Tolna Megyei Népújság, 1984. március (34. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-03 / 53. szám
1984. március 3. ^rtffePÜJSÁG G Sajátos kézfogás A KGST keretében Ember és robot Tízéves az Interelektro A kézi erejű munkafolyamatok megszüntetése robotok alkalmazásával ma az egyik legfontosabb szociális-gazdasági feladatunk — mondta Anatolij Szemjonov, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa munkavédelmi osztályának a vezetője —. Ezért a Szovjetunióban a robotok alkalmazása sem a dolgozók, sem a szakszervezetek részéről nem ütközik ellenállásba. A robotépítés ma az egyik legdinamikusabban _ fejlődő szovjet népgazdasági* ágazat 1970-ben elkészült a programvezérlésű manipulátorok első három modellje, öt év múlva már 250 robot és automata manipulátor működött a szovjet vállalatoknál és üzemeknél ma pedig számuk meghaladja a 7000-et. A tervek szerint 1985-ben 40 ezer ipari robotot kell gyártani. Az egyre növekvő igényeket azonban még ez sem elégíti ki és már újabb 60 ezerre van rendelés. És ez még távolról sem jelenti a felső határt. Szovjet közgazdászok számításai szerint a szovjet ipar 120 ezer ipari robot hatékony üzemeltetésére alkalmas. A jövőt tekintve a robotok megközelítőleg egymillió szovjet dolgozót szabadítanak fel, akik közül azonban senki sem veszti el a munkahelyét és fizetése sem csökken. A termelés robotizációjának folyamatában erről a vállalatok vezetősége gondoskodik. A felszabaduló dolgozók egy része — elsősorban a fiatalok — új szakmákat sajátítanak el. Az átképzés ingyenes, és ez alatt az időszak alatt a dolgozó a korábbi munkahelyének megfelelő átlagkeresetet kapja. Mások megtartják eredeti szakmájukat. Számukra a vállalat más üzemrészeiben vagy más vállalatoknál keresnek megfelelő munkahelyet. A szovjet üzemek műhelyeiben mindenütt látható az a plakát, amely egy munkás és egy robot kézfogását ábrázolja. A Szovjetunióban meggyőződéssé vált, hogy erre a „baráti kézfogásra” minden lehetőség adott. Egy évtizede működik a szocialista országok Inter- eletkro nemzetközi szervezete. Tagja Magyarországgal együtt Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, az NDK, Lengyelország, Románia és a Szovjetunió, — Az Interelektro létrehozását megelőzően minden ország a saját számítási módszereit alkalmazta — emlékszik Jozef Londin, a brnói villamos gépgyártási tudományos kutatóintézet igazgatója —. Ezért szinte mindennapos esetnek számított, hogy a különböző országokban gyártott berendezések nem illeszkedtek egymáshoz. A KGST tagországok éppen ezért az egységesítés útját választották. Az első lépéseket ezen a téren a kétoldalú megállapodások jelentették. Így például szovjet és csehszlovák szakemberek bevonásával közös tervezői irodát állítottunk fel De ez csak az első lépés volt. Ahhoz, hogy a több országban gyártott berendezések teljesen csereszabatosak és egymáshoz illeszthetők legyenek, szükség volt a sokoldalú kooperáció kidolgozására. Így született meg az Interelektro. NEMZETKÖZI MUNKAMEGOSZTÁS — Az elektrotecnikai együttműködési szervezet alapvető feladata, hogy a tagországokat magas műszaki színvonalú termékekkel lássa el — mondta Vlagyimir Klescsev, az Interelektro titkárságának vezetője—. Ennek érdekében olyan nemzetközi kollektíva dolgozik, amelynek tagjai között a tagországok legkiválóbb tudósait, tervezőit és mérnökeit találhatjuk. Ez a kollektíva a legbonyolultabb műszaki feladatok megoldására is képes. A közelmúltban Moszkvában megrendezett közös kiállításon a látogató figyelmét nem kerülhették el az erősáramú, háromfázisú transzformátor gigászi méretei. A nagytávolságú vil'lamosveze- ték-rendszerekben alkalmazott berendezés melletti táblán Bulgária, az NDK és a Szovjetunió nemzeti zászlaját jelölték. Mindez a következőket jelenti: a Szovjetunióban gyártott transzformátorokhoz a feszültség-szabályozókat Bulgária, a gázvezetékeket pedig az NDK gyártja. Az Interelektro keretein belüli kooperáció átfogja a kutatás-fejlesztés-értékesí- tés ciklus minden mozzanatát. Ennek gyakorlati megvalósítására jelenleg 11 sokoldalú egyezmény érvényes. Ezeknek az alapján az Interelektro tagországai a nemzetközi munkamegosztás mellett döntöttek mind a végtermékek. mint a részegységek gyártásában. Ide tartoznak a turbó- és hidrogenerátorok, nagyfeszültségű szigetelők, villamosmotorok. Az egyezményben foglaltak végrehaj. tásán a tagországok több mint 150 tudományos-kutatói intézménye és termelővállalata dolgozik. A nemzetközi együttműködési szervezet tevékenységének hatákonyságáról tanúskodik az is, hogy napjainkban a szakosított termékek gyártásának 85 százaléka egy-két országban összpontosul. VILÁGSZÍNVONALON Vlagyimir Ragyin, az egye. sített tervezői-technológiai iroda szovjet főkonstruktőre az aszinkron motorokkal kapcsolatban a következőket mondta: — Az egységes gépcsalád bevezetése évente megközelítőleg 30 ezer tonna elektrotecnikai acél, kétezer tonna tekercselő réz, több mint 60 ezer tonna nyersvas és több mint egymiUiárd kilowattóra villamos energia megtakarítását teszi lehetővé. Az Interelektro tagországaiban előállított minden egymillió villamosmotorra vonatkozva ez összességében 23 millió rubel megtakarítását jelenti. A KGST tagországok kommunista és munkáspártjainak legutóbbi kongresszusain is hangsúlyt kapott, hogy a gazdaság intenzifikálásának egyik legfontosabb útja a tudományos-műszaki forradalom legújabb eredményeinek maximális mértékű gyakorlati hasznosítása. A KGST keretében ennek érdekében két kiemelt együttműködési területet — köztük a szerszám- gépgyártást és a robottechnikát — határozták meg. Milyen szerepet kap az Interelektro ezekben a feladatokban? A válasz egyértelmű. A nemzetközi szervezet közvetlenül is részt vesz ezeknek a feladatoknak a realizálásában. Az Interelektro keretein belül sikerült megvalósítani a számjegyvezénlésű szerszámgépek meghajtóműveinek gyártását. KÖZÖS ÉPÍTKEZÉSEK Az Interelektro keretein belül gyártott termékeket széleskörűen alkalmazzák a KGST- tagországok együttműködésével épülő közös beruházásoknál. így az uszty- ilimszki cellulózkombinátnál, a kiembajevi ércdúsító kombinátnál, a vasércfeldolgozó vállalatoknál. Számtalan gépet és berendezést, kábeleket, elektrotechnikai műszereket használtak fel, amelyek gyártását az Interelektro együttműködés tette lehetővé. Az együttműködés legújabb példái a szovjet Hmelnyicka- ja, a lengyel Chorzow, a szovjet Juzsnoukrainszkaja, a román Iszacsko és a bolgár Dobrudzsa közötti villamos- vezeték-rendszerek számára gyártott nagy teljesítményű berendezések. Ezek a 750 kilovoltos nagyfeszültségű vezetékrendszerek további biztonságot nyújtanak a KGST tagországok egyesített energetikai rendszerének megbízható működéséhez. MIHAIL MELKONYJAN Robotmanipulátor kockákat rak egy leningrádl kísérleti intézetben' Vietnam Praga télen Talajjavítás a Yörös-folyó deltájában Thai Bimh megye Észak- Vietnamban, a Vörös-foiyó deltájánál terül el. Ez volt a hatvanas években az első vietnami megye, amelyik elérte a hektáronkénti 50 mázsás rizstermésit. Az átlag azóta már 60—70 mázsára növekedett. De e jelentős átlag mögött nagy különbségek tapasztalhatók, mert van olyan szövetkezet, ahol 100 mázsa rizsit is betakarítanak egy hektárról, de akad olyan is, ahol éppen hogy elérik az 50-et. Az egyenetlenség fő oka a kedvezőtlen talajviszonyokban rejlik. A megye művelésbe vont földjeinek mintegy 35 százaléka szikes talaj. Két esztendeje 12 folyóparti község földjein rtailajja- vításd kísérleteket folytatnak. Elsősorban az öntözés kiterjesztésével próbálkoznak. így állandóan friss víz jut a rizs- földekre, s ez elmossa a szikes fedőréteget, s ezáltal kevesebb káros vegyi hatás éri az ültetvényeket. Emellett meghonosították a gyengébb taiajadottságakat jobban tűrő nizsfajitákat, változtattak a műtrágya adagolásán és több szerves trágyát alkalmaztak. A kísérlet eredményt hozott. A 12 folyóparti falu termőföldjein 65 mázsás termésátlagot értek el. A csehszlovák főváros télen is gyönyörű. Ilyenkor fehér ruhát öltenek a műemlékek. A parkokban a gyerekek lépten-nyomon hóembert építenek. A stadionokban, a korcsolyapályákon a fiúk jég- korongoznak, a lányok korcsolyáznak. Síelők sokasága tolong az autóbusz-állomásokon, hogy a hegyekbe utazzanak. A Moldva ma már nem fagy be, sima víztükrén hattyúk és vadkacsák százai úszkálnak, egy kis élelem reményében bővülik a járókelőket. A Moldva folyó és a Károly-híd télen Munkáskultúra - Lengyelországban Lódzban országos tanácskozást rendezett A munkás- osztály kultúrája Lengyelországban címmel a LEMP lódzi és katowicei megyei bizottsága. E kétnapos vitának mindenekelőtt arra a kérdésre kellett választ adnia: mi a helyzet a munkások jelenlegi kultúrájával, milyenek fejlődésének perspektívái. Nem véletlen, hogy a szeminárium megszervezését éppen Lódz és Katowice szorgalmazta. Ezek Lengyel- ország legnagyobb ipari központjai. amelyeknek nagy hagyományaik vannak az ország társadalmi és kulturális mozgalmaiban. A téma tulajdonképpen a népi Lengyelországban mindig is napirenden szerepelt. Az utóbbi időben azonban rengeteg kérdés merült fel. öt munka- csoportban próbáltak választ adni e kérdésekre. Az első az elméleti irányzatokkal, valamint az elmélet gyakorlati hasznosításával foglalkozott. A második a munkások részvételét elemezte a kulturális életben. A harmadik munka- csoport a kulturális intézmények lehetőségeit, a kultúra finanszírozásának rendszerét, valamint a szakemberhelyzetet vizsgálta. A negyedik munkacsoport a hivatásos művészek és a munkások együttműködésének lehetőségeit igyekezett meghatározni. Végül az ötödik a párt politikájának irányelveit vitatta meg a munkásosztálynak a kulturális életben való részvételéről. Jellemzőek voltak a vitában felszólalók véleményei. A kultúra terén tevékenykedő pártmunkások elmondták, hogy a válság idején az üzemekben a munkások környezetében sokan felléptek a kultúra ellen. Lódz területén például az elmúlt két évben mintegy 50 klubot és kultúrtermet szüntettek meg. E jelenség az egész országra jellemző. Rámutattak a vitában arra is, hogy ma már a munkás- kultúra fogalma nem olyan élesen elkülöníthető, mint régebben. Mindemellett meghatározó szerepet tölt be az össznemzeti kultúrában. Az elvi kérdések megtárgyalása közben más területekről is szó esett. így ^például a hivatásos és amatőr művésze^ kapcsolatáról. Némely felszólalásban az a félelem fejeződött ki, hogy túlságosan nagy jelentőséget tulajdonítanak az amatőr művészeti mozgalomnak. Elismerték ugyanakkor, hogy az amatőr művészeti mozgalomnak természetesen nagy a jelentősége a kulturális nevelés folyamatában, Lehetetlen egy cikkben felsorolni e kétnapos tanácskozás valamennyi problémakörét. A téma egyébként is nvitva maradt, hiszen nem könnyű mindenben egyértelmű megoldásokat találni. E fontos országos tanácskozás nem tekinthető egvszeri akciónak. hanem ólvan folyamatnak. amelynek keretében tavasszal Poznanban, ősszel nedig Katowicében rendeznek hasonló konferenciát. Annvi bizonyos: a tudósok. hivatásos és amatőr alkotók népművelők eszme- és tapasztalatcseréje hasznos dolog sok kérdés vár még megválaszolásra. CEZAPY JVSZYNSKl A Károly-hídon át a Kis oldal (Malá Strana) felé A hattyúk mindig éhesek