Tolna Megyei Népújság, 1984. március (34. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-24 / 71. szám

Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 71. szám. ARA: 1,80 Ft 1984. március 24. szombat. A SZOVJET GAZDASÁGI KÍSÉRLET (2. old.) ÜJ FORMÁK A POLITIKAI TOVÁBBKÉPZÉSBEN (3. old.) Import helyett hazai termelésből Népgazdaságunk ismert külpiaci egyensúlyi helyzete szükségessé tette, hogy az utóbbi időben előtérbe ke­rüljön a konvertibilis devizáért beszerzett gépek, al­katrészek, árucikkek hazai gyártása is. Ennek elősegí­tésére fontos szerep jutott az ipari szövetkezeteknek is, különösen a kis- és középszériás alkatrész-, rész­egységgyártásban, mint háttéripari tevékenységben. Az OKISZ gazdaságszervező tevékenységében arra törekszik, hogy szövetkezetei figyelmét ráirányítsa azokra a feladatokra, amelyek az import helyettesíté­séből adódnak. Az elmúlt három esztendőben évről évre bővült az ilyen jellegű termelés köre. Jellemző például, hogy az Ipari Reklám és Propaganda Válla­lat budapesti bemutatótermében nemrégen rendezett kiállításukon a szövetkezeti ipar 254 olyan terméket mutatott be, amely közel másfél milliárd forint im­portot tett nélkülözhetővé. Valószínűleg, ezzel nem­csak az ott bemutatott gyártmányok iránt növelhet­jük meg az igényeket, hanem megismerve a szövet­kezetek termelési kultúráját, műszaki színvonalát, az érdeklődőkben ötletek merülhetnek fel a szövetkeze­tek profiljához közel álló újabb termékek gyártására. Olyan termékekről is tudunk, amelyek azáltal tesz­nek lehetővé importmegtakarítást, hogy alkalmazá­sukkal anyag és energia takarítható meg. Ilyen a Politúr Vegyipari Szövetkezet ESKA egységes súrló­dás és kopáscsökkentő adalékja, amellyel hozzávető­legesen 150 millió forint értékű üzemanyagot takarí­tott még a lakosság. A Ferromechanika Szövetkezet energiatakarékos háztartási főzőlapja például 11 szá­zalékkal jobb hatásfokot ígér a jelenlegieknél, a Ferrokémia Szövetkezet FERROKALOR vegyszere pe­dig a kazánok hatásfokát 3—4 százalékkal javítja. Nem kis feladatot jelent az importcikkek helyette­sítését elősegítő termelésre felkészülés a szövetkeze­tek számára, partnerek ugyanis csak azt tekintik he­lyettesítésnek, ami valóban eléri az import termék színvonalát nemcsak technikailag, hanem árban is. A szövetkezetek ezért leggyakrabban hazai találmá­nyok, újítások hasznosításával próbálnak a külföldi gyártók helyére lépni, másutt tőkés partnerrel kiala­kított kooperáció révén jut a belföldi import minősé­get jelentő termékekhez. Ilyen egyebek között az Apolló Szövetkezet Scholl papucsa, a Kőszegi Ruha­ipari Szövetkezet melltartói, fürdőruhái, az Orosházi Vas- Műanyagipari Szövetkezet cipő, bőrdíszmő és ruhaipari fémkellékei, a Lakmetáll desodorai, a Keszt­helyi Vasipari Szövetkezet osztályozó és adagoló be­rendezései. A Belkereskedelmi Minisztériummal együtt tovább keresik a szövetkezetek azokat a módszereket, ame­lyek segítségével a tőkés exportra gyártók kapacitá­sát kihasználva, belföldre is export minőségű termé­ket szállíthatnak. A minőséget alapvetően befolyásoló alapanyagot a belkereskedelem saját devizakeretéből biztosítja. Meg vannak tehát az elképzelések, hogy ezen a területen is tovább lehessen lépni. Ily módon 200—250 millió forint többlet-árualap érhető el. En­nek egyik előzetes próbálkozásaként tavaly egymillió dollár értékű tőkés alapanyagból készítettek a szö­vetkezetek felsőruházati termékeket. Ezek részben ka­rácsony előtt kerültek a boltokba, részben január— február hónapban jelentek meg az áruházakban. To­vábbi eredmények várhatók a Belkereskedelmi Mi­nisztérium által öt termékcsoportban meghirdetett pályázatoktól, amelynek keretében újabb termékek importjának pótlására kerülhet sor. Remélhető, hogy a szövetkezetek újabb impulzu­sokat kapnak a további fejlesztésre, hiszen ez a te­vékenység bővíthető. Gondot okoz azonban a meg­felelő információ feltárása. Egyelőre sem a külkeres­kedelmi, sem az import terméket felhasználó válla­latoknak nem igazán érdekük, hogy az importot hazai termékekkel pótolják. A felhasználók érdekeltségét kellene megteremteni. Sokkal több eredmény érhető el, ha ők is szervezik ezt a termelést. Ezzel nagyobb lenne a bizalom is a felhasználók körében. Jelenleg a külkereskedelmi vállalatoknál ez forgalomkiesést okoz, az iparvállalat pedig nem vállalja a hazai ter­mék bevezetésével járó bizonytalanságot. Ily módon az import helyettesítésére vállalkozók kockázata is nagy, mert nincs biztosítékuk arra, hogy sikeres fej­lesztés esetén piacot tudnak találni a termékeiknek. Ritka ma még az olyan típusú együttműködés, ahol a gyártó és a majdani felhasználó szorosan együtt­működve, közös kockázati alapon fejleszti ki a ter­méket. Az elért eredmények az esetek többségében esetlegesen alakultak ki, többnyire a szövetkezetek kezdeményezésére, önálló piackutatásuk folytán. Természetesen a szövetkezetek lehetőségei is be­határoltak. Csakis a gazdaságos megoldások kerülhet­nek előtérbe, ahol az importkövető ár megfelelő nye­reséget biztosít. A hazai gyártású terméknek árban is versenyképesnek kell lennie az importtal. Ahol ez nem biztosítható, nincs értelme az import helyettesí­tésének. Az OKISZ továbbra is keresi az informá­ciók feltárásának különböző módjait. így például az importáló külkereskedelmi vállalatokkal a közvetle­nebb együttműködést. A külföldi kapcsolataiban is arra törekszik, hogy a kooperációs együttműködések­ben az importot helyettesítő termelés lehetőségeit is biztosítsa. M. V. MINISZTER a műtőasztalnál (9. old.) RENDKÍVÜLI ÉS MEGHATALMAZOTT (10. old.) ERKÖLCS NEMESÍTŐ TANMESÉK (10. old.) Honsrie \)iitiini J ü III l1 1983 AZ ÉV PLAKÄTJAI (11. old.) TÁVCSŐ ELŐTT AZ ÉLET FORRÁSA (12. old.) Befejezte tanácskozását a bolgár pártértekezlet A küldöttek felszólalásai­val pénteken folytatódott a Bolgár Kommunista Párt országos értekezlete. A fel­szólalásokra — az eredmé­nyek számbavétele mellett — kritikus és önkritikus hang volt a jellemző. Ognjan Dojnov, a BKP KB PB tagja, a KB titkára, gép­gyártási miniszter az ágazat feladatairól szólva kiemelte, hogy a hazai gyártású ter­melőberendezések és gépek arányát az 1980-as évi 7 százalékról 1985-ig 35—40 százalékra kell növelni a fémkohászatban, az energeti­kában, az építőiparban és a vegyiparban. Petr Djulgerov, a BKP KB PB póttagja, a Bolgár Szak- szervezetek Központi Taná­csának elnöke megállapítot­ta, hogy a kialakult szak- szervezeti struktúrák és ve­zetési módszerek már nem mindenütt felelnek meg az új követelményeknek. Túl sok az olyan vezető szerv, amely a dolgozó kollektívák­ra tartozó kérdésekben dönt. A mandátumvizsgáló bi­zottság jelentése szerint a BKP legutóbbi kongresszusa óta eltelt időben a párt tag­létszáma több mnt 60 ezer­rel nőtt, és 1984. január 1-én 892 259 fő volt. A Bolgár Kommunista Párt országos értekezlete péntek délután megtartott záróülé­sén egyhangúlag elfogadta a minőség javítására kidolgo­zott hosszú távú programot. Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára zárszavában hang­súlyozta: a minőség megja­vítása nem kampány, hanem olyan stratégiai feladat, amelyet állhatatosan és kö­vetkezetesen kell megoldani; a jobb és minőségi munka a feltétele annak, hogy né­pünk jobban éljen. A minőség javítására el­fogadott hosszú távú párt­programot később hozzák nyilvánosságra. Tanácskozás a gabonáról Tegnap délelőtt Szekszár- don a Babits Mihály Megyei Művelődési Központban a mezőgazdasági üzemek veze­tőinek részvételével tanács­kozást tartott a Tolna megyei Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalat. Mint Mándi Zoltán, a vállalat igazgató­helyettese elmondta: a ta­nácskozás célja, hogy a gabo­naexport növelése érdekében a — népgazdasági érdekek­nek megfelelően — a megye mezőgazdasági üzemei több­letgabona termésüknek azt a (Folytatás a 2. oldalon) A JUHASZ, A NYÄJ, ÉS A BIRKA (4. old.) A CSALÖ (4. old.) A BŐSÉG ZAVARA ÉS A JÖVŐ (5. old.) MÜLTUNKBŐL (6. old.) ÜJ UTCA SZÜLETIK? (7. old.) könyvnyomtatás GUTENBERG ELŐTT (8. old.) ÜJ TlPUSÜ SKODÁK, TEHERGÉPKOCSIK (8. old.) ÉLET AZ ÉJSZAKÁBAN (8. old.) VIETNAMI NOMÁDOK (9. old.) BRIGITTE, AZ ÓVÓNŐ (9. old.) MINTA: A SZEM (12. old.) PANDAGONDOK KÍNÁBAN (13. old.) ARANYÉREM ETIÓPIÁBÓL (14. old.) POROTON KUPA BATASZÉKEN (14. old.) A jó idő közeledtének biztos jele, hogy a dombóvári téglagyárban elkezdődik a nyersgyártás. Varga Endréné és férje szedi el a présgépről a nyerstéglát (Képriport az 5. oldalon.) Illy ersgy cartas

Next

/
Thumbnails
Contents