Tolna Megyei Népújság, 1984. március (34. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-30 / 76. szám

A NÉPÚJSÁG 1984. március 30. ELET Hírek ­események Ülést tartott a MEDOSZ MB mellett működő munka- védelmi bizottság. Ülésén tá­jékoztatót hallgatott meg az 1983. évi SZOT-vizsgálat ösz- szegzéséről, melyet a ME­DOSZ területén végeztek, és megyénk is a vizsgált me­gyék között szerepelt. A bi­zottság elfogadta az 1984. évi munkaprogramját és üléster­vét, amelynek fő célkitűzése a munkavédelem területén a megelőző tevékenység erősí­tése. A PATEX tolnai gyárában megtartották a szakszerve­zeti tömegpol'itikai és bizal­mi oktatás zárófoglalkozá­sait. A Társadalmunk kér­dései II. tanfolyam három, valamint a bizalmiak tan­folyamának három csoportja fejezte be a tanulást. • A HVDSZ Tolna megyei Bi­zottsága márciusi ülésén je­lentést vitatott meg a szak­ma alapszervezeteinél folyó ifjúságpolitikai munka hely­zetéről, a további feladatok­ról. Megvitatták a pályakez­dés, a szakmunkásképzés, a fiatalokkal való még hatéko­nyabb foglalkozás kérdéseit is. • A forradalmi ifjúsági na­pok alkalmából a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa a szakszervezeti mozgalomban végzett munkájuk elismeré­seként Faragó Jenőt (Sütő­ipari Vállalat), Grill Zoltánt (tamási ORION), Kaiser Ka­talint (Bonyhád, városi ta­nács) és Németh Nándort (MEZŐGÉP, Várdomb) tün­tette ki Szakszervezeti Mun­káért oklevéllel. II bizalmioktatás tapasztalatai A bábaszéki MÁV üzemfő­nökségnél a szakszervezeti tagok oktatását a bizalmia­kon és a propagandistákon keresztül tudjuk hathatósan elvégezni. Azért is szükséges a bizalmiak jó felkészítése, mert ők az összekötők a ve­zetőik és a dolgozók között. A felsőbb szervek álta'l vég­zett oktatások, útmutatók, a feladatok a bizalmiakon ke­resztül jutnak el a dolgozók széles tömegéhez. Az üzemfőnöikség nagysága miatt szükséges az egységes állásfoglalás sok kérdésben. A rendszeres oktatást ütem­terv szerint tartjuk a bizal­miaknak. Az oktatási év ok­tóber elejétől május végéig tart, amelyre feladattervet készítettünk. A gazdasági és szakszerve­zeti munka elképzelhetetlen a bizalmiak segítőkész mun­kája nélkül. Nagy szükség van arra. hogy a bizalmiak értsék a szakszervezeti mun­ka jelentőségét, a mozgalom­ban helyét és szerepét, a bo­nyolult gazdasági munka összetevőit. A vasút speciális helyzetében — mivel a dol­gozok minden cselekedetét utasítások határozzák meg — volt időszak, amikor az üzemi demokráciát még vezetői szinten is ellképzélhetetlen- nek tartották. Ma már a dol­gozók, szakszervezeti aktí­vák, bizalmiak látják, és ér­tik a munkahelyi demokrá­ciából adódó vezetői és dol­gozói feladatokat. Igyekszünk bizalmioktatásokon kívül, a vezetői oktatáson is hang­súlyozni. hogy a munkahelyi demokrácia fórumrendszere és az ott megtárgyalt kérdé­sek mindinkább lépjenek túl a formalitáson. Minden fórumnak legyen meg a maga szerepe, ezért többnyire az értekezletek előtt a résztvevők írásban megkapják az anyagot, ami az alternatívákat is tartal­mazza. A bizalmiak oktatását fő­bizalmiak, valamint a szak- szervezeti bizottság egy-egy tagja végzi az aktualitásnak megfelelően. Január és feb­ruár hónapokiban tartottuk meg a bizalmiak és főbizal­miak beszámolóját, ahol a bizalmiak véleményezték a partner gazdasági vezetőket is. Itt llehetett lemérni leg­inkább az oktatások értékét. Tapasztalatként elmondha­tó, hogy a bizalmiak többsé­ge jól megértette az új fel­adatokat. ARADI JÁNOS „Jó tudni" A vállalati szociális alap felhasználásáról A pénzügyminiszter 35/1983. (XI. 12.) PM sz. rendelete foglalkozik a nyereségadózásról, a vállalati érdekeltségi ala­pok képzéséről és felhasználásáról. Fél hívjuk a figyelmet a rendelet 6. §-ára, amely a jóléti és kulturális alap képzése és felhasználása tárgyában rendel­kezik. Ezek szerinlt a Vállalat köteles a számviteli előírások­nak megfelelően a jóléti- és kulturális alapjába helyezni: — a képzett összflétszámra vetített személyenkénti, a Mi­nisztertanács által a költségvetés jóváhagyásakor meghatá­rozott összeget; — a szakmunkástanulók étkeztetésével kapcsolatban fe­jenként és napomként az élelmezési költség rezsiköltséggel és térítési díjjal csökkentett összegét; — a gyermekintézmények fenntartási és üzemeltetési költ­ségét ; — a jóléti állóeszközök állóeszköz-fenntartási költségeit. A 6. § (6) bek. rendelkezik a továbbiakban a társadalmi munka keretében a munkaidőn kívül végzett (kommunista műszák) munkáért járó munkabér felhasználhatóságáért az alapképzésnél. A (7) és (8) bekezdéseik a jóléti alap kiegészí­téséről (hiány esetén) és a fel nem használt rész következő évben történő felhasználhatóságáról szólnak. A 7. § rögzíti, hogy a jóléti és kulturális alap a dolgozók szociális és 'kulturális szükségleteinek kielégítésére milyen jogcímék szerint használható fel. A rendélet a továbbiakban rendélkezik arról, hogy (8. §) a kollektív szerződésben, illetve munkaügyi szabályzatban kell meghatározni a felhasználható jóléti és kulturális alap összegét, és felhasználási jogcímek szerinti részletezését. A pénzügyminiszteri rendeletből kiemelten és részlegesen közöltük fentiékben a főbb szabályokat. A teljes rendéletet a Magyar Közlöny 1983. év.i 51. száma közli. Szükségesnek tartjuk irmég félhívni a figyelmet a 8006/1984. (PK 2.) PM I. számú tájékoztatóra (Pénzügyi Közlöny, 1984. 2. sz.), amely a létszámarányosan képezhető alaprészt (fejkvóta) 1984. évi mértékét általánosain 840 fofint/fő/év határozta meg. A bonyhádi kezdő pedagógusok helyzetéről Bonyhádon a fiatal peda- ;ógusok már az első években iontos megbízatásokat kap­lak. Sokan közülük szakszer­vezeti tisztségviselők, KISZ- vezetőségi tagok és titkárok, ittörőelnökségi és szakbizott­sági tagok, vezető-helyette- lek, csapatvezetőségi tagok is csapatvezetők. Az 1—5 éves munkavi- izonnyal rendelkezők aránya íz összlétszám ötödét teszi ci. Az intézmények nagy ;ondot fordítanak a fiatalok leilleszkedésére: az első tan- ívben patronáló nevelők se­gítik őket abban, hogy eliga­zodjanak a nevelő-oktató nunka rejtelmeiben, megis- nerkedjenek az iskola, óvó­ja szokásrendiével. A KISZ- ilapszer vezetek bizosítják, rogy a fiatalok folytathassák nozgalmi tevékenységüket. Jelenleg nem okoz feszítő (ondot a pályakezdők lakás- lelyzete, bár sokan laknak nég szüleikkel együtt, illet­ve átmeneti megoldást jelen­tő lakásokban. Az intézmé­nyek támogatják a fiatalok lákásszerzési törekvéseit. A bérezés területén nagy előrelépést jelent, hogy a kezdőket a minimális bérnél néhány száz forinttal maga­sabb bérrel veszik fel. A pá­lyakezdők munkaidő alapján megállapított, úgynevezett beállási szintje 30—40 száza, lékos, ez 5 százalékkal marad el az idősebb kollégákétól. A fenti pozitívumok elle­nére a fiataloknak a beil­leszkedésen kívül sok prob­lémával kell megbirkózniuk, mivel a családalapítás, a gyermekek születése, a fér­fiaknál a katonai szolgálat ideje erre az életkorra esik. Mindezek a munkahelyeken gondot okoznak, és az ebből adódó feladatokat a munka­társaknak — idősebbeknek és fiataloknak — közös erő­feszítéssel kell megoldaniuk, melyet eddig eredményesen meg is tettek. HANGYÁD JÁNOS Az üzemi demokrácia a gyakorlatban Az üzemi demokrácia a kialakított fórumrendszer ke­retében működik a ZIM bonyhádi gyárában. Az 1984. február 10-én megtartott brigádvezetői ér­tekezleten kellő aktivitás ala­kult lei. A vállalati murtka- versany-szabályzat megvál­toztatásának vitájában a ko­rábbi országos szabályzattól eltérően a különböző címe­iket töröltük, mivel a ver­senyző brigádok a korábbi években fokozatokkal már rendelkeztek. Az éves érté­kelést negyedéves értékelési formára váltottuk fel, objek­tív, mérhető tények alapján. Döntő tényezők; a mennyi­ség mellett a minőség, az anyagtakarékosság, a mun­kavédelem és az energia­takarékosság. A versenytáb- lázaton havi értékeléseket végzünk. Az 1983-as brigádmozga­lomra fordított 230 ezer forint helyett 1984-ben 360 ezer fo­rintot biztosítunk a verseny- mozgalomra. KOVÁCS MÁTYÁSNÉ Nagyra törő álmok helyett, realitások Ez a mottója az MMG Au­tomatika Művek Szekszárdi Műszergyára 1984. éves fel­adattervének. Az év elején elfogadott terv, előkészítésé­ben és elfogadásában a szakszervezeti jogok megfelelő érvényesítése folyamatos volt. Az elfo­gadott tervet és az ezzel kapcsolatos konkrét felada­tokat termelési tanácskozáso­kon ismertették a dolgozók­kal. Pár gondolat a terv főbb elvárásaiból: első helyre ke­rült az anyaggal és energiá­val való takarékosság, fontos az export teljesítése, és a ha­zai igények időbeli, pontos kielégítése. Lényegesen javí­tani kell a termékek minősé­gét, mert csak így tudja a gyár megtartani a vevőkörét, vagy éppen újakkal bővíteni. A minőség és a határidő pon­tos betartásában jelentős sze­repük van a szocialista bri­gádoknak. A feladatok között szerepel a selejt csökkentése, továbbá 60 ezer normaóra megtakarítása, a műszaki fejlesztés terén a célgépesí­tés, és az import anyagok és gépek hazaival való kivál­tása. KÁNTÁS JÓZSEF " 1 ‘ ‘ tanácskozás és kiállítás az ERBE-nél A paksi atomerőmű-építkezésen, kéthavonta, összehív­ják az építkezésen részt vevő vállalatok munkavéde­lemben illetékes dolgozóit és vezetőit. Alkalmanként két- két vállalat képviselői számolnak be területük helyzeté­ről. Ez történt legutóbb is, amikor a program annyiban bővült, hogy a Népszava Szakszervezeti Lap- és Könyv­kiadó Vállalat kiállításon hívta fel a figyelmet a legfon­tosabb munkavédelmi kérdésekre. Ugyanott a kiadó, árusítással egybekötött, könyvkiállítást is rendezett. Együtt könnyebb! A Paksi ÁFÉSZ központi irodájában dolgozók az idei óv kezdetén úgy határoztak, hogy ők is megújulnak. Az elnök közvetlen munkatársai úgy gondolták, hogy szoci­alista brigádot alakítanak. De, hogy sokoldalúbbak tud­janak lenni, sokrétűbb válla­lást tudjanak tenni, megerő­sítették magukat a szállítá­son dőlgozó, a pénzügyi osz­tályhoz tartozó munkatársak­kal. Így elmondhatjuk, hogy van egy komplex brigádjuk. A munkát nagy buzgalom­mal kezdték meg, nevük is erre utál, mivel a „Lendület” brigád nevet vették fel. Gra­tulálunk az elhatározáshoz, a lendület legyen tartós és eredményes. Csak a reális igényeket... Múlt év decemberében fel­hívással fordult a 11. sz. Vo­lán vezetése a dolgozókhoz: tegyék meg javaslataikat, hogy milyen kérdésekben szeretnék módosítani a kol­lektív szerződést. Jakab László csoportveze­tőtől megtudtuk, hogy össze­sen kilencvennégy javaslat érkezett, ami valójában nyolcvan, mert többen ha­sonló változtatásokat kíván­nak. A nyolcvanból jó né­hány nem közvetlenül a kol­lektív szerződésekhez, hanem a munkavédelmi és egyenru­haszabályzat témakörébe tartozik. — Az így megmaradt hat­van módosítási javaslatnak körülbelül a háromnegyede reális, de többen nem veszik figyelembe, hogy 2—3 száza­lékos bérfejlesztésből nem lehet csodát művelni — em­líti Jakab László. Ennek ellenére Dongó László vállalati szb-titkár a várható béremeléstervekről is be tud számolni: — Javasolták a dolgozók, hogy a szerződéses, a helyi járatok és a különjárati autóbuszok vezetői teljesít­ménybérének tól-ig határa emelkedjen meg, s hogy ka­lauz- és vasárnapi műszak- pótlékot is lehessen fizetni. Ezek jogos igények, de meg­valósításuk az átlag alatti bérfejlesztési lehetőségekből nehéz. Annak nincs értelme, hogy elaprózzuk a meglévő összeget. Egy éven belül mindezt nem lehet teljesíte­ni, ezért valószínű, rangsoro­lunk majd: idén megoldód­hat a háromfajta járat autó- buszvezetőinek béremelése, 1985-ben a két pótlék ügye, de lehet, hogy jövőre még csak az egyik bevezetésére kerülhet sor. — A több mint 400 teher­gépjármű-vezető béremelési kérését most nem tudjuk fi­gyelembe venni, mivel az új tehergépjármű-vezetői bér­rendszer bevezetésével egy­idejűleg idén január elsejé­vel jelentős mértékű törzs- béremelést kaptak — mond­ja Jakab László. — Eddig díjelszámoláson alapult a kerestük, ettől az évtől kezdve a gépjárműtí­pustól függ. Azt is kérték a gépkocsivezetők, hogy foko­zottan vonjuk be őket a ra­kodásba, de ezt az anyagiak nem teszik lehetővé. Jogos a FÜSZÉRT-nél lévő tíz dolgo­zónk igénye, akik Dombóvá­ron rakodnak is: hamar el­használódik a munkaruhá­juk. Náluk nem lesz majd kihordási idő, amikor szük­séges, újat fognak kapni. Lényeges változás várha­tó a 11. sz. Volán új kollek­tív szerződésében a törzsgár- datagsággal, illetve az ezzel járó jutalommal kapcsolat­ban is. Dongó László így in­dokol : — Eddig, ha a vállalat dolgozója mondjuk tizenkét évet töltött le nálunk, a kö­vetkező évben május elsején kapta meg ezért jutalmát. Akkor is, ha közben elhagy­ta a vállalatot. Most a vál­lalat és a szakszervezet kez­deményezésére a kollektív szerződés tartalmazni fogja, hogy a dolgozónak a kifize­tés napján a vállalat állo­mányába kell tartoznia. Kibővített igazgatói tanács­ülés tárgyalta 1984. március 21-én az elmúlt év során fel­merült módosítási javaslato­kat, a tervet néhány kisebb kiegészítéssel elfogadta. A kollektív szerződés módosítá­sára a szakszervezeti bizott­ság március 28-án és a bizal­mi testület április 6-án teszi fel a végleges pontot a Vo­lán 11. sz. Vállalatnál. 17751073

Next

/
Thumbnails
Contents