasági követelményekkel kell szá­molni. Feladataink megoldá­sa, hosszú távú társadalmi, gazdasági céljaink elérése megköveteli, hogy reálisan számba vegyük a külső gazdasági feltételeket, de mindenekelőtt arra van szükség, hogy javítsuk a hazai munkánkat, maximáli­san kihasználjuk gazdasági adottságainkat, a szocialista rendszerben rejlő lehetősé­geket. A tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy az ország adottságainak megfelelő, ha­tékonyan működő gazdaság- irányítási rendszer a szocia­lista társadalom építésének, a gazdaságpolitikai célok el­érésének nélkülözhetetlen eszköze. Alapvető követel­mény, hogy az irányítás összhangban legyen az or­szág gazdasági fejlettségé­vel, és segítse az építőmun­ka feladatainak megoldását. Gazdasági tevékenységünk középpontjában az elkövet­kező években is a minőségi tényezők kibontakoztatása, a gazdaság jövedelemteremtő képességének és nemzetközi versenyképességének foko­zása áll. Gyorsítani kell a műszaki haladást, csökkente­ni a fajlagos anyag- és ener­giafelhasználást, ésszerűsíte­ni a munkaerő-gazdálkodást. Javítani kell a köztulajdon­nal való gazdálkodást, s fej­leszteni a dolgozók tulajdo­nosi tudatát. Olyan intézke­déseket kell tenni, amelyek mozgósítják a kollektívákat és az egyéneket, s jelentős energiákat felszabadítva a gazdasági hatékonyság javu­lását eredményezik. Tovább kell javítani a népgazdasági tervezést, erősíteni a köz­ponti gazdaságirányító tevé­kenységet, növelni a vállala­tok önállóságát és kezdemé­nyezőkészségét, bővíteni a szabályozott piac szerepét. O A Központi Bizottság úgy foglalt állást, hogy a gazdaságirányítás folyama­tos, összehangolt tökéletesí­tése fogja át az irányítási rendszer minden elemét: a tervezést, a gazdasági sza­bályozást, az intézményi és szervezeti rendszert, és se­gítse az emberi tényező sze­repének teljesebb kibonta­koztatását. A szocialista állam gazda­ságszervező funkciójának megfelelően a központi gaz­daságirányítás fő feladatai a következők legyenek: a nép- gazdasági terv és az állami költségvetés kidolgozása, végrehajtásának szervezése, ellenőrzése, a gazdasági fo­lyamatok összehangolása, az irányítás eszközeinek a ki­munkálása és működtetése. A gazdasági terv a társa­dalmi érdek érvényesítésé­nek, a szocialista gazdaság irányításának alapvető esz. köze. A népgazdasági terve­zésnek és a terveknek jobban meg kell felelniük a gazdaság intenzív fejlődési szakaszá­val, a változó külgazdasági feltételekkel összefüggő fel. adatoknak. A változó körül­mények között is biztosítani kell, hogy a tervek reálisak, megalapozottak legyenek. Erősödjék a tervezés nyitott­sága, rugalmassága. A nép- gazdasági tervek az eddiginél jobban mérlegeljék és ve­gyék figyelembe a gazdaság­hoz szorosan kapcsolódó tár. sadalmi folyamatokat, az ok­tatásügyet, a szakemberkép­zést, a közművelődést, a szo­ciálpolitikát. A gazdasági szabályozás, az üzemek közötti gazdasági verseny teremtsen olyan kö­rülményeket, amelyek a gaz­dálkodás valamennyi részt­vevőjét az eredmények és a teljesítmények növelésére, rugalmas alkalmazkodásra ösztönzik, szorítják. A ter­melő üzemekkel szemben ál­talános és alapvető követel­mény a nyereséges gazdálko­dás. A társadalmi szempont­ból fontos szociálpolitikai, művelődéspolitikai szolgálta, tást nyújtó vállalatoknál, szervezeteknél, az infrastruk­túra néhány ágazatánál, az egészségügyben olyan pénz­ügyi szabályozás működjék, amely az alapfeladatok szín­vonalas ellátását összekap, csolja a takarékosság köve­telményével. Az árrendszer fejlesztésé, vei el kell érni, hogy a ter­melői árak csak a társadal­milag indokolt ráfordításokat juttassák érvényre, ennek ré­vén fokozottan késztessék a termelőket és a felhasználó­kat a hatékony gazdálkodás, ra. Az árképzési és kalkulá­ciós előírásokat egyszerűbbé, áttekinthetőbbé és ellenőriz­hetőbbé kell tenni. Folytatni kell a termelői ártámogatá­sok leépítését. A fogyasztói árrendszer fe­leljen meg mind a gazdasági, mind a társadalompolitikai követelményeknek. A terme­lés és a szükségletek kellő (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents