Tolna Megyei Népújság, 1984. március (34. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-11 / 60. szám

2 NÉPÚJSÁG 1984. március 11. Ezt hozta a hét a külpolitikában Hétfő: A Varsói Szerződés országainak javaslata a ka­tonai kiadások csökkentésére — Dzsemajel elnök fel­mondta az izareli—libanoni megállapodást — Usztyinov marsall, szovjet honvédelmi, miniszter megkezdte indiai h;vatalos látogatását. Kedd: Konsztantyin Csernyenko, az SZKP főtitkára a pártmunkáról nyilatkozott — Befejezte budapesti tárgya­lásait Lubomír Strougal csehszlovák kormányfő — Wa­shingtoni tárgyalásai végeztével hazautazott Kohl nyu­gatnémet kancellár. Szerda: Kádár János Belgrádban Dragoszlav Marko- viccsal, a jugoszláv párt elnökségének elnökével tárgyalt — A KNDK kormányfője levélben válaszolt a szöuli mi­niszterelnöknek — Eagleburger amerikai külügyminsz- ter-helyettes lemond. Csütörtök: Francia hajók tüzet nyitottak spanyol ha­lászhajókra, az incidens miatt feszültség támadt Párizs és Madrid között — Ugyancsak tengeri incidens történt török és görög hadihajók között, visszarendelték az an­karai görög nagykövetet — Li Hszien-nien kínai állam­fő pakisztáni látogatása után Jordániába érkezett. Péntek: Mozambik meg nem támadási szerződés megkö­tésére kész a pretoriai kormánnyal — Véget ért az olasz vámosok sztrájkja — A stockholmi konferencián a sem­leges és el nem kötelezett országok megegyeztek közös javaslatuk szövegében. Szombat: Mauroy francia miniszterelnök madridi lá­togatása — Izrael átcsoportosítja megszálló erőit Libanon déli részén, Szidon térségében — Törökország magyaráz­kodását elfogadta a görög kormány. A hét 3 kérdése 1. Hogyan fogadták a NATO-országokban a Varsói Szerződés államainak új kezdeményezését? Diplomáciai emlékeztető, azaz a múltban gyakrabban használt latin szóval: memorandum ritkán keltett a vi­lágban akkora figyelmet, mint a hét elején a Varsói Szerződés államainak kezdeményezését tartalmazó ilyen dokumentum. A hét szocialista ország egymás közötti megállapodása alapján a román diplomácia kapott meg­bízást arra, hogy az emlékeztetőt eljuttassa a NATO- országok kormányaihoz. Ebben lényegében az áll, hogy a két katonai-politikai szövetség tagállamai a jövőben ne növeljék, hanem csökkentsék katonai kiadásaikat. E vég­ből tárgyalásokra lenne szükség, hogy a katonai kiadások befagyasztása már 1984. január 1-i hatállyal megtörtén­hessék, azt követően pedig konkrét leszerelési intézke­déseket lehessen meghozni. Margaret Thatcher, brit miniszterelnökasszony fogadta Francois Mitterrand francia köztársasági elnököt, aki­vel chequersi rezidenciáján bizalmas jellegű tárgyaláso­kat folytatott. (Teiefotó) A javaslat jelentősége roppant nagy, megfelelően an­nak, hogy a mai világban a fegyverkezés költségei, a katonai kiadások is hihetetlen magasságba szöktek. A szakértők különböző számokat említenek: van, aki 600 milliárd dollár évi kiadásról beszél, van, aki 700 milliárd- ra teszi ezt az összeget, de egyszer-egyszer már 800 mil- liárdot is lehet hallani! Világos, hogy ha csökkenteni le­hetne ezt a nagy-nagy összeget, az egyszerre szolgálná a biztonság megszilárdulását, az államokra nehezedő ka­tonai terhek enyhülését, ugyanakkor pedig sok-sok pénzt szabadítana fel a gazdasági gondok megoldására, a szo­ciális igények kielégítésére. Mégsem lehet azt mondani, hogy odaát, a NATO tá­borában egyetértéssel fogadták volna a Varsói Szerző­dés országainak javaslatát. A fanyalgás oka az, hogy ez a kezdeményezés „telibe találja” a NATO urainak épp ellenkező előjelű törekvését. Ott ugyanis az USA évi „tiszta” 3 százalékos sőt, mostanában már 4 százalékos növekedést sürget a katonai kiadások terén. („Tiszta” azért, mert az inflációs ráta leszámítása után kell a 3—4 százalékos többletkiadásnak jelentkeznie.) Nyilván­való, hogy az amerikai hadiipar akar így mind több meg­rendeléshez jutni. Viszont a NATO-országok közül jó néhány számára már nem annyira üzlet, inkább teher a fegyverkezés fokozása. Nem véletlenül ott hallani jó­zanabb hangokat, amelyek a szocialista országokkal való tárgyalás szükségességét emlegetik, s ezért a mostani kezdeményezés fontolóra vételét követelik. 2. Lesz-e nemzeti megbékélés Libanonban? Ha minden jól megy, a most következő héten a sváj­ci Laussane-ban újra tárgyalóasztal mellé ülnek a libano­ni dráma főszereplői, a különböző politikai irányzatok és katonai szervezetek képviselői. Egyszer már megtet­ték, de eredménytelen volt a találkozásuk. Akkor talán még bizonyos fokig Dzsemajel elnök sikerének is minő­sült a nemzeti megbékélésre tett első kísérlet puszta té­nye. Most egyértelműen az ellenzék van fölényben: a Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára válasz­tókörzete, Moszkva Kujbisev kerülete választási bizott­ságának elnökétől átveszi parlamenti képviselői megbízó- levelét, miután a március 4-i legfelsőbb tanácsi választá­sokon a legfelsőbb államhatalmi szerv képviselőjévé vá­lasztották. (Teiefotó) drúzok, a síiták, általában azok az erők, amelyek Szíriá­val léptek szövetségre. S e pillanatban a vesztes oldalon állnak a falangisták, a Dzsemajelt támogató, de szét­hulló csoportok, no meg maga az USA és Izrael! A kudarc leglátványosabb eleme, hogy Dzsemajel el kellett menjen Damaszkuszba, érvénytelenítenie kellett azt a megalázó alkut, amelyet tavaly májusban amerikai nyomásra Izraellel kötött. Érdemes visszaemlékezni, mekkora hozsannával köszöntötte akkor Washington és Tel Aviv azt az izraeli—libanoni megállapodást, amelyet a Camp David-i egyiptomi—izraeli különbéke egyenes folytatásának tartott. A libanoni ellenzék azonban nem tette le a fegyvert. S ha ráerőszakolták az erőpróbát, vállalta... Viszont illúziókat kerget, aki azt hiszi, hogy egy csa­pásra megoldódott a libanoni probléma. A nemzeti meg­békélés előfeltétele egy új libanoni alkotmány létreho­zása, amely szükségszerűen a jobboldal befolyásának kor­látozásával járna. De ezt például a tévé képernyőjéről ismert, a magát büszkén fasisztának valló idősebb Dzse­majel és a libanoni reakció több más vezetője sem fo­gadná szívesen. A nyugati támogatóik visszakozása is inkább csak a fizikai jelenlét felfüggesztését jelenti: ha­jókra szálltak a „bőrnyakúak” és a többiek, de a hajók még ott vannak Bejrút előtt a tengeren. Washington és a többi nyugati főváros új terveket kovácsol. 3. Mire ment Kohl kancellár Washingtonban? Egy nyugatnémet lap karikatúrája a minap úgy jelle­mezte a bonni kormányfő törekvéseit, hogy Kohl kezé­ben egy mágnes, amelynek két sarkához szeretné vonza­ni Uncle Sam jellegzetes, sávos-csillagos cilinderét meg a Szovjetuniót jelképező vörös csillagos sapkát... A nyu­gatnémet sajtó a látogatás előtt nyomatékosan hangoz­tatta, hogy Kohl Washingtonban az elnököt rá szeretné bírni egy mielőbbi amerikai—szovjet csúcstalálkozóra. A Fehér Házban azonban a jelek szerint nem éreztek „mág­neses vonzást”... Kohl egy sajtóértekezleten ugyanis még azt bizonygatta, hogy Reagan is, ő is, szükségesnek tart­ja a kelet—nyugati párbeszéd újjáélesztését, s „ha le­het, az együttműködést a Szovjetunióval”, — de a ven­déglátó amerikai elnök semmilyen konkrét ígérettel ezt nem támasztotta alá. Nem csoda, hogy Moszkvában úgy értékelték a nyu­gatnémet kormányfő amerikai tárgyalásait, mint amelyek egy „látszat-párbeszéd” létrehozását célozták. Mert a vi­lágközvélemény figyelmét el akarják terelni az amerikai rakétatelepítésről és az európai katonai egyensúlynak a NATO javára történő megváltozásáról, azért egyre csak a párbeszéd fontosságáról szónokolnak. Az amerikai— nyugatnémet csúcstalálkozó után is megerősítették Wa­shingtonban azt, hogy nem változtatnak korábbi állás­pontjukon, s végeredményben a bonni vendég sem ho­zakodott elő semmilyen tényleges javaslattal. Az amerikai—nyugatnémet kétoldalú kapcsolatokról, bár nyilván ezek álltak a Reagan—Kohl-találkozó kö­zéppontjában, kevesebb szó esett a hivatalos tájékozta­tókon. Csak annyit tudni, hogy a kancellár kifogásolta az USA protekcionista intézkedéseit, ugyanakkor, ami­kor Washington a nyugat-európaiakat a vámsorompók és a saját termékeik állami támogatásának megszüntetésére szorítja. A Süddeutsche Zeitung megjegyzésének így érthető a gúnyos felhangja: „az ilyen konzultációk akkor eredmé­nyesek, ha nem érintik a legfontosabb témákat. Például a szövetségen belüli terhek elosztását”. pAlfy József Ronald Reagan amerikai elnök a Fehér Házban Helmut Kohl nyugatnémet kancellárral tárgyal a kelet—nyugati politikai viszony javításáról és az amerikai—nyugat-euró­pai gazdasági kapcsolatokról. (Teiefotó) Kapolyi László hazaérkezett Prágából Kapolyi László, ipari mi­niszter hazaérkezett Prágá­ból, ahol — mint a KGST Rádiótechnikai és Elektroni­kai Ipari Állandó Bizottsá­gának elnöke — részt vett a bizottság 47. ülésén. Az ülés napirendjén a következő kérdések szerepeltek: az elektronikai alkatrészek gyár­tásszakosításának bővítésére vonatkozó javaslatok, a mik­roprocesszoros elektronikus mérőműszerek gyártásszako­sításának perspektívái, az URH rádió-hírhálózatok fej­lesztési programjának továb­bi bővítése, és a televíziós Előkészületek a A svájci Lausanne-ban a hatóságok szinte ostromálla­pothoz hasonló biztonsági előkészületeket tettek a li­banoni nemzeti megbékélési konferencia színhelyének, a Genfi-tó partján levő Beau Rivage szállodának a védel­mére. A hétfőn kezdődő kon­ferenciára a hatalmas szál­lót mindenfelől szögesdrót- akadállyal vették körül, bizo­nyos részeit homokzsák­emelvényekkel és a belátást elzáró lemezekkel védik. képújsághoz szükséges mérő- berendezések fejlesztése a magyar ipar részéről. Prágai tartózkodása alatt Kapolyi László tárgyalásokat folytatott Milan Kubát, cseh­szlovák szövetségi elektro­technikai ipari miniszterrel, Eduárd Saul kohó- és nehéz­ipari miniszterrel, valamint Vlastimil Ehrenberger, tüze­lőanyag és energiaügyi mi­niszterrel a kétoldalú együtt­működés aktuális kérdései­ről, továbbá találkozott Ru­dolf Rohlicek és Ladislav Gerle miniszterelnök-helyet­tessel. tanácskozásra Minden bejárat elé hegyes fémcövek-sorokat erősítettek, hogy megakadályozzák a bej­rútiakhoz hasonló öngyilkos teherautós robbantó kom­mandók erőszakos behajtá­sát. A Lausanne-tól 70 kilo­méterre levő genfi repülőtér­ről védőőrizettel ellátott gép­kocsioszlopok szállítják majd a résztvevőket a szállodába, ahol a műszaki berendezése­ken kívül mintegy 300 rend­őr vigyáz majd biztonságuk­ra. A Beau Rivage szállót acél fallal veszik körül. (Teiefotó) PANORÁMA BUDAPEST Szombaton hivatalos láto­gatását befejezve, elutazott Budapestről az NSZK szövet­ségi parlamentjének küldött­sége, amely dr. Rainer Bar- zelnek, a parlament elnöké­nek vezetésével a magyar országgyűlés meghívására tartózkodott hazánkban. A küldöttség búcsúztatásá­ra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke és Norman Dencker, az NSZK budapesti nagykövete. DAMASZKUSZ Szombaton rövid munkalá­togatásra érkezett Gejdar Alijev, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a szovjet miniszterelnök első helyette­se. A damaszkuszi repülőté­ren a szovjet politikust Abdel Halim Haddam szíriai mi­niszterelnök-helyettes, kül­ügyminiszter fogadta, más hi­vatalos személyek jelenlété­ben. MOSZKVA Szombaton hazaérkezett Moszkvába Dmitrij Usztyi­nov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, honvé­delmi miniszter, a Szovjet­unió marsallja, aki az inidiai kormány meghívására tett hivatalos látogatást az ázsiai országban. PHENJAN Phenjanban közleményben jelentették be, hogy életének 74. esztendejében elhunyt Kim ír, a Koreai Munkapárt KB PB elnökségének tagja, a KNDK első alelnöke. Kertészeti munkák Mözsön (Folytatás az 1. oldalról) most szombaton építette Bar- ta Mihály gépszerelő, Schmidt György állattenyésztő, Balogh Imre traktoros, Feiertag Já­nos rakodó, Bányai Lajos traktoros és a segítőtársaik. Nehéz, sáros a föld is, amit ásóval emelnek ki, s dobnak a bordák mellett elterülő keskeny fóliacsíkra, hogy rögzítsék azt. Egy-egy ilyen nagy ház építéséhez — kü­lönösen most, ilyen szélben — úgy tűnik, 8—10 ember is kevés. A területet egyébként el­osztják maguk között ötfelé, s ki-ki a maga részét műveli, gondozza és szedi „majd. A már felépült, s ennél kisebb házba paradicsomot, amit pe­dig most készítenek, papri­kát ültetnek majd. A szövet­kezettől kapják a palántát, a vázakat, a fóliát, a téesz gon­doskodik az öntözőberende­zésről, az öntözésről, a mű­trágyáról,. és természetesen az értékesítésről. A követke­ző munkafázisban eldolgoz­zák a fólia alatti szervestrá­gyázott tápanyaggal jól ellá­tott területet. S hogy mikor? Ez elsősorban az időjárástól függ. Azt viszont remélik, hogy a háztájiban, szabad időben végzett gondos mun­ka idén is meghozza majd a gyümölcsét. dvm Fotó: Cz. S.

Next

/
Thumbnails
Contents