Tolna Megyei Népújság, 1984. február (34. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-12 / 36. szám
1984. február 12. ’NÉPÚJSÁG 3 Pártmunka a bonyhádi szakmunkásképzőben Öt éve 238 'tanulója vált a ------------- bonyhádi 504. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetnek. A létszám évről évre nőtt, jelenleg 431 és a következő tanévre 450—480 tanulóra számítanak, tehát kétszeresére az 1979—80-as- nak. A tárgyi feltételek — ami a gyakorlati képzést illeti — gyors ütemben javultak, magában az iskolában nagy a zsúfoltság. A fótszám- növekedés egyéb gondokat is felvet, alacsony az ide felvett tanulók tekintélyes részének előképzettsége, sokan még írni -ol vasnii -számolni sem t udnak kielégítően. Hogyan tudja betölteni az intézmény pártalapszerveze- te ilyen körülmények között irányító, segítő, ellenőrző funkcióját? — ezit tárgyalta a hét elején megtartott ülésén a bonyhádi városi párt- végrehajtó bizottság. Az ailapszervezet kis létszámú, mindössze tizennégy párttagot tömörít, ám a pedagóguslétszámhoz viszonyítva magas az arány: közel ötven százalék. így a pártszervezet átfoghatja az intézet egészét, összetételénél fogva is meg tud felelni az irányító, segítő, ellenőrző munka terén támasztott követelményeknek. Munkájának középpontjában áll a közoktatás, a köz- művelődés területére, valamint az ideológiai, az agitá- ciós és propagandamunkára hozott párthatározatok végrehajtása. Természetesen figyelemmel kísérik a Központi Bizottság .ifjúságpolitikai határozatának megvalósítását is. Az alapszervezet kiemelt feladatként kezelte és kezeli a tantestület szakmai, ideológiai^-politikai képzettségének emelését. Javaslatára önképzési tervet készítettek és ennek végrehajtását rendszeresen segítik, ellenőrzik. Az öt év alatt jelentősen növekedett mind az előírt végzettséget megszerzett tanárok, szakoktatók, mind a felső-, illetve középfokú politikai végzettséggel rendelkezők száma, aránya. A tantestület felkészültségét, tájékozottságát javítja az évente 12—18 fő részvételével szervezett pántototatás is. Szorgalmazta a pártszervezet a nevelő-oktató munka tárgyi feltételeinek javítását, öt évvel ezelőtt megkezdték a felkészülést a várható magasabb létszámok fogadására, az oktatás kereteinek bővítésére, minőségi javítására. Felmérték tíz évre a tanulólétszám várható alakulását, a város és környéke szakmunkás-utánpótlási igényeit, azt, hogy milyen „új” szakmákkal bővítsék az intézet profilját. Nehezítette e munkát az az időnként felbukkanó szemlélet, amely az intézet szükségességét kérdőjelezte meg. Erre most, a végrehajtó bizottsági ülésen határozott választ kaptak: szó sincs az intézet megszüntetéséről, sőt, a hetedik ötéves tervre kialakított koncepció a bővítést irányozza elő. Az ide vonatkozó határozatok nagy súlyt helyeznek az oktatás tartalmi korszerűsítésére. 1977-ben vezették be a közismereti tantárgyak új tanterveit, a szakismereti oktatás nevelési-oktatási terveit 1980-ban. A pártszervezet mindkét esetben taggyűlésien vitatta meg a tennivalókat, állást foglalt abban, hogy a fő célkitűzés az oktatás tártál mii jegyeinek fejlesztésére irányuljon, erősíteni kell a nevelési munkát. A vitákban kikristályo----------------------- sodott, és az állásfoglalásokban rögzítették azt, hogy a nevelő-oktató - munka tartalma szempontjából alapvető a pedagógus tervező munkája. A tanmenetek céltudatosságának javítása, a tantárgyközi kapcsolatok feltárása és hatékony megvalósítása, az elmélet és gyakorlat kapcsolatának erősítése, a tanári-tanulói tevékenység tervezése. Hiányosságként vetették föl a párttagok, hogy a világképet közvetlenül formáló nevelési tartalmak feltárása és megvalósítása nem kielégítő egyes tantárgyakban. Azóta már e téren is történt előrelépés. Gyakran fölvetődő gond — és szóba került a végrehajtó bizottsági ülésen is —, hogy a tanulók többsége művelődési hátránnyal indul — főleg a környező községek általános iskoláiban végzettek, de kisebb mértékben bonyhádiak is. Keveset „hoznak” az általános iskolából és még kevesebbet a családi környezetből. Erre — mint arra a testület állásfoglalása rámutat — az intézetben csak úgy lehet „válaszolni”, hogy a hiányzó ismeretekre megtanítják a tanulókat. Nem tartható sokáig az az állapot, hogy a történelem és társadalmi ismeretekből a tanulói teljesítmény általában alacsony. Nem lehet megelégedni azzal, hogy az iskolából kikerülő szakmunkás csak a szakmai ismeretekből és gyakorlatból nyújt kielégítő teljesítményt — ami egyébként nagyon fontos —, hanem általános műveltsége, az ez iránti igénye is meglegyen, világnézete szocialista rendszerünk építésének aktív emberévé tegye. Fontos feladatként kezeli a pártszervezet az iskola demokratikus vonásainak fejlesztését, elmélyítését. Taggyűlésen tárgyalták a párt- szervezet munkamódszerét, munkastílusát, megállapítva, hogy a lenini normák érvényesülnek. Az iskolavezetés beszámolt a pántszervezetnek a munkahelyi demokrácia helyzetéről, a vezetőség munkastílusáról. A vitában kialakult kép: az intézetben a demokratikus fórumok — igazgatótanács, munkaközösségek, testületi értekezletek, szakszervezeti taggyűlés stb. — formailag kifogástalanul működnek, ám tartalmilag nem mindig. Ezért fejleszteni kell a testületi munkát. Fontos feladatnak tartja a pártszervezet a itömegszerve- zetek pártirányítását is. A szakszervezeti bizottságot rendszeresen beszámoltatja tevékenységéről, vele együtt az alapszervezet vezetősége figyelemmel kíséri a dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulását Folyamatosan figyelemmel kíséri a KISZ és a tanulói szakszervezeti csoport munkáját, évente éntékeli-elemzí mindkét szerv tevékenységét és feladatokat határoz meg számukra. A KlSZ-bizottság és az alapszervezetek munkája tervszerű, magas színvonalú. Többször nyerték el a „Kiváló KISZ-szervezet” címet, tavaly pedig a KISZ Központi 'Bizottságának Vörös Vándorzászlaját. A szakszervezet átfogja az intézet teljes ifjúságát, 1975 óta mű-, ködük eredményesen az ifjúsági szocialista brigádmozgalom. A szakmunkásképző intézet pántszervezete eredményesen végzi a nevelést- oktatást segítő, ellenőrző, irányító tevékenységét — állapította meg a végrehajtó bizottság. Továbbra is segítenie kell a nevelés-oktatás színvonalának emelését. Harmincötezer ablak Az Épületasztalos és Faipari Vállalat ferencvárosi gyárában az idén mintegy 35 ezer, a korszerű hőszigetelési követelményeknek megfelelő ablakot gyártanak házgyárak és magán- építkezők részére. A három közül az egyik Az idei esztendő első napjától egy új keletű kifejezés került szótárunkba. Közigazgatásunk korszerűsítésének egyik új mozzanataként közvetlen megyei tanácsi irányítás alá vontak nagyközségi (közös) tanácsokat. Megyénkben történetesen hármat; a dunaföldvárit, a simontor-' nyait és a tolnait. Január elsejétől mindhárom település tanácsa; megyei nagyközségi (közös) tanács. Mit jelent az új elnevezés? Milyen új forma rejlik mögötte? Milyen új hatás- és jogkörök birtokában végzik a továbbiakban munkájukat ezek a tanácsok? És nem utolsósorban mindez miként érinti a nagyközségek döntési lehetőségeit és a lakosságot? * Dr. Harmat Béla duna- földvári