Tolna Megyei Népújság, 1984. március (34. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-14 / 62. szám

/ 1984. március 14. TOLNA 2 NÉPÚJSÁG Szovjet-szíriai közlemény Vogel moszkvai sajtóértekezlete Damaszkuszban szovjet— szíriai közleményt hoztak nyilvánosságra Gejdar Alijev. az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa első elnök- helyettese március 10—13. kö­zött tett szíriai munkalátoga­tásáról. A közel-keleti helyzetről megállapították, hogy az vál­tozatlanul robbanásveszélyes. Ennek óka az amerikai kor­mányzat kalandorpolitikája, valamint Izrael meg nem szű­nő agresszív akciói. A Szovjetunió és Szíria éle­sen elítélik Washington és Tel Aviv libanoni politikáját, amelynek célja, hogy ameri­kai—izraeli protektorátussá változtassák az országot. A libanoni nép létérdekei, s a Líbiai jegyzék Líbia erélyes diplomáciai jegyzékben követeli Nagy- Brltanniától, hogy kérjen hi­vatalosan bocsánatot egy ma­gas rangú líbiai külügyi meg­bízott letartóztatásáért, és Londonból való hazautazásé, fthlk megakadályozásáért. A tiltakozó jegyzéket a líbiai külügyminisztériumba (kül- kapcsolatok népi irodája) be­kéretett brit nagykövetnek adták át. Tripoli ebben köve teli az Angliában letartózta­tott további huszonhárom lí­biai személy szabadon bocsá­tását is. A Dzsana líbiai hír. ügynökség szerint a huszon­három letartóztatott között turisták, egyetemisták, és gyógykezelésen Nagy-Britan- niában tartózkodó személyek vannak. Az eseményeknek az az előzménye, hogy vasárnap két pokolgép robbant Manches­terben egy líbiaiak lakta ház előtt, szombaton pedig Lon­donban robbant időzített po­kolgép egy arabok által láto­gatott éjszakai bárban. A merényletek következtében huszonhét személy megsebe­sült. Líbia vasárnap visszauta­sította azt a brit külügyi jegyzéket, amelyben London Líbiát igyekezett felelőssé tenni a robbantásos merény­leteikért. közel-keleti béke érdekei azt követelik, hogy végrehajtsák az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak az izraeli csapatok hala­déktalan és feltétlen kivoná­sáról szóló határozatát. Az Egyesült Államoknak és NATO-szövetségeseinek fel kell hagyniuk Libanon elleni intervenciójukkal. A libanoni rendezés csak az ország egy­ségének, területi épségének függetlenségének és szuvere­nitásának megőrzése alapján lehetséges. A Szovjetunió és Szíria véleménye szarint az a tény, hogy a libanoni kor­mány felmondta az Egyesült Államok és Izrael által rá- kényszerített — 1983. május 17-i — megállapodást, Liba­non, Szíria és minden arab ország népének nagy sikere. Mika Spiiljak, a jugoszláv államelnökség elnöke ked­den délelőtt háromnapos hi­vatalos ausztriai látogatásra Bécsbe érkezett. Űtjára elkí­sérte Lazar Mojszov külügy- és Vlado Klemencsics pénz­ügyminiszter. A magas rangú vendéget a repülőtéren Rudolf Kirch­schläger köztársasági elnök és Fred Sinowatz kancellár üdvözölte. Spiljak kedden és szerdán Bécsben tárgyal az osztrák államfővel és a kancellárral. Az Angolai Népi Felszaba­dító Fegyveres Erők (FAPLA) a dél-angolai Bié tartomány­ban felszámolták az UNITA angolai ellenforradalmi szer­vezet egyik nagy létszámú csoportját; ártalmatlanná tet­tek mintegy száz banditát, és nagy mennyiségű fegyvert zsákmányoltak — jelentette kedden az ANGOP angolai hírügynökség. Az angolai fegyveres erők általános támadást indítottak a namíbiai területről Dél-An- golába beszivárgott fegyveres ellenforradalmi bandák ellen. Hangsúlyozták, hogy e cél elérése elképzelhetetlen a Pa­lesztinái arab nép elidegenít­hetetlen nemzeti jogainak, köztük önrendelkezési és ön­álló, független államalapítási jogának érvényesítése nélkül. A Szovjetunió és Szíria meg­győződése, hogy a Palesztina' ellenállási, mozgalom egységét meg kell őrizni, és mielőbb át kell hidalni a PFSZ-en be­lüli nézetkülönbségeket. A tárgyalásokon elégedetten szóltak a Szovjetunió és Szíria sokoldalú kapcsolatainák ál­landó fejlődéséről és bővülé­séről. E kapcsolatok szilárd alapját az 1980. október 8-1 barátsági és együttműködési szerződés képezi. majd csütörtökön Grazban fejezi be látogatását. A jugo. szláv-osztrák tárgyalások elő­terében a két ország gazda­sági és pénzügyi kapcsolatai­nak fejlesztése áll. Mindkét fél érdekelt mind az árucse­re, mind a harmadik piaco­kon való együttműködés bő­vítésében. Napirendre kerül­nek a kelet-nyugati viszony kérdései, továbbá az ausztriai szlovén kisebbség, valamint az Ausztriában dolgozó ju­goszláv vendégmunkások problémái is. Francisco Lubota, az egyik Angola-ellenes csoportosulás, a Kabindai Enklávé Felsza- badítási Frontja (FLEK) ve­zetője jelenleg Washington­ban tartózkodik. A Washing­ton Times című lapnak a FLEK szakadár törekvéseiről nyilatkozva szorgalmazta az együttműködést az Amerikai magántőkével. Ugyancsak Washingtonban tartózkodik Holden Roberto, a FNiLA ellenforradalmi szer. vezet vezére, aki az amerikai katonai és politikai támoga­tás növeléséről tárgyal. PANORAMA BUDAPEST A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa táviratban fejezte ki részvétét a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársaság Központi Népi Bizottságának Kim ír, a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársaság első alelnöke el­hunyta alkalmából. LIPCSE Odaítélték az idei lipcsei nemzetközi vásár aranyér­meit. A keddi díjkiosztáson a magyar termékek közül a MIKI Méréstechnikai Fej­lesztő Vállalat és a Fővá­rosi Finommechanikai Válla­lat optikai rétegvastagság­mérő készüléke aranyérmet nyert. SZÓFIA A bolgár dohányipar ta­valy több mint 90 ezer tonna cigarettát értékesített külföl­dön, s ezzel Bulgária vezeti a cigaretta-exportőrök 1983- as világranglistáját. A bolgár cigaretták legnagyobb vá­sárlója a Szovjetunió. ADDISZ ABEBA Gosu Volde etiópiai kül­ügyminiszter sajtóértekezle­tén határozottan cáfolta és koholmánynak minősítette azokat a nyugati állításokat, amelyek szerint két szovjet diplomatát kiutasították az országból. E hamisítások szerzői feltehetően így akar­ják elterelni a figyelmet ar­ról, hogy Etiópiából nemrég valóban kiutasítottak öt ame­rikai kémet — jelentette ki a külügyminiszter. VARSÓ A Lengyelországba utazó magyar autós turisták ápri­lis 1-től kezdve nem vásá­rolhatnak zlotyért benzint a lengyel kutaknál, és csak úgy juthatnak az országban ben­zinhez, ha az Orbis lengyel utazási irodánál benzinutal­ványt váltanak. A magyar autós türisták az Orbis bu­dapesti irodájában, a határ- átkelőhelyeken vagy bármely lengyelországi Orbis-irodá- ban is válthatnak utalványt forintért, vagy az OTP-uta- zási csekkel is vásárolhatnak «benzinutalványt. Sajtóértekezleten számolt be a szovjet vezetőkkel és politikusokkal folytatott tár­gyalásairól kedden Moszkvá­ban Hans-Jochen Vogel, az SPD parlamenti frakciójá­nak vezetője. Elmondotta: Konsztantyin Csernyenkóval folytatott egyórás tárgyalása, majd 20 perces négyszemközti be­szélgetése után az a vélemé­nye alakult ki, hogy az SZKP KB új főtitkára „tisz­tában van a béke sorsáért reá háruló felelősségei. Nyu­godt, határozott akaratere­jű, az ellentétes véleménye­ket érteni és értékelni tudó ember” — mondotta Vogel, aláhúzva: a főtitkár a meg­beszéléseken több alkalom­mal és nagy benyomást kelt­ve hangsúlyozta a Szovjet­unió bel- és külpolitikájá­nak folyamatosságát. Az európai biztonsággal összefüggő kérdések megvi­tatása során szovjet részről megerősítették: a genfi tár­gyalások folytatásának elő­feltétele az, hogy az Egye­sült Államok és a NATO visszatérjen a telepítés meg­kezdése előtti helyzethez. Mindenfajta más elképzelés önbecsapás lenne. Vogel ez­zel kapcsolatban kijelentet­te: az SPD kitart amellett, hogy elutasítja az amerikai rakéták nyugat-európai tele­pítését, de nem ért egyet a Varsói Szerződés államainak rakétatelepítésével sem. Az SPD részéről javasol­ták a hadászati és a közép­hatótávolságú nukleáris ra­kétákról szóló tárgyalások összevonását. Ezt a javasla­tot szovjet részről — Vogel megfogalmazása szerint — szkeptikusan fogadták. Azt az elképzelést, hogy a takti­kai nukleáris rakéták kérdé­sét is vonják be a tárgyalá­sokba, a szovjet fél megér­téssel fogadta. Szovjet rész­ről ugyanakkor kifejtették, mit jelentenek azok az el­vek, amelyeket a nukleáris fegyverekkel rendelkező ál­lamoknak kellene érvényesí­teniük egymás közötti kap­csolataikban, s amelyeket Konsztantyin Csernyenko ez év március 2-án elhangzott beszédében fogalmazott meg. Vogel, aki a tárgyalásokat nyílt, tárgyilagos és konst­ruktív szellemű megbeszé­lésnek nevezte, elmondotta: az SPD üdvözli a Varsói Szerződésnek a katonai ki­adások csökkentésére tett javaslatát. Ugyancsak egyet­ért azzal, hogy törekedni kell a vegyi fegyverek fel­számolására és pozitívan értékeli, hogy a Szovjetunió e téren kész a helyi ellenőr­zés megvalósítására egy glo­bális megállapodás kereté­ben. Abban is egyetértés mutatkozott, hogy a bécsi tárgyalások sikeréhez, a nukleáris kísérletek teljes megszüntetéséhez, a világűr demilitarizálásához, a köl­csönös megállapodáshoz7 az erő alkalmazásáról történő lemondásra új impulzusok­ra van szükség. A kétoldalú kapcsolatokat pozitívan értékelte mindkét fél. Hangoztatták: a Brandt és Schmidt kancellár idejé­ben kialakított együttműkö­dés, a létrejött szerződések alapján a két ország jelen­tős mértékben járulhat hoz­zá a kiéleződött feszültség - csökkentéséhez, a béke meg­szilárdításához. Az SZKP KB főtitkára, ahogyan Vo­gel elmondotta, a tárgyalá­sokon így fogalmazott: „To­vább akarjuk fejleszteni, és el akarjuk mélyíteni azokat a pozitívumokat, amiket a kétoldalú kapcsolatokban mostanáig elértünk”. A nyugatnémet politikus végezetül hangsúlyozta, hogy az NSZK a NATO tagja, s döntéseiben e szövetségnek meghatározó szerepe van. Az ideológiai ellentétek ellenére