Tolna Megyei Népújság, 1984. március (34. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-27 / 73. szám
1984. március 27. ( TOLNA ' __ NÉPÚJSÁG 3 A magánkereskedelem ellenőrzésének tapasztalatai Az ország 22 ezer magánkiskereskedője közül valamivel több mint ezret kerestek fel a közelmúltban a kereskedelmi felügyelőségek munkatársai. Ellenőrzéseik során megállapították, hogy a kiskereskedők jól egészítik ki az állami és szövetkezeti bolthálózatot főként a gyengébben ellátott területeken. Az élelmiszerkereskedők döntő többsége olyan helyeken kínálja az alapvető cikkeket, ahol erre valóban nagy szükség van, ám választékuk szerényebb, mint az állami és szövetkezeti boltoké. A zöldség-gyümölcsárusok széles választékban és jó minőségben kínálják áruikat, de az olcsóbb burgonyafajták forgalmazásától az alacsony haszon miatt többen tartózkodnak. A magánvendéglátók pecsenye- és lángossütő pavilonjai különösen az idegenfor. galrni szezonban és egy-egy rendezvény alkalmával segítik jelentős mértékben az ellátást. Kedvező tapasztalat, hogy sók magánvendéglátó feleleveníti a régi hagyományokat, például kávéházakat létesítenek a városközpontokban, a nagy forgalmú útak mentén pedig hamburger- és pizzasütő pavilonokat állítanak fel. A magasabb osztályokba sorolt vendéglátóhelyeken az ételkülönlegességek, tájjellegű ételek kínálatára helyezik a hangsúlyt, viszont kevés helyen adnak reggelit, menüt, vagy kisebb adag ételeket. A ruházati kereskedők főként olyan árukat igyekeznek beszerezni, amelyekből az állami és szövetkezeti kereskedelemben gyakori a hiány. A divatcikk-kereskedők például a fiatalabb korosztály igényét elégítik ki olyan kis szériában is gyártott farmerekkel, blúzokkal, szoknyákkal, amelyek nem, vagy csak ritkán kaphatók más üzletekben. Termékeik divatosak, de alapanyagukban, kivitelükben gyengébb minőségűek, mint a konfekcióipar termékei. A vizsgálat kedvező jelenségként nyugtázza, hogy a műszaki árukat forgalmazó kereskedők egyre több olyan autóalkatrészt kínálnak, amelyeket a kisiparosok gyártottak, illetve újítottak fel, s ezzel hiányt pótolnak. A magán-kiskereskedők beszerzési politikája igen rugalmas, szinte az egész ország területén keresik a vásárlási lehetőségeket. Különösen kisiparosoktól vesznek meg sok olyan terméket, amellyel bővítik, színesítik választékukat. Az ellenőrzések során, a kedvező tapasztalatok mellett számos hiányosságot is feltártak. Az üzletek, vendéglátóhelyek csaknem felénél megállapították, hogy megsértették a bizonylati fegyelmet. A szabálytalanságot elkövetők több mint egyhar- mada az ellenőrzéskor nem tudta bemutatni a beszerzési bizonylatot, és sok esetben — noha ezt jogszabály tiltja — a kiskereskedelemtől fogyasztói áron szerezték be a forgalmazott árut. Főként műszaki cikkeket, építőanyagokat és lakásfelszerelési cikkeket, néhány keresett fajta játékot és ruházati terméket vásároltak fel ilyen módon, hiányt teremtve, illetve fokozva ezzel az állami üzletekben, s az így vásárolt termékeket lényegesen magasabb áron adták el a fogyasztóknak. Visszatérő probléma, hogy a számlák, illetve bizonylatok alapján az áru azonosítása nem lehetséges, mód nyílik ugyanazzal a bizonylattal a ténylegesnél jóval több áru forgalmazására is. Az ellenőrök 81 boltban, főként iparcikk-kereskedőknél állapították meg, hogy áraik aránytalanul magasabbak, mint az állami és szövetkezeti kereskedelemben, s a tisztességtelen haszon visszafizetését kezdeményezték. Az ár és minőség összhangjának hiányát 37 helyen kifogásolták az ellenőrök, de azt is tapasztalhatták, hogy a minőségi reklamációt általában rugalmasan, gyorsan, árucserével rendezik a magán-kiskereskedők. Nincsenek viszont tisztában azzal, hogy vitás esetekben a KERMI szakvéleményét kell kérniük. Éppen ezért az üzletek több mint felénél hiányzik is a minőségi kifogások intézéséről szóló kötelező tájékoztatás. A különféle szabálysértések miatt 416 kereskedőt vontak felelősségre, s összesen 796 ezer forint pénzbírságot róttak ki a kereskedelmi felügyelőségek. Újítószolgálat Az idén már központilag is nyilvántartják a mező- gazdasági, élelmiszeripari és erdészeti újításokat. A MÉM irányítása alá tartozó ágazatokban az újítások száma évente meghaladja a tízezret. Közöttük jelentős számban vannak olyan megoldások, amelyek szinte minden mezőgazdasági üzemben alkalmazhatók lennének, elterjesztésük azonban a kívántnál lassabban halad, mivel nehezen hozzáférhetők, s gyakran csak a legszűkebb szakmai körben válnak ismertté. Az újítások „forgalmazásának” könnyítésére a MÉM információs központja, az AGROIN- FORM egységes tájékoztatási rendszert hoz létre. Korszerű elektronikai eszközök felhasználásával gyorsan és könnyen kezelhető nyilvántartó és visszakereső szolgáltató rendszert dolgoztak ki. Az újítási szolgálat rendszerébe való felvétel — az újítások nyilvántartása — önkéntes és költségmentes. A rendszerbe azokat az újításokat veszik fel, amelyek egyfelől hasznos eredmény alapján kalkuláció szerint — díjazottak, másfelől eszmei alapon fizettek értük kétezer forintnál nagyobb ösz- szeget. Nyilvántartanak továbbá minden olyan újítást, amely a balesetveszély vagy az egészségre káros körülmények csökkentését, a munkakörülmények javítását, illetőleg a környezetvédelmi feladatok megoldását teszik lehetővé. A nyilvántartásba vett adatok csekély összegű térítés ellenében, szolgáltatásként kikérhetők, igénybe vehetők. Az adattárban való keresést — tulajdonképpen a megrendelést — a rendszeresen közreadott szakmai jegyzékek segítik majd elő. Az újítási szolgálat megbízás alapián vállalja a teljes újítási dokumentáció értékesítését is. Az Agroinform már megkezdte a tájékoztatók szétküldését és a beérkező adatlapok rendszerezését, illetve az adattár feltöltését. Kisegítő iskolák megyei vetélkedője Szombaton kilenc órai kezdettel Bácsalmási László városi úttörőtitkár nyitotta meg a kisegítő iskolák komplex megyei vetélkedőjét a szekszárdi úttörőházban. A verseny magját a mozgalmi munka adta a tantervi követelményekre épülve. A tanulók Régi idők játéka, Értünk harcoltak, örsi ki mit tud?, Együtt, egymásért, Utazás a Föld körül — állomásokon tettek próbát. Első helyen Iregszemcse csapata végzett 64 ponttal, második Paks 55 ponttal, harmadik Tolna 52,5 ponttal, Szekszárd csapata a negyedik helyen végzett, 52 ponttal. A tanulók legjobb szakköri és egyéni munkái a vetélkedővel egy időben kerültek bemutatásra. A legsikerültebb alkotások és Iregszemcse csapata a Kisegítő iskolák országos komplex versenyére jutottak tovább, amelyet Csongrádon rendeznek meg a tanév végén. Üstököskutatö miiszerek Vega-program a neve annak a közös tudományos kutatásnak, amelynek feladata a Halley-üstökös és a Vénusz megfigyelése. Szovjet tudósok, a többi szocialista országbeli, valamint francia, osztrák és NSZK kutatók közösen építenek és szerelnek fel két automatikus bolygóközi állomást a közvetlen mérések elvégzéséhez. A Budapesti Műszaki Egyetem szakemberei a KFKI-val közösen készítették el a fedélzeti adatgyűjtő berendezést, amely a kutatórendszerek eredményeit gyűjti és továbbítja a rádióberendezéshez. A Vega- program első szondáját deAz utolsó ellenőrzést végzi Selmeczi János és Iletényi Tamás tudományos munkatárs a BLISZI nevű berendezésen cember 15-én, a másodikat december 28-án indítják több, mint 400 napos útjukra. Paksi Állami Gazdaság Hektáronként 640 kilogramm vágóállat Tavaly 850 hízómarhát értékesítettek Paksról A Paksi Állami Gazdaság a vágóállat-előállítás szempontjából országosan is a legjelentősebbek közé tartozik. Bizonyítja ezt az a tény, hogy a szokásos mértékegységet számítva — egy hektár szántóra 558 kilogramm sertés és 82 kilogramm vágómarha jut, azaz összesen 640 kilogramm vágóállatot értékesítenek területegységenként. Ez pedig az állami gazdaságok átlagának több mint a kétszerese. A gazdaság összes területe 12 160 hektár, amelyből a szántóterület 8653 hektár. A szántó 50 százalékán az állatállomány ellátásának biztosítása érdekében abrak- és tömegtakarmány-terme- lést folytatnak. A 4300 hek- tártakarmánytermő területből 2700 hektáron takarmánygabonát, 1600 hektáron pedig szálas és tömegtakarmányt termelnek. Az állat- tenyésztés két nagy egységet foglal magába: a szarvas- marha- és sertéságazatot. Nagyságát illetően mind a két ágazat meghatározó szerepet tölt be a gazdálkodásban. Tavaly 850 hízómarhát, és 42 ezer hízósertést értékesítettek, a saját vágóhídon pedig 10 ezer sertést dolgoztak fel. Paks üzleteibe, de Budapestre is került ebből. Az állattenyésztés részesedése a bruttó termelési értékből kereken 45 százalék. A közvetlen ágazati eredmény meghaladta a 100 millió forintot, az ágazati eredménynek kereken 57 százalékát az állattenyésztésen keresztül kapják meg. Ezzel az eredménnyel kapcsolatban említésre méltó, hogy a szükséges takarmányokat — a gazdasági abrakot, tömegtakarmányt — saját termelésből fedezik, és ezek az eredmények magukba foglalják a takarmány termelésére igénybe vett szántóterület eredményét is, mivel a felhasznált takarmányokat az állattenyésztés részére önköltségi áron számolják el. Az állattenyésztés eredménye gyakorlatilag két részből, a tejtermelésből és a vágóállat-termelésből tevődik össze. A szarvasmarhaállomány fajtáját tekintve tejtermelő típus, Holstein- fríz Fi-ekből áll. Az állat- tenyésztés összes eredményének 42 százalékát a tejtermelés, 58 százalékát pedig a vágóállat-termelés adja. Ebből megállapítható, hogy a vágóállattermelés jelentősége még a tejtermelő fajtájú szarvasmarhák esetében jelentősen befolyásolja az ágazat eredményességét. VAGÓALLATTERMELÉS A jelenlegi gazdaság 3 önálló gazdaság összevonásából alakult, mind a három jogelőd pavilonos rendszerű szakosított tehenészeti teleppel rendelkezett. Ezek a tehenészeti telepek jelenleg is megvannak, tartási módjuk nem változott. Hízómarhatartással is mind a három gazdaság foglalkozott. Az összevonás után a hizlalást bizonyos mértékig a bi- ritói kerületben koncentrálták. így jelenleg ezen a telepen 410 hízómarha van hagyományos, kötött tartású istállókban. Egy külső telepen szintén kötött tartású rendszerben 100 szarvas- marha van. A takarmányozási rendszer jó minőségű silókukoricából készült szilázsra és napi 1— 2 kilogramm lucernaszénára alapozott tömegtakarmány. Az abrakolás a hizlalás első felében 350 kilogrammos testtömegig hízómarha táp, utána nyerscsutkás kukoricadara, azaz CCM. A hizlalás ideje alatt elért tömeggyarapodás több év átlagában meghaladja a napi 1000 grammot, így 1982-ben is elérték a napi 1100 grammot. Az abrakfelhasználásunk évek óta jónak mondható. Egy kilogramm tömeggyarapodáshoz 3,22 kilogramm abrakot használtak fel. Önköltségen számított takarmányköltségük 1 kilogramm tömeggyarapodásra 17 forint 80 fillér kilogrammonként. A vágóállat-termelésünk nagyobb részét a vágósertéselőállítás és értékesítése teszi ki. A sertésállomány elhelyezése egymástól távoleső, különböző időszakokban épült öt telepen történik. A telepek korszerűsítése évek óta folyamatban van. A rekonstrukciókkal együtt egyes, már teljesen elavult telepeket megszűntettek és helyettük a jelenlegi követelményeknek megfelelő új telepet építettek. Amelyik telep alkalmas a felújításra, azt felújítják és a lehetőséghez képest bővítik. így 1981- ben egy tenyésztelepet felújítottak és egyúttal 100 kocaférőhellyel bővítették is. 1982-ben az 570 kocás és 4000 hízóférőhelyes új telep építését — ami MÉM-kísérleti sertéstelep — fejezik be. Még ugyanebben az évben megkezdték a 10 000 férőhelyes „AGROKOMPLEX” rendszerű sertéstelep re- kontsrukcióját. A telepet a felújítás során nedves etetési technológiára és természetes szellőztetésre állították át. Sertéstenyésztési rendszernek nem tagja a gazdaság, önálló tenyésztést folytatnak, egy telep foglalkozik fajtatiszta magyar nagyfehér-te- nyészanyag előállításával. Ez a telep állítja elő a lapály x magyar nagyfehér tenyész- koca-süldőket a többi telep részére, ahol az Fi kocasüldőket durockannal keresztezve történik a hízóalapanyag, a végtermék előállítása. A termékenyítés az „AGROKOMPLEX” telep kivételével természetes úton történik, itt mesterséges termékenyítést alkalmaznak. takarmAnyellAtäs A gazdaság egy, óránként 8,5 tonna kapacitású KTÜ— 8D típusú központi keverőüzemmel rendelkezik. 1980- ig a gabonaforgalmi vállalaton keresztül oldották meg a tápellátást, ekkor azonban forgóalap-rendezéssel megteremtették a saját gazdasági abrakkal való tápellátás lehetőségét és azóta az agárdi „AGROKOMPLEX”-szel kötött szerződés alapján végzik saját alapanyagból a tápgyártást. Az áremelkedések — ezen belül különösen az energiaárak emelkedése — szükségessé tették a szárított kukoricatárolás helyett az olcsóbb tárolási, tartósítási mód keverését. így 1981-ben megépítették az első CCM nyerskukorica-daratároló silókat, a sertések részére 5000 tonna CCM-et készítettek és 1982-ben ezt a meny- nyiséget már száraz előke- verékhez keverve feltakar- mányozták. 1982-ben újabb 1500 tonna tárolására alkalmas falközi silót létesítettek egy 3000 hízóférőhelyes hízótelep ellátására, a MÉM kísérleti sertéstelepen pedig bevezették a „nedves-loccsantott” vályús etetési rendszert. A nedves etetésnél jelenleg naponta háromszor etetnek, s különösen a nyári időszakban egy negyedik (esti) etetést is érdemes beiktatni. Ebben az esetben a külön ivóvízre önitatón keresztül nincs szükség. Amennyiben ez beválik, akkor a hígtrágya mennyisége is lényegesen csökkenni fog. A MÉM kísérleti telepen bevezetik a nyers húspép etetését is, ezzel jelentős importfehérjét tudnak megtakarítani. KAPCSOLAT A KISTERMELŐKKEL A hústermelés növelése érdekében hízóalapanyagot helyeznek ki bérhizlalásra, kistermelőkhöz, ami iránt igen nagy az érdeklődés. Ezzel a megoldással a ciklikusságból eredő időszakos zsúfoltságot, vagy egyéb, más okokból származó férőhelyhiányokat le tudták vezetni, de fontos az is, hogy a termelés új férőhely-beruházások nélkül bővíthető. A gazdaság jelentős partnere a húsiparnak: a Szekszárdi Húskombinát éves sertésszükségletének megközelítően 7—8 százalékát szállítják a Paksi Állami Gazdaságból.
