Tolna Megyei Népújság, 1984. február (34. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-11 / 35. szám

s "népújság 1984. február 11. Dolgozó nyugdíjasok A Szovjetunióban a nyug- díjbavonuló emberek több­sége családi életet él, pihen, különféle hobbiknak hódol, de sokan vannak, akik nyug­díjasként is folytatják a munkát. A társadalom abban érde­kelt, hogy a nyugdíjas ere­jéhez mérten folytassa az aktív tevékenységet. Hiszen a nyugdíjasok mögött hosszú évtizedek munkájában meg­szerzett tapasztalata áll, s tegyük hozzá: a népgazda­ságnak szüksége is van a nyugdíjas munkáskezekre. S a 60 éves férfiak, illetve 55 éves, munkakorhatárt elért nők többsége még munka­képes. Sokak számára egész­ségügyi-lelki szükséglet, hogy folytathassák megszokott, te­vékeny életüket. Vannak, akik képtelenek máról-hol­napra életformát váltani, s ez sok esetben úgynevezett „nyugdíjas-betegséghez” ve­zet. Gyakori jelenség, hogy a friss nyugdíjas, aki tegnap még makkegészségesen járt munkába, nem sokkal nyug­díjazása után egyre több időt tölt a rendelőintézetben. Az állam azzal ösztönzi a nyugdíjasokat a további mun. kára, hogy 300 rubelig — a nyugdíj folyósítása mellett — kereshet a nyugdíjas dol­gozó. Egyes szakmákban, ne­hézüzemi munkahelyeken, például a bányászatban, fém- kohászatban, ez az összeg jó­val nagyobb is lehet. Vízerőművek Közép-Úzsiában Szibéria után Közép-Ázsia áll a második helyen a Szovjetunióban, mint olyan terület, ahol óriási lehetősé­gek vannak vízerőművek épí­tésére. A négy köztársaság­ban — Üzbegisztánban, Kir­giziában, Tádzsikisztánban és Türkméniában — gyakorla­tilag 28 millió kilowatt ka­pacitású vízerőmű-hálózatot lehetne építeni, amely az egész országban termelt ener­gia 14 százalékát adná. Jelenleg 6 millió kilowatt a közép-ázsiai vízerőművek kapacitása, s az épülő új lé­tesítmények teljesítményét 5 millió kilowattra tervezik. Közép-Ázsiában 53 vízerőmű működik. A kirgiziai Narim folyón felépült az 1 millió 200 ezer kilowatt kapacitású toktogu- li vízerőmű. A világon elő­ször itt készült 215 méter magas gravitációs duzzasztó­gát földrengésveszélyes te­rületen. 1979-ben lépett teljes ka­pacitással a termelésbe Kö­zép-Ázsia legnagyobb víz­erőműve, a tadzsikisztáni Vahs folyón épült nureki erőmű. A 2,7 millió kilowatt együttes kapacitású erőmű­höz 300 méter magas duz­zasztógátat emeltek. Jelenleg ez a legmagasabb duzzasztó­gát a világon. Nurek városa fölött, a Vahs folyón megkezdődött a rogu- ni vízerőmű építése. A ter­vek szerint ez pontosan egy millió kilowattal múlja fe­lül a nureki kapacitását. A duzzasztógát tervezett ma­gassága eléri a 335 métert. Az építés igen bonyolult mű­szaki-geológiai körülmények között folyik. A roguni víz­erőmű kapuja a duzzasztó­gátnál igen szűk, így a gép­egységeket a föld alatt helye­zik el. Ehhez 5,1 millió köb­méter sziklás kőzetet kell ki­emelni. Nincs lehetőség arra sem, hogy utakat építsenek, ahol a tehergépjárművek közlekedhetnek. 14 kilométer hoszú és két méter széles szállítószalagokon továbbít­hatják majd a szükséges anyagokat az építkezéshez. Óriás teleszkóp Figyelembe veszik azoknak a nyugdíjasoknak a helyze­tét is, akik szívesen dolgoz­nának tovább, de egészségi állapotuk nem teszi lehető­vé, hogy a régi munkát foly­tassák. A könnyebb munkát igénylők ilyenkor a munka­erőgazdálkodási hivatalhoz fordulhatnak, ahoil megfele­lő helyet ajánlanak számuk­ra. A kimondottan nyugdíja­soknak ajánlott szakmák, foglalkozások: pavilonárus, múzeumi teremőr, stb. A Szovjetunióban készül a világ legnagyobb optikai te­leszkópja, amely lehetővé fogja tenni a tudósok számá­ra, hogy bepillantsanak a vi­lágegyetem távoli szegletei­be. A konstrukción a krími asztrofizikai laboratórium szakemberei dolgoznak. A teleszkóp főtükrének átmérő­je 25 méter lesz. Ez négysze­rese a jelenlegi legnagyobb, ugyancsak a Szovjetunióban lévő optikai teleszkóp tü­körszélességének. A tudósok úgy vélik, hogy e teleszkóp megalkotásával reális lehetőség nyílik a hozzánk legközelebb lévő csillagok bolygórendszerei­nek észlelésére, új csillagok születésének megfigyelésére. NDK A világ legrégibb botanikus kertje Tharandtban működik a világ legrégebben, 1811-ben alapított erdei botanikus kertje. A különleges „gyűj­teményben” a Földünkön ta­lálható 50 ezer fafajta kö­zül 2 ezer — az északi félte­kének ebben az övezetében honos fafajták csaknem min­degyike — látható. Kísérleti laboratórium A botanikus kertben nem ritka a 150 éves vagy még ennéd is öregebb fa. A Tha­randtban gondozott legna­gyobb növény a 33 méter magas tulipánfa, a legszéle­sebb pedig egy gesztenyefa, — az utóbbi törzsének átmé­rője 1,12 méter. Az erdei botanikus kert­ben folyó tudományos ku­tatások kiterjednek új — el­sősorban ázsiai — fafajták meghonosítására éppúgy, mint a kipusztulóban lévő növények genetikai anyagá­nak megőrzése érdekében végzett munkára. A kutatási program fontos része a kör­nyezetvédelem és azok a kí­sérletek, amelyeket a gyógy­szerészeti célokra alkalmas fák hasznosításával kapcso­latosan végeznek. Jelentősen a tharandti er­dei botanikus kert nemzetkö­Az NDK iparvállalatainál is terjedő mértékben használnak fel nyomtatott áramkörű vezérlőberendezéseket és számítógépes, automata vezérlésű szerszámgépeket. Mag- deburgban nemrég egy külön kísérleti laboratóriumot hoztak létre az ilyen berende­zések kipróbálására. A laboratórium szolgáltatásait eddig már hét NDK-beli megye 31 gyára és üzeme vette igénybe. Képünkön: Joachim Eichhorn mérnök munka köz- ______________________________________ben. _________________________________________ z i kapcsolatai is. Ma a világ 400 botanikus kertjével cse­rélnek vetőanyagot. A tha­randti kutatóknak csak a Szovjetunióban 40 partner- intézményük van. Lengyelország Lengyel-magyar baráti társaságok Jelenleg mintegy 20 len­gyel-magyar baráti társaság működik Lengyelországban. Poznanban 8 társasági kör, illetve részleg tevékenyke­dik, a többi között a hajómo­torok gyártásáról ismert Cegielski Fémipari Művek­ben, a Lengyel Államvasu­tak Poznani Igazgatóságán, a Vajdasági bíróságon és a Kun Béla Finommechanikai Szak­iskolában. S ugyancsak eb­ben a városban alakult meg 1983-ban a Lengyél-Magyar Baráti Társaságok Szövetsé­ge, amelynek elnöke dr. Wla- dyslaw Król. A szövetség célja, hogy összefogja a különböző ba­ráti társaságokat, s elősegít­se a Lengyel és a Magyar Népköztársaság sokoldalú együttműködését. Tevékeny­ségét a szövetség sok új kez­deményezéssel gazdagítja. A debreceni nyári szabadegye­tem mintájára lengyelorszá­gi nyári szabadegyetemet rendeznek a magyarok szá­mára. Fakultatív tárgyként bevezetik a magyar nyelvet is az iskolai idegennyelv ok­tatásba. Tervezik egy magyar nyelvű, illetve lengyel nyel­vű, de magyar tematikájú központi könyvtár létrehozá­sát is a közeljövőben. Természetesen nemcsak Poznanban működnek baráti társaságok, hanem például Lodzban, Piotrków Trybu- nalskiban, Lesznóban, Slupsk- ban és Bem szülővárosában, Tarnówban. Ez a város 650 éves történelme során mindig is élénk kapcsolatokat ápolt Magyarországgal. A többi között Tarnówon át vezetett az úgynevezett „magyar út”. A városnak ugyanis joga volt a magyar borok értéke­sítésére. Az itteni — 1956-ban megalakult — baráti társa­ság előzményei a II. világhá­ború idejére vezethetők visz- sza. Sok tarnówi katona ta­lált menedéket a háború alatt Magyarországon. A tar­nówi baráti társaság tagjai mintegy 800 — magyar-len­gyel kapcsolatokat dokumen­táló — emléket gyűjtöttek össze és helyeztek letétbe a Városi Múzeumban. A legnagyobb toruni üzem, az Elena Műszálgyár dolgo­zói Janusz Bilski vezetésével 1978-ban alapították meg a Magyar Klubot. A klub tag­jai gyakran utaznak Ma­gyarországra és sokszor lát­nak vendégül magyarokat. Rendszeresen szerveznek ta­lálkozókat magyar írókkal, történészekkel, filmesekkel. Programjaikon szerepel film­vetítés, magyar tematikájú irodalmi műsor és sok egyéb kulturális est. A klub hangu­latos, magyar stílusú termé­ben még szakácsművészeti bemutatókat is tartanak. A varsói Magyar Kulturá­lis Intézet igen nagy segítsé­get nyújt a baráti társasá­goknak : évente több alkalom­mal szervez konferenciát a magyar nyelv tanárai részé­re, s ellátja őket a tanítás­hoz szükséges korszerű se­gédeszközökkel is. A támoga­tás különféle rendezvények megszervezésére is kiterjed. Jugoszlávia A macedón kultúra - külföldön A Macedón Szocialista Köztársaság széles körű nem­zetközi oktatási, tudományos és művelődési együttműkö­dést fejt ki a nemzetközi programok, továbbá a mace­dón -alkotók, intézmények és művelődési társulások külföl­di kapcsolatai révén. Macedónia nemzetközi mű­velődési együttműködésének két alapvető célja van: gon­doskodni a különböző nem­zetek és alkotók szellemi értékeinek cseréjéről, vala­mint népszerűsíteni az önál­ló autentikus macedón nem­zeti kultúra hagyományait és jelenkori termékeit. Macedónia részben Jugo­szlávia más nemzeteivel, nemzetiségeivel együtt, rész­ben pedig önállóan szervezi azokat a művelődési napokat, amelyeken a külföld meg­ismerheti a macedón, vala­mint a köztársaságban élő török és albán művészek te­vékenységét. E rendezvénye­ken bemutatták már a ma­cedón freskókat, ikohokat, fametszeteket, népviseletet, hímzéseket és ékszereket, va­lamint a gazdag zenei folk­lórt, továbbá a mai színház- és filmművészetet, a modern macedón zenét, festészetet és irodalmat. 1983-ban Olaszországban Franciaországban, Nagy- Britanniában, Belgiumban, Svédországban és Csehszlo­vákiában rendeztek mace­dón művészeti napokat, ugyanakkor Macedóniában a svéd, a nyugatnémet, a szlo­vák és az afrikai kultúra mutatkozott be. Az irodalmi együttműködés is felfelé ível: macedón vers- és prózaanto­lógiák, népdalgyűjtemények, jelentek meg a nyugat-euró­pai országokban, továbbá Lengyelországban, Csehszlo­vákiában, a Szovjetunióban, sőt az USA-ban, Japánban, Venezuelában és Indiában is. A nemzetközi tudományos együtműködésben a szkopjei és a bitolai egyetem, a Mace­dón Tudományos és Művé­szeti Akadémia, a nyelvi, történelmi és néprajzi inté­zetek, a szeizmalógiai intézet jár az élen, de nagy szere­pet játszanak a könyvtárak, a műemlékvédelmi intézet, a múzeumok, a könyvkiadók, képtárak, színházak, filmstú­diók, zenei együttesek és más művelődési intézmények. Fontos szerepet töltenek be a tudományos együttműkö­désben a szakmai egyesületek is. A világon tíz egyetemen működik macedón nyelvi és irodalmi tanszék vagy lek- tarátus, számos külföldi egye­tem pedig állandó vagy idő­szakos macedón nyelvi és iro­dalmi tanfolyamokat szervez. Ez arról tanúskodik, hogy napról napra nő a világ szlavistáinak érdeklődése a macedón kultúra, Macedónia múltja és jelene iránt. Kompvonatok Klapeida mellett, Litvá­niában, a Kursin-öböl ho­mokos talajú partszegélyénél megkezdődtek a nemzetközi kompvasútvonal építésének munkái. Az új vasútvonal egy szakaszán a tengeren komppal kelnek át a vonatok, és a Szovjetuniót ésazNDK-t köti majd össze. Az építők­nek mólót kell kialakítani­uk a vonatok számára két kikötővel, továbbá két da­rab kétszintes hidat, amelyek lehetővé teszik, hogy a sze­relvények felemelkedjenek a komppal és legördülhesse­nek róla. Ügy tervezik, hogy az új tengeri vasútvonalon hat kompot közlekedtetnek. Az első kompjárat a Szov­jetunió és az NDK között 1986-ban indul útjára. ■ Kirgizia: a toktoguli vízerőmű Tádzsikisztán: a nureki vízerőmű lát­képe

Next

/
Thumbnails
Contents