Tolna Megyei Népújság, 1984. március (34. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-11 / 60. szám

1984. március 11.

Képújság 3

Begyújtották a téglagyár kemencéjét

(TUDÓSÍTÓNKTÓL)

A kölesdi téglagyár kemencéjét február 26-án éjfélkor begyújtották, és március 6-án már a járművek sokasága vitte a frissen égetett kisméretű téglákat.

Az elmúlt év eredményéről és az idei tervekről Szűcs János téglagyárvezető az alábbiakat mondotta:

— Eredményesen zártuk az elmúlt évet, hárommillió- hatszázharmincezer téglát égettünk, 300 ezerrel többet, mint amennyit terveztünk. A kisméretű tégláink iránt nagy a kereslet, hiszen vevőkörünk Komárom—Kiskunhalas—Pécs—Székesfehérvár körzetéből került ki. Az ágazati eredményünk 3 120 000 forint volt.

— Még soha nem fordult elő, hogy február végén begyújtottunk volna. Most ez azért vált lehetővé, mert 851 ezer darab nyerstéglát készleteztünk. Amint az időjárás jóra fordul, nekilátunk a nyerstéglagyártásnak — tervünk szerint április elején. Ezzel a mostani begyújtással tudjuk a tervünket négymillióra emelni. A téglánk

iránt a kereslet nem csökkent. Jelzi ezt, hogy eddig már eladtuk több mint felét. KONRÁD LÁSZLÓ

Hordják a kemencébe a nyersanyagot

A készletezett nyers tégla

Mezőgazdasági gépjavítás a tavaszi munkák előtt

A mezőgazdasági nagyüzemekben a szerelők kihasználták az egyre javuló műszaki feltételeket, és a korábbi évekhez képest a legtöbb helyen valamivel korábban készítették elő a gépparkot a tavaszi indulásra. Mindenek előtt a legkorábban a földekre irányított gépeket újították fel. Egy év alatt csaknem 80 ezer négyzetméterrel bővült a javítótér; számos üzemben átalakították a régi műhelyeket és új gép- üzemrészeket is átadtak Mindenek előtt a javítás gépi feltételeit biztosították a korábbinál magasabb színvonalon; az elhasználódott alkatrészek felújítására különleges hegesztőberendezéseket szereztek be, és nagy számban vásároltak magyar gyártmányú szervizberendezéseket is. A részegységek központi felújítását a termelési rendszerek keretében szakosították; a kijelölt üzemekben rendezkedtek be a motorok, kormányberendezések, hidraulikus egységek szerelésére.

Hajdú-Bihar megyében a gépjavítók azzal szereztek előnyt, hogy mivel ősszel előbb elkészültek a szántóföldi munkákkal, több idő jutott a felkészülésre. A megyei AGROKER-vállalat 59 hajdúsági téeszbe már az elmúlt év végén 40 millió forint értékű alkatrészt szállított ki, és így a korábbinál jobb volt az utánpótlás. A KITE-rendszer keretében megoldották a fődarabcserét is. Több téeszben alkatrész-felújító csoportokat hoztak létre, és ezek teszik használhatóvá a felújításra alkalmas darabokat. A megyében a téli gépjavítással párhuzamosan több mint 3000 gépjárművet — zömében teherkocsit — kell közúti közlekedésre levizsgáztatni. A bizottságok egy-egy térség nagv javítóműhellyel rendelkező gazdaságában a helyszínen vizsgáztatnak.

Somogy megyében a megyei ellátó vállalat mintegy 60 millió forint értékű alkatrészt már kiszállított az üzemekbe, valamint a barcsi anyag-alkatrészbeszerző társaságnak, ahonnan a megye déli körzetében működő üzemét látják el. Az AGRO- KER a jobb alkatrészellátás biztosítására a somogysárdi téeszben forgácsolóüzemet hozott létre, és itt számos alkatrészt állítanak elő. A csak kisebb gépműhellyel rendelkező közös gazdaságok gyakran a gépjavító társulásokra bízzák a nagyobb felújítást.

Szolnok megye nagyüzemeiben a borsó-, hagyma-, lucernavető gépek és a legkorábban munkába álló traktorok már indulásra készek. Az alkatrészellátás ugyan okozott gondokat, de az üzemek többsége segített magán. A kunhegyesi téesz alkatrészfelújító csoportot alakított, amely korszerű hegesztőeljárással a motorok forgórészeit hozta rendbe. Egyes alkatrészek megmunkálásával kisiparosokat bíztak meg. A régi gépeket szétbontották és a használható alkatrészeket újra beépítették.

A jászberényi téeszben diagnosztikai szervizt rendeztek be, itt a gépek pontos beállításával az üzemanyag-fogyasztást is csökkentik. Fejér megyében a szokottnál szintén előbbre vannak a javítással. Az elmúlt ősz ugyanis megkímélte a masinákat, a kedvezőbb időjárás miatt hamarabb is tudtak a javítóműhelyekbe vonulni. Az elmúlt hetekben-hóna- pokban 2000-nél több traktort, több ezer kombájnt, munkagépet és szállítói árművet újítottak fel. Nem volt könnyű dolguk, hiszen a gépeknek nagyobb része már eléggé elhasználódott állapotban volt, és emiatt gyakran került sor fődarabcserére. (MTI)

Kiszedik az égetett téglát

Számítógépes nyári tábor

A számítógépek programozásának alapjaival megismertető, egész nyáron át nyitva tartó tábor nyílik az idén Békéscsabán. Június végétől augusztusig hét csoportban hatszáz felsőtagozatos által' nos iskolai tanuló vesz máid részt a munkában. A két szervező, az Express Ifjúsági és Diákutazási Iroda Békés megyei kirendeltsége és a békéscsabai ifjúsági ház a békési, valamint a környező megyékbeli fiataloknak rendezi meg a számítógépes táborozást, de az ország más tájairól érdeklődők is jelentkezhetnek.

A hét csoport egy-egy hetet tölt a csabai táborban — az ifjúsági házban —, ahol naponta öt órán át lesznek foglalkozások. A hatodikos, hetedikes, nyolcadikos gyerekek, illetve az esetleg jelentkező középiskolások megismerkedhetnek a zsebszámológéppel és a nagyobb számítógépekkel, elsajátíthatják a programozás alapismereteit, s a számítógépet eszközül használva különböző játékos vetélkedőkön vehetnek részt. A szabad időt sportversenyek, fürdés, múzeumlátogatások, filmvetítések, ismeretterjesztő előadások és kirándulások teszik változatossá.

Új sportos öltözékek

Bővíti a sportos öltözékek választékát az idén a Soproni Ruhagyár. A vállalat divat- tervezői a bébi, a lányka és 9 serdülő korosztálynak szánták a Thermo és a Pingvin nevű termékcsoportot. Az előbbit tavaszi-őszi viseletnek, az utóbbit télre, főként sportoláshoz ajánlják. A Thermo család tagjait — a dzsekit, a nadrágot és a mellényt — a PANYOVA Miami nevű pamut-poliészter kelméjéből készítik.

Nagydarog tegnap, ma, holnap

Befejezetlen monográfia

Gazdag áruválaszték az új ABC-ben

Ha egy utazó, mondjuk fél évszázaddal ezelőtt, éjszaka érkezik Nagydorogra, bizonyára találkozik a szolgálatát teljesítő bakterral, akinek az a tiszte, hogy őrködjék a község nyugalma, csendje, rendje fölött. Éberségének legbiztosabb jeleként azon az utcasarkon, ahova őrjárata során eljut, minden óraváltáskor tülköl a pontos időnek megfelelő számban.

Szerencsére akad falvaink- ban egy-egy olyan egyéniség, aki szívesen búvárkodik lakóhelye múltjában, amelyből az érdekességeket összegyűjtve, leírva a település monográfiája születik. Nagy- dorog esetében ilyen egyéniség volt Bánáti János, aki 1920-tól követte nyomon a község hétköznapjainak eseményeit.

Ez idő tájt a feljegyzései szerint Nagydorogon és környékén egy szeszgyár és egy malom kivételével egyéb ipari üzem nem volt. A dohánybeváltó 1927-ben épült. Ez 80—90 női, és 10—14 férfimunkásnak adott 7—8 hónapon át szerény keresetet. Ebijén az időben lépett üzembe a villanytelep is, ami akkor csupán a lakások világítására szolgált.

■ Találkozik az olvasó e leírásban olyan kuriózumokkal is, hogy például Nagydorogon 1922-ben egy színészcsalád telepedik le. A Szilágyi nevű művész a család három nő tagjával — egy primadonna, egy zongorista, egy súgó — és a helybeli fiatalság közreműködésével szórakoztatta a környék lakosságát. Műsorukon népszínművek, kabaréjelenetek szerepeltek.

A község életében mindig is fontos „szerepet játszottak” viszont az orvosok, tanítók, kereskedők, iparosok. Szám szerint 1939-ben kettő orvos, egy gyógyszerész, egy állatorvos, kilenc pedagógus, ötvennégy kisiparos, tizenöt kis- és három nagykereskedő szorgoskodott. A már említett „színházi” szórakozás mellé 1941-ben mozi is megnyitotta kapuit. Ezenkívül, hat vendéglő kínált kikapcsolódást.

A történelmi eseményekhez Nagy dörög is idomult, így 1945 áprilisában földosztó bizottság alakult, amely a nagydorogi gróf Széchenyi uradalma 4500 holdas földterületének „szerzett” 358 új gazdát, öt év múlva, 1950 novemberében községi tanács alakult, Ányas Ferenc elnökletével. Újabb öt esztendő múltán három termelőszövetkezet nevét jegyzi föl a monográfia írója, ezek a Felkelő Nap. a Szabadság és az Űj Élet Szövetkezetek voltak, és 311 hold földön gazdálkodtak. Az Üi Barázda Szövetkezet az 1960-ban elkezdett munkájával jelezte, hogy Nagydorog is „a nagyüzemi gazdálkoKedvelt közlekedési eszköz a kerékpár

dás útjára lépett”. Az 1960. évi népszámlálás szerint 3260-an laktak Nagydorogon. Ebben az évben 705 nagy- dorogi családnak volt takarékkönyve. A betétállomány 4 270 000 forint volt. Ezekhez a számokhoz, összehasonlításképpen tegyük a nagydorogi OTP-fiók 1983. évi adatát, mely szerint 195 000 000 forint a betétállomány, amelyhez a két társközség posta, és takarékszövetkezett forintjai is számláltatnak. A lakosság jelenleg 3029 fő. Ezzel átléptünk a mába. A nagyközségi közös tanácsi szintre emelkedett település elnöki funkcióját dr. Hei- dekker Péter látja el.

— A fejlődés kollektív munka eredménye — az elnök ennyit fűz a legutóbbi évek falugyűlési beszámolóihoz.

A Nagydorogon ma átutazó építkezések nyomaival találkozik, szinte valameny- nyi utcában.

E hét elejének kiemelkedő eseménye volt a 300 négyzetméter alapterületű, központi fűtéssel, hűtőkamrával felszerelt ABC-áruház átadása. Az áruval zsúfolásig megtöltött gondolák és fal menti polcok között a hétfőnyi kiszolgáló-személyzet

az első nap néhány órájában 900 kg banánt, és 4$0 kg narancsot eladott.

Az új ABC közvetlen szomszédságában a Napsugár kisvendéglő — népszerűbb nevén a „fényes” — kirakata néhány plakáttal kelt figyelmet:

— Téltemetés Pusztaheö- csén, vidám farsangi felvonulás, melyet a program szerint a „hercegi pár” nyit meg.

— „Nemzetközi” labdarúgó-mérkőzést játszik Vajta és Kirschlag (osztrák) csapata.

— A művelődési ház Ku- rucz D. István festőművész kiállítására és Hofi Géza estjére készül.

Ha valaki folytatná Nagydorog monográfiájának írását akkor az utókor, majdan ilyen feljegyzésekkel találkozhatna az 1983-as esztendőnél :

— Tovább épült a nagydorogi téesz szigetpusztai szarvasmarha-telepe, Biká- cson felújították a várótermet, Pusztahencsén, a temetőbe és ravatalozóba villany- és vízvezetéket, a művelődési házba pedig központi fűtést szereltek. A csa- ládiház-építők igényének kielégítésére Nagydorogon, a Rákóczi utcában 48 házhelyet alakítottak ki. Egy-egy házhely ára 40—50 ezer forint. A községben hét településre kiható fogorvosi rendelő és a Siómenti Takarékszövetkezet székházának építése kezdődött.

... azt is följegyezheti, hogy a nagydorogiak „megvannak”... Mert — mint mondják — akkor kezdődnek a bajok az embereknél is, amikor odafigyelnek a szívükre, gyomrukra, ízületeikre. Amikor érzik, hogy ezek is léteznek. Ha ezekről nem kell tudomást venni, akkor az ember csak úgy „megvan”. Nagydorogon tehát megvannak, vagyis nem panaszkodnak az emberek, hogy ez vagy az fáj. Teszik a tennivalóikat, ami nem is kevés.

Decs! Kiss János

Tanulmányi sétán a 4. a osztály