Tolna Megyei Népújság, 1984. április (34. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-14 / 88. szám
1984. április 14. I T0U“ 'S m rtÉPÜJSAG 13 Takács Imre: Torzsa Joli és Csont Fertő h \\\ 111/// / KISS BENEDEK: Szüret, de savanya Seregélyek, huss! portyázó fekete sereg az égen. Repül velük egy hektó ezerjó, kadarka, rizling hasonlóképpen. Szüretre készül a gazda és látja: ezek már leszüretelték. Fújhatja már! mint a szél a rongybába szallagos vázát: a karókeresztet. DEÁK MÓR: Hanyatt Szivem kétvállra fektetett: dong-bong a föld alattam — az égre bárányt nevetek, tavasz... végre tavasz van! Szalad a tél az erdőbe, árnyékát nap járja át: olvadón is menekítve bal végzetét és jóslatát. Arcom mellé ibolya ül, illatával gúzsbaköt: handabandáz kegyetlenül — add a kedved, örömöd! Barka sírja, el se hinnéd — nem is hiszem, nem hiszem! —, azt suttogja, hogy kihajt még a tavasz a szíveden. Torzsa Juli inagyan szerette Csont Ferlkót. Osont Ferkó ugyanazonimád nagyon szerette Torzsa Juliit. Néiha meg Ss simogatták egymást, ha játszották. Mind a ketten játékok voltak. Egymáshoz közel laktak, a falu két szelídlelkű gazdájánál. Torzsa Juli Nagy Józsi bácsi Katica nevű kislányának a babája volt, Csont Ferkó pedig Kiss Benedek íbácsi Gergő nevű kisfiának volt a leg-énykéje. Torzsa Juli, mikor elvágyott hazulról, annyit mondott csak: Megyek Ferkóók- (hoz. Csont Ferkó pedig, ha utána kiáltott Bözsi néni, Gergő édesanyja, így kiáltott vissza a kapuból: Megyek Júliákhoz. A világot ők magukhoz igazították, így. óképpen. Mivél szerették egymást. Érdemesek is voltak egymás szeretetére mind a ketten. Torzsa Julii persze torzsáiból volt. szépen felöltöztetve ugyán minden ünnepi alkalomra, Csont Ferkó pedig csontból volt,, és maga csak ráfestve önmagára, hogy legyen keze, lába. Elmondom néhány kalandjukat, mivel láttam őket. Én sokszor láttam őket, amint Juli játéklibáit őrizte. Ferkó pedig játékménesét terelgette. Mindig a szabadban éltek, soszor még esőben, hóban is kint. bár szerettek bent is melegedni, télen a tűzhely alatt, a vadkályha mellett, svagy a kemence közelében, a macska fészkénél. Ha távoli játékfigurák jötték a faluba, ők fogadták vendégül őket, minden kövecses! embernek a megbízásából. Így ismerkedtek meg a Paprika Jancsival, a Bóbitával, aztán a külföldiek közül Hüvelyk Matyival, Babszem Jankóval, Binoíkikióval és Mici Mackóval is. Mondhatnánk, hogy műveltek voltak, ismertek sok országot. Az én mesémnek akkor lesz vége, amikor elin. dúlnak ők, mind a ketten, megnézni az Óperenciás tengereket. JULI ÉS FERKÓ KIMEGY A TAVASZBA Amikor már a hó elolvadt, amikor már fölszáradtak az utak, a rétek zökiülni kezd. tek, azt mondta Nagy Józsi bácsi, az ügyességéről híres ember: — József nap után már kalapáccsal sem lelhet a füvet a földbe visszaverni! Tehát abban az országban, amelyikben Juli és Ferkó élt. március közepe elmúltával a táj kizöldellett. Kis Gergő és Nagy Katica fogta a maga kisjátékét, Gergő Osont Ferkét, Katica pedig Torzsa Julit, aztán kivitték őket a játszórétre. Az égen habfehér felhőket vitt magával a langyos nyugati szél. Gergő és Katica az egyik réti kútba nézett. Föl- üzengétett onnan a téli hideg. A gyerekek itt találták ki, hogy játékot csinálnak a játékoknak. Gergő egy ménest farag Csont Ferkónak. Katica pedig libát ültet, hogy Torzsa Julinak legyenek kislibái. Gergő már szinte látta, hagy Csont Feikó ménese száguldozik a laposokban, Csont Ferkó pedig fölül a legszebb almásderesre, és a karikásostorral durrogtabva őrzi vagy terelgeti a szépen legelésző vagy a robogva menő állatokat. Nagy Katica pedig azt képzelte. ha kijön a fűzfák alá a tanúlniiválój ával vagy a varrni válóval, Torzsa Juli legelteti köZben a libákat. Meg is mutatta Julinak, akit erre az alkalomra tavaszia- san öltöztetett, hogy a libák a rét melyik részének a füvét szeretik legjobban, mert más ám csak egy térdmagassággal alább vagy följebb a fű! És persze a patakipart, a patak kiszélesedett része a libák tanyázóhelye. Ott a zsibák, a kislibák nagyon aranyosan — és még cSak ügyetlenül — úszkálhatnak, a nagyok meg méltóságteljesen úsznak, mintha nem is maguk hajtanák magukat a lábukkal, mintha csak a nyakuk és fejük ékes tartásáért kapnák az előrehaladást a széltől, fénytől, a mozdulatlan patak- öbölben, két nyári égbolt között. Hiszen, ha jobban odafigyelt, Nagy Katica látta, hogy mennek a felhők a kis tóban is, a kis tó kék egében. Nagy Katica nagy levegőt vett, míg nézte a kőszegi hegység odakékellő kenyér- alakzatát, és közben annyira jó kedve lett, hogy adott Gergőnek egy csattanós vikipu- szit. A Gergő elpirult ettől, nem szólt semmit. Odaadta Nagy Katicának Csont Ferkét, hogy ő pedig adja oda neki egy picit Torzsa Julit, így fényképezkedtek le a kút mély tükrében. Érezték, hogy ők emberek, és az ember el- különböZik a természettől. Az embernek szép a természet, és vajon a természetnek az ember szép-e ...? — Bele ne ejtsd! — mondta Katica Gergőnek, amikor ő a kútikáva közén meglóbálta a tavasziasan öltöztetett Tor. zsa Julit. Juli föl Is sikoltott. Katica hallotta azt. Csont Ferkó pedig egy jót koppantott a káva szegélyező gerendáján. Megjött a tavasz, az égből jött. Jött a széllel, jött a felhőkkel. És duzzad a rügyekben, érik a tojásokban. Csírázik a magvakban, langyoso- dik a vízben, földben. Kis Gergő valami huncutságot mondhatott Nagy Katicának, mert aztán sokat kér. getőztek. Ferkó és Juli pedig a kútkáva napos oldala mel. lett játszott. A simontornyai vár A Sió és a Sárvíz mocsaras vidékének egyik szigetére építette Kun László királysága alatt Simon alor- szágbíró 1277-ben a várát. Lakótoronyból és szabályos téglalap formában körülkerített belső udvarból állt. E falakat felhasználva építette palotáját külső várfallal megerősítve a Lackfi és a Garai család. Az öreg lakótorony lebontása után egy új épületszámnyal bővült. Itt volt a palota díszes nagyterme és a kápolna. Az emeleten gótikus zárt erkély díszítette a palotát, hasonlóan Vajdahunyad várához. A Mátyás király szolgálatában álló Buzlay Mózes reneszánsz ízlésben építette át. A palotát egy emelettel magasították és ezzel kétemeletes magas lett. Elé egy két részre osztott folyosót építettek boltívvel zárva. Két végén nyitott függőfolyosókban folytatódott. Erről lehetett a palota termeibe és a lépcsőházba jutni. A szobákat a nemes egyszerűség jellemezte, a fehér falakat falkárpitok borították. A padló piros téglából „parketta” mintával volt borítva. Télen a kandallókból fa adta a meleget. A képen a leírtak alapján kialakult várkastély látható. A török hódítások alatt csak kisebb javítások történtek. A Rákóczi szabadságharc ideje alatt erőddé alakították át. A tüzérségi fegyverek fejlődése megkövetelte a falak, a támpillérek megvastagítását, ágyúteraszok építését. A kurucok jelentős támaszpontjává vált a vár. 1709 augusztusában az osztrákok nehéz ostrom árán mégis elfoglalták, védőit kivégezték. Ezt követően a vár katonai jellege megszűnt. Szöveg és rajz: SZEKÉR JÓZSEF Gyufanégyzet Melyik két szál gyufát kell elemeim ahhoz, hogy a megmaradók két négyzetet alkossanak? Múlt heti rejtvényük helyes megfejtését az ábrán láthatjátok. u 9 1 7 3 2 3 5 4 8 7 6 8 1 7 2 6 1 5 6 5 3 8 9 2 9 1 4 7 5 6 4 8 2 9 3 A simontornyai vár 1510 körfiL (Rekonstrukció) A KAPOSVÁRI CUKORGYÁR FELVESZ 1 GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ KÖZGAZDÁSZT, Feltétel: egyetemi végzettség, erkölcsi bizonyítvány. Igény esetén vállalati bérlakást biztosítunk. 1 PÉNZÜGYI SZAKEMBERT Feltétel: pénzügyi-, számviteli főiskola, erkölcsi bizonyítvány. Jelentkezni személyesen vagy írásban a személyzeti vezetőnél. (186) A Tolna megyei Lakás- karbantartó Ipari Szövetkezet szekszárdi lakásszervize és bonyhádi telepe felvételre keres Acs-AllvAnyozó szakmunkásokat. Jelentkezés: Szekszárd, Marx K. u. 22. Tel.: 15-228. szervizvezetőnél. Bonyhád, Perczel M. u. 36. Tel.: 116. telepvezetőnél. (415) A TOLNA MEGYEI TANÁCSI KOMMUNÁLIS SZOLGÁLTATÓ VÁLLALAT azonnali BELÉPÉSSEL felvesz VILLANYSZERELŐT, KŐMŰVEST ÉS VASSZERKEZETI LAKATOST. Jelentkezés a vállalat központjában: Szekszárd, Palánk 7. (179) AZ AGROKER VÁLLALAT FELVESZ GÉPKOCSIKlSÉRÜ ÉS RAKODÓMUNKASOKAT. Jelentkezés: a vállalat munkaügyi osztályán, Szekszárd, Damjanich u. 32—35. (375) A Bonyhádi Építőipari Szövetkezet pályázatot hirdet magasépítő művezető munkakör betöltésére. Építőipari művezető, vagy technikus képesítéssel rendelkezők pályázatát várjuk. A pályázatokat központi irodánkba, Bonyhád, Perczel Mór u. 8. sz. szíveskedjenek eljuttatni. (309) A sióagárdi Sióvölgye Mg. Termelőszövetkezet TELEPI KARBANTARTÓT, AUTÓVILLAMOSSÁGI SZERELŐT, FORGÁCSOLÓ, MEZOGAZDASAGI GÉPSZERELŐ SZAKMUNKÁSOKAT VESZ FEL. Jelentkezni a műszaki vezetőnél lehet. (316) A Szekszárdi MEZŐGÉP Vállalat FELVÉTELRE KERES szakirAnyű VÉGZETTSÉGGEL ÉS GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ SZEMÉLYT — TECHN OLÓGUSI, — SZEUSZA M- SZERKESZTÖI — NORMA- TECHNOLÓGUSI ÉS — GÉPlRÓNÖI MUNKAKÖRÖKBE. Jelentkezés a vállalat személyzeti és oktatási osztályán, Szekszárd, Keselyűsi u. 20. (215)
