Tolna Megyei Népújság, 1984. március (34. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-20 / 67. szám

2^ÉPÜJSÁG 1984. március 20. PANORÁMA Megkezdődött a Közös Piaci csúcsértekezlet Brüsszelben Az EGK miniszteri taná­csának épületében hétfőn délután megkezdődött a kormányfők értekezlete. A tanácskozáson, amelyen Francois Mitterrand francia államfő elnököl, részt vesz Helmut Kohl kancellár (NSZK), Margaret Thatcher (Nagy-Britannia), Bettino Craxi (Olaszország), ■ Ruud Lubbers (Hollandia), Wilfri­ed Martens (Belgium), Pi­erre Werner (Luxemburg), Poul Schlüter (Dánia), And- reasz Papandreu (Görögor­szág) és Garret Fitzgerald (Írország) miniszterelnök. A hétfőn második hetébe lépett libanoni megbékélési komferencia kezdete óta negyven polgári lakos vesztet­te életét Bejrutban, s 120 fö­lött van a sebesültek száma. Csupán a hét végén tizenö­ten estek áldozatul a Lausan- ne-ból meghirdetett, tűzszünet ellenére is folytatódó polgár- háborús konfliktusnak. A Satila táborban négy palesz­tin menekültet ölt meg a falangista ágyútűz. A tűzszü­net megszilárdítására, a szemben álló erők szétvá­lasztására tett kezdeménye­zések éppúgy eredménytele­nek voltak, mint a kölcsönös fogolycseréről hozott lausan- ne-i határozat. Hétfőn újabb heves összecsapások robban­tak ki a bejrúti zöld vonal mentén. A tűzszünet megsértése — bejrúti értékelések szerint — a megbékélési konferenciát jellemző ellentétek kísérője­lensége, a politikai enged­mények érdekében kifejtett katonai nyomás eszköze. El­lenzéki körökben általános felzúdulást keltett, hogy Amin Dzsemajel elnök a hét végén olyan reformterveze­tet terjesztett elő, amely több fontos kérdésben visszalépést Jelen vannak a külügymi­niszterek is. Mitterrand javaslatára a kormányfők a következő sorrendben fogtak a napi­rendi pontok megtárgyalá­sához: a legkorszerűbb ipar­ágakban megvalósítható kö­zös fejlesztések és kutatások, a közös mezőgazdasági poli­tika reformja, a közösség szociális és területfejlesztési alapjának bővítése, Spanyol- ország és Portugália belépé­se, a nagyobb költségvetési fegyelem (vagyis a kiadások csökkentése minden téren), végül a „költségvetési te­jelent a korábban elért meg­állapodásokhoz képest. További meglepetés, hogy módosult, átrendeződött a polgárháborús ellenfelek po. litikai jellegű szembenállá­sa; a maronita keresztény Szliman Franzsijé volt köz- társasági elnök eltávolodott az ellenzéki nemzeti meg- mentési frontot képviselő társaitól, Valid Dzsumblatt drúz vezetőtől, a Haladó Szo­cialista Párt elnökétől és a szunnita mohamedán Rasid Karami volt miniszterelnök­től, s egyúttal közelebb ke­rült a három maronita poli­tikus, Amin Dzsemajel állam­fő, Pierre Dzsemajel falan­gista pártelnök és a Nemzeti Liberális Párt élén álló Ca­mille Samun táborához. Franzsijé — Dzsumblattal és Nabih Berrivel, a síita Amal mozgalom vezetőjével szemben — határozottan el­lenzi a politikai rendszer, a törvényhozó és a végrehajtó hatalom vallási jellegének felszámolását és a saját el­nöksége idején, 1976-ban ki­dolgozott alkotmányos do­kumentumban jelöli meg a kivezető utat. Ez az okmány lényegében csak annyit vál­toztat a hagyományos hatalmi struktúrán (maronita áillam­herviselés kiegyensúlyozat­lansága” (a követelt brit visszatérítések problémája). Ez utóbbi függvényében ke­ríthetnek sort a költségveté­si források (a közös kassza) múlhatatlanul szükséges bő­vítésére. A kormányfők és a kül­ügyminiszterek este a belga kormány Val Duchesse-i vendégházában „kandalló melletti beszélgetés” formá­jában megtárgyalták az idő­szerű nemzetközi kérdéseket is, "hogy megfogalmazhassák külpolitikai nyilatkozatukat. fő, szunnita miniszterelnök, síita parlamenti elnök), hogy a keresztényeket és a moha­medánokat egyenlő képvise­lethez juttatná a parlament­ben, ahol jelenleg 6:5 az arány a keresztények javára. Franzsijé hallani sem akar a maronita elnök hatáskörének a korlátozásáról. A találkozón részt vevő Szaeb Szalam volt miniszter- elnök (szunnita) és Adel Oszeiran volt parlamenti el­nök (síita) viszont Dzsumb­latt és Berri álláspontjához közeledett. Minthogy a kisebbségben levő keresztény közösség kép­viselői elvetik a kiváltságai­kat veszélyeztető általános szekularizációt, Dzsumblatt szerint tartós rendezésről nem, csupán félutas megol­dásról esetleg a tűzszünet megszilárdításáról lehet szó, ami a hazafias erőket nem elégíti ki. Abdel Halim Haddam, a lausanne-i találkozón megfi­gyelőként részt vevő szíriai al. elnök hírek szerint azt java­solta, hogy átfogó megegye­zés híján állapodjanak meg tartós tűzszünetben, és ala­kítsanak nemzeti egységkor­mányt a békés párbeszéd folytatása végett. BUDAPEST A SZOT meghívására hét­főn Budapestre érkezett a Jugoszláv Szakszervezeti Szövetség vezető szintű kül­döttsége, Sztojan Sztojcsevsz- ki elnök vezetésével. A kül­döttséget a Ferihegyi repü­lőtéren Timmer József, a SZOT titkára fogadta. Jelen volt Milovan Zidar, a Ju­goszláv Szocialista Szövetsé­gi Köztársaság budapesti nagykövete. TARPA Megemlékezést tartottak Bajcsy-Zsilinszky Endréről hétfőn egykori választókerü­letében, Tarpán abból az al­kalomból, hogy a magyar antifasiszta ellenállás kima­gasló alakja 40 évvel ezelőtt, Magyarország német meg­szállásának napján fegyver­rel a kezében szállt szembe a letartóztatására érkező pribékekkel. A település mű­velődési házában rendezett emlékünnepség után a részt­vevők megkoszorúzták Baj­csy-Zsilinszky Endrének a művelődési otthon előtt álló mellszobrát. MOSZKVA Lenin-renddel tüntették ki Heinz Hoffmann hadsereg­tábornokot. Az NDK nem­zetvédelmi minisztere a szov­jet hadsereg és az NDK nép­hadserege közötti együttmű­ködés erősítéséhez való sze­mélyes hozzájárulásáért kap­ta a magas kitüntetést. KABUL Ülést tartott Kabulban az Afganisztáni Népi Demokra­tikus Párt Központi Bizott­ságának Politikai Bizottsá­ga. A tanácskozáson a fal­vakban működő államhatal­mi szervek erősítésével fog­lalkozó átfogó programot vi­tattak meg. Ez körvonalaz­za a politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális élet fejlesztésével kapcsolatos feladatokat is. A meghirdetett tűzszünet ellenére nincs fegyvernyugvás Libanonban Országos pártértekezlet Bulgáriában minőség ­Március 22—23-án tanácskozik Szófiában a termékek minőségi kérdéseivel foglalkozó országos pártértekez­let. A bolgár gyártmányú termékek kiváló minőségének kérdése éveken át követett, tervszerű társadalmi-gaz­dasági stratégia részét képezi. Ezt az országos felada­tot a Bolgár Kommunista Párt XII. kongresszusa hir­dette meg 1981-ben. Hangsúlyosan szólt erről tavaly ősszel Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, az állam­tanács elnöke Várnában, a párt, állami, társadalmi és gazdasági aktíva tanácskozáson. A probléma lényegét összetettsége ellenére tömören is ki lehet fejezni: az ország fejlődésének jelenlegi szakaszában a minőség kulcskérdéssé válik. kulcskérdés KEVÉS NYERSANYAG Közgazdasági szempont­ból nézve a kiváló minőség az egységnyi termékre fordí­tott kevesebb élő és holt munkát, a rendelkezésre álló nyersanyagból, anyagból, üzemanyagból és energiából, mind több használati érték kihozását jelenti. Ha figye­lembe vesszük nyugtalan év­századunk nyersanyaggal és energiahordozókkal kapcso­latos nehézségeit, akkor tud­juk csak igazán értékelni egy-egy ország hasonló taka­rékossági törekvéseit. Bulgá­riának különösképp figye­lembe kell ezeket a gondo­kat vennie, hiszen több a természeti szépsége, mint a nyersanyaga. Nincs kőolaja, földgáza, érclelőhelyekben sem gazdag, a Duna kivéte­lével jelentős folyója sincs, így az ásványkincsek, anya­gok, energiahordozók és az élőmunka pazarlása megen­gedhetetlen és értelmetlen luxus. Ugyanakkor Bulgária termelési kapacitása szá­mottevő, amely különösen a bolgár—szovjet együttmű­ködés és a szocialista gazda­sági integráció eredménye­képp fejlődött. Mind bará­taink, mind pedig ellenfele­ink egyaránt elismerik, hogy Bulgária a szocializmus épí­tésének négy évtizede alatt az iparilag fejlett országok sorába került. TÁRSADALMI KÖVETELMÉNY Társadalmi szemszögből nézve a kiváló minőség a társadalmi és egyéni igények, szükségletek mind jobb ki­elégítését jelenti. Az áru­cikkeknek ma már fokozot­tabb kritériumoknak kell megfelelniük, eleget kell ten­niük a tartósság, a használ­hatóság és az esztétikusság követelményeinek is. Hajtó­erőt képvisel a nemzetközi piac dinamizmusa, telítettsé­ge és a konkurrencia. így ismét ahhoz a kötelezettség­hez jutunk: a bolgár termé­keknek a kiváló minőség hordozóivá kell válniuk. Mindebből kiviláglik, hogy az értekezlet elméleti alap­vetése közvetlenül érinti az anyagi érdekeltséget, a te­kintélyt, a nemzetközi presz­tízst, valamint a bolgárok nemzeti és internacionalista önérzetét. Ha Bulgária a ter­mékek minőségében nem éri utol a legfejlettebb országo­kat, akkor lassul fejlődése. Következésképp széles fron­ton kell tevékenykedni, minden tartalékot mozgósí­tani a technika, a technoló­gia, az egyéni anyagi érde­keltség, a szakismeret, a munkafegyelem területén. Törekedni kell az ország szellemi és anyagi energiái­nak mind jobb hasznosításá­ra és ez érvényes az irányí­tás minden szintjére, a tu­dományos életre, minden szakemberre, minden mun­kásra. Az országos pártértekezlet elkötelezett cselekvésre kíván ösztönözni, komplex és ha­tékony cselekvésre. DUPLA GARANCIÁS MOZGALOM Több helyen már megmu­tatkozik ennek a szelleme, így például több helyen gyorsítják a termelés kor­szerűsítését, keresik és meg is találják a sikeres műsza­ki és technológiai megoldá­sokat, elsősorban gazdasági ösztönzőkkel segítik elő az egyéni felelősségvállalást a minőség javítása érdekében, a munkaszervezés korsze­rűbb formáit alkalmazzák. 1983. második felétől kezd­ve — amikor bejelentették az országos pártértekezletet — jelentékenyen növekedett azoknak a száma, akik egyé­ni minőségbélyegzővel dol­goznak, több az élenjáró, nőtt a kiváló minőségű áruk mennyisége és választéka. Rendkívülien érdekes az Elprom, a várnai háztartási gépeket gyártó üzem komp­lex brigádjának javaslata: „Minden terméket kettős mi­nőségi garanciával bocsá­tunk ki!” Ezt a megkétszere­zett garanciát a brigádtagok vállalják magukra. Ameny- nyiben az általuk termelt árucikkek a megkettőzött garanciális idő lejárta előtt meghibásodnak, a javítási költségeket a brigádtagok fedezik a közös brigádalap­ból. Ez az önként vállalt szankciójuk. Az ösztönzést meg az szolgálja, hogy a ga­ranciás javítási költségek csökkenésével az üzemben kiegészítő béralap képződik, amelyből növelik a brigádok felosztható pénzügyi alapját. Következésképp érdemes kockázatot vállalni. Termé­szetesen ez komoly munkát kíván az egész munkafolya­mat alatt. A kezdeményezést lelkesen üdvözölte az üzem vezetése, továbbá a kombi­nát vezetősége is és számos követőre talált. Csatlakoztak gépgyártó üzemek, építőipa­ri vállalatok, gépkocsijavító műhelyek, könnyűipari vál­lalatok stb. munkásai. Ha­sonlóképpen az országos pártértekezlet tiszteletére a Vorosilov Gyár kollektívája elhatározta, hogy eléri a tv- készülékeik 3000 órás hibát­lan működését. Arra törek­szenek, hogy a konferencia előtt kibocsájtásra kerülő Szófia—85 és 4201 típusok 4500 órát üzemeljenek hiba nélkül. Az ilyen szellemű kezde­ményezések mozdítják konk­rétan elő a társadalmi-gaz­dasági fejlődést. Evelina Georgieva Magyar-NDK kapcsolatok Szilárd barátság Ne lepődjék meg a hazánkból az NDK-ba látogató túrista, ha valahol „Danke schön”-t mond, s magyarul kap rá „szí- vesen”-t. Nem azért, mintha ott oly sokan beszélnének a könnyűnek éppenséggel nem mondható nyelvünket,' jólle­het a magyar nyelvtanfolyamok igen népszerűek. Se szeri, se száma azoknak, akikben néhány alapvető szó megmaradt. Hiszen az NDK lakosai körében kedvelt úticél Magyaror­szág, mégha éttermi és egyéb árainkat borsosnak találják is. Innen tehát a néhány szavas nyelvtudás, s hogy honnan ismerik fel a németül megszólaló magyart? Nos, NDK-beli ismerősök állítják: igen kévésünkét leszámítva aligha tagad­hatnánk le származási országunkat, olyan jellegzetes akcen­tussal beszéljük a németet. Rögvest hozzáteszik, hogy egyál­talán nem kellemetlen a német fülnek a magyar kiejtés. Mégha a turizmus, az emberek közvetlen érintkezése hasz­nos dolog, csupán egy szelete országaink kiterjedt együtt­működésének. Immár hagyomány, hogy az NDK és hazánk képviselőinek találkozóin rendre elhangzik a megállapodás: kapcsolataink az élet minden területén jól, eredményesen fejlődnek. Nem lesz ez másképp Willi Stophnak, az NDK tárgyalásai alkalmával sem. Hiszen a széleskörű kapcsolatok mindkét nép érdekeit szolgálják. S ami legalább ennyire lényeges: hozzájárulnak a szocialista közösség egységének erősítéséhez is. Ha egyetlen szóval kellene jellemezni viszo­nyunkat, úgy alighanem a szilárd barátság, a stabilitás len­ne rá a legmegfelelőbb jelző. Ez kapcsolataink három és fél évtizedes történetében mindig is meghatározó volt, manapság — ha lehet — még lényegesebb. Mert országainkat változatlanul nem kímélik a kedvezőtlen külső feltételek, hatások. A nemzetközi politi­kai helyzet a korábbi időszaknál bonyolultabb, s pozitív irányú változásoknak még csak a' reménysugarai látszanak. A külgazdaság terén is roppant nehéz terepen kell pozíci­ónkat megtartani, lehetőséget szerezni, előrejutni. Országaink képviselőinek találkozóin méltán kap mindig fontos helyet a kétoldalú viszony áttekintése. Legutóbb Ká­dár János 1983. novemberében járt Berlinben, s az Erich Honeckerrel folytatott eszmecserén aláhúzták a szoros együttműködés további elmélyítésének jelentőségét. A múlt őszi találkozón is elmélyült figyelmet szenteltek a gazda­sági kapcsolatoknak. Mert tény: együttműködésünk e téren kedvezően hat mindkét ország fejlődésére, népgazdasági tel­jesítőképességének növelésére. Az NDK a KGST tagállamai között — a Szovjetunió után — a második legnagyobb partnerünk. Részesedése hazánk teljes külkereskedelmi for­galmából hét százalék körül mozog. A kölcsönös szállítá­sok nagysága tavaly meghaladta az 1,6 milliárd rubelt. Ép­pen a napokban, a tavaszi lipcsei vásáron — amikor Erich Honecker és Willi Stoph a magyar kiállítókat is felkereste — hangzott el: a két ország közötti árucsere bővülése tavaly meghaladta a magyar külkereskedelem átlagos növekedésé­nek ütemét, s az idén további bővülés várható. Honecker er­re így válaszolt: „Mi rendkívül meg vagyunk elégedve a kereskedelem fejlődésével, annak dinamikájával”. A gazdasági együttműködés elsősorban a feldolgozóipar­ra, ezen belül is a gépiparra összpontosul. Ennek mindkét országban látható jelei vannak, gondoljunk csak például a mezőgépekre vagy a személygépkocsikra nálunk, illetve az autóbuszokra az NDK-ban. Ugyanakkor újabb területek is feltárulnak: felfelé ível például az elektronikai együtt­működés. A kölcsönös szállítások bővítik a lakossági ellá­tást, üzleteink kínálatát. Legalább annyira ismertek és ke­resettek az NDK boltjaiban a magyar élelmiszeripar ter­mékei, mint hazánkban az NDK-ból származó fogyasztási cikkek. Kapcsolataink kulturális, tudományos, oktatási te­rületen is sokoldalúan fejlődnek. S aligha lényegtelen, hogy szerencsésen hozzájárulnak a két nép szellemi közeledéséhez, egymás gondolkodásmódjának jobb megismeréséhez. Az együttműködés bővítése, a meglévő lehetőségek és for­mák intenzívebb kihasználása, az új megoldások keresése kölcsönös érdekünk. Erre és természetesen a nemzetközi kérdések megvitatására kínál jó alkalmat Willi Stoph lá­togatása hazánkban. LACZIK ZOLTÁN A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK Érvényben: 1984. március 20-tól Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 6 636,85 Ausztrál dollár 4 337,56 Belga frank 85,25 Dán korona 475,64 Finn márka 806,45 Francia frank 565,88 Holland forint l 545,22 Japán yen (1000) 201,10 Kanadai dollár 3 599,89 Kuvaiti dinár 15 585,91 Norvég korona 605,22 NSZK márka 1 744,47 Olasz líra (1000) 28,08 Osztrák schilling 247,51 Portugál escudo 34,47 Spanyol peseta 30,24 Svájci frank 2 113,66 Svéd korona 585,90 Tr. es cl. rubel 2 597,40 USA dollár 4 566,15 Az államközi meaállanodásokon változatlanul az 1984. február 7-i érvényben. 6 643,49 4 341,90 85,34 476,12 807,26 566,45 1 546,77 201,30 3 603,49 15 601,51 605,83 1 746,22 28,26 247.76 34,50 30,27 2 115,78 586,49 2 600,00 4 570,72 alapuló hivatalos 6 650,13 4 346,24 85,43 476,60 808,87 567,02 1 548,32 201,50 3 607,09 15 617,11 606,44 1 747,97 28.29 248,01 34,53 30.30 2 117,90 587;08 2 602,60 4 575,29 árfolyamok közlésnek megfelelően vannak VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK Érvényben: 1984. március 20-tól Devizanem Vételi Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 6 444,19 6 842,79 Ausztrál dollár 4 211,64 4 472,16 Belga frank 82,78 87,90 Dán korona 461,84 490,40 Finn márka 783,04 831,48 Francia frank 549,46 583,44 Görög drachma a) 42,67 45,31 Hollandi forint 1 500,37 1 593,17 Japán yen (1000) 195,26 207,34 Jugoszláv dinár b) 33,04 35,08 Kanadai dollár 3 495,39 3 711,59 Kuvaiti dinár 15 133,46 16 069,56 Norvég korona 587,66 624,00 NSZK márka 1 693,83 1 798,61 Olasz líra (1000) 27,27 28,95 Osztrák schilling 240,33 255,19 Portugál escudo 33,47 35,54 Spanyol peseta 29,36 31,18 Svájci frank 2 052,31 2 179,25 Svéd korona 568,90 604,08 USA dollár 4 433,60 4 707,84 a) vásárolható legmagasabb bankjegy-címlet: 500-as b) — vásárolható legmagasabb bankjegy-címlet: 100-as

Next

/
Thumbnails
Contents