Tolna Megyei Népújság, 1984. március (34. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-20 / 67. szám

1984. március 20. NÉPÚJSÁG3 Raktárhelyzetkép A vállalatok és szövetkezetek múlt évi gazdálkodása A vállalati és szövetkezeti mérlegbeszámolók alapján a pénzügyi szervek sokoldalú­an elemezték a népgazdaság fejlődését, s számba vették a gazdálkodás főbb eredmé­nyeit és hiányosságait. A múlt évi gazdálkodást érté­kelve a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatósága megállapította: a vállalatok eredménye (adózatlan nyere­sége) összességében megha­ladta az előző évit, de elma­radt a tervezettől. A ráfor­dítások ugyanis a számított­nál gyorsabban növekedtek, egyes mezőgazdasági üzemek­ben az aszály terméskiesést okozott, a külpiacokon pedig számos terméket csak a ko­rábbiaknál alacsonyabb áron sikerült értékesíteni. Nem mindenütt alkalmazkodtak kellő rugalmassággal a mó­dosult szabályzórendszerhez, a szigorúbb közgazdasági kő. rülményekhez. Az ipari vállalatok ered­ménye összességében a nép- gazdasági átlagnál gyorsab­ban növekedett. Bár e téren is vannak kivételek; például a bányászatban és a könnyű­iparban csökkent az ered­mény. A mezőgazdasági, a közlekedési vállalatnál és szövetkezetekben, valamint a posta és távközlés területén összességében az előző évi­nél kisebb eredményt értek el. 1983-ban 123 gazdálkodó szervezet zárta veszteséggel, illetve alaphiánnyal mérle­gét. Hetvenen gazdálkodtak veszteségesen, kétszer annyi­an, mint 1982-ben, és a vesz­teségek nagysága is jelentő­sen meghaladja az előző évit. 1983-ban 119 mezőgazdasági termelőszövetkezet zárta az esztendőt pénzügyi hiánnyal. A veszteséges és alaphiányos vállalatok nagyobbik részé- nél'á siiját források lehetővé teszik a pénzügyi egyensúly megteremtését, de az érintett Energiatakarékos háztartási gépek Több mint kétszázmillió forint beruházást igénylő fejlesztési program megva­lósításán dolgoznak a Haj­dúsági Iparművekben. A nagyszabású munka várha­tóan a jövő tavasszal feje­ződik be. Ennek eredménye­képpen már az idén — de a következő esztendőkben még több — korszerű, első­sorban energia- és víztaka­rékos háztartási gépet szál­lítanak majd a hazai és a külföldi vevőknek. A számí­tások szerint az idén — a tavalyihoz képest — 11 ezer­rel több, összesen 95 ezer automata mosógépet gyárta­nak, s ebből 86 ezer hazai üzletekben kerül forgalom­ba. Az új mosógépek némi­leg módosulnak is: bizton­sági zárral látják el a do­bok fedelét. Megkezdik az üzemben magasabb fordu­latszámmal centrifugáló ké­szülékek gyártását is. A gyár az elmúlt évben 223 ezer elektromos vízme­legítőt készített, az idén en­nél 12 ezerrel többet. Ta­valy kezdték meg a tízliteres nyílt rendszerű bojlerek gyártását. Sikerük volt vele az idén egy újabb — ötlite­res — változatából is nagy mennyiséget készítenek. E készülékeket, aszerint, hogy hol van több hely, a mos­dók alá és fölé egyaránt be lehet szerelni. A gyár boj­lertermeléséből 110 ezer da­rabot külföldre szállítanak, a többit hazai piacon értéke­sítik. A legnagyobb külföl­di vásárló Franciaország: hatvanezret rendelt ez évi szállításra. Különösen nagymérték­ben — 60 százalékkal — nö­velte a gyár az elmúlt év­ben lapradiátor-értékesítését. Az idén ebből 850 ezer négy­zetméternyit szándékoznak előállítani, 28 ezer négyzet- méterrel többet, mint 1983- ban. A lapradiátorok több­ségét hazai piacon értékesí­tik. vállalatok és mezőgazdasági szövetkezetek egy részénél ehhez központi intézkedésre is szükség lesz. A gazdálkodó szervezetek növekvő erőforrások felhasz­nálásával érték el nyeresé­güket. A vállalati állóeszkö­zök bruttó értéke 5,7 száza­lékkal haladta meg az 1982-es szintet, a befejezetlen beru­házások állománya mintegy 7 százalékkal csökkent, a készletek állománya pedig 5 százalékkal volt nagyobb, mint 1982-ben. A beruházási vásárlóerő viszaszorítását szolgáló köz­ponti intézkedések hatására a vállalatok és a szövetkeze­tek nyereségükből 1983-ban 7 százalékkal kevesebb fej­lesztési alapot képezhettek^ mint 1982-ben. Tartalékalap­jaikat a központi intézkedé­sek hatására csak korláto­zott mértékben csoportosí­tották át fejlesztésre. A fej- lesztésialap-hiánnyal gaz­dálkodó vállalatok száma az előző évinek két és félszerese. Gondot okoz, hogy a fejlesz­tési alaphiányos vállalatok, szövetkezetek egy része már évek óta nem tudja helyreál­lítani pénzügyi egyensúlyát. A vállalatok és szövetkeze­tek nyereségükből 8,2 milli­árd forint részesedési alapot képeztek, 11 százalékkal töb­bet, mint 1982-ben. A kifize-' tett munkabérek öt száza­lékkal — az előző évinél ki­sebb mértékben, a tervezett­nél azonban gyorsabban — emelkedtek. A gazdálkodók összességében 4,4 milliárd forintot — 5—6 napi bérnek megfelelő összeget — fizet­hetnek ki év végi nyereség- részesedésként dolgozóiknak. A múlt esztendőben a válla­latok és szövetkezetek 9,5 milliárd forintot költöttek jóléti és kulturális célokra 8,4 százalékkal többet, mint 1982-ben. (MTI) Formatervezési pályázatra benevezett termékekből ren­deztek kiállítást az Ipari Reklám- és Propaganda Vál­lalat bemutatótermében. Az 5. alkalommal meghirdetett Elegendő zöldség és gyü­mölcs van még a tárolókban az új termés piacra kerülé­séig; így a következő hóna­pokban is jó színvonalú lesz az ellátás. Mint a hazai for­galmazásban 40 százalékos arányban résztvevő ZÖLD- KER Egyesülés tagvállala­tainak legújabb összesítőjé­ből kiderül; a legfontosabo termékből — burgonyából — megközelítően 40 ezer tonna vár eladásra, s ez bő­ségesen fedezi a szükségle­tet. Van elég hagyma, sár­garépa és petrezselyem, fo­gyóban van viszont a kelká­poszta. Az almafajták közül jonatánból kitart a készlet, ám a tárolást kevésbé tűrő starkingból már az utolsó tételeket szállítják el a rak­tárakból. Az egyesülés tagjai — ZÖLDÉRT-vállalatok, áfé- szek — megkötötték 1984- re szóló termelési szerződé seik zömét mezőgazdasági partnereikkel. A tavalyi aszályos év ellenére az álla­mi gazdaságok, termelőszö­vetkezetek túlnyomó többsé­gében nem csökkent a ter­melési kedv, általában meg­felelő mennyiségre szerződ­tek. A megállapodások sze­rint, ha az időjárás is meg­felelő lesz, különösen gyü­mölcsből, elsősorban meggy­ből és -almából ígérkezik bőséges kínálat. Várhatóan uborkából, paradicsomból, sárgarépából és káposztából is elegendő kerül majd az üzletekbe. Ez idáig viszont a kívántnál valamivel keve­sebbre szerződtek étkezési paprikából és görögdinnyé­ből. Évek óta csökken a zöldborsó- és a zöldbab-ter­melés, ez a folyamat az idén is tart, a termelő és a keres­kedelem ezúttal is kevesebb­re szerződött, s ez főleg a tartósítóiparban okozhat gondokat. pályázatra 94 pályázó, 160 munkáját küldte el a ruhá­zati ipar, a bútoripar, a hír­adástechnika- és műszeripar különböző területeiről. Formatervezett termékek % Pártmegbízatása: pártcsoport-bizalmi A Szekszárdi Húsipari Vállalat pártszervezeteinek ta­valy novemberben tartott éves beszámoló küldöttérte­kezletének egyik felszólalója Tőkés Sándor pártcsoport- bizalmi volt. Hiányolta többbek között a megfelelő kap­csolatot a vezetők és a dolgozók között, mondván, az emberek többsége nem olyan, hogy csak odaáll a munka­padhoz és dolgozik, anélkül, hogy érdekelné a vállalat helyzete, problémái. Szükség lenne a rendszeres termelési tanácskozásokra, nemcsak olyanokra, amit az éppen idő­szerű feladatok megbeszélésére „trombitálnak össze”, amikor valami baj van. Javasolta, hogy minden párttag konkrét megbízatást, feladat ot kapjon ... — Pártcsoportunk vélemé­nyét továbbítottam — mond­ja Tőkés Sándor, ahogy most beszélgetünk életéről, mun­kájáról. — Nap mint nap beszélgetek az emberekkel, nemcsak a párttagokkal, ha­nem a pártonkívüliekkel is, az utóbbiak is tudják, hogy én vagyok a pártcsoport-bi­zalmi. Természetesen szoro­sabb a kapcsolatom a párt­tagokkal, azzal a tizenkettő­vel, akik a csoportomba tar­toznak, de a többiek is a munkahely politikai vezető­jének tartanak. Nem múlik el nap anélkül, hogy egy, vagy több munkatársam ne tenne valamilyen észrevételt a munkával, a termeléssel, vagy éppen azzal kapcsolat­ban, hogy milyen „vállala­ton kívüli” problémák fog­lalkoztatják az embereket. Beszélgetünk országos politi­káról, külpolitikai esemé­nyekről, egy-egy jó, vagy gyengébb tévéműsorról. Van rá idő, hiszen vállalati bé­relt busszal járok be Alsó- nánáról és rendszerint ko­rábban érkezünk, mint a munka kezdődne. De mun­ka közben is szólnak, ha va­lahol rendellenességet lát­nak, hogy hívjam föl rá a vezetők figyelmét. Máskor meg — ha észreveszem, hogy valaki leejti és nem veszi föl azonnal a húst, a „föld­re” dobja a kéztörlő papírt, piszkos az autó platója, ahova az üzletekbe kiszállí­tandó húst rakják — én szó­lok. És nemcsak én, hanem — mint abban az egyik pártcsoport-értekezleten megállapodtunk — mind a tizenketten. A pártcsoport már régen „túlnőtt” azon, hogy csak a tagdíjakat szedje össze min­den hónapban a bizalmi. Irányításával mozgósít a cso­port a taggyűlésekre, kom­munista szombatokra, tájé­kozódik arról, hogy milyen kérdésekben hogyan foglalt állást az alapszervezeti és a pártvezetőség, megbeszélik, milyen — elsősorban munka­helyi problémák foglalkoz­tatják a munkásokat, jelzik, ha hibát látnak. Tőkés Sándor 1980 de­cemberében, negyvenhárom évesen lett a párt tagja. Ak­kor szólt neki Zámori Fe­Tökés Sándor renc művezető :— pártveze­tőségi tag — hogy „Sa­nyikéra, évek óta figyelem a munkádat. Példamutatóan dolgozol, még Szegeden szinte apjuk voltál a fiata­loknak, akik veled együtt tanulták a szakmát, oktattad- nevelted őket, Baján is nem­csak kinevezett, hanem elis­mert vezetője voltál a kiren­deltségnek, mindaddig, amíg be nem kerültetek ide az üzembe, ahogy megindult itt a termelés. Köztünk, kom­munisták közt a helyed.” — ..Magam is már régóta gon­dolkodom rajta. Szinte az­óta, hogy munkás lettem, ennek pedig huszonnégy éve. Ma úgy érzem, megér­tem a párttagságra” — volt a válasz. A taggyűlés egy­hangúlag döntött a felvétel­ről, majd pár hónap múlva jóváhagyta a pártcsoport vá­lasztását, miszerint Tőkés Sándor lesz a bizalmijuk. Nem érdektelen egy pil­lantást vetni a megelőző év­tizedre. Viszontagságos, há­ború utáni vándorlás után te­lepült le a hatgyermekes Tő­kés család Alsónánán, Sán­dor még az elemi iskolát sem tudta befejezni, ötven­hat márciusában kezdett dol­gozni a Pécsi Sörgyárban, július 1-ével már „Kiváló Dolgozó” oklevéllel tüntetik ki. Bátyja bányász Komlón, ott jobb a kereset, 57-ben Sándor is bányába megy. Két év múlva itt is meg­kapja a „Kiváló Dolgozó” kitüntetést. Már itt is fel­figyel rá az egyik pártveze­tőségi tag, megpendíti, hogy vennék a pártba. A fiatal bányász azonban tartózkodó: „Még nem vagyok érett rá, hiszen a nyolc általánosom sincs meg.” Beiratkozik az esti iskolába, kitűnő ered­ménnyel végzi el a három osztályt. Ám megválik a bá­nyától — 1962 óta már nős, közelebbi munkahelyet keres és talál — belép a szek­szárdi Mezőgéphez. Tizenkét évig dolgozik az öntödében, amikor megjelenik az újság- hirdetés, az épülő húskom­bináthoz munkásokat tobo­roznak. Az öntödei segéd­munkásnak felcsillan a szeme: az áll a hirdetésben, hogy aki szerződést köt a vállalattal, hogy az új üzemben fog dolgozni, szak­mát tanulhat. Végre, és utolsó alkalomként, szak­munkássá válhat. Ezért még azt is érdemes vállalni, hogy átmenetileg kevesebb lesz a kereset, azt, hogy a betanu­lási, képzési idő alatt három évig Szegeden kell dolgozni. Dolgozik a szegedi gyár­ban, kezdettől fogva, szala­gon. Hetenkint pedig két nap az iskolapadban, ö a legidősebb, valamennyi társa 18—23 éves. 1980-ban jó eredménnyel teszi le a szak­munkás-vizsgát, az első há­rom között van, és ő a leg­idősebb, aki szakmunkás­bizonyítványt kap. Még fo­lyik az építkezés, de leendő munkásai má? húsüzemek­ben dolgoznak. Tőkés Sán- dorék közelebb, Baján, a BÁCSHŰS-nál. ö érkezik elsőnek, ő a „szálláscsináló”, majd vezetője a kirendelt­ségnek. Közben megkapja harmadszor — most már húsipari szakmunkásként — a „Kiváló Dolgozó” kitünte­tést. Ahogy megindul a ter­melés Szekszárdon, a más üzemekben dolgozók haza­jönnek, Tőkés Sándort a só- zó-pácolóban csoportvezető­nek nevezik ki. — Most mondhatom el, hogy mindent elértem, még­pedig becsületes munkával, amit el lehet érni. Sikerült rendbe hozni az öreg házat, amit a hatvanas években vettünk, teljesen be van ren­dezve, autóm van, feleségem a téesz rétesüzemében dol­gozik, fiam itt, a pácoló- ban. És ezt elsősorban en­nek a rendszernek köszön­hetem. Ügy érzem, sokat tet­tem érte azóta, hogy munkás lettem a söriparban, de még többet tudok tenni párttag­ként, pártcsoport-bizalmi- ként. J. J. feldolgozó Gazdaság barcsi gyárában a tavalyinál több parkettát készítenek: na­ponta — két műszakban — csaknem kétezer négyzet- méternyi kerül le a gyártó­sorokról. Termékük többsé­ge — az idén gyártandó a félmillióból háromszázhúsz­Európa-szerte növekszik a kereslet az úgynevezett nyersüveg iránt, amelyet a zöldség- és virágkertészetek használnak a hajtató és ter­melő üvegházak fedéséhez. Az üvegipari Művek oros­házi gyárából az elmúlt év­ben több mint 330 ezer négyzetméternyit vásároltak, holland, NSZK-beli és görög cégek; az idén ennél na­gyobb mennyiséget kérnek. Érdeklődik az orosháziak terméke iránt több arab or­szág is. Mind több akad a hazai nagyüzemi kertésze­tek közül is, amelyik a fó­ezer négyzetméter — a sza­lagparketta. Az építkezők újabban főként ezt keresik, ugyanis a — padlóburkoló panelt különösebb szakérte­lem nélkül maguk is le tud­ják rakni. A szalagparketta keoményfa — tölgy, kőris — felsőrétegű, s fényezőbevo­nata kopásállóvá teszi. liasátras technológiát a fo­lyamatos termelésnek in­kább megfelelő, hagyomá­nyos üvegházakkal váltja fel. Az orosházi gyár kész a nagyobb mennyiségű üveg gyártására; évente 3,5 millió négyzetméternyi síküveget készít. Most a hagyomá­nyos nyersüveg tökéletesí­tett változatának előállítá­sával kísérleteznek: az üvegnek azt az oldalát, amely növényházak belső te­rébe kerül, fémoxiddal von­ják be, hogy ezáltal javul­jon hőszigetelőképessége. Újabb bányamező Újabb mezőkapcsolással bővíti kibányászható érc­készletét a Bakonyi Bauxit­bánya Vállalat; a nyírádi bánya deáki aknájánál mintegy 280 millió forintos költséggel kezdték meg a munkálatokat. Még az idén 3900 méternyi vágatot haj­tanak, s ezzel mintegy 800 ezer tonna érc kitermelését teszik lehetővé. A munka so­rán kísérleteznék a vágat- hajtás gépesítésével is, a do­lomiton való áthaladás ugyanis ma még a legnehe­zebb bányamunkák közé számít. ' A bánya bővótését az is­mét növekvő piaci kereslet teszi szükségessé. Az alumí­niumipar túljutott a dekon­junktúra időszakán, s ez a tény már az elmúlt évijen is és az idén is több bauxit termelésére készteti a válla­latot. A tervek szerint eb­ben az évben 2 millió 227 ezer tonna ércet hoznak fel­színre, többet, mint fenn­állásuk óta bármikor, j A gumimatrac, a párna, a terítő a Budaprint terméke Az Alumíniumgyár ízléses tefloncsaládj Parketta Barcsról Több nyersiiveg Orosházáról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents