Tolna Megyei Népújság, 1984. március (34. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-14 / 62. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 62. szám ÄRA: 1,40 Ft 1984. március 14., szerda Mai számunkból ATHÉNI KERESZTUTAK (2. old.) KIS TANÁCSOK LEHETŐSÉGEI (3. old.) „EGY NAPIG KATONA VOLTAM” (4. old.) EGY BRIGÁD ÓVÁSA (5. old.) BESZÉLGETÉSEK A PALACKOZÓBAN (5. old.) T ermőföld jeink megbecsülése El kell ismernünk, hogy az utóbbi két évtizedben nagyon sokszor esett szó termőföldjeink védelméről, megbecsüléséről, ésszerű hasznosításáról. Az 1961. évi földvédelmi törvény napjainkig többször módosult, szigorodott, párthatározatok, tanácskozások, hírlapi viták, felhívások igyekeztek az indokolt minimumra szorítani a termőföldek, főként a 'jó minőségű termőföldek igénybevételét más célokra. Az idén februárban a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnökségének ilyen irányú állásfoglalása került nyilvánosságra. Figyelemre méltó, hogy az elmúlt években nyíltan soha senki nem kérdőjelezte meg azt a helyes elvet, hogy a föld hasznosításának az egész társadalom egyetemes érdekeit kell szolgálnia. Nem vitatta senki a termőföld védelmének elsőrendű fontosságát, és hogy ezzel együtt el kell érni a termőföld ésszerű hasznosítását, a talaj termelékenységének fenntartását, illetve annak fokozását. Mindezek az elvek sokszor megerősítést nyertek, mégsem érvényesültek kellő mértékben. Jellemző, hogy 1972-töl 1982-ig csupán egy évtized alatt mintegy 250 ezer hektárral csökkent a mezőgazdaságilag művelt föld területe. Igaz, ebből 141 ezer hektár gyenge termőképességű területet erdősítettek, csaknem 10 ezer hektár nádas és halastó lett. Viszont 100 ezer hektárt — különféle vízügyi, településfejlesztési, ipari, bányászati, közlekedési és egyéb célokra — véglegesen kivontak a mezőgazdasági termelésből. A tapasztalatok, a tárgyilagos vizsgálatok pedig kétségtelenül azt bizonyítják, hogy az említett célokra — pazarló módon — az indokoltnál több termőföldet vettek igénybe. Ez akkor is fájdalmas veszteség, ha hazánk azok közé az országok közé tartozik, melyeknek a területe viszonylag nagymértékben — nálunk 72 százalékban — hasznosítható mezőgazdasági művelésre. Hiszen a termőföld pótolhatatlan nemzeti kincsünk. A termőföld t-aökkeiiése, a különféle célokra való igénybevétele nem magyar különlegesség. Napjainkban a világ legtöbb részén hasonló folyamatnak lehetünk tanúi. Ez az irányzat főként az iparilag fejlett, vagy iparosodó országokban gyorsult fel az utóbbi évtizedekben. Hiszen az iparosodásnak és a vele együtt járó urbanizálódásnak elkerülhetetlen következménye a termőterület csökkenése. Az indokolt minimális igény- bevételeket tehát — akár akarjuk, akár nem — tudomásul kell vennünk. Ugyanakkor nem adhatunk menlevelet azok számára, akik az említett — alaposan mérlegelt — célokra az indokoltnál nagyobb területeket kívánnak kivonni a mezőgazdasági termelésből. Elősrendű fontosságú az is, hogy minél kevesebb jó minőségű termőföld essen áldozatul a kisajátításoknak. Nagy hullámzásokat figyelhettünk meg az utóbbi két évtizedben a földvédelmi előírások érvényesülésében. Az 1961. évi földvédelmi törvény hatálybalépése után a termőföld csökkenésének az üteme átmenetileg mérséklődött. Ez az időszak azonban rövid ideig tartott. Űj intézkedések váltak szükségessé. így 1982 elején életbe léptek az új, szigorúbb földvédelmi rendelkezések. Ezek elsősorban a földpazarlás megszüntetését szolgálták. A termelésből történő kivonást a korábbinál szigorúbb feltételekhez kötötték. Kétszeresére, a jó minőségű földeknél pedig három és félszeresére emelték a fizetendő térítés összegét. Létrejött a Földvédelmi Alap, amelybe a térítési összegek kerültek. Emellett kártérítést kell fizetni a föld volt tulajdonosának, a mezőgazdasági nagyüzemnek. A szigorú intézkedések hatása érezhetővé vált. Bizonyos óvatossággal kell azonban fogadni a javulásra utaló arányszámokat, hiszen tudjuk, hogy azok alakulásában mindenképpen szerepet játszik a beruházások visszafogottsága, így kisebb az igény a termő- területek kisajátítására. Tény, hogy az utóbbi három évben a termőterület csökkenése 52 százalékkal, a mezőgazdaságilag művelt területé 46 százalékkal, a szántóterületé pedig 63 százalékkal mérséklődött a korábbi időszakhoz viszonyítva. Tavaly pedig — 30 év óta először — már nem csökkent, hanem szerény mértékben ugyan, de mintegy kétezer hektárral nőtt az ország szántóterülete. Nagy hiba lenne azonban ennek az örvendetes fejleménynek a túlértékelése. Sok még a rendezetlen probléma. Például az állami nagy beruházásoknál az igénybe vett termőföldek után fizetett kártérítési és térítési összegeket továbbra is az állami költségvetésből fizetik. így a beruházók nem érzik a költségek visszafogó erejét. Jogos igénynek tűnik az is, hogy meg kellene emelni azt a kártérítési összeget, melyet a felhasználó fizet a földtulajdonosnak, a mezőgazdasági nagyüzemnek. Hiszen a termőföld igénybevételét elsősorban az a termelőszövetkezet, mezőgazdasági üzem érzi, meg, amelytől azt elvonták. Termőföldjeink védelme mellett nagy jelentőségű az ésszerű hasznosításuk, termőerejük fenntartása, fokozása. Jogszabályok írják elő minden mezőgazdasági művelésre alkalmas terület művelési kötelezettségét. Fontos új fejlemény, hogy a Földvédelmi Alapból nagyobb összegekkel támogatható minden olyan tevékenység, amely a jelenleg parlagon álló, de gazdaságosan termelésbe vonható földek szántóföldi művelését célozza. A tsz-ek és az állami gazdaságok élnek is ezzel a lehetőséggel. TÓTH BENEDEK Lázár György Szabolcs-Szatmárban Lázár György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke kedden, a késő délutáni órákban Szabolcs-Szatmár megyébe érkezett. Nyíregyházán Varga Gyula, a megyei pártbizottság első titkára és Tisza László, a megyei tanács elnöke köszöntötte a vendéget. A Minisztertanács elnöke ezt követően a pártbizottság székAz európai biztonság és leszerelés kérdéseivel foglalkozó stockholmi párbeszédkonferencia résztvevői hétfőn felhívással fordultak a Stockholmban zajló másik nemzetközi fórum, az európai bizalomerősítő és biztonsági kérdésekkel, valamint a leszereléssel foglalkozó konferencia küldötteihez. A fegyverkezési hajsza fokozódása és az új nukleáris rakéták európai és Európa határain kívüli felelőtlen telepítése miatt minden eddiginél nagyobb a nukleáris háború veszélye — hangsúházának tanácstermében a megyei pártbizottság és a megyei tanács végrehajtó bizottságainak tagjaival találkozott. Meghallgatta Varga Gyula tájékoztatóját az országrész politikai, gazdasági és kulturális életének helyzetéről, a tervekről. Ezután Tisza László számolt be a kormány elnökének a csaknem 600 ezres lélekszámú országrész köz- igazgatásának korszerűsítélyozza a felhívás. A stockhol. mi párbeszéd-konferenciát éppen az Európát és az egész világot fenyegető nukleáris háború veszélyének fokozódása miatt hívták össze — mutat rá a dokumentum. A világközvélemény akarata hozzájárulhat ahhoz, hogy tényleges eredményeket érjenek el a stockholmi fórumon, amelynek sikeres befejezése nagy jelentőségű lenne a világbéke szempontjából. A dokumentum felszólítja a konferencia résztvevőit: a katonai-hadászati kérdések meiílett olyan konkrét lépéséről, s ennek eddigi tapasztalatairól. Elmondta: a megyei tanács végrehajtó bizottsága már korábban is adott át egyes hatásköröket a községi szakigazgatási szerveknek: tavaly például már 42 helyi tanács rendelkezett építésügyi hatósági, 58 ipar-, 23 pedig kereskedelmi iparhatósági hatáskörrel. Lázár György látogatása szerdán Szabolcs-Szatmár megyei körúttal folytatódik. sekről is folytassanak tárgyalást, amelyek valóban biztosítják a bizalom növekedését Európában. A különböző országok politikai vezetői és kormány- küldöttségei — a stockholmi párbeszéd-konferencia résztvevői — egyúttal felszólították a világ valamennyi népét: gyakoroljanak nyomást saját kormányukra annak ér. dekében, hogy az tegyen meg mindent a nukleáris háború megakadályozása, a fegyverkezési hajsza feltartóztatása, a béke erősítése érdekében. Kapolyi László ■ ____r _ |______as az NDK-ból Kapolyi László ipari mi, niszter március 11—13. között meglátogatta a tavaszi lipcsei vásárt. Ez alkalomból tárgyalásokat folytatott Günther Kleiber és Gerhard Weiss miniszterelnök-helyetesekkel, továbbá az NDK kormányának ipari minisztereivel. A tárgyalások során megállapodtak az ipari kapcsolatok továbbfejlesztésében, a szakosítások és termelési kooperációk bővítésében, a műszaki-tudományos együttműködés új területekre való ki. terjesztésében. Kulikov Szóliában Kedden Szófiába érkezett Viktor Kulikov marsall, a Varsói Szerződés tagállamai Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnoka. Látogatására azzal összefüggésben kerül sor, hogy a szövetséges hadseregek „Szojuz—84” elnevezéssel törzsvezetési gyakorlatot tartanak a Bolgár Népköztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság területére, a Szovjetunió délnyugati katonai körzetére és a Fekete-tenger térségére vonatkozóan. A stockholmi párbeszéd-konferencia felhívása Hatszázharminc család kertészkedik Faddon A faddi Lenin Tsz-ben évről évre növelik a kertészet területét. Az idén 5000 négyzetméteren fóliasátor alatt, és 41 hektár szántóföldön termesztenek különféle kertészeti kultúrákat. A termelést a tsz integrálja és 630 család háztáji területként gondozza, műveli a növényeket. A legkorábbi növény, a káposzta és a karfiol kiültetését megkezdték: 24 család ültette a palántákat szabad szombatján. Fotó: GOTTVALD KAROLY Reggeli mínusz 2 fokban 35 000 tő palántát ültettek a sátrak alá Fóliaváros a község alatt