vb-titkár íróasztalán papírhalmaz. A legfrissebben kelt jogszabályok, levelek, irányelvek és egy névsor. Az utóbbin huszonöt név és mindegyik mellett számok. A tanácsi apparátus dolgozóinak névsora az új bérekkel. Az elmúlt nyáron már tudtuk — mondja dr. Harmat Béla —, hogy minden bizonnyal megyei irányítású nagyközségi tanács leszünk. Az ősszel ez bizonyossággá vált. A Minisztertanács Tanácsi Hivatalának az új felállásra vonatkozó hatásköri jegyzékét, irányelveit tanulmányozva, úgy gondoltuk, hogy ez jól eligazít bennünket abban, hogy mit várhatunk. E hatásköri jegyzékben jó néhány olyan dolog is szerepelt, amely „nem jött be”. Szó volt róla, hogy többek között az oktatási és a közművelődési intézmények irányítása, felügyelete a kiemelt megyei nagyközségi tanácsokhoz kerül. Ez nem valósult meg, a városi tanácsoknál maradtak továbbra is ezek a hatáskörök. — Mondataiból érzem, hogy ezt igazán fontosnak tartotta volna... — A három kiemelt nagyközség ellátottságát, irányítási formáit ismerve, többet rá lehetett volna bízni az intézmények irányításából mindháromra. Hiszen egy- egy szakemberrel kellett volna csak megerősíteni ezeket a tanácsokat. Másrészt azt is el tudtam volna képzelni, hogy a megyei szakigazgatási szervek közvetlenül irányították volna e települések intézményeit. Persze, ez nem megyei elhatározás kérdése. — Az új hatásköri jegyzéket elnézve, jobban kaptak új feladatokat is — mondom. — Tény, hogy a nagyközségi tanácsok a hatósági ügyek nagy részét addig is ellátták, intézték. Ezért viszonylag nem sokkal jutott több hozzánk a hatósági ügyekből, mint más, nem közvetlen megyei irányítás alá tartozó tanácshoz. A lényeges hatósági ügyek közül hozzánk került a kisajátítás, az örökbefogadás engedélyezése, gyám és gondnok kirendelése, a szövetkezetek, az áfész-ek, a különböző helyi egyesületek törvényességi felügyelete. Ám, ezek is bizonytalanok voltak egy darabig, hogy hozzánk kerülnek-e vagy sem. Január végén vált bizonyossá, hogy igen. Ezek mellett kaptunk teljesen új feladatokat is. Például a házasságkötéseknél a 30 napos várakozási idő alóli felmentést, rokonok esetében a házasságkötés tilalma alóli felmentés megadását. — Az utóbbiakat a járási hivatalok megszűnését követően a többi község, nagy^ község is megkapta. Speciálisan miben különböznek a „kiemeltek” a nem közvetlen irányítású nagyközségi tanácsoktól? — Több hatósági ügyet látunk el, mint mások. Ezentúl a megyei szakigazgatási szervekkel, az osztályokkal van közvetlen kapcsolatunk, ők végzik nálunk a felügyeleti és szakvizsgálatokat. És kimondom: pénzügyi vonalon éppen nem hátrány, hogy külön kezelnek bennünket, külön sorban jelenünk meg a költségvetési és a fejlesztési pénzek elosztásakor. Egyáltalán: sokkal gyakorlatiasabb a kapcsolatunk a megyei tanácsi vezetőkkel, szervekkel. * Dr. Harmat Béla nem tagadja, hogy cseppet sem haragszik Dunaföldvár előrelépéséért. Annak ellenére sem, hogy ez az új, ismeretlen helyzet sok nehézséggel is jár. Eddig nem végzett hatáskörök kerültek a szak- igazgatási szerv feladatainak amúgy sem rövid lajstromába. Egyszerűbben: még többet kell dolgozni egyes részterület munkatársának. Azt Dr. Harmat Béla is kérdeztem tőle, munkatársai hogyan várták az előrelépést. Várták, idegeskedés nélkül. No, és még valamit vártak. Bért! A járási hivatalok megszűnését követően a községi, nagyközségi tanácsi apparátusok dolgozói bérfejlesztést kaptak. Az új feladatok indításához szükség is volt erre! — Különböző lakossági fórumokon — folytatja dr. Harmat Béla — kérdezték tőlünk az emberek, hogy tulajdonképpen hogy is van ez a közvetlen irányítás. Előny- e ez vagy hátrány Duna- földvárnak? A lapokban megjelent az államigazgatás új szervezeti felállása. Mi a paksi városkörnyékbe tartozunk. Ez abból adódik, hogy Dunaföldvár valóban része a paksi középfokú körzetnek, középfokú társközponti besorolással. Dunaföldvár is részt vesz ennek a körzetnek az ellátásában. Saját lakosságának nyújt középfokú ellátást, de azért hozzájárul a környező települések ellátásához is. Részt kívánunk venni a paksi körzeti koordinációs bizottság munkájában. Nyilvánvaló, hogy a környezettől nem lehet elszakadni, csak egységben lehet a körzeti fejlesztéseket megvalósítani. Ám mesz- szebbre is igyekszünk tekinteni, kapcsolatot tartunk a más megyebeli településekkel; Dunaújvárossal, Előszállással és Solttal. Hasonló célok megvalósításáért. — Az átszervezés növeli a tanácsi dolgozók megterhelését? — kérdem. — Mennyiségileg és minőségileg egyaránt. Elsősorban az igazgatási területen és azon belül a gyámügynél, hogy a helyi egyesületek törvényességi felügyeletét ne is mondjam. Mi ezzel a területtel nem foglalkoztunk, ennek következtében szakmai felkészültségünk is hiányos. — A megyei tanács közvetlen partnerei lettek. — A járás nincs közénk iktatva a különböző feladatok végzésekor. A közvetlenség könnyebb-nehezebb, de mindenképpen komoly munkát igényel. Nekünk eddig is lényegesen érzékelhetőbb kapcsolatunk volt a megyei tanács szakigazgatási szerveivel. Ezért nagyjából tudjuk, hogy mit várhatunk tőlük és ők is mitőlünk. szűcs—kapfinger Másod- és harmadtermékek a Dunai Vasműből Ünnepség nem volt, a jubileum ennek ellenére mind a Dunai Vasmű, mind a magyar ipar egésze szempontjából jelentős: két évtizeddel ezelőtt kezdte meg a Dunai Vasmű saját kohászati termékeinek feldolgozását. Az e célra létrehozott lemezfeldolgozó gyáregységben kezdetben perforált és expandált lemezeket készítettek mező- gazdasági és élelmiszeripari, valamint bányagépekhez. E cikkekből a termelési érték azonban még ez évi 90 millió forintot sem érte el. Sokkal jelentősebbnek bizonyult a hamarosan ezután megkezdett könnyüacélszerkezet- gyártás, a profil- és spirálcsőgyártás, a radiátorgyártás, és a távvezetékoszlopok gyártása. Ezzel párhuzamosan tűzihorganyzót is üzembe állítottak a szerkezeteknek. A feldolgozó gyáregység ma már 250—270 ezer tonna acélt használ fel évente, s ennek termelési értéke megközelíti az évi 4 milliárd forintot. Két évtized alatt több mint 10 millió négyzetméter terület lefedésére elegendő könnyű- szerkezet hagyta el a gyárat. Távvezetékoszlopot 38 000 tonnát áhítottak elő. Ebből elkészült többek között az Albertirsa—Vinyica közötti 750 kilovoltos távvezeték. Az eddig gyártott ezer tonna dunaújvárosi spirálcsövet a Bartáság 1—2. kőolajvezeték, a Testvériség gázvezeték, az Adria-olajvezeték, a Tiszai Vegyikombinát, és a Szovjetunió közötti etilénvezeték, valamint á budapesti gáz-körvezeték építéséhez használták fel. Hidegen hajlított, nyitott- és zárt szelvényekből 2 millió 116 ezer tonnát gyártottak: gyakorlatilag a magyar járműipar által készített ösz- szes karosszériaváz, és a hazai gépgyárak minden berendezésének váza ebből készül. Radiátorból 16 és fél millió négyzetméternyit állítottak' elő eddig, amely 330 ezer lakás fűtésére elegendő. A Dunai Vasmű széles körű együttműködést alakított ki az ország tervező-, kutató- és fejlesztőintézeteivel, azzal a céllal, hogy e sokféle másod- és harmadterméket még az eddiginél is szélesebb körben és racionálisabban használhassák fel a népgazdaság legkülönbözőbb területein.
