Tolna Megyei Népújság, 1984. április (34. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-18 / 91. szám
AWEPÜJSÁG 1984. április 18. Jelenidejü filmek Bemutatjuk a Társulás Stúdiót Jelenet Dárday István és Szalai Györgyi Átváltozás című filmjéből A Magyar Filmgyártó Vállalat egyik jelentős film- kollelktívája a Társulás Stúdió. Ezúttal ezt a műhelyt mutatjuk be. — 1981 januárjában indultunk, néhány hónapos szervezeti, hivatali, személyi és drámai előkészítő munka után. Engem ért az a megtiszteltetés, hogy a stúdió egyik vezetője lettem — mondja beszélgetésünk bevezetőjeként Dárday István rendező és stúdióvezető-helyettes. — Mi tette szükségessé a Társulás Stúdió létrejöttét? — Megalakulásunknak megvoltak az előzményei. Összeverődött egy olyan együttes, amely konkrét munkákkal bizonyította, hogy egészen másjellegű filmkészítést módszerekkel is képes hatékony eredmények elérésére. Minket a szükség hívott létre! S ezt hamarosan filmfesztivál-díjakkal 'és más kultúrpolitikai jelzésekkel, elismerésekkel is igazoltuk. — Ez egyúttal meghatározott profilt jelentett már az induláskor is? — Mindenképpen mégha, tározott karakterű indulásról beszélhetünk. A jelen társadalmi összefüggéseinknek sokoldalú vizsgálódására vállalkoztunk. Leforgatott filmjeink nyolcvan százalékának témája ugyanis jelenidejű. És ez a pontos megfogalmazás. Jelenidejű filmek! — Amellett, hogy közös a szándék, a jelennel való fog. lalkozás, alkotói módszerük, stílusuk — filmjeink tanúsága szerint — egymástól eltérő. — Munkánkat valóban nem szűkítjük le egyfajta alkotói módszerre. Sokf éle módszer és felfogás érvényesül filmjeinkben. Stúdiónk hatá. rozott törekvése, hogy az értékekre, szellemi ötletekre és megvalósításukra fogékonyan odafigyeljen, s a külön, böző alkotói tendenciáknak utat adjon. Ez persze végül- is csak szándék. Az anyagi feltételeink már kezdettől fogva mostoha helyzetet teremtettek munkánkhoz. Anyagi fedezetünk elmarad a többi stúdióé mögött. Ez a kezdet kockázatait is magában hordozta, hiszen roppant nehéz feladat útnak in. dítand egy új stúdiót, méghozzá úgy, hogy rögtön az első évben bizonyítson is. Ügy állapodtunk meg még induláskor, hogy az első esz. tendőben csak két filmet forgatunk. A továbbiak majd az eredmények függvényeként alakulnak... Ismerjük az ország és a kulturális éle. tünk jelenlegi helyzetét, ez egyfelől megértést vált ki bennünk, másfelől viszont Elkészült a Pécsi Nyári Színház idei programja. Június 20-án kezdi meg az évadját és július 27-én zárja Három helyszínen játszik majd a színház: a székesegyház melletti szabadtéri Táncszínen, a tettyei romoknál levő színpadon és a belvárosi Anna-udvarban. A hagyomá. nyokhoz híven megőrzi a táncközpontú jellegét, azzal az eltéréssel, hogy amíg a korábbi években a Pécsi Balettra épültek a produkciók, most több hazai és külföldi együttes is színre lép. A „Balett Sopianae” ugyanis Bécs- ben vendégszerepei a nyáron. Mint Bagossy László igazgató elmondta: összesen 42 előadást — tizenhárom féle produkciót — láthat a közönség a nyári színházban, köztük három ősbemutatót. Eck Imre Kossuth- és Liszt-díjas koreográfus „Hőhalál” címazt kell mondanunk, hogy egy lendületbe hozott gépezet, azaz a stúdiónk kénytelen lefékezni önmagát, holott produktív lett és termelőképes. — Azóta három év eltelt... — Helyzetünk azóta sem változott. — Mikor jelentkeztek első filmjeikkel? — A ’83-as filmszemlén már öt filmet mutathattunk be. (Közöttük található Vitézy László Vörös földje, mely az első produktuma volt a stúdiónak.) A fogadtatás igazolta kétéves munkánkat. — Mennyiben tér el struktúrájuk a többi stúdióétól? — Nálunk a stúdió művészeti tanácsa mellett — melynek tagja valamennyi rendező és dramaturg — lé. tezik egy konzultációs tanács is. amely politikusokból. közgazdászokból, szocio. lógusokból, tehát társadalmi szaktudással rendelkező szellemi partnerekből áll, akik a filmkészítés során velünk polemizálnak. Ezt a szervezetét eleve az a meggyőződés hivta életre, hogy el kell kerülnünk a filmszakmán belüli belterjes szemléletet, s erre a legjobb módszer a más területekről érkezett szakemberekkel folytatott állandó dialógus. — Eddigi termésük mérle. ge? — Szinte minden egyes filmünk sikert aratott vagy idehaza, vagy pedig külföldön. A mai napig tizenegy filmet készítettünk, s ebből nyolcat már be is mutat, tak. A fesztiváldíjak persze mindig kétesértékűek, bár egyiket sem becsüljük le, sőt büszkék vagyunk rájuk. Az viszont tény. hogy az Adj király katonát és a Job lázadását a legjobb filmjeinknek tartják. Mégis, nemcsak ez a két film határozza mel új kamarabalettet alkotott, müvének mondanivalója az emberi kapcsolatok leépülésének drámája. Az ugyancsak pécsett élő Sárosi István első színpadi művével mutat, kozik be a közönségnek: „Az áldozat” című bibliai tárgyú zenés-táncos dráma koreográfiáját szintén Eck Imre készítette. A Baranya Tánc- együttes „Szerelmek” címmel állította össze új önálló táncműsorát. Pécsett vendégszerepei a híres prágai balett; vezetője, Pavel Smok néhány évvel ezelőtt már együtt dolgozott a Pécsi Balettel. Most tárgyalnak a Kisinyovi Állami Opera- és Balett Együttessel, amely a — tervek szerint a „Hattyúk tavával” lép színre. Bemutatják továbbá Huszka Jenő népszerű operettjét, a „Gül babát” a Pécsi Nemzeti Színház művészeinek közreműködésével. Felújítanak meg profilunkat. Színes palettánk van, a Ne sápadj és A kutya éji dala között minden árnyalat megtalálható. — A stúdió köré csoportosuló rendezők itt tehát megvalósíthatják művészi elképzeléseiket ? — Ügy, hogy nem ismétlik önmagukat. Minden elmozdulásuk továbblépést jelent! Én ezt jó dolognak tartom. Persze nem biztos, hogy mindenki a lehetőségeinek legmegfelelőbb irányba lép tovább. Ezért a közeljövőben stúdiónk számára elengedhetetlenül szükséges az önmegújulás korszaka. Szembe akarunk nézni az elmúlt három év filmtermésével, és és megőriznünk mindazt, ami abból pozitív. — Filmjeiket gyakorta kísérik éles viták. — Eddig egyetlen olyan filmünk sem volt, amelyik ne robbantott volna ki heves vitákat. Én ezt természetes és jó dolognak tartom. — Kik sorolhatók ma vé- gülis a társulás állandó rendezői közé? — Mihályfy László, Kabay Barna, Gyöngyössy Imre, Zolnai Pál, Tarr Béla. Vitézy László, Szalai Györgyi, Fejér Tamás, Bódy Gábor, Gulyás Gyula és Gulyás János, Erdős Pál, Jeles And. rás. Fehér György és jómagam. — Az idén milyen filmeket forgatnak? — Az 1984-es év három filmjét: az őszi almanachot, a Higgyetek «ekemet és az Én is jártam isonzónált már valójában le is forgattuk. Kivételes helyzet, hogy még az idén valószínűleg sort kerítünk egy negyedik film forgatására is a jövő év terveiből. Zolnay Pál Férfirabló cí- rpű filmjének megvalósítását hamarosan meg is kezdjük. szEmann Béla több sikeres produkciót, így a „La Mancha lovagja” című musicalt, a „Danaidák” című kamarabalettet és a Bóbita Bábszínház paródiaműsorát. Kuriózum lesz a Janicsár táncegyüttes fellépése; a vendégek Pécs török testvér- városából — Kütahyábótl — jönnek majd. Gazdag kiegészítő programban lesz részük a nyári színház idején Pécsre látogató hazai és külföldi vendégeknek. A nemzetközi ifjúsági zenei tábor tanárai és hallgatói három koncertet adnak. Budapesti vendégtársulat bemutatja „A próba” című rockzenés passió játékot. Kiállítás nyílik a Pécsi Nemzeti Színház felszabadulás utáni négy évtizedéről. A városi galériában nemzetközi rajzkiállítás nyílik. Ebben az időszakban rendezik meg a híres pécsi cserépvásárt is. Szomszéd megyéink lapjait lapozgatva több olyan építészeti témára bukkantunk, amelyek olvasóink érdeklődésére is számíthatnak. Ezúttal szokásunktól eltérően a lapokból kivágtunk néhány képet is a téma illusztrálására. A képek má- sodközlésűek, ezért a minőségükért olvasóink szíves elnézését kérjük. Dunqntült napló Pécsett is előtérbe került az építészeti kultúra fejlesztése. Ennek jegyében zajlott le — első ízben — „Az év lakóháza” pályázat. Az országban először itt adták át a díjakat a bíráló bizottság által a legjobbaknak tartott házak tervezőinek, építtetőinek és kivitelezőinek. Baranyában a magánerős „termésből” 38 épülettel pályáztak. A pályaműveket a megyeházán — itt adták át a díjakat — ki is állították. Az átadási ünnepségen Piti Zoltán, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettese a pályázat jelentőségét méltatva hangsúlyozta: „Eddig a mennyiségi igények kielégítéséért tettünk nem is keveset, és tán olyant is, amit nem kellett volna; ma már viszont a minőség kap hangsúlyt az. építészetben, s előtérbe kerülhetett az építészeti kultúra széles körű fejlesztése, többek között a magánerős építkezés területén is. „Utalt ennek a baranyai eredményeire is megjegyezvén, hogy a sok szép új ház még nem formália kellőképpen a településeket. „Az év lakóháza 83” címet, s vele Asszonyi Tamás bronzplakettjét — ezt a ház falán helyezhetik el — és a 25 ezer forint pénzjutalmat a Pécs, Kullich Gyula utca 14. szám alatti társasház nyerte el. Tervezője Csaba Gyula és Rákos Tibor. A díjazott házak részt vesznek az ÉVM által meghirdetett országos pályázaton, melyek eredményét a környezetvédelmi világnapon hirdetik ki. A pályázat nyertese a Pécs, Kulich Gyula u. 14. sz. társasház. SOMOGYI^ Bianchini László téglásdinasztia tagja. Nagyapja Olaszországból jött a század- fordulón. ő olaszul egy szót sem tud. 1955-ben lett téglás a szentgyörgyi téglagyárban. Munka közben szerezte meg a cserép- és téglaégető oklevelet és a gimnáziumi érettségit. Legjobban az égetést szerette. Vissza is akart menni, de a gyárvezető azt mondta: „Marajd te csak kisfőnök!” A felesége is téglaégető, két gyereke is a téglagyárban dolgozik. A mai gyárban sok a gép és mint mondja: talicskázni könnyebb volt, mint ennyi emberért felelni. De szerencséje van az emberekkel is, ért a nyelvükön, ami nem is csoda, hisz téglagyárban született Bogláron, 1938-ban. Bianchini László 1984 áprilisáig mintegy ötszázmillió tégla gyártásában vett részt. Ebből a rengeteg téglából legalább százmilliót meg is fogott. Tizennyolcezer magyar ház épülhetett abból a téglamennyiségből, amelyet ő gyártott. PETŐFI NÉPE A Bács-Kiskun megyei Tervező Vállalat 1971-ben kiadott alapító levelének megfelelően minden évben megpályázhatják a dolgozók az Év legjobb alkotása díjat, valamint az ezzel együtt járó emlékplakettet. Bőségesen érkeztek alkotások a pályázatra. A benyújtott munkák elbírálásában az Építőművészek Szövetségének képviselője is részt vett. A bíráló bizottság három kategóriában adott ki díjat. * A Jósika u. 44. szám alatti ház Kiskunhalason. A pályázók bizonyították: korszerű elemekből is lehet szépet alkotni. A kecskeméti gyógypedagógiai intézet például UNIVÁZ szerkezettel és Sopron típusú függönyfallal készült, Báhner József és tervező kollektívája mégis olyant alkotott, hogy alkalmasnak ítélték munkájukat díjazásra. Ugyancsak jó példája a gondos, jó tervezésnek, a szépre törekvésnek a solti szennyvíztisztító telep eleveniszapos, biológiai tisztító berendezésének oxidációs árkos változata. E létesítmény tervezéséért Csuvár József és munkatársai vehették át a díjat. Szabó László vezette azt a tervezőcsoportot, amely Kiskunhalason, a Jósika utca 44. szám alatti lakásokat és üzleteket tervezte. A tervezésért az Év legjobb alkotása díját kapták. Az épület hagyományos technológiával, magastetős kialakítással készült. A földszinten üzletek, az emeleten lakások vannak. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Székesfehérváron, a Zalka Miklós utcában áll az ország legrégibb, hétszáz éves, szépen helyreállított lakóháza. Büszkék erre az épületre a fehérváriak. Büszkék a múltjukra. És nemcsak büszkék, féltve őrzik is. Sokat beszélnek mostanában Székesfehérvár műemlékeinek sorsáról, különösen a város egy kis darabkájáról, a Kossuth Lajos utcai tömbről, amelyet rekonstruálnak. A városmúlt szempontjából különösen izgalmas ez a terület, hiszen a középkori városmag valahol arrafelé feküdt. De izgalmas feladat az építésznek is, hiszen nem kevesebbre kell vállalkoznia, mint élővé tenni a romlado- zó házakat, megőrizve-meg- újítva e fontos városrészdarabkát. Egyszóval: lakhatóvá tenni a mai százhúszezres iparváros számára. Ezen a területen 123 bérlemény van. A megújulás során ezekből harminchármat elveszít a város, ám ezen az áron a megmaradó 90 lakás komfortossá válik. Azért nem összkomfortossá, mert a távfűtést nem viszik be. A bontások árán parkosítanak és növelik a tömbben foglalt kereskedelmi egységek területét. A levéltártól, a múzeumig seregnyi szakembert bevontak a rekonstrukciós munkák előkészületeibe. Székesfehérváron azt tartják: a várost az ősök hagyták rájuk. A mai városlakók sem csupán a mának, a jövőnek is építkeznek. Kötelességüknek tartják megőrizni a rájuk maradt értékeket, miközben a maguk arcához formálják a várost. Fehérvár annak elismeréséül kapott annak idején Hild-ér- met, hogy jól, a múlt értékeit őrizve „simítja” össze modern nagyváros létét a műemlékekben élő régi Fehérvárral. A rekonstrukciós terv makettje Pulitzer-díjak Nagy amerikai lapok — a Los Angeles Times, a The Wall Street Journal, a The New York Times és a Boston Globe osztoztak az idei Fulitzer-díjak javarészén. A négy újság összesein nyolc díjat kapott. Az ezer dolláros díj, amelynek erkölcsi értéke jóval meghaladja anyagi jelen, tőségét, egy magyar származású amerikai újságíró és lapkiadó — Joseph Pulitzer — alapítványából kerül évente kifizetésre a Columbia Egyetem újságíró tanszékének döntése alapján. Karen Elliot House, a The Wall Stereet Journal újságírónője a legjobb külpolitikai riporternek járó díjat kapta, mégpedig azokért az interjúkért, amelyeket Husszein, jordániai királlyal készített, s amelyek előrevetítették az amerikai kormányzat közel-keleti kudarcának valószínűségét. Vermont Royster, a The Wall Street Journal belpolitikai hírmagyarázója a második díját kapta az idén. Az év fordulópontjainak témája: Libanon. Az irodalmi Fulitzer-díjak közül William Kennedy nyerte az év legjobb regényé, ért járó díjat. Díjazott könyvének címe: A vaskosztüm. Egy amerikai primitív című verskötetéért kapott díjat Mary Oliver. Pécsi Nyári Színház
