Tolna Megyei Népújság, 1984. április (34. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-19 / 92. szám

S^ÉPÜJSÁG 1984. április 19. Támogatjuk a szabadságukért és függetlenségükért küzdő népek Igazságos harcát! Közlemény (Folytatás az 1. oldalról) összhangjának, a megfelelő áruellátás biztosításának fel­tétele, hogy a fogyasztói árakban érvényesüljenek a termelői árakban kifejezésre jutó szükséges ráfordítások. A fogyasztói árak tartósan ne szakadjanak el a termelői áraktól. Állami támogatást hosszabb távon csak a tár­sadalompolitikai szempontból indokolt termékek, szolgál­tatások fogyasztói ára tartal­mazzon. A lakosság fogyasz­tásában alapvető termékek és szolgáltatások árát to­vábbra is központilag kell meghatározni. Változatlanul hatósági árformába tartoz­zanak az alapvető élelmisze­rek, az üzemanyagok, a tü­zelőanyagok és más megha­tározott termékek és szolgál­tatások árai. Biztosítani kell a jövedelmek és az árak tervszerű alakulását, a fo­gyasztói árak érdemi ellen­őrzését. Gazdasági céljaink elérésé­nek fontos feltétele, hogy a társadalmi, erkölcsi megbe­csülés és az anyagi érdekelt­ség egyaránt a teljesítmények növelésére ösztönözzön. A keresetek jobban fejezzék ki a tényleges teljesítményeket, és tükrözzék a munka tár­sadalmi hasznosságát. A szabályozás tegye lehe­tővé a hatékonyan gazdál­kodó, nyereséges termelést folytató vállalatoknál a ma­gasabb keresetet, s akadá­lyozza meg a keresetek nö­vekedését ott, ahol a haté­konyság ezt nem támasztja alá. A jelenlegi vállalati át­lagbér-szabályozás szűnjön meg azokon a területeken, ahol a teljesítmény növelé­sére ösztönző módszerek al­kalmazhatók, s a gazdasági­verseny, az ár- és költségér­zékenység képes korlátozni a teljesítménnyel nem meg­alapozott bérkiáramlást. A bér-, illetve keresetsza­bályozás továbbfejlesztésé­vel is elő kell segíteni az el­osztás szocialista elvének kö­vetkezetesebb érvényesítését, a teljesítményt visszatartó, fékező hatású egyenlősdi szemlélet és gyakorlat visz- szaszorítását. Elsősorban a többet vállaló, a kezdemé­nyező, a kimagasló teljesít­ményt nyújtó dolgozók anya­gi megbecsülését kell fokoz­ni. A vállalati vezetők anyagi érdekeltségét, jövedelmét a vállalati gazdálkodás haté­konyságához kell kötni, fi­gyelembe véve a kollektíva értékítéletét is. Társadalmi juttatási rend­szerünknek az elmúlt évtize­dekben kialakult alapvoná­sait meg kell tartani. A szo­ciálpolitika továbbfejleszté­se, valamint a társadalmi juttatásokra fordított eszkö­zök erősítsék a létbiztonsá­got, mérsékeljék az indoko­latlan társadalmi egyenlőt­lenséget. Arra kell töreked­ni, hogy távlatilag az össz­jövedelmen belül növeked­jék a munkajövedelmek ará­nya. A gazdaságirányítási in­tézményrendszer, valamint a vállalati szervezeti rendszer fejlesztésével elő kell moz­dítani a hatékonysági köve­telmények érvényre jutását, a vállalati önállóság növeke­dését és a vállalatok közöt­ti gazdasági verseny kibon­takozását. A vállalati mére­tek a gazdaságosság és az ésszerű termelés követelmé­nyeihez igazodjanak. Javí­tani kell az állami vállala­tok közötti kooperációt, va­lamint az állami vállalatok és a szövetkezetek együtt­működését. A gazdaságirányító szer­vek és az állami vállalatok kapcsolatait oly módon kell továbbfejleszteni, hogy nö­vekedjék a gazdaságirányí­tás hatásfoka és bővüljön a vállalatok önállósága, fele­lőssége a gazdálkodásban. A jelenlegi vállalatvezetési formában — kinevezett ve­zetővel, igazgató tanáccsal, felügyelő bizottsággal — mű­ködjenek a kommunális és közszolgáltató vállalatok, va­lamint az állami érdekből a Minisztertanács által ide so­rolt vállalatok. Az állami vállalatok köré­ben — a tulajdon jellegének változása nélkül — két új vezetési formát kell alkal­mazni: a vállalati tanács, il­letve a választott vezetőség útján történő irányítást. Mindkét esetben állami ha­táskörben marad: a vállala­tok alapítása, s egyidejűleg a tevékenységi körük meg­határozása, a vállalatvezetési forma, valamint a vezetők­kel kapcsolatos káderhatás­kör megállapítása, a vállala­tok megszüntetése. — Vállalati tanács irányí­tásával működjenek a köze­pes és egyes nagy méretű állami vállalatok. A vállala­ti tanács a vállalat straté­giai döntéshozó szerve, amely átruházott hatáskörben gya­korolja a szocialista tulaj­donnal kapcsolatos egyes rendelkezési és munkáltatói jogokat. A vállalat folyama­tos irányítása, a vállalati terv megvalósításához szükséges döntések meghozatala a vál­lalati igazgató feladata, il­letve joga. A vállalati ta­nács tagjai a dolgozók kül­döttei és a vállalatvezetés képviselői legyenek. Munká­jában részt vesz a vállalat pártszervezetének, szakszer­vezetének és KlSZ-szerveze- tének titkára. A dolgozók küldötteit meghatározott idő­re a vállalati kollektíva vá­lasztja. — Választott vezetőséggel általában kisebb, minisztéri­umi és tanácsi vállalatok működjenek. A tulajdon fe­letti egyes rendelkezési és munkáltatói jogokat a dol­gozók közgyűlése vagy kül­döttgyűlése gyakorolja. A válallatot az igazgató és a vállalati vezetőség irányítja. Az igazgatót és a vállalati vezetőség tagjait a dolgozók választják meg és hívhatják vissza. A’ vállalati tanáccsal, il­letve a választott vezetőség­gel irányított vállalatok ese­tében a törvényességi fel­ügyeletet vagy az ágazati minisztériumok, vagy a fő­városi, a megyei, illetve a helyileg illetékes tanácsok gyakorolják. O A Központi Bizottság áttekintette gazdaság- irányítási rendszerünk fej­lesztésének társadalmi össze­függéseit. Hangsúlyozta, hogy társadalmi és gazda­sági céljaink elérése megkö­veteli a népgazdaság telje­sítőképességének jelentős fokozását, és az ezt akadá­lyozó tényezők következetes felszámolását. Megállapítot­ta, hogy a gazdasági teljesít­mények növelését akadá­lyozza: a műszaki színvonal viszonylagos elmaradottsága, az anyagi érdekeltség nem kellő érvényesülése, az ala­csony hatékonyságú vagy veszteséges gazdasági tevé­kenységek kiterjedt köre, az irányító munka gyengeségei, az üzem- és munkaszervezés hiányosságai, a munkafegye­lem lazaságai, s helyenként a munkaerő nem megfelelő foglalkoztatása. A gazdaságirányítás to­vábbfejlesztésének az is cél­ja, hogy mindezekre a prob­lémákra olyan szocialista megoldást találjunk, amely a kedvezőtlen folyamatok fo­kozatos felszámolását segíti elő és biztosítja alapvető társadalmi és politikai fel­adataink megoldását. A Központi Bizottság is­mételten hangsúlyozta, hogy a gazdasági építésben a párt alapvető feladata a gazda­ságpolitika meghatározása, érvényre juttatása és a vég­rehajtás ellenőrzése. A párt- szervezetek fő feladata a gazdaságpolitikai elvek he­lyi érvényesítése, a végre­hajtás segítése politikai esz­közökkel, a tömegtámogatás biztosítása, a tömegek moz­gósítása. Megfelelő ideoló­giai, politikai tevékenység­gel alakítsák a közgondolko­dást. fordítsanak fokozott gondot a kádermunkára, tá­mogassák határozottan a jó kezdeményezéseket. A Központi Bizottság fel­hívja a szakszervezeteket, a Kommunista Ifjúsági Szö­vetséget, a társadalmi szer­vezeteket, hogy sajátos esz­közeikkel segítsék a gazda­ságirányítási rendszer to­vábbfejlesztését. A gazdaságirányítási rend­szer továbbfejlesztésére 1985-től folyamatosan és ösz- szehangoltan kerüljön sor. A Központi Bizottság felké­ri a Minisztertanácsot, hogy dolgozza ki a gazdaságirá­nyítási rendszer fejlesztésé­vel kapcsolatos állami fel­adatokat, terjessze az Or­szággyűlés elé a szükséges törvénymódosítási javaslato­kat. • A Központi Bizottság kö­szönetét és elismerését fe­jezte ki a kommunista és pártonkívüli tudósoknak, el­méleti és gyakorlati szakem­bereknek, a közreműködő intézményeknek, mindazok­nak, akik a tárgyalt napi­rend előkészítésében részt vettek.­A Központi Bizottság úgy döntött, hogy állásfoglalását a gazdaságirányítás tovább­fejlesztéséről teljes terjede­lemben nyilvánosságra hozza a Társadalmi Szemlében és a Pártéletben. Sikeres nicaraguai ellentámadás A nicaraguai ellenforra­dalmárok fegyveres csoport­jait a sandinista csapatok el­lentámadása kiszorította San Juan del Norte kikötő térsé­géből. A managuai nemzet- védelmi minisztérium közle­ménye szerint Eden Pastora zsoldos osztagai továbbra is a Costa Rica-i határövezet­ben tevékenykednek. Megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy Pastora, aki 1981- ig a nicaraguai forradalmi mozgalom egyik vezetője volt, s annak hátat fordítva állt a zsoldoscsapatok élére, nem mondott le ellenkor- mány-alakítási szándékáról. Korábbi fegyveres támadásai során 65 kilométer mélyen hatolt be Nicaragua terüle­tére. A nicaraguai kikötők el- aknásítása távolról sem a CIA első terrorcselekménye a közép-amerikai ország el­len — ez derül ki az AP hír- ügynökség amerikai hírszer­ző forrásokra hivatkozó je­lentéséből. Eszerint a CIA ügynökei már tavaly októ­berben banditatámadásokat szerveztek Puerto Sandino és Corinto ellen. Az akciók során több embert megöltek, olajtárolókat és olajvezeté­keket robbantottak fel. Isidoro Malmierca kubai külügyminiszter Hondurasról nyilatkozva kedden kijelen­tette : az országot az Egye­sült Államok gyakorlatilag megszállva tartja, s katonai támaszpontként használja a Nicaragua elleni támadások­hoz. Az Egyesült Államok a ten­gerészgyalogosok bevetésével sem tudná megsemmisíteni a nicaraguai forradalmat, de az agresszió annyi véráldo­zattal és olyan súlyos kö­vetkezményekkel járna, hogy mindent meg kell tenni el­kerülésére. A szovjet minisztertanács ülése Moszkvában szerdán ülést tartott a Szovjetunió Minisz­tertanácsa. s ezen áttekintet­te az idei év első három hó­napjának gazdasági ered. ményeit. Az ülésen beszédet mondott Nyikolaj Tyihonov miniszterelnök. A résztvevők jóváhagyták az SZKP KB áprilisi plénu­mának határozatait és hang­súlyozták: aktívan meg kell kezdeni azoknak a feladatok­nak a megvalósítását, ami­ket Nyikolaj Tyihonov, a Mi­nisztertanács elnöke vázolt a kormány programjáról szóló beszédében. A negyedévi terv és költségvetés teljesítéséről szóló jelentést Nyikolaj Baj. bakov, miniszterelnök-helyet, tes, az Állami Tervbizottság elnöke, illetve Vaszilij Gar­buzov pénzügyminiszter ter­jesztették elő. Mint a jelentésből kitűnik, a Szovjetunió ipara az első negyedévben 4,9 százalékkal növelte termelését a tavalyi év hasonló időszakához ké. pest. Az éves népgazdasági terv 3,8 százalékos növeke­dést irányzott elő. A vizsgált időszakiban a munka termelékenysége 4,6 százalékkal emelkedett, szemben a tervben meghatá­rozott 3,4 százalékos növe­kedéssel. Az ipari termelés növekedésének 96 százaléka származott a munkatermelé­kenység növekedéséből. Az állattenyésztésben a ta­valyi év első három hónap­jához képest a háziállatok és szárnyasok állami felvásár­lása 7 százalékkal, a tej fel­vásárlása 8 százalékkal, míg a tojás felvásárlása 4 száza­lékkal emelkedett. A beruházási tevékenység értékben számítva 8 száza­lékkal haladta meg a tavalyi év hasonló időszakát. A munkások és alkalma­zottak fizetése 2,9 százalék, kai. a kiskereskedelmi áru­forgalom értéke 5,1 százalék­kal, míg a Végzett szolgálta­tások értéke 5,7 százalék­kal nőtt a tavalyi év első há­rom hónapjához viszonyítva. Az eredmények mellett több hiányosságra is rámu­tattak. Nem sikerült teljesí­teni a tervet többek között a kőolajbányászatban, a nagy­teljesítményű elektromotorok termelésében. Elmaradt az előirányzatoktól egyebek kö. zött a vegyipari berendező, sek gyártása. A szovjet Minisztertanács ülésén hangsúlyozták: a szö­vetségi köztársaságok mi­nisztertanácsai, az illetékes minisztériumok és főhatósá­gok kötelesek meggyorsítani a mezőgazdasági termelés in­tenzív útra történő áttéré­sét. PANORAMA BUDAPEST Az Országgyűlés meghívá­sára április 14—18. között Erkki Pystynen elnök veze­tésével hivatalos látogatást tett Magyarországon a Finn Köztársaság parlamenti kül­döttsége. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke tegnap fo­gadta a küldöttséget. A ven­dégek budapesti tartózkodá­suk során megbeszélést foly­tattak Szűrös Mátyással, az MSZMP KB titkárával és Várkonyi Péter külügymi­niszterrel, s találkoztak Szép­völgyi Zoltánnal, a fővárosi tanács elnökével. A finn parlamenti küldöttség szer­dán elutazott hazánkból. A magyar—szovjet szer­számgyártási együttműködés 15 évének eredményeit be­mutató kiállítás nyílt szer­dán a Szovjetunió budapes­ti kereskedelmi képviseleté­nek Kerepesi úti bemutató központjába. A Szovjet Kul­túra és Tudomány Házában pedig ünnepélyes keretek kö­zött emlékeztek meg az év­fordulóról és az együttmű­ködésben élenjáró vállalatok dolgozóinak mind a magyar, mind a szovjet partnerek ki­tüntetéseket és okleveleket adtak át. A Prodinform műszaki tanácsadó vállalat másfél évtizeddel ezelőtt kezdte el­terjeszteni és forgalmazni a magyar ipari felhasználók körében az úgynevezett szu­perkemény szerszámokat. Ta­valy több mint 90 millió fo­rint értékben, az idén az el­ső negyedévben pedig 50 millió forintnyit használt fel a magyar ipar ilyen szer­számokból. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a konverti­bilis szerszám behozatalt mintegy egyharmaddal sike­rült csökkenteni. MOSZKVA A szovjet kormány meg­hívására Giulio Andreotti olasz külügyminiszter április második felében a Szovjet­unióba látogat. VARSÓ Varsóban megkezdték a május elsejei ünnepségek előkészületeit, létrejött az ünnepséget szervező társa­dalmi bizottság. A LEMP Politikai Bizottsága keddi ülésén felhívta a figyelmet, hogy a lengyelországi és a külföldi szocializmus-ellenes erők a dolgozók ünnepségé­nek megzavarását tervezik. Ezekkel a próbálkozásokkal a hatóságok határozottan szem­be fognak szállni. Árulkodó idézőjelek Szerda esti kommentárunk. Nemcsak a közvetlenül érdekeltek kedélyét borzolta fel az az Ankarából és Nicosiából keltezett hír, amely szerint a Török Köztársaság és — itt jön az első, a világsajtóban egyetemesen használt idézőjel — az „Észak-ciprusi Török Köztársaság” kölcsönösen nagykövetet nevezett ki egymás székvárosába. Az előzmények közismertek. Novemberben, teljesen egyoldalúan és törvénytelenül, mondjuk ki, puccs­szerűen kiáltották ki Ciprus északi részén azt az állam- alakulatot, amit a földkerekség valamennyi kommentátora (persze a török sajtót leszámítva) csak és kizárólag idéző­jelek között emleget. Az idézőjel egyszerűen elkerülhetetlen. Ezzel az úgyneve­zett állammal ugyanis az a baj, hogy nemzetköi jogi ér­telemben — nem létezik. Ebből aztán értelemszerűen más idézőjelek is következnek. Ilyen a legfrissebb fejlemény. Az, hogy a nagykövetek átadták megbízólevelüket a két ál­lamfőnek, ami elméletben diplomáciai kapcsolatok létesíté­sét jelenti, de megintcsak elméletben. Diplomáciai kapcso­latot (idézőjel nélkül) kizárólag két valóban létező állam létesíthet egymással, itt pedig a kettő közül csak egy, a Tö­rök Köztársaság létezik. A másik „állam” létrehozásának kísérlete veszélyes pre­cedens. Nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy egy szu­verén ENSZ-tagállam területéből kihasítottak egy nagy részt és azon — minden ciprusi és nemzetközi törvényt látványo­san megszegve — államnak megfelelő hatalmi-politikai-gaz- dasági struktúra létrehozásán fáradoznak. Ezt az önkényes lépést még veszélyesebbé teszi a történés geopolitikai szín­helye. Nemcsak arról van szó, hogy egy önálló ország szu­verenitását durván megsértették, hanem arról is, hogy ez az ország (Ciprus) stratégiailag rendkívül érzékeny helyen fekszik és körülményei is különlegesek (ugródeszka a neu­ralgikus közel-keleti térség felé és brit csapatok állomásoz­nak a területén). A sajátos helyzetnek más elemei is vannak. A képlethez tartozik az a tény, hogy a Ciprusi Köztársaságban két nép­csoport, a török és a görög, a közeli két, egymással hagyo­mányosan rivalizáló NATO-ország politikai-etnikai vonzás­körében él — de úgy, hogy maga az egységes Ciprusi Köz­társaság el nem kötelezett külpolitikát folytat. És itt érkez­tünk el a lényeghez. Manapság sok szó esik nemzetközi egyensúlyról, mint a világbéke alapjáról. Ha tehát egy stra­tégiailag fontos helyen lévő el nem kötelezett ország terü­leti integritása ellen támadás történik, ez egyben támadás az illető ország külpolitikai irányvonala ellen is. Ilyen ér­telemben viszont a történtek megingathatják egy érzékeny térség érzékeny egyensúlyát — és pontosan ez az oka az akcióval kapcsolatos nemzetközi felzúdulásnak. Az ENSZ főtitkára és ciprusi megbízottja minden fóru­mon megpróbál a józan észre hatni. A görög kormányfő tetteket kért a világ országaitól, külügyminisztere pedig magához kérette az Athénba akkreditált NATO-nagyköve- teket. Csak az atlantiak egységes nyomása lenne képes arra, hogy valódi hatást gyakoroljon Ankarára. Kérdés, vajon a NATO — és elsősorban Washington — egyáltlán óhajt-e tenni valamit. HARMAT ENDRE London és Tripoli diplomáciai viszálya Líbia londoni nagykövetsé­ge (népi irodája) kedd este óta rendőri vesztegzár alatt áll. A brit kormány azt köve­teli, hogy az épületben tar­tózkodók valamennyien tá­vozzanak és tegyék lehetővé — mint Leon Brittan bel­ügyminiszter mondta — a nagykövetség „átkutatását” fegyverek és robbanóanya­gok után. Ennek a követelésnek a bent tartózkodók nem tettek eleget, és a líbiai kormány a maga részéről erélyesen tagadja, hogy a népi iroda környékén támadt keddi lö­völdözés — aminek áldoza­tul esett egy londoni rend­őrnő is — diplomatáinak műve lett volna. Leon Brittan belügyminisz­ter szerint „abszolút lénye­ges”, hogy a líbiai diploma­ták elhagyják épületüket és a kutatás lefolyjék. Líbiai részről viszont a népi iroda megrohamoztatásának vád­jával élnek, és hangoztatják, hogy bármely olyan kísérlet, amely a népi iroda „bevéte­lét” célozná, kemény ellen- intézkedésekbe fog ütközni. Londonba érkező jelenté­sek szerint a tripoli brit nagykövetséget tüntetők vet­ték körül.

Next

/
Thumbnails
Contents