Tolna Megyei Népújság, 1984. április (34. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-15 / 89. szám

1984. április IS. f TOLNA \ _ 2 tsiÉPÜJSÁG Olasz lapok Craxi útjáról Finn parlamenti küldöttség érkezett hazánkba Szombaton valamennyi je­lentős olasz újság részletes beszámolókban, kommentá­rokban tudósított Bettino Craxi miniszterelnök buda­pesti tárgyalásainak záróese­ményeiről. A lapok fényké­peket közöltek Kádár János és Bettino Craxi találkozó­járól, részletesen idézték az olasz miniszterelnöknek a sajtókonferencián elhangzott kijelentéseit. Az Avanti!, a kormányzó Szocialista Párt lapja Pozi­tív jelek a párbeszédhez címmel annak a véleményé­HALDEX­évforduló Kapolyi László ipari mi­niszter szombaton hazaérke­zett Katowicéből, ahol részt vett a HALDEX magyar— lengyel bányászati részvény­társaság 25 éves fennállása alkalmából rendezett jubi­leumi ülésén. A két ország kormánya 1959. április 16-án kötötte meg azt az államközi egyez­ményt, amelynek értelmében létrejött a magyar—lengyel közös vállalkozás a szénbá­nyászati meddőhányók ipari hasznosítására. A részvény- társaság a meddőhányókkal az elmúlt 25 évben 7,3 millió tonna szenet termelt ki, ezenkívül nagy mennyiségű kerámia- és cementipari alapanyagot állított elő. Egy új megoldás segítségével 2,1 millió köbméter könnyűbe- ton-adalékot is az építőipar rendelkezésére bocsátott. A közös vállalkozásnak ma már hat szántermelő és egy könnyűbetonadalék-üzeme van, s több mint 1200 mun­kást foglalkoztat. Kapolyi László lengyelor­szági tartózkodása idején tárgyalásokat folytatott Czeslaw Piotrowski bánya­ügyi és energetikai minisz­terrel a részvénytársaság működésének továbbfejlesz­téséről. nek adott hangot, hogy a budapesti látogatás mérlege kedvező. A L’Unitá, a Craxi-kor- mány ellenzékének vezető erejét képező OKP lapja ar­ról számolt be, hogy a bu­dapesti tárgyalások révén, „úgy tűnik, repedés támadt a kelet—nyugati kapcsolato­kat jellemző bizonytalanság és meg nem értés falán”. A kommunista újság aláhúzza, hogy a miniszterelnök, élve a budapesti tartózkodás al­Ronald Reagan amerikai el­nök úgy döntött, hogy a vo­nakodó kongresszus megke­rülésével részesíti rendkívü­li katonai segélyben a Sal­vadort hadsereget. Larry Speakes, a Fehér Ház szóvi­vője pénteken közölte: mi­vel kimerülőben vannak a salvadori kormányerők tar­talékai, Ronald Reagan el­nök a hadügyminisztérium különleges pénzalapjának kalmával és légkörével, beje­lentette, hogy az olasz kor­mány a továbbiakban nem támaszt akadályt a szovjet gázszállítás elé. Craxi igen derűlátó, álla­pította meg elsőoldalas cím­ben a II Tempo. Az utazás mérlege azért pozitív, mert Craxi figyelmes és érdeklődő partnerekre talált Budapes­ten, továbbá, mert új alapok­ra helyezték a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését — hangsúlyozta a népszerű ró­mai újság. felhasználásával szállít 32 millió dollár értékben kato­nai berendezéseket és pótal­katrészeket Salvadornak. Az amerikai kongresszus a napokban döntött úgy, hogy a nicaraguai kikötők elak- násításában játszott wa­shingtoni szerep miatt egye­lőre nem szavazza meg az elnök által Salvador számá­ra igényelt rendkívüli kato­nai segélyt. PANORÁMA BUDAPEST A Magyar Szolidaritási Bi­zottság a Közép-Amerikáról kiadott nyilatkozatban hang­súlyozta: A magyar nép szo­lidáris a hazájuk társadal­mi haladásáért, gazdasági felemelkedéséért, demokrati­kus fejlődéséért küzdő kö­zép-amerikai népekkel. Szoli­daritásunkról biztosítjuk az e célokért küzdő hondurasi népet is, és határozottan kö­veteljük a törvénytelenül le­tartóztatott szakszervezeti vezetők szabadon bocsájtá- sát, a Nicaragua ellen hon­durasi földről intézett táma­dások beszünetését. GYŐR Befejeződtek a Győrött, il­letve az ausztriai Eisenstadt- ban tartott magyar—osztrák vízügyi tárgyalások. Az esz­mecsere napirendjén a ha­tárvizek ' további rendezése együttesen mintegy ötven téma szerepelt, s a többsé­gükben döntés született. Megtörtént a múlt évben végzett közös érdekű mun­kák elszámolása, s megálla­podtak az idei közös teen­dőkben is. SZÓFIA A nemzetközi békemozga­lomban való aktív részvétel­re szólította fel a világ fia­talságát a Nemzetközi Diák- szövetség pénteken kiadott felhívása. A több mint 100 ország diákszervezeteit ösz- szefogó szövetség Szófiában megrendezett 14. kongresszu­sán fogadta el a dokumentu­mot. GENF Az összeurópai együttmű­ködés fejlesztését célzó do­kumentumok elfogadásával szombaton Genfben befeje­ződött az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának 39. értekezlete. A 32 európai or­szág, az Egyesült Államok és Kanada képviselői által elfo­gadott dokumentumok a ke­let—nyugati együttműködés erősítését célozzák a gazda­ság, a kereskedelem, a tu­domány, a szállítás, vala­mint a környezetvédelem te­rén. Az országgyűlés meghívá­sára szombaton hivatalos lá­togatásra Magyarországra érkezett a Finn Köztársaság parlamenti küldöttsége. A delegációt Erkki Pysty- nen, a finn parlament elnö­Andirej Gromiko szovjet külügyminiszter az ENSZ fő­titkárához intézett levélben fejtette ki a Szovjetuniónak a haditengerészeti tevékeny­ség és a haditengerészeti erőik korlátozásával kapcso­latos elképzeléseit és javas­latait. A háború elhárítása szem­pontjából fontos lenne a fegyverkezési hajsza megfé­kezése a tengereken és az óceánökon. A haditengerésze, ti flották további növelése és tevékenységük fokozódása globális és regionális szinten a Stabilitás megbomlásával fenyeget, és jelentős erőfor­rásokat von el a békés célok megvalósításától. A Szovjetunió javasolta, hogy egy sor konkrét intéz­kedésben állapodjanak meg az énintett államok. Ezek a javaslatok továbbra is ér­vényben vannak — állapítja meg Gromiko. A Szovjet­unió aktívan törekedett a haditengerészeti fegyverze­tek további növelésének megakadályozására, az Egye­sült Államok és több szövet­ségese álláspontja miatt azonban e kérdéskomplexum megoldása mind ez idáig nem mozdult el a holtpontról. A tények azt mutatják: ame­rikai részről minden oldalú fölény elérésére törekszenek, ezért az Egyesült Államok a haditengerészeti fegyverkezé­si hajsza újabb fordulóját kezdte meg. Gromiko rámutat: a Szov­jetunió megelégedéssel vette tudomásul az ENSZ-közgyű­lés 38. ülésszakának arra vö­ké vezeti. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Apró Antal, az országgyűlés elnö­ke fogadta. Jelen volt Osmo Vainöla, a Finn Köztársa­ság magyarországi nagykö­vete. (MTI) natkozó felhívását, hogy kezdődjenek tárgyalások a haditengerészeti tevékenység korlátozásairól, a haditenge­részeti fegyverzet korlátozá­sáról és csökkentéséről; a bizalomerősítő intézkedések biterjesztéséről a világóceán térségeire. A szovjetunió a maga részéről kész részt ven­ni ilyen tárgyalásokon. A Szovjetunió kész to­vábblépni a haditengerészeti fegyverzetek közvetlen és hatékony korlátozása útján. Nagy jelentősséggel bírna az olyan bizalomerősítő intéz­kedések egyeztetése és beve­zetése, amelyeknek célja a konfilíiktushelyzetek elhárítá­sában való közreműködés, a tengert közlekedés biztonsá­gának megszilárdítása lenne. A tárgyalásokon a Szovjet­unió kész megvizsgálni azo­kat az intézkedéseket is, amelyek elősegítenék, hogy az érdekelt államok kölcsö­nösen meggyőződjenek a vál. Iáit kötelezettségek teljesí­téséről. A Szovjetunió véleménye szerint az említett tárgyalá­sokon részt kellene vennie minden haditengerészeti nagyhatalomnak, s az összes többi érdekelt államnak. Eb­ből a szempontból meg le­hetne vizsgálni, vajon nem lehetne-e ezeket a tárgyalá­sokat a genfi leszerelési tár. gyatások keretében folytatni. A Szovjetunió ugyanakkor kész azt a lehetőséget is ta­nulmányozni, hogy az ismer­tetett kérdéskomplexummal kapcsolatban külön, sokolda­lú tárgyalássorozat kezdőd­jön. Merénylet A spanyolországi Pompolon ában a terroristák megöltek egy katonatisztet, ezután felrobbantottak egy rendőrau­tót, a benne ülő két rendőr meghalt. A felrobbantott rendőrautó roncsa. (Telefotó) Reagan-segély Salvadornak Szovjet javaslat az ENSZ-hez tengeri leszerelési tárgyalásra Arcé/ háttérrel: Andrej Gromiko lUegv eutized az első «fonalban Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere, első miniszterelnök-helyettes „Hogyan kell folytatni a külpolitikát olyankor, ami­kor ennyire nyilvánvalóan különbözőek és ellentétesek a nemzetközi politika fő irányvonalai? Talán egysze­rűen meg kell haragudni, be kell csapni az ajtót és nem kell időt és erőt fecsérelni arra, hogy tárgyalásokat folytassunk a világszerte ta­pasztalható feszültségért fe­lelős nyugati hatalmakkal? Vagy talán mégis fel kell vetni a megérlelődött prob­lémákat és sürgetni megol­dásukat — a népek támoga­tására, az összes békeszerető erők segítségére támaszkod­va, együttműködve a polgá­ri tábor azon erőivel, ame­lyek megértik a nemzetközi kapcsolatok egészségessé té­telének szükségességét. Csakis a második szemlélet a helyes.” Ezek a megállapítások ma is elhangozhatnának. Való­jában azonban csaknem két évtizeddel korábbiak: az SZKP XXITI. kongresszusán mondta el e mondatokat Andrej Gromiko külügymi­niszter. aki akkor már egy évtizede állt az ország dip­lomáciai apparátusának élén. Ezt a politikát képviseli fo­lyamatosan. már több, mint négv évtizede azokon a posztokon, ahová az SZKP és a szovjet kormány meg­bízásából került. KEZDÉS WASHINGTONBAN A belorussziai Gomel kör­nyéki szegányparaszti csa­ládban, 1909-ben született fiatalember alighanem soha­sem gondolt ifjúkorában ar­ra, hogy a diplomácia lesz a munkaterülete. Agrárköz­gazdásznak készült, a minsz­ki főiskolán tanult, s 23 éves korában aspiránsként került a mezőgazdaság kérdéseivel foglalkozó kutatóintézetbe. Képességei azonban hama­rosan új pályára terelték. 1936-ban már a tudományos akadémia közgazdaságtudo­mányi folyóiratának szer­kesztőségi titkáraként szerez széles körű nemzetközi is­mereteket. Három év múlva új munkakörbe hívják: a külügyi népbiztossági állo­mányba kerül, s azonnal az Egyesült Államokkal foglal­kozó osztályon kap megbí­zatást. Rövid diplomáciai gyakorlat után a Szovjetunió washingtoni nagykövetségé­nek tanácsosa lesz. ^ A szovjet—amerikai kap­csolatok akkor jóformán a kezdetnél tartanak. A dip­lomáciai viszonyt alig né­hány éve teremtették meg, ■a gazdasági kapcsolatok táv­latait is csak ekkor kezdik felfedezni. S közben a világ­ra rávetődött a háború ár­nyéka : Európában már dö­rögtek a fegyverek. Abban, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok két évvel később az antifasiszta koa­lícióban szövetségesként in­dult harcba a hitleri bar­bárság ellen, része volt an­nak a diplomáciai munká­nak is, amelyet Andrej Gro­miko fejtett ki. Ennek is el­ismerése, hogy 1943-ban már a nagykövetség vezetésével bízták meg. A szovjet kül­döttség tagjai a jaltai és a berlini konferencián, képvi­selte országát az ENSZ lét­rehozásánál, majd a Bizton­sági Tanácsban. KÖVETKEZETES TÁRGYALÓPARTNER 1947-ben nevezik ki kül­ügyminiszter-helyettessé, s — azt. a rövid időt leszá­mítva, amíg a londoni nagy- követséget vezette — mun­kahelye ezután Moszkva. 1953-ban a miniszter első helyettese, 1957-ben pedig külügyminiszter lesz. Közben beválasztják az SZKP Köz­ponti Bizottságába, előbb póttagnak, majd 1956-ban — a XX. kongresszuson — tag­nak. 1973-ban lesz tagja a párt legfelsőbb vezető testü­letének, a Politikai Bizott­ságnak, tavaly pedig első miniszterelnök-helyettessé is kinevezik. E négy évtized alatt a világ minden országában megis­merték Gromiilko nevét — és nagyon sok országban szemé­lyesen óit is. Szinte nincs a Viliágon olyan magas rangú államférfi, aki ne találkozott volna vele, ne folytatott vol­na vele tárgyalásokat. Az ENSZ közgyűlésének szónoki emelvényéről csupán a leg­utóbbi ülésszakon hiányzott, mert az Egyesült Államok je­lenlegi vezetése lehetetlenné tette New York-íi útját — de igen sok diplomata döntött úgy, hogy módosítja eredeti terveit, s ellátogat Moszkvá­ba, vagy más városban kér találkozót a szovjet küiügy. minisztertől, hogy ne mu­lassza el a rendszeressé vált évi megbeszélést. Gromiko következetesen képviseli a Szovjetunió állás­pontját és ennek megfelelően határozottan és szívósan ke­resi mindig a lehetőséget ar­ra. hogy megtalálják a közös érdekeket, a megegyezés alapjait. Aligha akad jobb ismerője a nemzetközi kap­csolatoknak, a békéért vívott küzdelem lehetőségeinek, hiszen évtizedeken át képvi­selte ezt a politikát az első vonalban. Tárgyalópartnerei kemény ellenfélnek tartják, de tisztelik mélyreható tu­dását. kimagasló diplomáciai érzékét. TÖRHETETLEN ELVHÜSÉG Barátai — akik közé mi magyarok is tartozunk — jól tudják, hogy e határozott magatartás a törhetetlen elv- hűségből származik. Gromi- konak fontos szerepe volt és van ma is a szocialista orszá­gok együttműködésének fej­lesztésében, a Varsói Szerző­dés politikai kezdeményezé­seinek kidolgozásában, a két­oldalú baráti, testvéri kap­csolatok elmélyítésében, egyeztetett külpolitikánk ki­munkálásában. Andrej Gromiko nemegy­szer járt hazánkban, s rend­szeresen tartja a személyes kapcsolatot a magyar külpo­litika irányítóival. Ennek a szoros, baráti kapcsolatnak és a szovjet külügyminisz­ter érdemeinek egyik elisme­rése volt, amikor 70. születés­napja alkalmából hazánk Elnöki Tanácsa magas ki­tüntetésben részesítette. KIS CSABA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents