Tolna Megyei Népújság, 1984. április (34. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-18 / 91. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 91. szám. ÁRA: 1,40 Ft 1984. április 18., szerda. Mai számunkból SZABÓ ALBERTNÉ KÖSZÖNTÉSE (3. old.) SZOMSZÉDOLÁS (4. old.) ÉPÍTKEZÜNK (4. old.) MŰVELŐDÉSI HÄZ ÉS ISKOLÁK (3. old.) Európai érdek: a béke Amint azt már a hónap elején hivatalosan bejelen­tették, Budapesten tartja soros ülését a Varsói Szerző­dés tagállamainak külügyminiszteri bizottsága. Felada­ta az lesz, hogy a testület múlt év októberi szófiai eszmecseréje után ismét áttekintse a nemzetközi hely­zetet. Azóta, hogy a külügyminiszterek utoljára találkoz­tak, két, egymással szorosan összefüggő nyugtalanító esemény történt. Az egyik: Európában néhány NATO- tagállam területén megkezdték a kontinentális és a globális katonai erőviszonyok megbontását célzó új amerikai rakéta-nukleáris fegyveres telepítését. A má­sik: az Egyesült Államok hibájából 1983. végén — és éppen az előbbi negatív lépés megtétele miatt — Géni­ben megszakadtak a szovjet—amerikai tárgyalások az európai közepes-hatótávolságú atomharceszközök kor­látozásáról. Igaz közben — ez év január 17-én — ösz- szeült a bizalom- és biztonságerősítő intézkedéseket és a leszerelés témakörét napirendre tűző stockholmi konferencia, ettől azonban a földrészünk lényegesen módosult politikai-katonai feltételei egyelőre nem let­tek kedvezőbbek. A szocialista közösség külügyminisz­tereinek mindezt nyilván figyelembe kell venniük és a jelenlegi helyzetet gondosan mérlegelve, vonják majd le a további cselekvést meghatározó következte­téseket. Ma is helytállónak fogadhatjuk el a Varsói Szerző­dés tagállamai politikai tanácskozó testületének 1983 januárjában megfogalmazott megállapítását: „...bár­milyen bonyolult is a világhelyzet, megvan a lehető­ség arra, hogy túljussunk a nemzetközi kapcsolatok e veszélyes szakaszán. Az események mostani menetét meg kell és meg is lehet állítani...” ehhez a még min­dig érvényes szocialista javaslatok jó kiindulási ala­pot szolgáltathatnának. Csak hát a közös megegyezé­sek kimunkálásához a másik, a nyugati tárgyaló fél politikai elhatározására is szükség van. Hadd emlékeztessünk a fontosabb békekezdemé­nyezésekre. Nagy jelentősége lenne annak, ha a nuk­leáris hatalmak — mindenekelőtt a Szovjetunió és az Egyesült Államok — egyik első lépésként befagyaszta­nák nukleáris fegyverkészletüket. Aligha becsülhet­nénk túl annak rendkívüli horderejét, ha a tömeg- pusztító eszközökkel rendelkező államok kötelezett­séget vállalnának arra — amint ezt a Szovjetunió már megtette —, hogy sem egymás, sem mások ellen első­ként nem alkalmaznak atomfegyvereket. A szocialista országok azt a többször megismételt indítványukat is időszerűnek tartják, hogy a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai kölcsönösen mondjanak le a kato­nai erőszak bármilyen formájáról. Ez gyakorlatilag egyet jelentene egy meg nem támadási szerződés kö­tésével. Változatlanul érvényesek a következő javas­latok is: kezdjenek tárgyalásokat a katonai kiadások kölcsönös befagyasztásáról, majd csökkentéséről, léte­sítsenek Európában atomfegyvermentes övezeteket, szabadítsák meg kontinensünket a vegyi harceszközök­től, tiltsák meg a világűr militarizálását, s az érde­kelt országok együttesen kutassák fel a közép-euró­pai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentésének út- jait-módjait. Csupán néhány szocialista kezdeményezést ragad­tunk ki a sok közül. Sajnálatos, hogy a NATO-orszá- gok egyikre sem reagáltak pozitív módon, mindeddig többnyire az történt, hogy „vizsgálat tárgyává” tették, majd válaszként mindannyiszor elutasították azokat. Ók viszont egyetlen ésszerű, építő jellegű javaslatot sem terjesztettek elő. A Varsói Szerződés tagállamai­nak azt a felhívását is elengedték a fülük mellett, hogy térjenek vissza a nyugat-európai rakétatelepítés előtti helyzethez és akkor szó lehet a tárgyalások foly­tatásáról. Pedig csak ez a fajta megközelítési mód le­het alkalmas a katonai enyhülés minimumának eléré­séhez. A külügyminiszterek múlt év őszi szófiai ülé­séről kiadott közleményben olvasható: „...tárgyalások útján még a bonyolult, kiélezett helyzetben is meg­oldást lehet találni az államok közötti kapcsolatokban felmerülő minden problémára, ha politikai akaratról, megfontolt, konstruktív szemléletről és együttműkö­dési készségről tesznek tanúbizonyságot, s ha figye­lembe veszik a népek létérdekeit, a békében és a biz­tonságban való érdekeltségét”. A nyugatról mesterségesen is szított feszültség meg­szüntetésében, a nukleáris háború fenyegetésének fel­számolásában az európaiak közös érdekeltségét alig­ha lehet vitatni. Mindenki tudja, a két szembenálló szövetségi rendszer fegyveres összecsapásának ka­tasztrofális következményeit kontinensünk nemigen élné túl. A Varsói Szerződés országai — következetes békepolitikájukhoz híven — minden erőfeszítésüket latba vetik azért, hogy földrészünk ne legyen, és ne is lehessen újabb esztelen pusztulás színtere. SERFŐZÖ LÁSZLÓ Illést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága 1984. április 17-én Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első tit­kárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság a Politikai Bizott­ság javaslatára megvitatta és elfogadta az időszerű nemzetközi kérdésekből, vala­mint a gazdaságirányítási rendszer to­vábbfejlesztésének soron levő feladatairól szóló előterjesztést. Andrej Gromiko Budapesten A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának és a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsá­nak meghívására kedden hi­vatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezett Andrej Gromiko, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottsága Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, külügymi­niszter. Ütjára elkísérte Bo­risz Arisztov külügyminisz­ter-helyettes, Vadim Logi­nov, a Külügyminisztérium európai osztályának vezető­je, Vaszilij Makarov tanács­adó, a Külügyminisztérium kollégiumának tagja. A ven­dég fogadtatására a magyar és a szovjet zászlókkal díszí­tett Ferihegyi repülőtéren megjelent Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára és Várkonyi Péter külügyminiszter. Jelen volt Rajnai Sándor, hazánk moszkvai és Vlagyimir Ba- zovszkij, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete. Délután a Külügyminiszté­rium vendégházában meg­kezdődtek a hivatalos tár­gyalások. A megbeszélésen a Várkonyi Péter vezette tár­xj didi vj-ycugy, a iviagyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága és a Minisz­tertanács nevében kedves vendégként, baráti érzések­kel köszöntötte Andrej Gro- mikót és kíséretét, hangoz­tatva: e látogatás fontos hoz­zájárulás a pártjaink, kor­mányaink, népeink testvéri barátságának erősítéséhez, a sokoldalú és gyümölcsöző magyar—szovjet együttmű­ködés további elmélyítésé­hez. — Népünk őszintén örül azoknak a világszerte meg­becsült, kimagasló eredmé­nyeknek, amelyeket a Szov­jetunió népei lenini pártjuk vezeresevei errett et a rej­lett szocialista társadalom tökéletesítésében — mondot­ta a továbbiakban a kor­mány elnöke. — Kívánjuk, hogy az SZKP XXVI. kong­resszusán és az azt követő központi bizottsági üléseken kidolgozott és elfogadott ha­tározatok végrehajtásával újabb sikereket érjenek el a szovjet haza felvirágozta­tásában. Lázár György pohárkö­szöntőjében hangoztatta, hogy hazánk belső helyzete kiegyensúlyozott, a munkás­hatalom szilárd, a szocializ­(Folytatás a 2. oldalon.) Hazánkba érkezik Sadli Bendzsedid Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának és Losonczi Pálnak, az El­nöki Tanács elnökének meg­hívására a közeli napokban hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezik Sadli Bendzsedid, az Algériai De­mokratikus és Népi Köztár­saság elnöke, a Nemzeti Fel- szabadítási Front (FLN) pártja főtitkára. Vasúti beruházások Végső szakaszába lépett a vasúti forgalom szempont­jából legjelentősebb határál­lomás, Záhony 35 éve tartó átfogó, komplex fejlesztése. Az idei befejező munkála­tokra az év végéig három­száz millió forintot fordíta­nak. A fontos csomópont fej­lesztésére 1949-től napjain­kig öszesen 6,5 milliárd fo­rintot költött a MÁV. Az ed­dig elvégzett fejlesztésekkel olyan forgalmi és átrakó ka­pacitást hoztak létre, amely hosszú távon és magas szin­ten kielégíti az igényeket. A vasúti beruházások, cso­mópontépítések, a pályafej­lesztés és -korszerűsítés munkálatai másutt nem eny- nyire látványosak, a szállí­tási feladatok zavartalan el­látása szempontjából azon­ban szintén lényegesek. Há­lózatfejlesztésre az idén mintegy 3,8 milliárd forintot szánnak, ebből csaknem 300 millió forintot egy másik frekvenciáit csomópont, a Kelenföldi pályaudvar átépí­tési munkálatainak befejezé­sére fordítanak. Az átépítés­sel jelentősen — mintegy 45 százalékkal — nő a csomó­pont vonatátbocsátó képessé­ge, s számottevően javul a biztonság is. Tolna megyei műszaki hetek ’84 Ünnepélyes megnyitó a megyei művelődési központban Előadás és kiállítás a számítástechnikáról Bár az első rendezvényen már túl vagyunk, tegnap a megyei művelődési központ, ban sor került a Tolna me­gyei műszaki hetek ünnepé­lyes megnyitójára; tekintet, tel arra, hogy a nap prog­ramjának középpontjában a számítástechnika volt, első­sorban számítástechnikai szakemberek jelenlétében. A megyei pártbizottság, a megyei tanács, a MTESZ, a Neumann János Számítógép Tudományos Társaság és a Szervezési és Vezetési Tudo­mányos Társaság Tolna me­gyei Szervezete nevében Gyugyti János, a megyei pártbizottság titkára üdvö­zölte és nyitotta meg a ren­dezvénysorozatot. Előadást dr. Kovács Győző, a Neumann János Számító­gép Tudományos Társaság országos főtitkára tartott „A számítástechnika helyze- te, a fejlesztés további irá­nyai” címmel. Előadásában érintőlegesen szólt arról a rendkívül fel­gyorsult fejlődésről, amely napjainkban a számítás- technikát jellemzi. Elmond­ta, hogy mind a nagygépek, mind a kisgépek megtalálták a helyüket a társadalomban és a gazdaságban. Az ötvenes évek tartózkodásával, sőt el­lenérzésével szemben ma már nemcsak polgárjogot nyert hazánkban a számítás-, technika, hanem életünk nél­külözhetetlen részévé lett. A számítógépek száma ha­zánkban ma — az előadó fel- tételezése szerint — tíz- és harmincezer között van. A hetvenes évek végétől a nyolcvanas évek legelejéig mintegy ötszörös volt a nö­vekedés, a nyolcvanas évek elejétől mostanáig pedig mintegy tízszeres. Részletesen beszélt Ko­vács Győző a számítógép- technika iskolai alkalmazá­sának kiemelkedő jelentősé, géről. Egyébként ezt mutat­ja a kiállítás egyik tablója is, miszerint Tolna megye 38 középfokú oktatási intézmé­nyében működik iskolaszá­mítógép, ebből hat a megye- székhelyen. Hazánkban nem állunk rosszul a számítástechnika hagyományos alkalmazásá­val, viszont frontátörésre van szükség a szövegfeldolgozás­ban. örvendetes, hogy a me­zőgazdaság is egyre inten­zívebben érdeklődik a szá­mítástechnika alkalmazása iránt, és a humán szakmák érdeklődése is állandóan nő. Az előadás elhangzása után a megjelentek megte­kintették azt a kiállítást, amelyben a jelenleg haszná­latos, nagyszerű teljesítmé­nyekre képes számítógépe­ket mutatták be az érdeklő­dőknek. A kiállítás ma és holnap lesz nyitva. Gyugyi János megnyitja a Tolna megyei műszaki hete­ket ________________________________________________ __ L ázár György pohárköszöntője gyalócsoportban helyet fog­laltak a Külügyminsztérium vezető munkatársai. A Szov­jetunió képviseletében And­rej Gromiko és a kíséretében lévő személyiségek ültek tá- gyaló asztalhoz. A szívélyes légkörű ta­nácskozáson áttekintették a nemzetközi helyzet kölcsö­nös érdeklődésre számottar- tó, időszerű kérdéseit. Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke délután a rej Gromikót. A szívélyes elvtársi légkörű megbeszélő sen jelen volt Várkonyi Pé tér és Borisz Ariszov, vala mint Rajnai Sándor és Via gyimir Bazovszkij. Este a Parlament vadász termében az MSZMP Köz ponti Bizottsága és a Minisz tertanács díszvacsorát adót Andrej Gromiko tiszteletért A díszvacsorán Lázár Györg és Andrej Gromiko pohár

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents