Tolna Megyei Népújság, 1984. március (34. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-30 / 76. szám

1984. március 30. Képújság 3 Javul a bátaszéki cserép minősége Kemény János és Orsós László a magozógép adagolását végzi Kosa Istvánné és Halász Ferencné a zárógépnél Termelők önállóan a külpiacokon A Baranya—Tolna megyei Tégla- és Cserépipari Válla­lat bátaszéki Cserép- és Váz. kerámiagyára négyszáz dol­gozójával naponta 45 ezer darab cserepet, és 250 ezer kisméretű téglának megfele­lő mennyiségű vázkerá- rniát gyárt. A gyár nagyságrendjére jellemző, hogy tavaly 240 millió forint termelési értéket, az idén pe­dig 260 milliót állítottak, il­letve állítanak elő. Dr. Németh Antal gyár­igazgatót kérdeztem terveik­ről, feladataikról. — Sajnos, a tavalyi évben 22 millió forintos veszteség ért bennünket, de inkább előre tekintsünk, mert ezt az évet hárommilliós nyereség­gel kívánjuk zárni. — Mire alapozza ezt? — Az elmúlt év végén át­álltunk a gáztüzelésre, és ez jelentős energiamegtakari- tással jár. Ez a csökkenés je­lenti majd a plusz árbevéte­lünk nagy részét. Még a meg­emelt árak mellett is árkiegé­szítéssel dolgozunk. — Egy időben panaszkod­tak a vevőik a bátaszéki cse­rép minőségére. Most mi a helyzet ezzel? — Ma már a cserépnél je­lentős javulás tapasztalható. Nem 'kell félni a bátaszéki cseréptől, mert amíg koráb­ban kevés volt az első osz­tályú, addig ma már az ÉMI vizsgálata is alátámasztja elő­ző kijelentésemet. Arra tö­rekszünk, hogy januártól— decemberig egvformán jó mi­nőségű cserepet gyártsunk. Március 25-től 28-ig a Dal- mandi Mezőgazdasági Kom­binátban héttagú NDK kül­döttség tartózkodott, a Burg- stadt-i Thomas Muentzer cég­től. A küldöttség vezetője: dr. Dieter König, a Thomas Müntzer Tsz elnöke, tagjai: Günter Franke főállabte- nyésztő, Klausz Marzdorf építési osztályvezető, Eugen Zaöhage takarmányfelelős, gépállomás-vezető, és dr. Szuszenbach, a Potsdami Tu­dományos Akadémia tagja, Josef Rauh a Thomas Münt­zer termelőszövetkezet fő­könyvelője. Céljuk elsősorban a Dal- mandi Mezőgazdasági Kom­binát eredményeinek és munkájának megismerése volt. Programjukban szere­pelt a mezőgazdasági kombi­nát érdekeltségi renszerének Évente mintegy hétmilli- árd forint veszteséget okoz­nak a népgazdaságnak a kedvezőtlen természeti té­nyezők. A károkat csökken­teni lehet a pontosabb elő­rejelzéssel, a meteorológiai információk bővítésével. Ezért az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és az Országos Meteorológiai Szol­gálat szerződést kötött olyan különleges vevőállomás és képfeldolgozó rendszer léte­sítésére, illetve üzembe állí­tására, amely alkalmas lesz a meteorológiai műholdak digitális adásainak vételére és feldolgozására. A nemzetközi gyakorlat­ban a meteorológiai műhol­das információkat már szá­mos területen hasznosítják. Előréjelzik például a fagy­veszélyt, segítik a mezőgaz­dasági technológiai folya­matok — vetés, növényvé- dőszer-felhasználás, betaka­rítás, szállítás stb. — opti­mális időpontjainak a meg­választását; termésbecslési tájékoztatót adnak, előrejel- zik a várható csapadékot, a viharokat. Ezenkívül képet — Ma is sok autó áll itt, arra várnak, hogy rakodhas­sanak ... — Vázkerámia-termékeink szállítása és mozgatása más eljárást és bánásmódot igé­nyel, mint a hagyományos tégla. Ezeket nem lehet do­bálni, és az sem mindegy, hogyan rakják el a kocsin. Törékenyek, vékony falúak, ennek megfelelően, óvatosan kell szállítani, rakni. Mi már egységrakományokat képe­zünk porotanból és födém- béléstestekből is. Ezzel ter­mészetesen csökken a vesz­tesége a vásárlónak. — Ez az egységrakat ben­ne van az árban? — Nincs. Egységrakatdijat számolunk, ezzel drágábbnak tűnik a termék, de kisebb a veszteség, így könnyen ki­számítható, hogy mi az ol­csóbb. — Mennyi az egységrakat díjszabása? — A Pf 30-asnál 2 Ft/darab + a felrakása daruval 45 fil­lér. De nem szabad elfelej­teni azt sem, hogy egy poro- ton több mint tíz kisméretű téglának felel meg. Nem is ez az igazi gond, mert sokan belátták az előnyét, hanem sajnos, a lerakásnál ismét gondok vannak. Ezért tud­nám javasolni, hogy darus- kocsival szállítsák. Gyorsabb, gazdaságosabb. — Milyen feltételek között kell az idei terveket teljesí­teni? — A feltételek a gáz bekö­tésével javulták. Jobb szabá- lyozhatóság, egyenletesebb minőség lesz az eredménye megismerése, az alsóleperdi és a mászlonyi telepek meg­tekintése, a növénytermelés és gépesítés megismerése. Szekszárdon, á KSZE Nö­vénytermelési Rendszer rak­tárának és oktató bázisának munkájával ismerkedtek meg. Az Agroker, valamint a Tolna megyei Állami Gaz­daságok Szakszolgálati Állo­más tevékenységével ismer- kedték. A kombinát részéről a de­legációt Haris Ferenc főag- ronómus és Olaszu János fő­állattenyésztő fogadta és ka­lauzolta a látogatás kát nap­ján. A vendégek elégedettek voltak a látottakkal, és to­vábbi együttműködést szeret­nének kialakítani a KSZE- vel és a dalmandiakkal, el­sősorban a silókukorica- és a kukoricatermesztés területén. adnak a talajnedvesség ala­kulásáról, és még sok egyéb információhoz juthatnak műholdakkal. Az OMFB és az OMSZ most aláírt megállapodása alapján olyan berendezése­ket fejlesztenek ki — dön­tően hazai erőből —, ame­lyekkel a műholdak digitális adásait is venni tudják. A digitális adás azt jelenti, hogy például képi informá­ciókat számjeleknek megfe­lelő elektromos impulzusok­ká alakítanak át, és így to­vábbítják. Előnye egyebek között, hogy egyidejűleg több információ közlése vá­lik lehetővé, s hogy ezek a számjegy jelek ugyanakkor — megfelelő berendezéssel — tetszés szerinti formában megjeleníthetők, s közvetle­nül számítógépre vihetők, ily módon gyorsan feldol­gozhatok és tárolhatók. A műholdak adásainak jelen­tős részét digitális jelek al­kotják, s ezért fontos a magyar meteorológusoknak a vételi lehetőségek biztosí­tása. hosszú távon. Az egységra- kat-iképzést is csomagoló gép­rendszerrel végezzük, ami a belső szállítást, és a rako­dási sei ej tét csökkenti. A cse­répgyártásnál még vannak gondok. Az alapanyag külön­választása és pihentetése te­rén kell lépnünk. A váloga­tást kézzel végezzük az ud­varon. Készül a sátor, ami alatt kényelmesebb, köny- nyebb, és a gépesítéssel gyor­sabb is lenne ez a művelet. A beruházási feltételt ehhez még meg kell teremtenünk. — Felújítás, munkaszerve­zés terén történt valami? — A gyártmányszervezés terén fokozatos javulás ta­pasztalható. Észrevehetően javult a munkahelyi rend, megszilárdul óban van a munkahelyi fegyelem. A gyártási gondok visszaszorí­tása a munkaszervezés fel­adata, ez folyamatban van. Felújítottuk a cserépgyártó­sort, így jelentősen javult a gyártásminőség. Egyenlete­sebb, és minőségre kiegyen­súlyozottabb lett a termelés Tervben van a vázkerámia- gyártósor felújítása is. — Milyen előrejelzést adna az építkezőknek? — Egyenletes termelés fo­lyik, év végéig tudjuk hozni a tervezett tervszámokat. Minőségi munkát kell végez­nünk, mert a bérezés érzé­keny a minőségre. Ezt a bé rezési rendszert akarjuk tö­kéletesíteni, és pozitív ösz­tönzőként felhasználni, ami­ből egyértelműen a vásárló is hasznot „húzhat”. Sz. S. Vetik a kendert A Szegedi Kendertermesz­tési Rendszer 32 taggazdasá­gában, tehát gyakorlatilag az ország egész területén meg­kezdték egyik fontos ipari növényünk, a kender vetését. A teljes vetésterület egyötö­dén egy újfajta, a kompalti hibrid magja kerül a földbe. A tapasztalatok szerint hek­táronként fél tonnával több termést hoz az elődeinél, na­gyobb a 'rosthozama, és ugyanakkor lényegesen na­gyobb a belőle készülő fonal szakítószilárdsága is. A rendszer itaggazdaságai a termesztés és a betakarítás teljes körű, komplex gépesí­tésére készülnek. Együttesen mintegy 10 millió forintos beruházással 15 új szovjet aratógépet, 10 szovjet bála­rakodót, nagyszámú hazai bá­lázóprést szerezték be. A ter­vek szerint még az idén új típusú, nagy termelékenységű szovjet gyártmányú rostken. der-lbetakarító gépsorokat is kap a rendszer kipróbálásra. Az intenzívebb fajta elter­jesztése, hatékonyabb eszkö­zök alkalmazása mellett ma­gát a termőterületet is nö­velik, mégpedig az 1982. évi 4700-ról, illetve a tavalyi 5700-ról 6300 hektárra. Erkélyfák A városi lakások erkélye­in tartható, nevelhető tör­pefák szaporítását kezdte meg a Gyümölcs- és Dísznö­vénytermesztési Fejlesztő Vállalat. A várható igények felmérése után az almával, a körtével, a cseresznyével és a meggyel foglalkoznak. A törpefácskákat 10 literes konténerekbe ültetik ki, ahol több éven át ehető ter­mést is hoznak. A fák ko­ronája 50—60 centiméter széles, így lehet találni az erkélyeken olyan részeket, ahol a szemet is gyönyör­ködtető fácska elfér. A téli idényben sem kell bevinni a szobába, elég. ha a kon­ténert valamilyen hőszigete­lő anyaggal megvédik az erősebb faavoktól. A válla­lat dísznövényei szintén el­helyezhetők az erkélyeken. A törpefákat és a dísznö­vényeket a májusi rózsaki­állításon mutatják be Bu- datátányben. a vállalat köz­ponti telepén, és ott mód lesz a vásárlásra is. A Paksi Konzervgyár faddi telepén tizenkét év­vel ezelőtt állították elő­ször munkába a holland gyártmányú meggymagozó gépet. Óránkénti teljesít­ménye, 6 mázsa meggy magtalanítása. A nyáron ötliteres üve­gekben tárolt meggy most az uborkaszezon lejártával előkerült és nyugati — Ausztria és NSZK meg­rendelésekre magtalanított konzervként kerül piacra. A megrendelők speciális igényeinek egyik jele csu­pán, hogy az orosházi üveggyárban 720 millilite­res üvegeket készítettek erre a célra. Ezek kicsit totyakosabbak a magyar szabványnál és kívül min- tázottak. Jelenleg 226 vállalat és szövetkezet foglalkozik kül­kereskedelemmel ; ebből — leszámítva a szakkülkereske­delmi vállalatokat — az ön­álló külkereskedelmi jogot kapott termelő, kereskedelmi és szolgáltató szervezetek száma eléri a száznyolcva­nat. A külpiaci önállósítás folyamata az utóbbi évek­ben gyorsult fel, 1981 óta több mint 60 vállalat és szö­vetkezet kapott engedélyt ar­ra, hogy maga intézze kül­kereskedelmi ügyleteit. A ta­pasztalatok — amelyek ösz- szességükben kedvezőek — arra utalnak, hogy minde­nekelőtt azok a vállalatok tudnak élni az új lehetőség­gel, amelyek korábban is szervezetten és előrelátó­an gazdálkodtak. Ezek vi­szonylag rövid idő alatt szá­mottevőn bővítették a kivi­telt. Bebizonyosodott az is, hogy mivel a termelők érzé­kenyebbé váltak a piac igé­nyei iránt, a korábbinál tu­datosabban törekednek a vá­laszték bővítésére, a minőség javítására, s a csomagolás korszerűsítésére. A Nyugat-magyarországi Fagazdasági Kombinát négy éve kapott önálló külkeres­kedelmi jogot, s ezalatt mint­egy háromszorosára növelte kivitelét. A kombinát tőkés exportja a múlt esztendőben meghaladta a 70 millió fo­rintot. Eredményesen széle­sítették a piacaikat is; Ausztria, Anglia, Dánia, NSZK, Svájc és Svédország mellett újabban Algériába és Olaszországba is szállítottak termékeikből. Ezt részben kínálatuk bővítésével érték el. Cementkötésű forgácsla­pok szállításán túl már elő­regyártott épületek, cement­kötésű forgácslapokat gyár­tó gépsorok és komplett gyártási technológiák eladá­sára is vállalkoznak. A Debreceni Konzervgyár­ban is sokat tettek a kül­földre szánt termékek meny- nyiségének és választékának növelésére. A hajdúsági és békési mezőgazdasági nagy­üzemek ötezer hektáron ter­melnek zöldborsót a kon­zervgyárnak. A vállalat jól felkészült a több áru fogadá­sára: az idén tavasszal két új borsófeldolgozó-sort és dobozgyártóvonalat helyez­nek üzembe, s elkészül új, ezervagonos hűtőházuk.. A vállalat, az igényeknek meg­felelően fejlesztve kereske­delmi szervezetét, Budapes­ten kereskedelmi irodát nyi­tott. Lehetővé teszi külföldi vevőinek, hogy a gyárban — a helyszínen megismerkedve a kínálattal — közvetlenül is megvásárolhassák a termé­keket. A debreceniek to­vábbfejlesztették a csomago­lást is, a termékek egy ré­szét már formatervezett üve­gekben szállítják. A külön­leges igények kielégítésére a váncsodi, a balmazújvárosi és a földesi mezőgazdasági nagyüzemekben — közösen a termelőkkel — kisebb kon­zervüzemeket létesítettek. Az önálló export joggal rendelkezők nem minden esetben hoznak létre saját külpiaci szervezetet mert ha előnyösebb számukra, ese­tenként továbbra is a szak­kereskedelmi vállalattal mű­ködnek együtt. A Kecskemé­ti Baromfifeldolgozó Válla­lat — amely évente mintegy 3500—4000 tonna jól értéke­síthető tollat dolgoz fel — a TERIMPEX-szel együtt szer­vezi az értékesítést. Elsősor­ban Franciaországba, Svájc­ba és az NSZK-ba exportál­ják a kecskeméti tollat. A termelők a közvetlen piaci tapasztalatokat felhasználva korszerűsítették a tollüze- met; legigényesebb vásárló­ik igényeinek kielégítésére automata mosó-, keverő- és töltőgépsorokat helyeztek üzembe. A Rekard Győri Mezőgép Vállalat szintén az olyan cé­gek között van, amelyek sa­ját külpiaci szervezetet egyelőre nem akarnak létre­hozni, ám termékeik — az ipari gépekben, járművek­ben felhasználható kardánok — alkalmazóival közvetlen kapcsolatot teremtettek. A győri üzem az év első hó­napjaiban számos olasz, hol­land és Egyesült Államok­beli gépgyártó vállalatot ke­resett meg ajánlataival, és egy olasz céggel évi három­ezer kardán gyártására, ex­portjára már. szerződést is kötött. A gyártást megkezd­ték, s az első félévben már szállítanak is új partnerük­nek. A Rekard-nál úgy szá­molnak, hogy a tavalyi 140 millió forintos tőkés piaci exporttal szemben az idei ki­vitelük meghaladja majd a 200 millió forintot. (MTI) NDK mezőgazdasági szakemberek Dalmandon t Meteorológiai előrejelzés műholdakkal Magozott meggy exportra

Next

/
Thumbnails
Contents