az államok közötti kapcsola­tokat a különböző társadal­mi berendezkedésű államok békés egymás mellett élése elvének alapján kell Szervez­ni és építeni. Az NSZK és a Szovjetunió, illetve az NSZK és a többi szocialista ország kapcsolatainak alaku­lása a moszkvai megállapo­dások óta jó példáját adják az ilyen politikának. Spiljak Bécsben Tisztogatási akciók Athéni keresztutak Papandreu Kiprianu ciprusi elnökkel nemrég ismét tár­gyalt a szigetország sorsáról. Az esztendő első néhány hetének eseményei azt mu­tatják, hogy Görögország egész Európa politikai lég­körét érintő, fontos fejlemé­nyek középpontjává válhat. Nemrég a Balkán-félsziget* országainak athéni találko­zóiból szóltak a jelentések: az atomfegyvermentes övezet tervét vitatták meg. \ NA- TO-tagállam Görögország egyértelműen támogatja ezt a tervet. S Athén volt a há­zigazdája annak a tanácsko­zásnak is, amelyen az atom­fegyvermentes Európa meg­teremtéséről folyt eszmecse­re. Az ilyen akciók jellemzőek Athénre, amióta — 27 hó­nappal ezelőtt — a görög szocialisták, Andreasz Pa­pandreu vezetésével győzel­met arattak a választásokon. Görögország volt ebben az időszakban az atlanti blokk­nak az az országa, amely a leghatározottabb fenntartá­sokat hangoztatta az új ame­rikai közép-hatósugarú raké­ták telepítésével szemben. A Papandreu-kormány befa­gyasztotta részvéteiét a NA­TO katonai szervezetében és erre hivatkozva visszautasí­totta Washingtonnak azt az igényét, hogy Larissza városa mellett új NATO-parancs- nökságot létesítsenek. NEMZETI ÜGYEK A görög kormány maga­tartását mindenekelőtt a kormányon lévő Pánhellén Szocialista Mozgalom és sze­mélyesen Papandreu minisz­terelnök elvi álláspontja ha­tározza meg. Általános, a szocialisták vonzáskörén messze túlterjedő nemzeti támogatást azonban ez a ma­gatartás.. elsősorban Ciprus és az Égei-tenger ügyében kapott. Amikor Papandreu párt­ja 1981-ben megnyerte a vá­lasztásokat, a ciprusi válság már megteremtette a NATO- tól való távolodás nemzeti támogatásának tömegbázisát. Görögországon nemzeti se­bet ejtett, hogy amikor a tö­rök csapatok inváziója ketté­szakította a szigetet — a NA­TO tétlen maradt. Az Egyesült Államok, a NATO vezető hatalma Törökország stratégiai fontosságára való tekintettel szemet hunyt a támadás felett. Harialosz Florakisz, a Gö­rög Kommunista Párt ve­zetője A legutóbbi hónapokban ez a konfliktus még éleseb­bé vált. A törökök 1983. no­vember 15-én az általuk meg­szállt ciprusi területen kiki­áltották a török „különálla- mot”. Azóta az atlanti blokk semmilyen hatásos lépést nem tett ebben az ügyben. Sőt, arra akarták kényszerí­teni Papandreu kormányát, hogy • egy 23 évvel ezelőtti szerződés értelmében válság­tárgyalásokra üljön össze Törökországgal és Nagy-Bri- tanniával (a volt gyarmato­sító nagyhatalommal). Hasonlóképpen a NATO magatartása miatt megoldat­lan az Égei-tenger feletti légtér ellenőrzése. Az Égei- tengeren lévő görög szigetek ügyében hosszú esztendők óta heves vita folyik Athén és Ankara között. Ebben a vitában az USA eddig sem­leges maradt, s ez önmagá­ban is irritálta a mindenkori görög kormányt. Ami azon­ban a szigetek feletti légtér konkrét ellenőrzését illeti, ebben az ügyben Washington inkább a törökök felé