Tolna Megyei Népújság, 1984. március (34. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-17 / 65. szám
1984. március 17. MÉPUJSÁG LEMP Országos pártértekezlet előtt Kenyértörés, fűrészelés az esküvőn A lengyel politikai élet fontos állomása lesz a Lengyel Egyesült Munkáspárt országos pártértekezlete március 16—18. között. A tanácskozás feladata, hogy két kongresszus között félidős mérleget készítsen, s hogy kidolgozza a rövidebb és hosszabb távú program téziseit. A pártértekezleten a szervezeti szabályzat értelmében, az 1981-es rendkívüli kongresszus küldöttei vesznek részt. E nagy fontosságú tanácskozás előkészítésével foglalkozott a párt központi bizottsága legutóbbi ülésén. A plénum felszólalói mindenekelőtt azt emelték ki, hogy a tanácskozás módot ad a pártdemokrácia elmélyítésére, arra, hogy a párttagság képviselői fokozott és tényleges ellenőrzést gyakorolhassanak minden fokú pártszerv tevékenysége felett, kezdve a politikai bizottságtól egészen a városi, községi és üzemi pártbizottságokig. A felszólalók hangoztatták: a párttagság abban bízik, hogy az őszinte bírálatok és értékelések megakadályozzák a visszatérést a régi hibákhoz, azokhoz az időkhöz, amikor a párt adminisztratív funkciót töltött be, s az irányító pártszervek kizárólag az eredményekről szóltak, s elhallgatták a nehézségeket, a gondokat, a hibákat. Az országos küldöttértekezletnek, ha be akarja tölteni feladatát — mutattak rá a központi bizottság ülésén —, meg kell erősítenie a párt vezető szerepét, de nem szabad adminsztratív feladatokkal terhelnie a pártot, nem szabad, hogy a pártszervek a miniszterek vagy az igazgatók helyébe lépjenek. Foglalkozott a pártplénum a vajdasági és alsóbb szintű pártszervezetekben, bizottságokban az elmúlt hónapokban lezajlott beszámolási és választási kampánnyal. Erre azért volt szükség, mert a LEMP szervezeti szabályzata értelmében csak az országos szervek megbízatása szól öt évre, az alsóbb szin- tűeké két és fél évre, s ez most járt le. A politikai bizottságnak a KB ülésén előterjesztett beszámolója sikeresnek minősítette a kampányt. A párt az előző, 1981. évi választási kampány időszakához képest stabilizálódott, nőtt az aktivitása és befolyása. A kampány bebizonyította, hogy a IX. rendkívüli kongresszuson elhatározott gazdasági reformot támogatja a társadalom. A dokumentum elismeri, hogy a tagság igen érzékeny az életszínvonallal kapcsolatos kérdésekre. A központi bizottság ülésén ismertették a „Miért harcolunk, mire törekszünk?” című, a párt rövidtávú programját tartalmazó programnyilatkozatot, amelyet az országos küldöttértekezlet elé terjesztenek. Ugyancsak az országos konferencia foglalkozik a párt hosszú távú programjának téziseivel is, amelyeket a következő, X. pártkongresszus önt majd végleges formába. A dokumentumtervezet a legfontosabb feladatnak azt tartja, hogy a párt egésze, minden szervezete és tagja a valóságos szükségletek és igények figyelembevételével elvhű, marxista—leninista szellemben végezze munkáját. Majd leszögezi: „Fokozatosan, kitartóan dolgozunk a gazdasági válság következményeinek legyőzésén. Harcolunk a dolgozó tömegek szociális biztonságáért és a jobb jövőért.” Vértárolás A modem orvostudomány egyik legnagyobb problémája a véradóktól kapott vér minél gyorsabb feldodgozása. Ez a vér azonnali transzfúzióra felhasználható, de vérvétel után legfeljebb 24 óráig tartható el. Eddig a testen kívüli vértárolás megoldásának akadálya a vér alvadékony- sága volt. Ezt a problémát úgy oldották meg, hogy a vérhez természetes és vegyi preparátumokat adtak hozzá. Ez csak átmeneti megoldás, mert mindezek a készítmények a vér egyes alkotó elemei szempontjából károsak. Igor Jermolenkónak, a Belorusz Tudományos Akadémia szervetlen kémiai laboratóriuma vezetőjének nemrég sikerült cellulóz fel- használásával kidolgoznia egy rostos szorpciós anyagot. Ezt az anyagot a Jevgenyij Bug- lov által irányított transzfúziós intézettel közösen vér- stabilizátorként kipróbálták. A kísértetek során megállapították, hogy a cellulózfoszfátnak figyelemre méltó tulajdonsága van: ha a vért keresztülengedik rajta, az elveszti mésztartalmát, a mész pedig sokkal nagyobb mértékben okoz alvadást, mint a magnézium vagy a kálium, így a vér öt, sőt hét napig is megőrzi gyógyító tulajdonságait, konzerváló anyagok hozzáadásával pedig 25 napig is. rej a násznép tréfás bízta- rel eleget tettek és boldog tásai, megjegyzései közepet- örömmel fogadták a gratu- te minden próbának siker- lációkat. Manapság Szovjetuniószer- te egyre több helyen rendeznek olyan esküvőt, amelyen felelevenítik a régi hagyományokat. Ilyen például, hogy a lakodalom napján a menyasszonynak ünnepi cipót kell sütnie, az első családi kenyeret. A vőlegénynek fát kell fűrészelnie a kenyérsütéshez. Minszkben a belorusz szakszervezetek művelődési palotája megannyi esküvői ünnepség színhelye. Ottjár- tunkkor Szvetlána Liszako- vics és Andrej Verbickij, a HORIZON termelési egyesülés két dolgozójának vidám lakodalmi eseményei zajlottak. A palota bejáratánál a rokonok és ismerősök, barátok népes serege az alkalomhoz illő vidám népdalokkal köszöntötte az ifjú párt. Aztán az ősi hagyományoknak megfelelően mindenféle próbáknak vetették alá a menyasszonyt és a vőlegényt. A cipótörésnek, a fűrészelésnek és a többi esküvői népszokásnak régmúlt időkre visszanyúló története, értelme van. Szvetlána és AndEgyütt kell viselni az élet terheit — ezt a gondolatot sugallja egy másik népszó kás, a közös fűrészelés. Ki lesz a család feje? Régi belorusz népszokás szerint ezt az dönti el, ki tud nagyobbat törni a cipóból. Itt igyekeznek ponto san a felét törni. Bolgár élet Magyarországon n Georgi Dimitrov Művelődési Ház A rozsnyói napórák A bolgárok évszázadok óta élnek hazánkban. A nincste- lenség és a török uralom űzte őket hozzánk. Értékes vagyont hoztak magukkal: a kertészet értő művelését, munkaszeretetüket, akaraterejüket. Megtelepedtek, példásan dolgoztak, s a nemzeti öntudat ápolására is gondoltak. Írásos emlékek 'őrzik Lázár Ivanov nevét, aki a század elején, lelkes apostola volt nemcsak a kertészeti kultúrának, hanem a nemzeti ér- ’ zés élesztősének is. Az ő kezdeményezésére alakult meg 1914-ben a Bolgárok Magyarországi Egyesülete. A gyermekeknek az 1917—18- as tanévben bolgár elemi iskolát alapítottak. Ugyanekkor a fővárosban, az Erkel utcában bolgár kápolnát is nyitottak. 1922-ben pedig Ivan Vazov klasszikus bolgár íróról elnevezett olvasókört alakítanak. Todor Kalicov 24 éve titkára és jelenleg igazgatója is a Georgi Dimitrov nevét felvett Bolgár Művelődési Háznak, krónikása a magyarországi bolgárok kulturális életének. — Az ötvenes évek elején aiándékba kaptuk a magyar államtól a kilencedik kerületben. a Vágóhíd utcában álló telket — kezdi emlékezését. — Szemben az 1930- ban épült Cirill és Metód Bolgár Orthodox templommal. Űj közös otthonunk felépítéséhez honfitársaink körében országos akciót hirdettünk, anyagi támogatást kértünk. Két évig gyűjtöttünk, és 114 család lelkes pártolásával kb. 3 millió forintot számolhattunk össze. 1957-ben készült el kultúr- házunk. Előcsarnokában hálánk és tiszteletünk . jeléül megörökítettük mindazoknak a nevét, akik támogatták ügyünket. 500 személyt befogadó színháztermet, könyvtárat, klubszobákat rendeztünk be. Pezsgő közösségi élet, baráti hangulat uralkodott nálunk. Az egész országból jöttek honfitársaink, hírünket hazavitték Bulgáriába is. Aztán a szülőföldről megindult a vendégeskedés, bolgár együttesek, politikusok, művészek kerestek fel bennünket. Nemsokára szűkültek a falak körülöttünk... — Hat évvel ezelőtt határoztuk el, hogy hozzálátunk az épület bővítéséhez. Az anyagi alapot az egyesület megtakarított pénze és a bolgár állam támogatása jelentette. Nagyszabású elképzelés született, kivitelezésére társadalmi bizottságot hoztunk létre, tagjai a Bulgáriában élő, és Magyarországon letelepedett mérnökök, művészek, valamint magyar barátaink voltak. Az eszményi terveket Tirnovó- ból Zsivkov Dragomirov mérnök dolgozta ki, művész fia városukról faliképet készített az új helyiségekbe, Grigor Szpirdonov festőművész történelműn k eseményeit örökítette meg a falakon. Bolgár mesterek fafaragásai, értékes népművészeti alkotások képviselik az ó- hazát. Három nemzedék fogott össze, hogy minél hívebben tükrözze népünk szellemi kincseit a megúj- hodott budapesti mflvelődéErdősi Mária Csehszlovákia keleti részén az ősi Rozsnyó bányavárosnak négy napórája is van. Ezen a téren egész Szlovákiában csak Pozsony vetélkedhet vele. Az órák létezésüket a város egyik lakójának, Gömöri Györgynek köszönhetik. Gömöri, a történelmi emlékek lelkes csodálója, a rozsnyói csillagvizsgáló intézet egykori igazgatója egy szép napon elhatározta, hogy az egykor itt honos napórákat újjáéleszti. Elsőként a régi főtér közepén álló, középkori őrtorony homlokzatán elhelyezett napórát készítette el. Valamikor ez rendkívül pontos volt: a város lakossága hozzá igazította az időt. „Napórát készíteni nem is olyan könnyű, mint amilyennek látszik — mondja Gömöri. — Az óra pontosságának első feltétele a számlap beosztásának precíz kiszámítása, s hogy a muta- tórúd pontosan északi irányba legyen elhelyezve.” Gömöri egyik napórája a maga módján unikumnak számít egész Csehszlovákiában. Alkotója a csillagvizsgáló udvarán helyezte el, ahol szemléltető taneszközként szolgál néhány csillagászati probléma megmagyarázásánál. A napóráknak az a hátrányuk, hogy este nem mutatják az időt. Ezért a hatvannégy éves Gömöri György nemrég elhatározta, hogy ezt a kérdést is megoldja. Már elő is készített mindent ahhoz, hogy Rozsnyón csillagóra is működjék, amely éjszaka is mutatja az időt. A napóra, mint taneszköz Az őrtorony. Valamikor a város lakossága ennek nap' órájához igazította az időt.
