Tolna Megyei Népújság, 1984. március (34. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-06 / 55. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 55. szám. ÁRA: 1,40 Ft 1984. március 6., kedd. Mai számunkból KÖZÜLETI FLOTTAK (3. old.) (5. old.) (3. old.) MEGKÖTNI A FUTÖHOMOKOT (3. old.) HALASZ JUDIT VARAZSA (4. old.) KESERVES GYŐZELEM A SEREGHAJTÓ ELLEN TERMÉKVÁLTÁS, TELEPFELÜJITAS NAGYSZEKELYBEN A Varsói Szerződés tagállamainak javaslata Lobimir Strougal Budapesten Kádár János vendégével A Varsói Szerződés tagállamai közötti megállapodás alapján március 5-én a román külügyminisztérium a Bukarestben nagykövetséggel rendelkező NATO-tagál- lamok diplomáciai képviselőinek, Románia londoni, illetve brüsszeli nagykövetsége Izland, illetve Luxemburg ottani nagykövetségének emlékeztetőt adott át. Az emlékeztető melléklete tartalmazza a Varsói Szerződésnek azt a javaslatát, hogy a két katonai-politikai szövetség tagállamai ne növeljék, illetve csökkentsék katonai kiadásaikat. A javaslat szövege a következő: A Varsói Szerződés tagállamainak javaslata a NATO tagállamainak a katonai kiadások befagyasztásáról és csökkentéséről folytatandó tárgyalásokra. A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége mélységesen aggódik az egyre növekvő ütemben folytatódó fegyverkezési verseny miatt, mert az rendkívül veszélyes következményekkel jár a nemzetközi békére és biztonságra. A Varsói Szerződés tagállamai a fegyverkezési verseny megfékezéséért és a leszerelésért — különös tekintettel a nukleáris leszerelésre — lépnek fel. Amellett vannak, hogy olyan megállapodások jöjjenek létre, amelyek az egyenlőség, az egyenlő biztonság elvének szigorú betartása mellett a fegyveres erők és a fegyverzet tényleges csökkentéséhez, az erőegyensúlynak a legalacsonyabb szinten való biztosításához vezetnek. A fegyverkezési versenyt azok a nagymértékben növekvő katonai kiadások táplálják, amelyek — a különböző országok gazdasági fejlettségétől függetlenül — egyre súlyosabb teherként nehezednek a népekre, lassítják a gazdasági és a társadalmi fejlődést. A katonai kiadások csökkentése — elsősorban az összes, nukleáris fegyverrel rendelkező állam, valamint más, katonailag jelentős ország részéről — igen hatásos eszköze lenne a fegyverkezési verseny megszüntetésének, a leszerelésnek. A felszabaduló anyagi eszközöket a társadalmi-gazdasági fejlesztés céljaira lehetne fordítani, így a fejlődő országok ilyen szükségleteire is. A nemzetközi feszültség fokozódásának körülményei között különösen fontossá válnak a katonai kiadások befagyasztására és csökkentésére irányuló intézkedések. Minden államnak, főleg a nagy katonai potenciállal rendelkező államoknak, erőfeszítéseket kell tenniök a katonai kiadások befagyasztására és csökkentésére. Különösen jelentősek lennének ilyen intézkedések a Varsói Szerződés tagállamai, illetve a NATO-tagországok részéről, hiszen ezekre az országokra jut a világ katonai kiadásainak nagy része. A Varsói Szerződés tagállamai a Politikai Tanácskozó Testület prágai ülésén, 1983. január 5-én elfogadott Politikai Nyilatkozatukban javasolták, hogy a Varsói Szerződés tagállamai, illetve a NATO tagországai haladéktalanul kezdjenek tárgyalásokat a katonai kiadások befagyasztásáról, és az azt követő, százalékos arányban vagy abszolút összegben kifejezett csökkentésükről. Ezt a felhívást megerősítették és pontosították a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége párt- és állami vezetőinek 1983. június 28- án, Moszkvában tartott találkozóján. Akkor ismét felhívással fordultak a NATO- tagországokhoz: haladéktalanul kezdjenek közvetlen tárgyalásokat a katonai kiadások befagyasztásáról 1984. január 1-i hatállyal, és folytassanak megbeszéléseket annak érdekében, hogy a későbbiekben e kiadásoknak kölcsönös, gyakorlati csökkentésére vonatkozó, konkrét intézkedéseket tartalmazó megállapodásra jussanak. Továbbra is érvényesek a Varsói Szerződés tagállamainak együttesen vagy külön- külön tett javaslatai a katonai kiadások befagyasztására és jelentős mértékű csökkentésére. A Varsói Szerződés tagállamai tárgyalási javaslatuk megtételekor azzal számolnak, hogy a lehető legrövidebb időn belül konkrét megállapodásokat érnek el a katonai kiadások befagyasztásában és azt követő csökkentésében. Az így felszabaduló eszközöket a gazdasági és szociális fejlődés szükségleteinek kielégítésére lehetne fordítani, többek között a fejlődő országokban. A katonai kiadások csökkentésének hozzá kell járulnia a fegyverkezési hajsza megszüntetéséhez és az áttéréshez a leszerelésre. A katonai kiadások befagyasztásáról és csökkentéséről javasolt tárgyalások szerves részét képeznék a fenti cél elérésére tett általános erőfeszítéseknek. A Varsói Szerződés tagállamai kifejezik készségüket: együtt a NATO tagországaival kölcsönös erőfeszítéseket tesznek azért, hogy mindkét fél számára elfogadható alapon olyan, realista megoldásokat keressenek, amelyek lehetővé tennék a katonai kiadások befagyasztásával és csökkentésével kapcsolatos kérdések áttekintésekor felmerült nehézségek leküzdését. Felhívják a NATO tagállamait, hogy ugyanilyen szellemben tevékenykedjenek. A prágai és a moszkvai nyilatkozat javaslatainak kiegészítéseképpen a Varsói Szerződés tagállamai a következő lehetséges lépéseket ajánlják a katonai kiadások csökkentésére: — kölcsönös példa alapján a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai katonai költségvetéseinek kismértékű, jelképes, egyszeri csökkentése úgy, hogy minden állam maga határozná meg a csökkentés összegét. Ezt követően ezen költségvetések befagyasztása bizonyos időre, például 3 évre. Ez a javaslat hivatott elősegíteni az áttérést a katonai költségvetések további tárgyalások útján történő, még radikálisabb csökkentésére; (Folytatás a 2. oldalon) Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására hétfőn baráti látogatásra hazánkba érkezett Lu- bomír Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi kormányának elnöke. A zászlókkal díszített Ferihegyi repülőtéren reggel kilenckor landolt a csehszlovák kormányfőt és feleségét, valamint kíséretének tagjait hozó különrepülőgép. A budapesti légikikötőben a fogadtatásra megjelent Lázár György és felesége, Marjai József miniszterelnök-helyettes és Várkonyi Péter külügyminiszter, valamint politikai, gazdasági és társadalmi életünk több vezető személyisége. Jelen volt Ondrej Durej, Csehszlovákia budapesti és Kovács Béla, hazánk prágai nagykövete. Délelőtt a Parlament dele- gációs termében megkezdődtek a magyar—csehszlovák tárgyalások. A magyar tárgyalócsoport vezetője Lázár György, tagjai: Marjai József, Roska István külügyminiszter-helyettes, Kovács Gyula, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Vas János külkereskedelmi miniszterhelyettes és Kovács Béla. A csehszlovák tárgyalócsoportot Lubomír Strougal vezeti, tagjai: Rudolf Rohlicek miniszterelnökhelyettes, Jindrich Rehorek, a külügyminiszter első helyettese, Alois Hloch külkereskedelmi miniszterhelyettes, Václav Urban, az Állami Tervbizottság elnökhelyettese és Ondrej Durej. A dunaföldvári Fa- és Építőipari Szövetkezet mérlegzáró küldöttgyűlésén nem sok jót hallhattak a küldöttek. Már ami az elmúlt évet illeti. Közismert, hogy a faiparban értékesítési nehézségek vannak, és ez különösen azoknál a vállalatoknál, szövetkezeteknél okoz gondot, amelyek zömmel exportra termelnek. A földváriaknál fokozta a bajokat, hogy az egyik külföldi vevőjük tönkrement, így nem tudta fogadni a rendelésére elkészült termékeket és természetesen fizetni sem érte. Ugyanakkor nem volt biztonságos a szövetkezet alapAz MTI tudósítójának értesülése szerint a szívélyes, baráti légkörű tárgyaláson Lázár György és Lubomír Strougal tájékoztatta egymást a két ország szocialista építőmunkájának helyzetéről és feladatairól, amelynek kölcsönös megismerése, hasznosítása jól szolgálja kapcsolataink további erősítését. Megállapították, hogy a Kádár János és Gustáv Husák tavaly őszi prágai találkozóján kijelölt célok újabb ösztönzést adtak együttműködésünk fejlesztéséhez. A két kormányfő kifejtette, hogy gazdasági kapcsolatainkat a stabilitás és a dinamikus fejlődés jellemzi. E téren — hangsúlyozták — a minőségi elemeknek kell fokozottabban előtérbe kerülniük. A kooperáció fejlesztésében az eddig kialakult együttműanyag-ellátása. Az erdőgazdaságok vagy adtak, vagy nem szárított faanyagot. Termelési, árbevételi tervét nem tudta teljesíteni a szövetkezet, a nyereség is jóval alacsonyabb volt, mint tavaly. Most, okulva a tapasztalatokból, mindenekelőtt rendbetették az alapanyag-ellátást. Vásároltak egy 30 köbméteres szárító- berendezést, egy — ennél háromszorta nagyobb — berendezést pedig holland vevőjüktől bérelnek. Az előbbi már üzemel, az utóbbi e hónapban megérkezik. A nyers faanyagot már egész évre beszerezték, ők fogják szárítaködés mellett szükséges a további lehetőségek feltárása, valamint a vállalatok közötti közvetlen kapcsolatok bővítése is. Eredményesnek értékelték a Magyar—Csehszlovák Gazdasági és Műszakitudományos Együttműködési vegyes bizottság és más kormányszervek munkáját. A nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit áttekintve rámutattak, hogy a kölcsönös tapasztalatcserék e téren is hasznos szerepet töltenek be. Az eszmecserét követően Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára a KB székházában fogadta Lubomír Strougalt. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, vani, így mind az exporttermékeknek, mind a hazai piacra kerülőknek (az idén lesz nagyobbarányú „nyitás” a hazai piacra a szövetkezetben) biztosítva van az alapanyag. Plávity Istvánné főkönyvelő elmondta azt is, hogy jelenleg 14 millió forint értékű exporttermékre van igénybejelentés — tavaly az egész évi kiszállítás 17,2 millió forintot tett ki — de A Paks és Vidéke Áfész mérlegismertető küldöttgyűlésén Rauth János elnök isDimitr Sztanisev látogatása hazánkban A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására március 1—4. között látogatást tett hazánkban Dimitr Sztanisev, a Bolgár Kommunista Párt KB titkára. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára fogadta Dimitr Szta- nisevet. Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára megbeszélést folytatott a bolgár vendéggel a világhelyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Kölcsönösen tájékoztatták egymást a két párt munkájáról, nemzetközi tevékenységéről. Véleményt cseréltek az MSZMP és a BKP együttműködéséről. Megelégedéssel állapították meg, hogy kapcsolataink a bolgár párt és állami küldöttség tavaly júniusi, magyarországi látogatása alkalmával született megállapodások szellemében, az élet minden területén gyümölcsözően fejlődnek. Egyeztették az MSZMP és a BKP 1984— 1985 évekre szóló pártközi együttműködési munkatervét. Dimitr Sztanisev találkozott Horn Gyulával, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetőjével és látogatást tett Tolna megyében, ahol K. Papp József, a Központi Ellenőrző Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára tájékoztatta őt a megye életéről, munkájáról. - (MTI) várhatóak újabb rendelések is. Eredmény a múlt évben, hogy nagyarányú tanácsi lakásfelújítást végeztek, növelték a lakossági szolgáltatást, különösen nagy keletje volt a kevert betonnak, amit főleg hétvégeken állítottak elő és szállítottak a magánépítkezésekhez. E tevékenység fokozása az idei tervben is szerepel. mertette az igazgatóság beszámolóját. A szövetkezet mind a forgalom, mind a nyereség tekintetében kisebb eredményt ért el, mint az előző esztendőben. A fő ok, hogy az atomerőmű-lakótelepen mintegy 2000 négyzetméternyi új eladótérrel, üzletekkel megjelent, illetve nőtt a konkurrencia, ezáltal a szövetkezetek itteni egységeinek a forgalma csökkent. Egyébként valamennyi többi ágazat termelése, illetve forgalma — és nyeresége is — nőtt. Sőt, a lakótelepen kívüli boltok is növelték árbevételüket — forgalmukat. Mint például a Táncsics utca sarkán lévő, pár éve megnyílt 11-es ABC-élelmiszer- bolt, amely 800 000 forinttal növelte forgalmát és 200 000- rel csökkentette a költségeket. így az 1981-ben még veszteséges egység most közel 150 ezer forint nyereséget produkált. (Folytatás a 2. oldalon.)---------------------------— ---------------------------— ---------------------------------------;—t--------------------n ■ A 11-es ABC tavaly a szövetkezet összes boltjai közfii a legnagyobb aranyban növelte forgalmát és nyereségét. j,------------■---------------------------------------------4----l--------—-------H#—------------rf ( Folytatás a 2. oldalon) Zárszámadások ipari, fogyasztási és takarékszövetkezetekben Biztonságosabb alapanyag-ellátás Forgalomnövelő intézkedések