haj­lik, miután azok hajlandók lennének ott is nagyobb sze- renet juttatni a NATO-nak. Ez a'körzet az amerikaiak földközi-tengeri szovjetelle- nes stratégiája szempontjából igen fontos és Görögország egyértelműen elutasítja az amerikai ellenőrzés minden formáját a légtérben. Pa­pandreu néhány nappal ez­előtt megismételte, hogy Görögország mindaddig nem tér vissza a NATO katonai szervezetébe, amíg Washing­ton és Ankara nem ismerik el Athén jogait ebben a vi­tában. EGYÜTTMŰKÖDÉS A KOMMUNISTÁKKAL Ilyen háttérrel játszódnak le a görög belpolitika ese­ményei. Itt a legfigyelemre­méltóbb fejlemény a kor­mányzó szocialisták és a Görög Kommunista Párt kö­zötti széles körű együttmű­ködés. Január végén Pa­pandreu és Florakisz, a GKP főtitkára a nemzetközi hely­zetről és a görög külpolitiká­ról tanácskozott. A megbe­szélés lényeges eredménye annak hivatalos bejelentése volt, hogy a GKP támogat­ja a Papandreu-kofmány külpolitikáját. A szocialisták és kommu­nisták együttműködésére a kormánynak nem elsősorban külpolitikai okokból van szüksége. Görögországot is rendkívül • keményen sújtot­ta az általános válság. Az ország gazdasági növekedése két éve stagnál, a munkanél­küliség emelkedik, az inflá­ció üteme eléri a 20 száza­lékot. Mint annyi más ország­ban, Görögországban is kény­telen volt a kormány népsze­rűtlen intézkedéseket beve­zetni. E gazdasági kényszer­politika végrehajtásához el­engedhetetlen a görög szak- szervezeti szövetség támoga­tása. A szövetségben a kom­munisták meghatározó szere­pet játszanak. A GKP a leg­utóbbi parlamenti választá­sokon a szavazatok 11 szá­zalékát kapta, a munkások körében azonban ez az arány lényegesen magasabb volt, s a szakszervezeti mozgalom­ban erősödő kommunista be­folyás egyik jeleként néhány hete (38 év óta először) kom­munista szakszervezeti ve­zetőt választottak a szövet­ség főtitkárává. A JOBBOLDAL MAGATARTÁSA A szocialisták és a kom­munisták együttműködésére annál is inkább szükség van, mert a politikai színkép má­sik oldalán a jobboldal min­den elkövet a gazdasági ne­hézségek kihasználására. Az a nemzeti támogatás, amelyet a kormány a külpolitika fő kérdéseiben élvez — a bel­politikában távolról sem ér­vényesül. A jobboldal leg­főbb célja, hogy idő előtti választásokat kényszeresen ki olyan időszakban, amikor a gazdasági nehézségek még nem oldódtak fel és emiatt a kormány népszerűsége csök­ken. Voltaképpen ez a háttere a Görög Kommunista Párt legutóbbi központi bizottsá­gi határozatának, amely fel­vetette, hogy az országnak „az összes haladó erők által támogatott demokratikus kormányra” van szüksége, amelyben a kommunisták, az egyenlőség alapján együtt­működnének a parlamenti többséget kézben tartó szo­cialistákkal. Egyelőre Pa­pandreu és pártja nem tart­ja érettnek a helyzetet ennek a lépésnek a megtételére és arra törekszik, hogy a jelen­legi parlamenti időszak vé­géig, 1985 októberéig egye­dül kormányozzon. Ameny- nyiben azonban a belpoliti­kai események valamilyen okból az előre hozott válasz­tásokhoz vezetnének, akkor a jelenleginél intézményesebb baloldali együttműködés el­kerülhetetlen lenne a görög polgári jobboldal győzelmé­nek megakadályozására.-i -e.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents