Tolna Megyei Népújság, 1984. március (34. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-11 / 60. szám
1984. március 11, f TOLH»\ _ A iRÉPClJSAG • • ON KERDEZ Nyugdíj T5bb olyan olvasónk érdeklődött a nyugdíjtörvénynyel kapcsolatban, aki néhány évig nem dolgozott. Kérdésük: most a nyugdíjkorhatár betöltése után jár-e részükre nyugdíj? Az érdeklődőknek dr. Deák Konrád az alábbi tájékoztatást adta: „A társadalombiztosítási törvény szerint öregségi nyugdíjra a hatvanadik életévét betöltött íérfi és az ötvenedik életévét betöltött nő jogosult, ha megfelelő szolgálati időt szerzett. Kimondja azonban ugyanez a törvény azt is, hogy, akinek a szolgálati idejében egyhuzamban öt évnél hosz- szabb megszakítás van, a megszakítást megelőző szolgálati időt abban az esetben lehet figyelembe venni, ha a megszakítás után ötévi szolgálati időt szerzett. A fentieken túlmenően is az öregségi nyugdíj összegét a nyugdíjazás évében a nyugdíj megállapításáig, valamint a nyugdíjazás évét közvetlenül megelőző öt naptári év közül az' igénylőre legkedvezőbb három naptári év alatt elért kereset alapján kell megállapítani. összegezve — „ajánlatos” nyugdíjas kor elérése előtt Telefonszámunk: 16-211 Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 legalább öt évvel ismét munkába állni.” Jubileumi jutalom „24 éve egy oktatási intézménynél dolgozom. Régebbi munkaviszonyomról kértem egy igazolást — 3 év 5 hónapot igazolt vissza a zalaegerszegi Társadalombiztosítási Igazgatóság, ami 1949. január 15-től 1954. február 28-ig volt. Arra szeretnék választ kapni, hogy a jelenlegi munkáltatómtól kérhetem-e a fent említett munkaidőm beszámítását a jubileumhoz, mert így több mint 27 évem van” — írta levelében egy dombóvári olvasónk. A kérdésre dr. Deák Konrád válaszolt. „A Munka Törvénykönyve 48. § (2) bekezdése szerint: .A huszonöt, a negyven, illetőleg az ötven évet munkaviszonyban töltött dolgozók részére jubileumi jutalom jár.’ Nem feltétele tehát a jubileumi jutalom kifizetésének, hogy a dolgozó ugyanannál a munkáltatónál álljon huszonöt, negyven, illetőleg ötven évig munkaviszonyban, a különböző munkáltatóknál munkaviszonyban töltött Időt ilyen esetben össze kell adni, így kell meglegyen a huszonöt, negyven, illetőleg ötven év. A társadalomiztosítás szolgálati időt vesz figyelembe, szolgálati időnek számít természetesen a munkaviszonyban töltött idő is, de annak számít például a megbízás alapján rendszeresen és személyesen végzett munkában töltött idő is, ami pedig nem jelent egyúttal munkaviszonyt is. Nem tudjuk, hogy a zalaegerszegi Társadalombiztosítási Igazgatóság milyen 3 év, öt és fél hónapot igazolt vissza, nem tudjuk, hogy ez az idő munkaviszonyban töltött idő volt-e. Ha munkaviszonyban töltött idő volt — amit egyébként a korrábi munkáltatóitól beszerzett idevonatkozó iratokkal is igazolhat —, úgy ezek beszámítását megalapozottan kérheti a jelenlegi munkáltatójától, s a beszámítás megtörténte után á jelenlegi munkáltatója folyósítani fogja a jubileumi jutalmat.” Drága fuvar Egy budapesti lakos a következőket írta levelében: „Pesti lakos létemre nem voltam elég tájékozott, hogy úgymond vidéken a taxi tarifája majd háromszorosa a fővárosihoz képest. Régi kedves ismerősömet látogattam meg Dombóváron, ahol egy flancos magántaxiba voltam kénytelen beülni, mivel nem ismertem a várost és elvitettem magat a kertvárosba — potom 100 forintért. Még egy kioktatást is kaptam, hogy drága a pilóta kocsija, ne csapjam be az ajtaját. Kérdezem, miért nem száll ki és nyitja ki az ajtót az utasnak, ha már ilyen drágán utaztat. Ha szabadáras is a magántaxi, van-e joga csaknem 30 forintos kilométerpénzt kérni? Nem kell luxuskocsi, vagy ha abban ülünk, fizessünk?” Csillag László, a Dombóvár városi Tanács V. B. műszaki osztályvezetője ezt a tájékoztatást adta: „Dombóvár városban jelenleg két személy rendelkezik autótaxi-engedéllyel. Mindkét személyt a műszaki osztály meghallgatta, akik elmondták, hogy ők nem szállították Dombóvár-Kertvárosba a vasútállomásról a panaszost. A kialakult tarifájuk Dombóvár—Kertváros—vasútállomás vonatkozásában 30 forint. Feltehetően iparengedély- lyel nem rendelkező kocsiját vette igénybe a panaszos. A panaszos leveléből közelebbi adat nem tűnik ki (rendszám), mely szerint felkutatható lenne az engedély nélküli taxizást vállaló személye.” Ml VÁLASZOLUNK Humorral könnyebb Beszélgetés Janikovszky Évával — A rövidség és a pontosság az újságíró szakmában elsőrangú követelmény — lenne. Naponta érzékelem, milyen nehéz... Engedje meg a kíváncsiskodást: mi a receptje, hogy ilyen páratlanul és sajátságosán könnyedek, gyermekeknek, felnőtteknek élvezetesek, pedig elképesztően kevés szavúak, rövidek a történetei, a meséi. — Nincs receiptem, és titkom sincs. Ahogy mondja, röviden írni nehéz. A segítségem és a hátráltatóm a szakmám, amit nagyon szeretek. Huszonkilenc éve lektorálok könyveket a Móra Kiadónál. És folyton lektorálom saját magamat is. Időnként észreveszem, hogy mármér eltúlzott az önkontrollom. Számtalanszor újraírom, átírom, javítom a munkáimat, a szövegeim így lesznek egyre rövidebbek. Akárhányszor elkészülök egy változattal, újraolvasom, mindig találok benne fölösleges szavakat. Lecsupaszított szövegeim, mondják, gördülékenynek, könnyednek hatnak, csak én tudom, mennyi önfegyelem, önmegtartóztatás, szigor, gyötrődés az ára. A munkáimmal járó kontroli- reakció, ellenőrzéskényszer annyira belém rögződött, hogy képes vagyok kívülállóként olvasni a saját írásaimat is. Ha így jó könyv születik, akkor hasznos ez a rettenetes fegyelem. De íróként néha kifejezetten hátrányosnak érzem a közel három évtizedes lektoripraxist. Képzelheti a lelkiállapotomat, amikor eszembe jut egy történet, támad valami ötletem, megörülök neki, aztán hirtelen kételkedni kezdek, te jó isten, ez igazán neuem jutott eszembe vagy másnak? Valamikor olvastam, és most „áthallom”? — A meséi: mai napi életünkről szóló, mai gyerekeknek és mai felnői teknek való történetek. Olyannyira valóságközpontúak, hogy némelyik kis olvasója azt hiszi, valaki biztosan elmesélte „az Éva néninek”, ami vele történt meg. — Ahogy a stílusomat, a meséim valószerűségét is állandóan ellenőrzőm. Hogy miért? Mert engem az érdekel. A mostani mindennapok. Az egyetemen szociológiát, pszichológiát, pedagógiát, filozófiát tanultam, nem magyar szakos voltam. Valahogy annak a képe vált világossá bennem, hogyan élünk ma, így együtt, családokban és család nélkül, s hogy ebben ’ miként lehetne, talán humorral — segíteni. Gyakran megkérdezik tőlem, hogy van az, hogy a könyveimben általában ép családok szerepelnek, holott az ifjúsági irodalomban, mint az életben, rengeteg az elvált szülő, a félárva gyerek, az állami gondozott, az egyedül nevelő. Ilyen könyvekre is szükség van, ez nyilvánvaló. De talán nem kell pironkodnom, hogy nálam apukája is, anyukája is van a gyereknek, bár az nem mindig nyilvánvaló, hányadik papáról és mamáról van szó. Bízom benne, hogy az ép családok is a mai valósághoz tartoznak. Az írónő — Az író-olvasó találkozó elnevezést nem szereti, beszélgetni jár az ország minden csücskébe, olvasóival, a gyerekekkel. Vagyis nem azokkal találkozik, akikről a statisztikák elszomorító adatai szólnak, az alig olvasókkal, vagy a semmit sem olvasókkal. Róluk hallva az iskolát, a családi életvitelt, a tévét szoktuk hibáztatni. Mi lehet az igazság? — Ha tudnám... Némely statisztika valóban elrémisztő, az is bosszantó, hogy olvasástechnikai nehézségekkel küzd sok gyerek. A tévével kilátástalan versenyre kényszerül néha a könyv, mégsem hiszek abban, hogy ez vonja el a gyerekeket az olvasástól. Számos példát mondhatnék, amikor egy-egv sikeres sorozat épp hogy a könyvre irányította a figyelmünket. Talán céltudatosabban kellene kihasználni a kép elementáris hatását a televíziós műsorválasztásban is, meg a könyvkiadásban is. Hiába, a képek vonzzák, lenyűgözik a gyerekeket. Itt vannak például a képregények. Figyelje meg, a felnőtteket általában idegesítik. Az ember megnéz egy kockát, elolvassa a szöveget, újra a képre pillant, bambul, nem érti, hogyan kapcsolódik a következő az előzőhöz. A hatéves gyereknek semmiféle megértési problémát nem okoz, ha egy képhez semmimás szöveges támpontja nincs, csak egy hangutánzó betűsor. Rögtön ért mindent, villámgyorsan kapcsol, egyik képtől a másikig veszi a lényeget. Vagyis a valódi képregény ellen kár berzenkednünk. Van, kell. Más a helyzet az irodalmi művek kép- regényesítésével, ezt egyáltalán nem helyeslem. — Legutóbb az ünnepi könyvhétre felnőttek-: nek való könyve jelent meg, két kötet ,az egyik kék, a másik rózsaszín, az előbbi címe: örülj, hogy fiú! az utóbbié: örülj, hogy lány? Minthogy Réder László szellemes, remek grafikáival, mint minden Janikovszky- könyv, félő, hogy a gyerekek veszik ezt is. — Ha a nagyobbak, a tizenévesek, az egyáltalán nem baj. Legalább megtudják, mit várt tőlük apuka vagy anyuka, még mielőtt megszülettek. Ha a gyerekek megvásárolják, tán a szülők is megnézik, és remélem együtt nevetnek. Ki-ki szembesül a saját illúziójával, és mit tehetne, ha egészséges, kikacagja magát. így biztatjuk egymást: humorral könnyebb az életünk. SULYOK ERZSÉBET 4 fegyveres erők, a fegyveres testületek és az állami tűzoltóság mezőgazdasági rendeltetésű föld- igénybevételével kapcsolatos feladatokról szól a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, a honvédelmi miniszter, a belügyminiszter és az igazságügyminiszter 1/1984. (II. 21.) MÉM. HM-BM-IM számú együttes rendelete, amely kimondja, hogy a fegyveres szerv részére mezőgazdasági renddlteté- sű föld bármilyen célból történő tartós — 5 évet meghaladó — igénybevétele termelésből való kivonásnak minősül, ennek megfelelően a fegyveres szervnek a feladatai ellátásához szükséges mezőgazdasági rendeltetésű földek termelésből való kivonása iránt kérelmet kell benyújtania a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté'-i"m- hoz. Megjelöli a jogszabály, hogy a kérelemhez milyen okiratokat kell csatolni, meghatározza a kérelem elbírálásának módját és rendelkezik a mezőgazdasági rendeltetésű föld termelésből való kivonásáért fizetendő térítésről is. Ha a fegyveres szerv mező- gazdasági földet tartósan engedély nélkül vesz igénybe, ezt a földhivatal köteles jelenteni a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumnak. Az Állami Bér. és Munkaügyi Hivatal elnökének 7/1984. (II. 21.) ÁBMH számú rendelkezése a részesedési alap felhasználásáról szóló korábbi szabályt módosítja, s az új rendelkezés szerint a részesedési alapból közvetlen anyagi ösztönzés címén a korábbinál szélesebb körben — a jogszabályban részletesen felsorolt esetekben — teljesíthetők kifizetések. A fenti mindkét jogszabály a Magyar Közlöny idei 8. számában jelent meg és kihirdetése napján — 1984. február 21-én — hatályba lépett. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő f. évi 2. számában irányelv jelent meg a szocialista munkaversenyről szóló 1054/1983. (XII. 20.) Mt.h.-SZOT-KISZ KB együttes határozat végrehajtásához, s az irányelv kimondja — többi között —, hogy a termelési, gazdálkodási célokra irányuló kötelezettségvállalások csak konkrét feladatokra és meghatározott időszakokra vonatkozzanak, a munkaversenyben élen járó dolgozók személyét pl. az állami és közéleti fórumokra való delegálásánál, tanulmányutak szervezésénél vegyék figyelembe, továbbá, hogy a kollektív szerződéseknek a munkaverseny erkölcsi és anyagi elismerésével kapcsolatos szabályait évente szükséges felülvizsgálni és indokoltság esetén a munkahelyi programok, illetőleg ezek alapján tett vállalások figyelembevételével kell módosítani. Ugyanebben az Értesítőben tájékoztató olvasható a kollektív szerződések 1983. évi végrehajtásáról szóló beszámolókról és az 1984. évi módosításokról. Elöljáróban is kihangsúlyozandó, hogy a módosításokat úgy kell elkészíteni, hogy azok április 30-ig kihirdetésre kerüljenek. A tájékoztató felhívja a figyelmet, hogy az 1984. év gazdálkodási körülményei bonyolultabbak, nehezebbek lesznek s ezt a kollektív szerződések módosításánál fokozottan kell figyelembe venni, majd részletesen megjelöli azokat a kérdéseket, amelyeket a módosítások során kiemelten kell kezelni, így kimondja — többi között —, hogy a kártérítési felelősség körében indokoltnak tartja a felelős beosztású dolgozók felsorolását tartalmazó rendelkezés felülvizsgálatát és szükség esetén újraszabályozását, a fegyelmi felelősségre vonás differenciáltabb és hatékonyabb alkalmazása indokolttá teszi, hogy a munkáltatók áttekintsék azokat a kérdéseket, amelyek szabályozása a kollektív szerződésre tartozik, törekedni kell a termeléshez igazodó munkaidőrendek kialakítására, továbbfejlesztésére, jelentős feladat a bérezéssel kapcsolatos helyi szabályozás, e téren át kell tekinteni a vállalat belső érdekeltségi rendszerét, s a bérezés elveinek meghatározásánál a minőségi munkára ösztönző teljesítménybérezés elterjesztésére kell törekedni. A tájékoztató pontosan feltünteti azokat a joesza- bálv-helveket is. amelyeket a felülvizsgálatok és módosítások során figyelembe kell venni. DR. DEÁK KONRÁD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke Kaposvári kerámiák Mészárosné Békés Edit díszítő Jól megférnek egymással a népművészeti tárgyak és az idénytermékek a kaposvári Fazekas Háziipari Szövetkezetnél. A hazai és a külföldi piacokon keresettek az eredeti habán motívumokkal díszített tálak, tányérok, boká- lyok, vázák és kályhacsempék. Ezek mellett azonban gyártanak kevésbé munkaigényes, de legalább annyira keresett és jól fizető kerámiákat is. Így például párologtatókat, csibeitatókat, virágcserepeket. Munkájukkal az esztétikai szépséget és a célszerűséget kapcsolják ösz- sze, valahogy úgy, mint ahogy azt annak idején fazekas őseik tették.
