Tolna Megyei Népújság, 1984. március (34. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-25 / 72. szám
A NÉPÚJSÁG 1984. március 25. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Sertéscomb és karaj Decsi Istvánná paksi olvasónk levele: „1984. január 13-án a Paks lakótelepi ABC-áruházban szerettem volna vásárolni sertéslapockát vagy dagadót. Az eladónő közölte, hogy nem tud egyikkel sem kiszolgálni. Látván, hogy comb van bőven, kértem 6 kg sertéscombot. Erre az eladónő válasza: Ad, de csak úgy, ha veszek hozzá karajt is. Felháborodva mondtam neki, hogy én egész nyáron mást sem kaptam, csak karajt. Miért vegyek most is, mikor nincs rá szükségem? öt nem érdekli, a főnökei utasítása, felelte. Majd kimért 3 kilő sertéscombot, amihez nem kellett elhoznom a nem szükséges karajt, de többet nem adott. Kérdésem: valóban van-e ilyen törvény, illetve rendelet, ami kimondja azt, hogy a pénzemért milyen, vagy mennyi húst kaphatok?” Rauth János, a Paks és Vidéke Áfész igazgató elnöke ezt a tájékoztatást adta: „Vizsgálatot indítottam a húseladó ellen. A felvett jegyzőkönyv alapján az eladó tagadja az eset megtörténtét. Elmondja, hogy a disznóvágási szezon idején valóban nagyon sokan csak sertéslapockát. dagadót. illetve combot vásárolnak nagyobb mennyiségben. Ilyenkor van az, hogy sok karaj marad meg. sor kerülhet arra, hogy 5 kiló felett comb vagy lapocka eladásánál már próbáljuk meggyőzni a kedves vásárlót, hogy kisebb meny- nyiségű karajt is vásároljon. Mivel az egység csak félsertést kap — amiben a karaj is benne van — azt is el kell adni. Kötelezni viszont a vásárlót arra, hogy a színhús mellé karajt is vegyen, soha nem szoktuk, ha a kedves vevő ragaszkodik egy adott húsfajtához, ha van készlet, azt meg is kapja.” Meddig jár gyermekápolási táppénz? Egy édesanya az után érdeklődött szerkesztőségünknél, hogy 6. életévét betöltött gyermeke után jogosult-e táppénzre? Nagy Zoltán, a Társadalombiztosítási Igazgatóság igazgatója az alábbi tájékoztatást adta: „A jelenlegi társadalom- biztosítási rendelkezések az anya részére (vagy a feltételek fennállása esetén az apa részére) csak a gyermek 6. életévének betöltéséig teszik lehetővé a gyermekápolási táppénz megállapítását és folyósítását. Ezzel szinkronban az állami egészségügy illetékes orvosai is csak a gyermek hatéves koráig veszik táppénzes állományba az anyát gyermeke betegsége címén. A fentiekre való tekintettel a gyermek 6. születésnapja után gyermekápolási táppénzt sajnos nem kaphat.” Padok Farkas Gyula, Szekszárd, Kölcsey ltp. 10. szám alatti lakos a következőket írta: „A városközpontban elhelyezett padokkal kapcsolatosan szeretnék a véleményemnek hangot adni, és az Önök segítségét kérni, a megoldáshoz. Bizonyára több ember választaná a téren elhelyezett padokat pihenőül, ha azokon ülni is lehetne. Sajnos azonban az nem áll fenn, mivel ezek a padok olyan magasak, hogy arról az átlag magasságú ember lába nem ér le, és nincs nekik háttámlájuk. Már régen fel* találták a kényelmes padokat, amelyekre akár mindkét oldalról is rá lehet ülni, leér az ember Iába és van háttámlája. Amennyiben az említett helyen is így lenne, gondolom sok embernek szolgálhatna pihenőül.” Kovács János, a Szekszárd városi Tanács elnöke ezt a tájékoztatást adta: A jelzett területen a tér rendezési terve alapján lettek elhelyezve a különböző műtárgyak, így a padok is. Az a lehetőség, hogy háttámla legyen felszerelve utólag, mind esztétikailag, mind kivitelezés szempontjából nem javasolt, kicserélni pedig indokolatlan lenne. Meg kívánom jegyezni, hogy ilyen, vagy ehhez hasonló észrevétel nem is merült még fel.” c Felemelt családi pótlék Szűcs László németkéri olvasónk leveléből: „Érdeklődni szeretnék, hogy 5 éves fiam után jár-e felemelt családi pótlék? 1984 februárjáig ugyanis felemelt családi pótlékot kaptam. özdon laktunk és a körzeti védőnő úgy tájékoztatott, hogy a munkahelyemtől kérjek társadalombiztosítási nyomtatványt és a kezelő orvossal írassam alá. Itt semmi problémám nem volt. Félévenként újítani kell a társadalombiztosítási kifizető helyen, mivel a fiam betegsége nem végleges. Most lakóhelyet változtattunk Németkérre. El vittem a gyereket Paksra a szemorvoshoz, aki 2-es szemüveget írt neki. A körzeti gyermek- orvos elutasította az aláírást, mert ő még ilyet nem hallott.” Nagy Zoltán, a Társadalombiztosítási Igazgatóság igazgatója válaszolt a kérdésre: „Az emelt összegű családi pótlékra jogosító betegségek körét, az Egészségügyi Minisztérium határozza meg. A 49.391/1983. EüM. számú szakmai irányítás felsorolja mindazokat a betegségeket, melyek alapján a 7/1980. (VII. 23.) EüM. számú rendelet alapján emelt összegű családi pótlék jár. Olvasójuk gyermeke, az érzékszervi fogyatékosok közé tartozik, fogyatékossága azonban nem éri el azt a fokot, amely alapján emelt összegű családi pótlékot kaphatna. Helyesen járt el a körzeti gyermekorvos akkor, amikor nem írta alá az emelt összegű családi pótlékra jogosító orvosi igazolást, ugyanis, a korábban felvett magasabb ellátásra sem volt jogosult Szűcs László, hacsak, egyéb betegséget is nem állapítottak meg á gyermeknél.” Telefonszámunk: 16-211 Ml VÁLASZOLUNK--------- Az elmúlt héten f nem jelent meg olyan új jogszabály, V# amely szélesebb kö- J rű érdeklődésre--------- tarthatna számot, í gy ez alkalommal a Munka Törvénykönyvének a munkavégzésre vonatkozó rendelkezéseit, a dolgozó munkavégzéssel kapcsolatos — a tapasztalat szerint esetenként nem megfelelően ismert — kötelezettségeit ismertetjük. Ezek’ a kötelezettségek — a Munka Törvénykönyve alapján — öt csoportba sorolhatók: a. a munkára megjelenéssel; b. a munkaidő kihasználásával; c. a munkavégzés módjával; d. a munkavégzés terjedelmével; e. a munkavégzés során, illetőleg a munkahelyen kívül tanúsítandó magatartással összefüggő kötelezettségek csoportjára. A Munka Törvénykönyve szerint a dolgozó köteles a kijelölt időben és helyen munkára képes állapotban megjelenni. A munkakezdés időpontját a vállalati kollektív szerződés írja elő, a munkára kijelölt hely alatt pedig a munkaszerződésben meghatározott, vagy a vállalat külön intézkedésével megjelölt más munkahelyet keli érteni. Itt jegyzendő meg, hogy a dolgozó köteles ideiglenesen munkát végezni állandó munkahelyén kívül és más munkáltatónál is, az állandó munkahelyen kívül, vagy a dolgozó munkakörébe nem tartozó munkavégzés valószínű időtartamáról azonban a dolgozót tájékoztatni kell. Nem kötelezhető beleegyezése nélkül más helységben végzendő munkára a dolgozó nő terhessége negyedik hónapjának kezdetétől a gyermek egyéves koráig. Egyéb jogszabályok természetesen ugyancsak előírhatnak ilyen korlátozást. A munkára képes állapot hiánya kihatással lehet a dolgozó egészségére, testi épségére, vagy mások életét, biztonságát veszélyeztetheti, nagy ká. rok bekövetkezésével járhat stb. ezért írja elő a Munka Törvénykönyve, hogy a dolgozó munkára képes állapotban köteles megjelenni a munkahelyén, ennek a kötelezettségének pedig akkor tesz eleget, ha — akár fizikai, akár szellemi — állapota a munkaköréből adódó feladatok elvégzésében nem gátolja. Egyes területeken és egyes munkakörökben a jogszabály ennél konkrétabb követelményeket is előírnak, így pl. szeszes ital bármilyen kismértékű fogyasztása kizárja a dolgozónak gépkocsivezetői munkakörbe történő beosztását. Ilyen esetben a vállalatnak a munkába állítást meg kell tagadnia, és természetesen egyéb következményeket is alkalmazhat az ezt a kötelezettségét megszegő dolgozóval szemben. Előírja a Munka Törvény- könyve azt is, hogy a dolgozó köteles „a munkaidőt a részére kijelölt helyen munkában tölteni." Ez a kötelezettség pedig nem mást jelent, mint azt, hogy a munkaidő teljes tartama alatt munkát kell végezni, hiszen munkabér végzett munkáért jár. A Munka Törvénykönyve végrehajtási rendelete részletesen felsorolja azokat az eseteket, amikor a dolgozó mentesül a munkavégzési kötelezettség alól (pl. amig állam- polgári kötelezettségét teljesíti, keresőképtelen beteg stb.) ezekben az esetekben térítés, vagy táppénz illeti meg a dolgozót, munkabér azonban a végzett munkáért jár. Akik pedig úgy vélik, hogy a munkahelyen kívüli magatartásukhoz a munkáltatónak semmi köze nincs, azok részére idézzük a Munka Törvénykönyve 36. § (2). bekezdését, amely szerint: „A dolgozó köteles munkahelyén kívül is a’ ' munkaköréhez méltó magatartást tanúsítani.” DR. DEÁK KONRÁD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke Aki az állatot szereti... Már megszokták a gazdaasszonyt, Csordásnét Magyar tájak a budapesti fesztiválon Konyha- és népművészeti bemutató Hevesből, Zalából A faluban nincs hírzárlat —, mindenki mindenről gyorsan értesül. Szinte madárszárnyaikon járt a hír, hogy: Kistormáson Csorbás Gábo- rék tíz fiatal bikaborjút hoztak hizlalásra. — Mi igaz ebből? — furdalt engem is a kíváncsiság, mikor bekopogtam Csordá- sékihoz. — A hír igaznak igaz! — fogadott a gazdaasszony, — de pillanatnyilag egy kis módosulásra szorul. Ugyanis csak hat növendékborjú áll az istállóban. Pillanatnyilag! Valóban tízet szerettünk volna hozni, de helyhiány miatt kellett a tervet megváltoztatni. Ügy jártunk, a legutóbbi szállításkor, a vagonírozás- nál derült ki, hogy valaki eggyel több bikát hozott, illetve kötött be a vagonba. A miénk közül most egy lemaradt! Meg kell várni a következő szállítást! — Ez veszteséget is jelent?! — Bizony, bizony! Eddig minden állat, amit mi hizlaltunk — exportra ment! Ez megy csak belföldre, — mert lemaradt! Árban is. takarmányban is, munkában is veszteség! — Van tapasztalatuk, hogy ennyi borjút mertek vállalni? — Van, van! ötvennyolc óta foglalkozunk birkák hizlalásával. Ahogy számolom hirtelenében, úgy ötvenet adtunk el eddig. Eleinte évente csak egyet-kettőt. Mióta a fér. jem a varsádi tsz-nél (11 éve) dolgozik, már évi ötöt sikerült hizlalnunk! Egyszerűbben jutottunk takarmányhoz, meg főleg szalmához! Ez a nyitja az egésznek! — Szép summa pénzt adtak ezekért a növendékekért? — szegezem a kérdést a férjnek. — Egy fillért sem! Volt lehetőség, hogy a varsádi téesszel öénhizlalási megállapodást kössek. Ök adták a borjakat —, s az árát, ami úgy tízezer forint körül lesz darabonként — az elszállítás után vonják le! Én meg biztosítom a takarmányt, meg a munkát. Ez előnyös nekem, mert a pénzem nem fekszik benne, fordíthatom takarmányra, hogy mielőbb hízzanak! Tudomásom szerint a tsz-nek is haszna van ebből. — Biztosan végzett már számítást?! — Átlagban 16 hónapig kell nevelni, míg eléri a megfelelő súlyt. Ekkor úgy 22—23 ezer forint között kapunk érte. Ebből levonják a borjak árát — a maradék a takarmány ára és a haszon. 5—6 ezer forint az, amit biztosan ennek neveznék! Most elég jó árat adnak érte, 45 forintot kilónként. Persze, csak az export minőségűért. Én, illetve mi azért mertünk belevágni a több darabos hizlalásba jnert megvannak a feltételék! Van széna, szemes takarmány, szalma, istálló, no meg egészség is! A hízás ideje alatt mintegy 12 mázsa szemet fogyasztanak, naponia pedig 5—6 kg lucerna, vagy fűszénát. — Mindketten dolgoznak, hogyan győzik az állatokat is? — Ügy, hogy reggel fél ötkor ébresztő van! — veszi át a szót a feleség. Előfordult, hogy Gabinak korán kellett mennie, ilyenkor minden rám marad. Különben a munkát közösen végezzük! Ez kezdődik az abrakolással — előtte napon pedig a darálással. Míg az állatok nyugodtan esz. nek. befejezzük a trágyázást, tiszta almot kapnak. Ezután jön a lucernaszéna. Itatásnál bizony jó néhány vödör vizet kell behordani. És végül, hogy estig ne unatkozzanak, fűszéna kerül a iászolba! KONRÁD LÁSZLÓ Az e napókban folyó budapesti tavaszi fesztivál a korábbi esztendőknél jobban igyekszik bekapcsolni gazdag programjába az ország más részeit is. A különféle kulturális események mellett egészen sajátos területen is érvényesül ez: a konyhaművészetben vagy úgyis mondhatnánk: az ételkultúrában. Tulajdonképpen már több éves hagyományokat követ a Belvárosi Vendéglátó Vállalat — a főváros egyik legnagyobb ilyen jellegű vállalata —, amikor az idén is a fesztivál egész ideje alatt egyes tájegységek ételeiből rendez bemutatókat és szerepelteti rendszeresen az étlapjain. A most fölavatott Fesztivál étterem előtt, a forgalmas Népköztársaság útján például Heves megyéből érkezett szekerek hívják föl a figyelmet arra, hogy ott hevesi napok vannak eredeti — s talán már a megyében is elfelejtett — régi ízes ételkülönlegességekkel. Egyebek között ugyanis ezt olvashatjuk a menüben: Tehénhús leve kaporral, harcsa boros zsufával, befojtott sodralék, sült lúd káposztával és almás kalács... Hozzá persze egri víz, meg jóféle egri borok, amelyeket külön erre az alkalomra szállít az Eger-Mátravidéki Borgazdasági Kombinát. Nagy Sándor, az egri Panoráma Vendéglátó Vállalat igazgatója elmondotta, hogy mesterszakácsaik készítik ezeket az ízletes fogásokat tíz napon át. De ezek a napok nemcsak azért örvendetesek — mint mondotta —, hanem egyben szakmai tapasztalatcseréül is szolgálnak, tehát a hevesi büszkeségen túl, az ott élőknek is haszonnal járnak, s tovább emelhetik a vendéglátás színvonalát. Hasonlóan nyilatkozott Nagy László is, a Zala megyei Vendéglátó Vállalat igazgatója. A hírneves Mátyás Pince étteremben ugyanis a fesztivál idején zalai, göcseji napokat rendeznek és ott is a táj régi és mai jellegzetes ételeiből válogathatnak a vendégek. Itt még az a külön érdekesség várja az odalátogatókat, hogy a szakácsművészet mellett a népművészettel is alkalmuk lehet ismerkedni. A népművészet mesterei mutatják be a korongozás és a szőnyegszövés műhelytitkait, amit akár el is leshetnek, megtanulhatnak az oda betérők. Ami még az ételeket illeti : az Opera étteremben a palóc konyha finomságai és bugaci pecsenyefélék kínáltatják magukat, de megízlel - hetők a hazai nemzetiségi étkezés specialitásai is, szerb és sváb gasztronómia. Az emlékezésen túlmenően más maradandó is lesz a fesztivál utánra: a legnépszerűbb, a legkeresettebb ételekből összeállított szakácskönyv. Tavaly Szabolcs- Szatmár és Csongrád megyeiekből állítottak össze csaknem negyven receptből álló ízléses füzetet, az idén pedig természetesen Heves és Zala megyei recepteket nyújtanak át a szakmának és minden érdeklődőnek. I Szilvásvárad! kocsik a pesti utcán. A tábla arról tudósít, hogy ilyeneket használn ak a bemutatókon és ez Bárdos György fogathajtó világbajnok kocsija is.
