Tolna Megyei Népújság, 1984. március (34. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-25 / 72. szám
1984. március 25. ÍVÉPÜJSÁG 3 Szakmunkásképzés Mőcsényben (TUDÓSÍTÓNKTÓL,) A kedvezőtlen termőhelyi adottságok között gazdálkodó mőcsényi Völgység Népe Mgtsz gazdasági eredményeinek fokozása érdekében új ágazat, — szőlészet létrehozását határozta el. 1982—83-ban 100 hektár területen szőlőt telepítettek. Az új növényi kultúra belépése feltételezi a szakképzett munkaerő meglétét, melyet főleg üzemi képzés útján lehet biztosítani. A téesz vezetése a lengyeli szakmunkás- képző intézettel közösen szakmunkásképző tanfolyamot indított a szövetkezetben 1983. őszén. A szőlészszakmunkás- tanfolyam hallgatói első tan. tárgyi vizsgáit március 21-én tartották Mőcsényben, a párt- székházban, a 30 hallgató számot adott felkészültségéről a szakzsüri előtt. A 25—50 éves hallgatók együtt izgultak oktatóikkal, akik a téesz agrárszakemíberiből kerültek ki, és maguk is vizsgáznak az új feladat végrehajtásából. A tanfolyam eddigi sikeréhez nagyban hozzájárult a lengyeli szakiskola sokirányú segítése. A téesz vezetése bízik abban, hogy várhatólag az év második felében tartandó szakmunkásvizsgán mind a 30 hallgató sikeresen veszi az utolsó akadályt is a saját és a közös gazdaság hasznára. LOVÁK ANDRÁS Kályhacsempeíizem Nyíregyházán Rekordgyorsasággal — a tervezést is beleszámítva, tizenhét hónap alatt — épült meg a Nyíregyházi Kommunális Szolgáltató Vállalat új, 1400 négyzetméter alapterületű üzeme, melyben júniustól megkezdik a vegyes tüzelésű cserépkályhák, kandallók csempéinek gyártását. A beruházás viszonylag olcsó — a műhelycsarnokok, gépek ára 58 millió forintot tesz ki —, ami részint annak köszönhető, hogy az üzemben fölszerelt berendezések többségét a nagyobb kerámiaüzemek elfekvő készleteiből szerezték be. Számottevő összeget takarítottak meg azzal, hogy a már épülő gázfűtésű égetőkemenece megtervezésére a budapesti Szilikátipari Kutató Intézet vállalkozott. Az új üzem évente több mint hatezer normál méretű cserépkályhához szükséges — az exportkövetelményeknek is megfelelő minőségű — csempe gyártására lesz képes. A hagyományos termékeken kívül előállítanak majd itt egyedi, exkluzív kandallókerámiákat is, zöld, óarany és más keresett színekben. Megszelídíti a gyomirtókat Megszelídíti a növényvédő szereket, megvédi azok káros mellékhatásától a kultúrnövényeket az antidotuim elnevezésű vegyszercsoport; gyártására a Fűzfői Nitrokémiá- nál elkészült az első hazai üzem. A termelést megkezdték és a tavaszi szezonra már ezzel az anyaggal egészítik ki a legerőteljesebb hatású gyomirtó szereket — így elsősorban a Niptánt és az Ace- nitet. Hazánk legnagyobb nö- vényvédőszer-gyára, a Nit- •rokémia, a jövőben berendezkedik antidótumok több variánsának gyártására is. A kutató-fejlesztő munkában együttműködnek a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központjával, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Központi Kémiai Kutató Intézetével. Az együttműködések eredményeként — már több mint kétszáz vegyszercsaládot fejlesztettek ki, Kényelmes szabadidő-cipők Dunair fantázianévvel divatos fazonú, utcai viseletre szánt kényelmes, sportos lábbelik gyártását kezdték meg a Duna Cipőgyárban. Az első tízezer pár áprilisban kerül a boltokba; s a második félév- • re a belkereskedelemmel további 24 ezer pár Dunair cipő szállításában állapodtak meg. A Duna Cipőgyár új sza- badidőcipő-családja újdonság a hazai gyártók kínálatában. Talpát — itthon elsőként — poliuretánhabból a világszerte divatos kétszínű fröccsöntéssel készítik. A lábbelik talpa nem csúszik, és kopásálló. Igen kényelmesek: belső részük követi a láb formáját, s a cipők hajlékonyak. Nedvszívó talpbélésük a Temaforg újdonsága, ennek alkalmazásával a cipőkészítés is egyszerűbbé vált. Felső részük puha bőr, amit a Budapesti Bőripari Vállalatnál fejlesztettek ki a cipőgyár részére. Bár az új terméküket a szabadidő-cipők családjába sorolják, a lábbelik fazonja eltér az edzőcipők szokásos formájától, utcai öltözékhez is viselheti bárki. Az edzőcipőkhöz hasonló fazonú lábbeliket is gyártanak az idén. Ezek talpát ugyancsak kétszínű fröccsön- téses technológiával készítik. amely valamely úton-módon csökkenti a növényvédő szerek mellékhatását. A balaton-parti gyár profiljának megfelelően elsősorban azokkal a vegyületek- kel foglalkozik, amelyek a gyomirtó szerek hatását módosítják, termékszerkezetükben, ugyanis ezek foglalják el az első helyet. E vegyüle- tek alkalmazását sürgeti, hogy a mezőgazdaság újabb és újabb nagy hozamú hibridek termesztésére készül, s ezek a hibridek általában érzékenyek a vegyszerekre. így előfordulhat, hogy a gyomok mellett némileg maga a termesztett növény is károsodik. Emellett számon tartanak több nagy hatású gyomirtó szert, amely éppen az érzékeny hibridek térhódítása miatt háttérbe szorult, de nehezen tudják azokat helyettesíteni. Az antidotumok segítségével ezek felhasználási köre is kibővül. Kedvezményes oltványvásár Csúcsforgalom van ezekben a napokban a Balaton- parti szőlőoltvány-árusító telepeken. A Badacsonyi Állami Gazdaság és a hozzátartozó szőlőtermelési rendszer telepein — Aszófőn, Badacsonyban és Balatonaligán — kétszázezer darabos készlettel kezdték meg az árusítást. Az idén kedvezményes oltványvásárt hirdettek meg. Az érdeklődés már a nyitást követő napokban szembetűnő volt, hiszen rövid idő alatt a nyitókészlet fele gazdára talált. A legnagyobb keletjük az új, bőtermő és jó minőséget adó fajtáknak, kiónoknak volt. Az ezerfürtú és a Szürkebarát B. 10-es klón például már elfogyott. Sokan vásároltak vörös bort adó fajtákat is. Bőven van még az árusító telepeken a legkedveltebb Olaszrizling klónokból, Tramini és Saszla oltványokból; jelenleg még tizennyolc fajtából válogathatnak az érdeklődők. A nagy kereslet láttán a tavaszi telepítési időszakban az aszófői központi telepet szombaton és vasárnap is nyitva tartják. Lakás mindenkinek kei! Szekszárdon már az ötvenes években is működött a városi tanács mellett olyan társadalmi bizottság, melynek tagjai részt vettek a városban épült lakások elosztásában. Igaz, hogy abban az időben, az akkori szűkös viszonyok között nem sok dolguk akadt, hiszen lakások megközelítően sem épültek olyan számban, mint napjainkban. Ennek elenére a demokratizmus e fóruma már akkor is élt, s tevékenysége oly figyelemreméltó volt, hogy a szekszárdi modellt átvették az egész országban. VÁRAKOZNI NEHÉZ Az ember úgy véli, hogy aki lakást kapott, annak az a véleménye, hogy a lakásügyi bizottság jól dolgozik, aki pedig sorban áll, annak ellenkező a véleménye. Mindezekre kézenfekvő magyarázat is van: lakást mindenki mihamarabb szeretne magának — no és családjának. Várakozni, bizonytalanságban élni pedig igen kellemetlen — különösképpen albérletben, vagy igen rossz lakáskörülmények között. — Két kiskorú, különnemű gyermekemet nevelem egyedül. Szüleimnél lakunk pillanatnyilag — egyetlen négyszernégyes szobában — kezdi Kollár Sándorné, a Gabonaforgalmi Vállalat dolgozója. — Igaz, hogy a lakáskérelmet csak 1981-ben adtam be, de hát akkor váltunk el... Most már bizakodom, hiszen a 31. vagyok a listán. Mit mondjak? Tudom, hogy a bizottság körültekintő, alapos munkát végez, s mérlegel. Azt is tudom, hogy nálam rosszabb körülmények között is élnek emberek, noha a vizet az utcai kútról hordjuk, a vécé pedig az udvaron van... De hát tudja, mindenkinek a saját nyugalma, a gyerekei érdeke a legfontosabb. Hogy milyen igényeim vannak? Egy állami bérlakás. Másfél vagy kétszobás. Nem ragaszkodom a loggiához, örömmel költözöm a város bármelyik részébe. Sőt, megüresedő lakásnak is örülnék. László József, a BHG lakatosa és családja újdonsült lakástulajdonosok: — Tavaly november 21- én adták át a lakást. Nagyon elégedett vagyok a bizottság munkájával, s megnyugtató, hogy munkájukat nem elsősorban íróasztal mellett végzik, hanem kimennek a helyszínre, s ott győződnek meg az igény jogosságáról. — Milyen a lakásuk? — Másfél szobás, tanácsi bérlakás. A kis szoba még nincs berendezve, de hárman — kétesztendős gyerekünkkel — elférünk. Majd veszünk fel kölcsönt, s szeptemberre, mire megszületik a kistestvér, megvesszük oda is a bútort. „MINT A MEGBOLYDULT MÉHKAS” Dr. Ferincz János, a városi tanács vb-titkára a bizottság üléseire mondja, hogy „megbolydult méhkas”, ami igen nagyon találó, s érthető is. Hogy miért? Arról szóljon Birtalan József, a lakásügyi társadalmi bizottság elnöke, aki ezt a tisztet 1964 óta tölti be, tanácstagként pedig 1958-tól tevékenykedik. — Mielőtt összeállítjuk a lakáshoz jutók névjegyzékét, megvizsgáljuk a lakás- igényléseket, mégpedig úgy, hogy kimegyünk a helyszínre, s környezettanulmányt végzünk — s elém tesz egy formanyomtatványt, melynek tanulságos kérdései és rubrikái vannak. Például szerepel rajta a pillanatnyi lakás alaprajza, a szociális körülmények, és a sok más egyében kívül az, hogy a bizottság tagjainak felmérése egyezik-e azzal, amit az igénylők az igénylési lapra írtak indokként. — Hogy erre miért van szükség? — kérdez vissza Birtalan József. — Általában nem, de esetenként előfordul, hogy a két dolog nem egyezik. Például adva van egy kétgyermekes házaspár, akik szüleikkel laknak. Mint írják, egyetlen szobában. Viszont kiderül, hogy a szülői ház ötszobás, az idős házaspár abból mindössze kettőt lakik ... — Ez hogy derül ki? — Nézze, nekünk már olyan gyakorlatunk van ebben a munkában, hogy — nem csalhatatlanságunkra hivatkozom — amint bemegyünk a szobákba, látjuk, hogy azok „élnek-e”, s hogy milyen korosztály a lakójuk. Még akkor is kiderül, ha netán a látogatásunk idejére egyetlen szobába zsúfolták a gyerekágyat, meg ki tudja, hogy még mit. Birtalan József, a lakásügyi társdalami bizottság elnöke Tehát elkészülnek a helyszíni szemlék feljegyzései — a helyszíni szemlét a kontroll miatt mindig két bizottsági tag végzi —, azokat és az igénylőlapokat értékelik, összevetik, illetve a gépi adatfeldolgozás eredményeit, annak pontszámait is csatolják a paksamétához, s mindezek „eredményéből” derül ki, hogy valaki felkerül vagy nem a listára. — Ilyenkor igen nagy viták dúlnak a teremben. Egy-egy igénylő anyagát többször is terítékre tesszük és kifogyhatatlanul soroljuk az érveket, esetleg ellenérveket. Azután megszületik a döntés — mondja Birtalan József, majd némi tűnődés után azt is hozzáteszi: — A viták, úgy hiszem, érthetőek. Hiszen nem kis dolgokról van szó. S mindig az a legfontosabb, hogy körültekintőek legyünk, megalapozottan döntsünk, lehetőleg melléfogás nélkül... Hiszen a mi társadalmi munkánk nagy alaposságot, lelkiismeretességet követel. — És soha nincs lakásügyben lelkiismeret-furda- lása? — Dehogynem. De főként olyan dolgok miatt, amelyek a lakás átadása után derülnek ki. Például? A családok anyagi helyzetéről nem kaphatunk — természetesen — felvilágosítást az OTP-től. Csak azt látjuk, hogy igen szerény körülmények között élnek, meglehetősen zsúfoltan. Aztán a beköltözés után máris ott áll a ház előtt az új gépkocsi, vagy tudomásunkra jut, hogy luxusbútorokkal és dísztárgyakkal rendezték be a lakást... De szerencsére azért ilyen esetek ritkán fordulnak elő. AZ IGÉNYLŐK SZÁMA: 1658 A lakáshoz jutás menetrendjéről beszélgetünk dr. Ferincz Jánossal, aki vb-tit- kárként felügyeli az igazgatási osztály tevékenységét is, ahova a lakáselosztás is tartozik. — A lakásügyi társadalmi bizottság igazán kiválóan végzi munkáját. S a tagok „igenjeiből” állítódik össze az a név-listatervezet, amit harminc napra mindig kifüggesztünk a célból, hogy az állampolgárok megtehessék az azzal kapcsolatos észrevételeiket. Amennyiben szükséges, ezek alapján változtatunk a jegyzéken. Ebben a formában kerül az a végrehajtó bizottság elé, amely — a szükséges további módosítások után — elfogadja. (Négyféle lista készül: az állami bérlakáshoz jutóké, a tanácsi értékesíté- sű lakásokról — idén ilyen nem épül — az OTP-s, valamint a garzonlakások jövendő tulajdonosainak jegyzéke.) — Itt is bevezették a lakásigények gépi feldolgozását ... — Ezt először Szolnokon szervezték meg, a kimutatást is tőlük vettük át, természetesen átalakítva a szekszárdi sajátosságoknak megfelelően — mondja a vb- titkár, majd néhány szempontot sorol azok közül, melyeket pontoz a gép. — Ilyenek: mikori a lakásigénylés, aztán a foglalkozás, a családi állapot, hogy fiatal házasokról van-e szó, de pontozza a munkaviszonyt, a szociális körülményeket, a vagyoni helyzetet, a jelenlegi lakásban való tartózkodás jogcímét. — Bevezették a letéti díj fizetését. Ezzel párhuzamosan csökkent-e a lakásigénylők száma? — Nem. Pillanatnyilag is 1658-an igényelnek lakást a megyeszékhelyen. TÍZBŐL — Általában tíz Kovács Jánosnak, a városi tanács elnökének két kérdést tettünk fel: 1. — Mennyire tekinthető a lakáselosztás alapjának a gépi adatfeldolgozás végeredménye? 2. — Fogadónapján hányán és milyen ügyben keresik meg? Válaszok: 1. — A kapott pontszámok valamiféle sorrendiséget állapítanak meg. A „végeredmény” könnyíti a munkát, fontos alapanyagként kezelhető, de informatív jellegű. A géppel nem mérhető szempontokkal együtt ad valós képet. 2. — Mit mondjak? Tízből általában tízen lakásügyben keresnek meg. AZ ŐSZINTE „NEM” Birtalan József vaskos dossziét tesz elém. Ebben található precízen rendszerezve és évekre visszamenően a lakásügyekkel kapcsolatos összes fontos dokumentum. — A bizottság tagjai igen jól együtt dolgoznak, jól összehangolt társaság vagyunk. De a tanács vezetőivel is kitűnő a kontaktusunk. Egyébként valljuk, hogy a lakást igénylőknek mindig igazat, csakis az igazat szabad mondani. Inkább az őszinte „nem” hangozzék el, mint a megalapozatlan ígérgetés vagy ködösítés. Kialakulóban Szekszárd új városrésze, a Bakta V. HORVÁTH MÁRIA Fotó: Kapfinger András
