Tolna Megyei Népújság, 1984. április (34. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-18 / 91. szám
1984. április 18. Képújság 3 Étjén és erősödjék szeretett hazánk, a Magyar Népköztársaság! Szabó Albertné köszöntése Péter Szigfrid virágcsokorral köszönti Szabó Albertnét Kedves kis ünepség színhelye volt a bonyhádi városi pártbizottság székháza. Péter Szigfrid, a megyei párt- bizottság titkára, Hohmann József, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Kri- zsán István, a városi párt- bizottság titkára köszöntötte születésnapján özvegy Szabó Albertnét, aki tegnap töltötte be nyolcvanadik életévét. A virágcsokor és a megyei pártbizottság ajándékcsomagjának átadása után szóba kerül sok minden. A jelen — az idős, sok viszon- tasgágot, szenvedést, küzdelmet átélt asszony egészségi állapota, életkörülményei, milyen segítségre lenne szüksége — és a múlt. Ami sokkal, de sokkal mozgalmasabb volt. mint a legtöbb vele egyidősé. A bukovinai Hadikfalván született 1904-ben. Tizenhét éves korában férjhez ment, férje bányász a Lupanyi bányaüzemben, tagja a szociáldemokrata, majd az illegális kommunista pártnak. 1930- ban Franciaországba mentek, mindketten részt vettek a kommunista párt munkájában, az asszony tevékenyen dolgozik a Vörös Segélyben. Politikai tevékenységük miatt utasították ki őket az országból. visszatértek Vajda- hunyadra, és természetesen folytatják a mozgalmi munkát is. Lakásuk gyűlések színhelye, agitátorokat rejtegetnek, röplapokat terjesztenek, Szabóné a Vörös Segély keretében gyűjt a lebukot- taknak, hozzátartozóiknak (nemcsak bebörtönzött férjének, hanem elvtársainak is). — Volt nemegyszer, hogy öt-hat csomagot is vittem a karánsebesi börtönbe. Üti- társaim a vonaton, amikor megtudták, hogy börtönbe megyek, sejtették, politikai foglyoknak viszem az élelmet, segítettek — emlékezik az akkori időkre. Negyvenöt októberében települt át a család Magyarországra, Bonyhádra. Itt bekapcsolódtak a pártszervezet munkájába, Szabó Albertné öt évig volt a pártszervezet elnöke. Népművelő, agitátor, szövetkezeti igazgatósági tag, tanácstag, népi ülnök — aktív mozgalmi munkás egészsége megromlásáig. 1967-ben kapta meg a Szocialista Hazáért Érdemrendet, 1970-ben pedig a Felszabadulási Jubileumi Emlékérem kitüntetést. ö is sajnálja, hogy ma már nem végezhet aktív mozgalmi munkát, örül, amikor elvtársai felkeresik, mint ahogy most is, amikor nyolcvanadik születésnapján köszöntik. — Ott a börtönben, amikor látogattam az elvtársakat, mondták, nem lesz elfelejtve, amit csinálok... Pedig nem az elismerésért tettem, hanem politikai meggyőződésből, abban a tudatban, hogy eljön majd a fel- szabadulás. Eljött... J. J. Csaknem négyezer új lakás épült az első negyedévben Több a tégla és a gerenda Az ország mérsékeltebb építési igényeinek megfelelően az idén a népgazdasági terv az építőipar termelésének 5—7 százalékos csökkenésével számol. Az év első három hónapjában a számítottnál lassúbb volt a mérséklődés, s így a kivitelező válalatok és szövetkezetek az első negyedévben esedékesnél 1,3 százalékkal több munkát végeztek, s ezen belül az ÉVM-vállalatok termelése 2,6 százalékkal haladta meg a negyedéves előirányzatot. Kedvező, hogy az állami erőforrások felhasználásával megvalósuló létesítmények beruházói a korábbinál szélesebb körben éltek a versenytárgyalásos lehetőségekkel, s több volt a vállalkozó is a megbízások elnyerésére. Az év első három hónapjában 115 versenytárgyalást bonyolítottak le, s ebből összesen 76 létesítmény kivitelezésére adtak megbízást. A lakásépítő vállalatok és szövetkezetek az év első három hónapjában 3879 új otthont adtak át, ebből 3182-t az ÉVM-vállalatok építettek fel, lényegében annyit, mint a múlt év azonos időszakában. Az idei átadási ütemterv azonban gyorsabb előrehaladással számolt, ezért az építési főidényben nagyobb erőfeszítések szükségesek, hogy a munkák befejezése ne az utolsó hónapokra torlódjon. Az egyenletesebb ütemű építésben kedvező eséllyel indult már a Békés, Heves, Nógrád, Somogy, Tolna és Vas megyei ÉVM-vál- lalat, amelyek az első negyedévben több mint kétszer annyi új otthont adtak át, mint a múlt év azonos időszakában. Az idei átadási előirányzat teljesítésében biztató, hogy a kivitelező vállalatok és szövetkezetek jelenleg 45 870 lakás építésén dolgoznak, ami mintegy 700-zal több az egy évvel ezelőttinél. Az építőanyagipar az első negyedévben 1,1 százalékkal teljesítette túl előirányzatát, s ezen belül jelentősen növelte a sajátház-építkezések- hez szükséges, keresett termékek gyártását. A falazóanyagokból 12,7' százalékkal teljesítette túl háromhavi előirányzatát, ezen belül terven felül mintegy 50 millió téglát szállítottak az építőknek. Vasbeton födémgerendából 25 százalékkal teljesítették túl az előirányzatot, s így csaknem 600 ezer méter betongerendát kaptak terven felül a sajátházépítők. (MTI) A májusi békehónap programja Már formálódik a májusi, immár hagyományos béke- és barátság hónap programja: az előzetes tervek szerint az esemény- sorozat nyitányaként kibővített ülést tart az Országos Béketanács, amelyen — egyebek között — megemlékeznek a fasizmus felett aratott győzelem napjáról. Május 10-én — a SZOT-tal közösen — munkásnagygyűlést rendeznek a Magyar Hajó- és Darugyárban. Székesfehérvárott, az Országos Béketanács Leszerelési Bizottsága és a TIT szervezésében konferencián vitatják meg azokat a javaslatokat, amelyeket a szocialista országok terjesztettek a Stoskholmban az európai bizalom- és biztonságerősítő értekezlet részvevői elé. A Magyar Tudományos Akadémiával karöltve „Szülőföld, hazaszeretet, internacionalizmus, béke” címmel értelmiségi fórumot hívnak össze, majd a Magyar Írók Szövetségével közösen „Felelősség a hazáért, felelősség az emberiségért” címmel azt elemzik, hogy a művészetek képviselői — s főként az írók — mit tehetnek a béke ügyéért. Az elképzelések szerint ismét számos rétegtalálkozót rendeznek: Veszprémben a vegyipari dolgozók, Baranyában a bányászok és a vasasok, Szombathelyen pedig a szakszervezeti aktivisták részvételével ösz. szegzik az időszerű békemozgalmi feladatokat. Győrben az Országos Béketanács Ifjúsági és Diákbizottsága, valamint a KISZ Központi Bizottsága a békeklubbok konferenciáját rendezi meg. Május utolsó hetében „Az atomfegyvermentes Európáért” elnevezéssel nemzetközi kerekasztal-beszél- getésen taglalják ugyanezeket a kérdéseket, keresve az ellentétes nézetek közelítésének módozatait. Ebben az időszakban több kulturális és egyéb rendezvényt is szerveznek: hangversenyek és kiállítások, előadások, és filmvetítések, békemenetek és hajókirándulások gazdagítják majd a programot. Együttműködve Művelődési ház és iskolák Két intézmény kerítés nélkül A művelődési otthonok látogatóinak többsége diák. Ök azok, akik ott vannak a rendszeresen tevékenykedő csoportokban, az alkalmi rendezvényeken — színházi előadások, koncertek, kiállítások... —, és ők azok, akik- nék spontán időtöltésük színhelyét is a Ikulturházak je. lentik. Jelentős művelődéspolitika és társadalompolitikai szerepe van ezért is a közművelődési intézményeknek az alapműveltség és a kulturált szabadidő-szokások kialakításában. Ha szabad időről beszélünk, szükséges egy félreértést eloszlatni, mely szerint a tanuló ifjúság több szabadidővel rendelkezik, mint a dolgozó fiatalok. A tévhitet kutatási eredmények cáfolják. Ugyanis a tanuló fiatalok napi időfelbasználó- suklban csak nyolc perccel kevesebb időt fordítanák iskolai tennivalókra, mint 3 dolgozó fiatálok kereső foglalkozásukra. Ez igazán nem •lényeges különbség .A lényeg inkább a szabad időn, illetve annak hasznos eltöltésén van. Az iskolák is, de leginkább a művelődési házak segítik ezt, legtöbbször együttműködve. A hogyanra Dombóváron kerestünk választ. A NYITÁS HAT ALAPELVE — Nekünk az a célunk — mondja Balipap Ferenc a városi művelődési központ igazgatója —, hogy magunkat alkalmassá tegyük arra, amire szükség van. Ezért a nyitott művelődési ház megvalósításánál hat pontban tisztáztuk az alapelveket és ezekkel közeledtünk minden oktatási intézményhez. Az igazgató szerint ezek az alapelvek a következők: 1. Tananyagot, oktató munkát segítő tevékenység. 2. Iskolai mozgalmi munkát — út törő. KISZ — támogató rendezvények, 3. Az említett szervezetek által szervezett szabadidős programok. 4. A művelődési központ kínálata: kiállítás, színház, _ szak- kör, szórakoztató műsorok 5. A pedagógusok mint köz- művelődési réteg társak, szakkörvezetők is a munkában. 6. Felnőttoktatás. Az alapelvek jónak bizonyultak, a város alsó. és középfokú tanintézményeivel tartalmas kapcsolat alakult ki. Szinte minden iskola él a társadalmi filmforgalmazás lehetőségével. Színházi előadásoknál külön ovis, kisdobos bérletet hirdették meg. A harminchat féle tevékenységet folytató 80 csoport tagjai között az ifjúság is tevékenykedik. A könyvtári órák az irodalmi élmények nyújtásán, az olvasás megszerettetésén túl, az olvasóvá nevelést is szolgálják — többek között. A középiskolásoknak szervezett diák- hétvégék 6—8 féle programja a szórakozást és a művelődést is segíti, mellette pedig lehetőséget adnak az egytkorúakkal való találkozásra is. Az irodalmi önképzőkört és kismotorbarátok körét az igény hozta létre. ,,Klasszikus” ifjúsági klub nincs, de a kívánságokat igyekeznek teljesíteni Dombóváron. Balipap Ferenc szerint „nem egy formát kell favorizálni, hanem azt kel! nézni, mit tudunk megvalósítani”. A művelődési ház előtere mindig népes. Általános iskolások, szakmunkás- képzősök, szakközépiskolá. sok, gimnazisták népesítik be. és 8—40 féle tevékenységet végezhetnek naponta. A nyitás másik formáját jelenti az is, hogy a művelődési központ az iskolákban működtet szakköröket. NÉPMŰVELŐ AZ ISKOLÁBAN A diákok általában jó néven veszik, ha népművelők „bevonulnak” az iskolába Ez azért is jó, mert nem „iskolás” formákat alkalmaznak, azon kívül pedig — mivel mindkettőből közönség lesz — megszűnik a tanár- diák alá-fölérendeltség. Így mindkettőből közönség lesz vagy cselekvő részese a programnak. Ugyanazon élmény egyenrangú résztvevője a tanár és a diák. Az Apáczai Csere János Egészségügyi, Postaforgalmi. Vasútforgalmi Szakközépiskolában találtunk erre példát, ahol Parais Istvánná Góczán Mária népművelő vezette az osztályfőnöki órát A téma a felelősségsudat, felelősségvállalás volt. A művelődési központ által biztosított film vetítése után őkos kérdésekre hasonló választ adtak a negyedikes vasútforgalmisok. Szemmel láthatóan élvezték a népművelő óravezetését, és nem zavarta őket az idegen(ek) jelenléte. Mészáros József osztályfőnökkel a tanterem egyik szögletébe vonulva beszélgettünk. Az a véleménye hogy együttműködve sokol. dalúbb, teljesebb embereket tudnák képezni. A rendszeres könyvtárlátogatás, zene- hallgatás, és egyébb rendez vények a szakmai végzettség mellett a kulturáltságot is alakítják. — Így ezek a gyerekek — mutat végig az osztályon — jobban kibontakoztathatják azokat a képességeket, ami bennük van Aztán még azt elmondja az osztályfőnök, hogy év elején egyeztetik a munkaterveket és azután nagy szeretettel járnak a rendezvényekre Egy intézménnyel odébb Kurucz Géza, az Udvari Vince Szakmunkásképző igazgatója szerint rőffel ugyan nem mérhető, csak saccolha- tó, hogy mit jelent a szakmunkástanulók számára a művelődési központ. A legfurább kérdéseiket is kielégítették. Több ajánlattal jöttek — mondja —, de nem mindig éltürfk vele. Még van sok olyan lehetőség, amit igénybe lehet venni. A különböző iskolai rendezvények — KlSZ-küldöttgyűlés, nevelőtestületi értekezletek — megszokott helye a közművelődési intézmény. A filmvetítéseket, könyvtári órákat is ott bonyolítják le kerítés nélkül A művelődési központ és a szomszédságában lévő Molnár György IV. sz. Általános Iskolát nem választja el kerítés egymástól, de nem ezért van jó kapcsolat a két intézmény között. A vezetők, Balipap Ferenc és Csáki László általános iskola- igazgató, meglátták az együttműködés lehetőségét, szükségességét. Azt mondják, integrációt teljes egészében kizáró a kapcsolatuk, és vallják azt is, hogy az iskola belépésével nemcsak az oktatási, hanem a közművelődési helyzet is javult Dombó- váron. , , , . , Közös beruházássá! vásárolták a videó-eszközöket melyet most elsősorban az iskola használ — és a nyelvi labort. Egy beruházás ezert dupla haszon. Közösen alkalmazzák az asztlost, a dekoratőrt is, és minden esetben kihasználják a szabad kapacitást. A könyvtárat az iskola sajátjaként használja. A művelődési központban egy „csomó dolgot” — játszóház, napközis foglalkozások a népművelők segítségével oldanak meg. Az általános iskolai fakultációt is a házban — a nyomdász, illetve kötőműhelyben — valósítják meg. Az iskolában — amelynek nyitva tartása azonos a művelődési központéval — működik az asszonytorna, a néptánc, a filmes, az ornitológiái szakkör és az értelmiségi klub is. Minden este van felnőtttömegsport, aerobic, foci, de egyéb rendezvényeknek is helyet biztosítanak. — Mindezt minden együttműködési szerződés nélkül csináljuk — mondja Csáki László, — de sokkal több valósul meg, mint amit külön- külön elterveztünk. — Azért vagyunk, hogy „rongáljuk egymást — összegezi Balipap Ferenc az eddigieket. Dombóváron a művelődési központ és az iskolák együttműködése nem formális, hanem élő kapcsolat. Segítik kiegészítik egymás munkáját. „Ha nem így volna — vallja Balipap Ferenc —, azért büntetni kéne.” Lehet, hogy neki van igaza?! ÉKES LÁSZLÓ Fotó: Kapfinger András Az oktatáshoz szükséges könyveket a könyvtár biztosítja
