Tolna Megyei Népújság, 1984. április (34. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-15 / 89. szám

1984. április 15. Képújság 3 Tolna megyei vállalatok sikeres szereplése Senkit sem kényszerítenek Állami lakások eladása Szekszárdon Közös megállapodással — Csere Az állami lakások megvá­sárlásának lehetősége nem újkeletű, 1969-ben szabá­lyozta a kormány, hogy mi­lyen feltételek mellett vásá­rolhatja meg az állami la­kást, aki abban llakik. Nem született tehát új rendelet 1982-ben, csupán felülvizs­gálták a lakásgazdálkodással kapcsolatos intézkedéseket és tennivalókat. Ennek eredmé­nyéként új feltételek mellett, a korábbinál szélesebb kör­ben vált lehetővé az állami lakások megvásárlása. Nyil­vánvaló, hogy a megyében szekszárdon van a legtöbb állami lakás, várhatóan itt lesz a legtöbb vásárlás is. ezért beszélgettünk a városi tanács igazgatósági osztá­lyának vezetőjével, dr. Far­kas Lászlóval, D. Kovács Jánosnéval, a városgazdál­kodási vállalat építési-keze­lési főmérnökével és a válla­lat ingatlanközvetítő részle­gének vezetőjével, Solymosi Istvánnál. — Kezdjük a közepén, máris vannak panaszok, pon- tosábban szólva félelmek. Nyugdíjasok mondják, hogy ők nem kívánnak lakást vá- sároilni, költözni, cserélni, hanem nyugodtan szeretné, nek élni otthonukban. — Mi is tapasztaltunk bi­zonytalanságot, válaszol dr. Parkas László, — Ahol ilyesmi felmerült, oda el­mentünk személyesen meg­beszélni a lakókkal a hely­zetet, úgy gondolom, sikerült is megértetnünk, hogy nincs semmiféle vételi kényszer. Az állam eladja a lakást, aki akarja, megveszi, aki pedig nem akarja, az nem veszi meg. A városi tanács irány­elvei külön tartalmazzák a nyugdíjasok védelmét. — Miért, mást lehet kény­szeríteni a vásárlásra? — Természetesen nem, a jogszabály szerint a bérhá­zak akkor értékesíthetők, ha a bennük lévő lakások bér­lőinek kétharmada ezt ké­ri, tehát tulajdonképpen a bérlő a kezdeményező fél. Tételezzük fel, hogy az egy- harfnad maradni a'kar. Ak­kor számukra a tanács cse­relakást ajánl fel, amit a bérlő vagy elfogad, vagy nem. Fel lehet ajánlani a la­kást külső állami lakásban lakó — másik bérlőinek is. Ha az illető megvásárolja — lakottan — az ingatlant, még mindig nem köteles költözni az eredeti bérlő, annak el­helyezéséről ugyanis a lakás új tulajdonosa köteles gon­doskodni, ebben az esetben a kikötés az, hogy megfele­lő cserelakásról legyen szó. Ilyen eset eddig méginem for­dult elő. — Hogyan tájékoztatták a lakosságot a vásárlás felté­teleiről? — Részletes tájékoztatót készítettünk, de ez úgy lát­szik nem jutott el mindenki­hez, ha a bérlőinkben van­nak bizonytalanságok, mond­ja a városgazdálkodási válla­lat főmérnöke. írásbeli tá­jékoztatónkat igyekeztünk részletesen és közérthetően megfogalmazni, közöltük a rendeletek számát, tehát a részleteknek is utána lehet nézni ennek alapján. Kiad­tuk a címjegyzéket, öt évre élőre részletezve, hogy me­lyik évben melyik épület la­kásait lehet megvásárolni. Ismerteti a kiadványunk a városi tanács határozatát a hélyii irányelvekről és az el­járás ismertetését. — Nézzük részletesen a szekszárdi helyzetet. — Szekszárdon van 3200 államai lákás, ebből tíz év alatt értékesíthető mintegy ezer. — A fentiek szerint elkép­zelhető, hogy vegyes tulajdo­nú épületek jönnék létre, ak­kor pedig nem lesz könnyebb a karbantartásuk, mint ed­dig vcttt, legalábbis az állam, illetve a vállalat számára. — Valóban elképzelhető, és nem lenne előnyös a vál­lalatnak, ezért ezt igyek­szünk elkerülni, ha az üte­mezés szerint nem sikerül az értékesítés, úgy előbbre soroljuk azokat az épülete­ket, ahol nagyobb az érdek­lődés. Mindez nem jelentheti azt, hogy a kijelölt házakat, lakásokat nem gondozzuk, mert a karbantartásról gon­doskodunk. A felújítás ter­mészetesen a tulajdonos fel­adata desz, a karbantartás körét meghaladó, tovább nem halasztható munkákat is elvégezzük, de költségét a vételár megállapításánál fi • gyalemlbe vesszük. — Hogyan áll az értékesí­tés folyamata? — szól a kér­dés Solymosi Istvánhoz. — Eddig összesen 66 la­lehetséges kásit értékesítettünk, a gya­korlatban az említett gondok nem merültek fél, sőt ezek­ben az esetekben az igény kimondottan a lakók részé­ről merült fel. A teljes elő­készítés nem egyszerű fel­adat, hiszen például a vétel­árat lakásonként kell megál­lapítani. Az irányelvek sze­rint a hasonló lakások árát, hasonlóan kell megállapí­tani, de ettől lehetnek elté­rések, hiszen a bérlők saját kényelmük érdekében olyan átalakításokat is végezhettek, amihez nem kértek annak idején lakbérbeszámítást. Az ügyek egy része már a szer­ződéskötés időszakában van, amit az OTP végez, a pénz­ügyi lebonyolítás az ő fel­adatuk. — Mennyi a vételár, és ho­va érkezik az be? A választ végül együtte­sen adják meg. E szerint a lakások eladási ára — társas­házban, a bentlakók számára a mindenkori forgalmi érték egyharmada, tehát ha példá­ul 600 ezer forintot ér a la­kás, úgy az eladási ár 200 ezer forint, ennek a 10 szá­zalékát kell készpénzben ki­fizetni, a többit 25 éves rész­letre adják 3 százalékos ka­matra, de ennek egyhavi összege nem lehet kevesebb, mlint az új lakbér teljes ösz- szege. A beszélgetésiben szó esett még arról, hogy a lakók ese­tenként sokallják a vétel­árat, mondván, hogy a lakás felújítására még költeni kell Kétségtelenül így van, azért is adják el ezeket a lakáso­kat, mert a felújításukra az államnak jelenleg nincsen pénze. A vételárat pedig le­het sokallni, ugyanis a la­kást megvásárolni nem köte­lező. Külső vevőnek ez a kedvezmény nem jár, neki a téljes vételárat köllene fi­zetnie, de bizonyos feltéte­lek esetén kedvezményt kap­hat, ez esetben a teljes vétel­ár 10 százaléka fizetendő készpénzben. A befolyt pénz nem az OTP-hez kerül, ha­nem a helyi tanácsok — je­len esetben a szekszárdi — lakásgazdálkodási alapjába. Az összeg nem olyan nagy, hogy abbéli új lakások épí­tésére lehet gondolni, sokkal inkább a meglévők felújítá­sát szolgálja. Ihárosi Kisvállalatot alapított a Magyar Kereskedelmi Kamara Vállalkozói Tanácsadó Vállalat névvel szolgáltató kisvállalatot alapított a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara. Komáromi Péter, a kama­ra főosztályvezető-helyettese az MTI munkatársának el­mondotta: az új kisvállalat elsősorban a hazai és külföl­di vállalkozások előkészítésé­hez, megszervezéséhez ad gyakorlati tanácsokat. A jo­gi segítség mellett vállailkoz nak gazdasági számítások, prognózisok készítésére is. Elsősorban export fővállal­kozások szervezésénél, illet­ve itthon vagy külföldön .lé­tesítendő vegyesvállalatok alapításánál vehetik igénybe a megrendelők szóigái tatásai­kat, A kisvállalat javaslatot tesz a működési forma meg­választására, szakértők be­vonásával elkészíti a szer­ződéstervezetet, és tanácsok­kal segíti a vállalatalapítás­hoz szükséges engedélyezési eljárás lebonyolítását is. Ter­vezik, hogy a vállalkozások­hoz kapcsolódó kiállításokat, árubemutatókat is szervez­nek. Az elmúlt években számos termelő vállalat kapott ön­álló külkereskedelmi jogot, s egyre többen fordulnak a Magyar Kereskedelmi Ka­marához segítségért, tanács­ért, igényeik azonban az ese­tek többségében meghaladják a kamara lehetőségeit, ezért döntöttek a kisvállalat lét­rehozása mellett. A hazánk­ban manapság még újnak számító tanácsadó vállalat megkapta az első megbízá­sait. Ennek keretében az Egyesült Államokban léte­sítendő vegyesvállalat alapí­tásának előkészítéséihez lát­tak hozzá. (Folytatás az 1. oldalról) A Földvár tárgyaló part­nerei voltak az Erdő- és Fa­gazdasági Központ, a Ve- gyépszer, az Agrotek, a TÜ- ZÉP, a bulgáriai és a cseh­szlovákiai nagykövetségek kereskedelmi attaséi, az elektromosipar, és a Beton- és Vasbetonipari Művek. Ez a vásár jobb, mint a BNV nagy vásárai. Ezeken a szakvásárokon nyugodtabb körülmények között tudnak a gyártók a vevőkkel tár­gyalni. Lámparendszer közületeknek A simontornyai SIMOVILL Ipari Szövetkezet ezúttal is sok újdonsággal jött a ve­vők elé. Az már jól befutott termék, amiért most is sor­ba állnak: csigalépcső fém­ből, fából, különböző szín­ben, formában. Viszont a most kiállított termékek negyven százaléka újdonság. Bajcsi Géza, a szövetkezet elnöke programjukat így összegezi: — Az építőipari beruhá­zók egyre korszerűbb, job­ban szerelhető, gazdaságo­sabban üzemeltethető, ener­giatakarékos lámpákat kér­nek. Kidolgoztuk az RP- lámparendszert, kizárólag közületeknek. Jó piaca van új termékünknek, számos rendelést kaptunk jelentős beruházásokhoz. Újdonsá­gunk az a világítási rendszer is, amely fényhatásával a teremben álmennyezet sze­rű. Tehát, ha úgy vesszük a világítással építési munkát, anyagot is lehet megtakarí­tani. A SIMOVILL pavilonjá­ban sikeres tárgyalást zár­tak le a Villért-tel, és a posta tervező intézetével. A magánosok viszont a fürdő­szobai világítóberendezése­kért állnak sorba, kérik elő­jegyzésüket a kitűnő termék vásárlására. A textilipar is kér lánckesztyűt A BÁTAFÉM szerény standján Fazekas Pál elnök éppen textilipari kutató szakemberekkel tárgyal. Ez is újdonság. Eleddig a báta- széki szövetkezet húsipari munkás védő kötényei és kesztyűi voltak a kiállítások slágerei. Most a textilipar is érdeklődő, vevő akar lenni. A különféle szövőgépeknél ajánlatos olyan alkarvédő, láncból készített védőfelsze­relést használni, amely a munkást védi a különféle „röpködő” alkatrészektől. Persze a bátaszékiek is hoztak új munkásvédő esz­közt: bőrrel kombinált lánc- szövetbetétes kesztyűt, amely olyan munkahelyen hasz­Nyúltenyésztési világkongresszus A nyúltenyésztők most zá­rult római világkongresszu­sán magyar szakembereik is részt vettek, akik ismertet­ték a házai nagyüzemi és a háztáji nyúltenyészltés ered­ményéit. A magyar nyúlte- nyésztés a világranglistán az elsők között áll, nagyüzemi módszereink világszínvonalú­ak. A háztájikban évente 2—3 mlillió nyulat nevelnek. A kongresszuson kiemelték, hogy az egészséges emberi táplálkozáshoz nélkülözhe­tetlen fehérjéket a nyúlbús nagy mennyiségben tártál, mázzá, tenyésztésük széles körű elterjesztése egyszerű, tartásuk és szaporításuk mi­att gyors javulást eredmé­nyezhetne a fejlődő országok élelmiszerellátásában. A következő, 1988. évi vi­lágkongresszus házigazdája Magyarország lesz. (MTI) nos, ahol éles lemezeket, csöveket, és más „hasogató” munkadarabokat kell az em­bereknek forgatni, cipelni. Ez. a kesztyű még a ládá­kat mozgató embereknek is nagy hasznára válhat. Kidol­gozták a hosszított szárú vé­dőkesztyű új típusát is, ezt még most ajánlják, de ha a felhasználók kérik, sorozat­ban tudják gyártani. A kiál­lítás idején NSZK-beli és angliai cégek képviselői is érdeklődtek a bátaszéki munkásvédelmi kesztyűk vásárlásának, szállításának módjáról. * A HUNGEXPO szakkiállí­tásai végre már azzá válnak, amely célból rendezik. Ugyanis a mostani munkás- védelmi kiállítás is főleg szakembereknek szól. Hiszen itt érintésvédelmi, gáztól vé­dő, savakat elhárító, és más eszközök voltak láthatók, minden bizonnyal sok da­rabbal a következő hóna­pokban, években már a gya­korlatban találkozunk, amint védik a munkást a sérülés­től, a balesettől. PÁLKOVÁCS JENŐ Fotó: CZAKÓ SÁNDOR A Toldi utcai lakások is megvásárolhatók Közgazdászok tsz-ekben Erősítik a közgazdasági munkát a baranyai termelő­szövetkezetekben. Olyan belső információs rendszere­ket hoznak létre, amelyekre alapozva hosszú ideig helyt­álló döntéseket lehet hozni. A megyei tsz-szövetség megvizsgáltatta a gazdasá­gokban dolgozó közgazdasá­gi-pénzügyi szakemberek helyzetét, szakmai felkészült­ségét és munkafeltételeit. E felmérés ellentmondásokat is feltárt. Megállapítható volt, hogy bér a korábban -háttérbe szorult közgazda- sági munkának az utóbbi időiben megnőtt a becsülete, mégis egyre nagyobb gondot okoz az utánpótlás, főképpen a vezető szakemberek után­pótlása. Az egyetemek és főiskolák végzős hallgatói ugyanis nem szívesen vállal­nak munkát a városoktól távolabb fekvő termelőszö­vetkezetekben, bármily ked­vezőek is a munka- és jö­vedelmi feltételek. A dunaföldváriak most is hoztak új terméket A SIMOVILL lámparendszert látványosan mutatták be Bátaszéki védőkesztyűk, kötények a kiállításon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents